Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései."— Előadás másolata:

1 Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései

2 Munkanélküliség, foglalkoztatás Alapfogalmak Aktív kereső: Keresettel és jövedelemmel rendelkező, vállalkozásoknál, intézményeknél főállású munkaviszonyban alkalmazott személy; a szövetkezeti és a társas vállalkozás tagja; az egyéni vállalkozó; a segítő családtag (a mezőgazdasági segítő családtag esetében az, aki az év folyamán legalább 90 napot dolgozott); az alkalmi munkás és a napszámos. Nem tartozik az aktív keresők közé a nyugdíja mellett dolgozó és a gyermekgondozási ellátásban részesülő személy.

3 Alkalmazásban álló: Munkajogi állományi létszámba tartozó személyek a munkából meghatározott okokból átmenetileg távollévők (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás, három hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli távollét stb.) kivételével, valamint a munkajogi állományba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végző személy (szünidőben foglalkoztatott diák, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállaló stb.). Gazdaságilag aktív népesség: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma.

4 Munkanélküliség Munkanélküli: –Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpont képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelenlévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. –Az a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, illetve már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója) Munkanélküliségi ráta: A éves munkanélküliek száma a éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója)

5 A foglalkoztatottság mérése Hivatalos mérések A foglalkoztatottság mutatója, hogy az aktív korúak közül a hatóságok szerint (pl. APEH) mennyien dolgoznak. (Közel 4 millió fő, míg 1989-ben majdnem 6 millió volt) 2. A foglalkoztatottságot a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált munkanélküliek (ez kb. 400 ezer) száma alapján határozzuk meg. Kérdezőbiztosok adatai Az ILO norma alapján 3 havonta reprezentatív (ffi, nő, fiatal, öreg, kisváros, nagyváros) mintán kérdezőbiztosok által mért adat, amelyben a mintába kerültektől megkérdezik, hogy van-e munkája, vagy munkára kész állapotban van-e és el is akar-e helyezkedni. Kb 300 ezer fő munkanélküli e mérések alapján, valószínűleg a fekete, szürke gazdaságban dolgozók miatt.

6 A munkanélküliség kezelése Kiemelten kezelt kérdések: –Tartós munkanélküliek helyzete –Fiatal, pályakezdő munkanélküliek, 50 év felettiek, nők helyzete –Inaktívak magas számának csökkentésére irányuló törekvések (pl. anyasági ellátások rendszerének változtatása) –Területi egyenlőtlenségek kezelése Tanácsadás: –Munkavállalási, pályaválasztási tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás Támogatások: –Bértámogatás, képzési támogatás, startkártya, utazási költség, vállalkozóvá, válás támogatása, munkahely teremtő beruházások támogatása.

7 A munkanélküliség problémája megjelenik Makroszinten Strukturális (kereslet kínálat viszonya alapján) ez a piacgazdaság jellemzője. (pl. könnyűipar megszűnése Magyarországon, vegyészek iránti igény változása) Ciklikus: globális makrociklusról és nemzetgazdasági ciklusról beszélhetünk. (Jelenleg úgy tűnik, hogy két mélypont esik egybe.) Az egyén szintjén Képzettségi problémák Hátrányos helyzetű csoportok Az egyén munkához való viszonya miatti munkanélküliség

8 A magyar foglalkoztatottsági helyzet alakulása Dr. Kupa Ildikó (KSH kutatás alapján) 1. Abszolút mértékben meghatározó az elemi termelékenységek változása, az összetétel változás csak csekély mértékben változtat a képen, akkor is sok esetben csökkentőleg hat, azaz a struktúraváltozás az alacsonyabb termelékenységű ágazatok irányába történt. 2. A főágankénti változások hatásai meghatározóbbak, mint az ezen belüli ágazati hatások. 3. A bruttó termelékenység összetevői nagyobb kilengéseket mutatnak a nettó termelékenységhez képest. 4. A részidőszakok nem egyformán viselkednek. Az első időszakban ( )a struktúraváltozás hatásai csökkentik, a másodikban növelik a termelékenységet. (Azaz a magas termelékenységű ipar újra növekedésnek indul.)

9 Állami eszközökkel segített munkavégzés Közhasznú munkavégzés (önkormányzatokon keresztül történik, részben a munkaügyi központok finanszírozzák) Közmunka program (erdőtelepítés, gátépítés központi költségvetési forrásokból) Közérdekű munka a büntetés-végrehajtás keretei között (az EU több országában jellemző megoldás)

10 Esélyegyenlőségi törvény Megkülönböztetés tilalma –Nemek között (Gender equality) –Életkor alapján –Vallási meggyőződés alapján –Egészségi állapot alapján –Fogyatékosság alapján –Etnikai hovátartozás alapján

11 Foglalkoztatás Országonként változó, a régebbi tagállamokban 60-75% közötti érték,a csatlakozókban alacsonyabb, Magyarországon alig 50%. Az országok többségében csökken, alig növekszik között csak Írországban haladta meg a növekedés az 5%-ot. Az 55 év felettiek között nő a munkanélküliség, miközben nő a nyugdíj-korhatár.

12 Munkanélküliség Több tagállamban közelíti, meg is haladja a 10%-ot (pl. Franciaország), különösen a nők között. (A foglalkoztatottság meghatározása is különböző tagállamonként, van, ahol a havi 40 órás munkaviszony foglalkoztatottságnak számít.) A fiatalkori munkanélküliség növekszik. Növekszik a tartós munkanélküliség június–augusztusi időszakban Mo-on a foglalkoztatottak száma 3 millió 914 ezer, a munkanélkülieké 317 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. (EU átlag: EU-15: 6,7%, EU-27: 6,6%)

13 Kitekintés (munkanélküliség) Az euróövezetben a spanyol és a francia munkanélküliség aránya a legmagasabb volt, augusztusban 11,3 és 8 százalékot ért el, miközben Hollandiában - ez volt az övezetben a legalacsonyabb érték - 2,6 százalékot. Tavaly augusztusban 7,4 százalék volt a munkanélküliek aránya az eurózónában. (16 milliónál több munkanélküli, 11 milló felett a tartós munkanélküliek száma.) Az EU-ban az adatok szerint több országban csökkent a munkanélküliek aránya idén augusztusra, egy-egy tized százalékponttal: így elsősorban Németországban 7,2 százalékra, továbbá egyebek között Ausztriában 3,3 százalékra, Szlovákiában 9,9 százalékra, Lengyelországban 6,8 százalékra és Szlovéniában 4,2 százalékra. A pénzügyi válság hatását még nem ismerjük.

14 Magyarország, 2005 Foglalkoztatottság Foglalkoztatottak száma, (gyesen, gyeden lévők nélkül) ezer fő Férfiak, ezer fő2 127 Nők, ezer fő1 789 Foglalkoztatottak száma az ipari ágazatokban (ipar+építőipar) 1 264,0 Foglalkoztatottak száma a szolgáltatóágazatokban 2 443,5 Gazdaságilag aktívak4 226,3 ezer fő Gazdaságilag inaktívak3 494,4 ezer fő Aktivitási arány54,7% Foglalkoztatási ráta50,5% Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete Munkanélküliség Munkanélküliek száma, ezer fő309,9 Ebből: a nők száma146,0 ezer fő férfiak száma164,0 ezer fő Munkanélküliségi ráta, %7,3% Ezen belül: Férfi7,1% Nő7,6%

15 Jövedelmek Háztartások bruttó pénzügyi vagyona18,1 milliárd Ft Háztartások nettó pénzügyi vagyona12,9 milliárd Ft Alkalmazásban lévők egy főre jutó bruttó átlagkeresete Ft Alkalmazásban lévők egy főre jutó nettó átlagkeresete Ft Munkanélküliségi mutatók Mezőgazdaság, erdőgazdaság a foglalkoztatás csökken (~94%) ipar a foglalkoztatás csökken (~94%) kereskedelem A foglalkoztatottság engyhén nő (~ 102%)

16 Időszak Álláskeresési (munkanélküli) járadékban részesült, fő a) Átlagos álláskeresési (munkanélküli) járadék, Ft/fő/hó b) Rendszeres szociális segélyben részesült, fő férfinő Össze Sen J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz

17 Munkanélküliek ellátása Állami feladatvállalási modell –munkanélküli járadék, átképzés, állami finanszírozással működő munkaügyi központok (pl. Németország, Magyarország) – de mára az állam kivonulása érzékelhető Civilek bevonására, gazdasági érdekeltségre épülő modell-pl. Dánia A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási problémáinak kezelése.

18 Aktivitási ráta növelése (egy példa) Dánia adókedvezmények az alacsony jövedelműek és idősek foglalkoztatása érdekében Elősegítik a magánháztartásokban foglalkoztatást – üzleti vállalkozási formák támogatása (home services – 400 cég, ezer fő 2 év alatt) Támogatásmegvonás, ha valaki nem fogadja el a felkínált munkát Fogyatékosok foglalkoztatásának támogatása

19

20

21

22

23

24

25 Évszá m NőFérfi Bp. Vidéki város községÁtlagBp. Vidéki város Közsé g Átlag Gyermekek ellátása Közlekedés

26 Televíziózás, videózás Háztartási munka

27


Letölteni ppt "Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései."

Hasonló előadás


Google Hirdetések