Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései.

Az előadások a következő témára: "Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései."— Előadás másolata:

1 Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései

2 Munkanélküliség, foglalkoztatás Alapfogalmak Aktív kereső: Keresettel és jövedelemmel rendelkező, vállalkozásoknál, intézményeknél főállású munkaviszonyban alkalmazott személy; a szövetkezeti és a társas vállalkozás tagja; az egyéni vállalkozó; a segítő családtag (a mezőgazdasági segítő családtag esetében az, aki az év folyamán legalább 90 napot dolgozott); az alkalmi munkás és a napszámos. Nem tartozik az aktív keresők közé a nyugdíja mellett dolgozó és a gyermekgondozási ellátásban részesülő személy.

3 Alkalmazásban álló: Munkajogi állományi létszámba tartozó személyek a munkából meghatározott okokból átmenetileg távollévők (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás, három hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli távollét stb.) kivételével, valamint a munkajogi állományba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végző személy (szünidőben foglalkoztatott diák, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállaló stb.). Gazdaságilag aktív népesség: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma.

4 Munkanélküliség Munkanélküli: –Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpont képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelenlévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. –Az a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, illetve már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója) Munkanélküliségi ráta: A 15-74 éves munkanélküliek száma a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója)

5 A foglalkoztatottság mérése Hivatalos mérések A foglalkoztatottság mutatója, hogy az aktív korúak közül a hatóságok szerint (pl. APEH) mennyien dolgoznak. (Közel 4 millió fő, míg 1989-ben majdnem 6 millió volt) 2. A foglalkoztatottságot a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált munkanélküliek (ez kb. 400 ezer) száma alapján határozzuk meg. Kérdezőbiztosok adatai Az ILO norma alapján 3 havonta reprezentatív (ffi, nő, fiatal, öreg, kisváros, nagyváros) mintán kérdezőbiztosok által mért adat, amelyben a mintába kerültektől megkérdezik, hogy van-e munkája, vagy munkára kész állapotban van-e és el is akar-e helyezkedni. Kb 300 ezer fő munkanélküli e mérések alapján, valószínűleg a fekete, szürke gazdaságban dolgozók miatt.

6 A munkanélküliség kezelése Kiemelten kezelt kérdések: –Tartós munkanélküliek helyzete –Fiatal, pályakezdő munkanélküliek, 50 év felettiek, nők helyzete –Inaktívak magas számának csökkentésére irányuló törekvések (pl. anyasági ellátások rendszerének változtatása) –Területi egyenlőtlenségek kezelése Tanácsadás: –Munkavállalási, pályaválasztási tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás Támogatások: –Bértámogatás, képzési támogatás, startkártya, utazási költség, vállalkozóvá, válás támogatása, munkahely teremtő beruházások támogatása.

7 A munkanélküliség problémája megjelenik Makroszinten Strukturális (kereslet kínálat viszonya alapján) ez a piacgazdaság jellemzője. (pl. könnyűipar megszűnése Magyarországon, vegyészek iránti igény változása) Ciklikus: globális makrociklusról és nemzetgazdasági ciklusról beszélhetünk. (Jelenleg úgy tűnik, hogy két mélypont esik egybe.) Az egyén szintjén Képzettségi problémák Hátrányos helyzetű csoportok Az egyén munkához való viszonya miatti munkanélküliség

8 A magyar foglalkoztatottsági helyzet alakulása Dr. Kupa Ildikó (KSH kutatás alapján) 1. Abszolút mértékben meghatározó az elemi termelékenységek változása, az összetétel változás csak csekély mértékben változtat a képen, akkor is sok esetben csökkentőleg hat, azaz a struktúraváltozás az alacsonyabb termelékenységű ágazatok irányába történt. 2. A főágankénti változások hatásai meghatározóbbak, mint az ezen belüli ágazati hatások. 3. A bruttó termelékenység összetevői nagyobb kilengéseket mutatnak a nettó termelékenységhez képest. 4. A részidőszakok nem egyformán viselkednek. Az első időszakban (1990-1997)a struktúraváltozás hatásai csökkentik, a másodikban növelik a termelékenységet. (Azaz a magas termelékenységű ipar újra növekedésnek indul.)

9 Állami eszközökkel segített munkavégzés Közhasznú munkavégzés (önkormányzatokon keresztül történik, részben a munkaügyi központok finanszírozzák) Közmunka program (erdőtelepítés, gátépítés központi költségvetési forrásokból) Közérdekű munka a büntetés-végrehajtás keretei között (az EU több országában jellemző megoldás)

10 Esélyegyenlőségi törvény Megkülönböztetés tilalma –Nemek között (Gender equality) –Életkor alapján –Vallási meggyőződés alapján –Egészségi állapot alapján –Fogyatékosság alapján –Etnikai hovátartozás alapján

11 Foglalkoztatás Országonként változó, a régebbi tagállamokban 60-75% közötti érték,a csatlakozókban alacsonyabb, Magyarországon alig 50%. Az országok többségében csökken, alig növekszik 1996-2001 között csak Írországban haladta meg a növekedés az 5%-ot. Az 55 év felettiek között nő a munkanélküliség, miközben nő a nyugdíj-korhatár.

12 Munkanélküliség Több tagállamban közelíti, meg is haladja a 10%-ot (pl. Franciaország), különösen a nők között. (A foglalkoztatottság meghatározása is különböző tagállamonként, van, ahol a havi 40 órás munkaviszony foglalkoztatottságnak számít.) A fiatalkori munkanélküliség növekszik. Növekszik a tartós munkanélküliség. 2008. június–augusztusi időszakban Mo-on a foglalkoztatottak száma 3 millió 914 ezer, a munkanélkülieké 317 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. (EU átlag: EU-15: 6,7%, EU-27: 6,6%)

13 Kitekintés (munkanélküliség) Az euróövezetben a spanyol és a francia munkanélküliség aránya a legmagasabb volt, augusztusban 11,3 és 8 százalékot ért el, miközben Hollandiában - ez volt az övezetben a legalacsonyabb érték - 2,6 százalékot. Tavaly augusztusban 7,4 százalék volt a munkanélküliek aránya az eurózónában. (16 milliónál több munkanélküli, 11 milló felett a tartós munkanélküliek száma.) Az EU-ban az adatok szerint több országban csökkent a munkanélküliek aránya idén augusztusra, egy-egy tized százalékponttal: így elsősorban Németországban 7,2 százalékra, továbbá egyebek között Ausztriában 3,3 százalékra, Szlovákiában 9,9 százalékra, Lengyelországban 6,8 százalékra és Szlovéniában 4,2 százalékra. A pénzügyi válság hatását még nem ismerjük.

14 Magyarország, 2005 Foglalkoztatottság Foglalkoztatottak száma, (gyesen, gyeden lévők nélkül) ezer fő 3 916 Férfiak, ezer fő2 127 Nők, ezer fő1 789 Foglalkoztatottak száma az ipari ágazatokban (ipar+építőipar) 1 264,0 Foglalkoztatottak száma a szolgáltatóágazatokban 2 443,5 Gazdaságilag aktívak4 226,3 ezer fő Gazdaságilag inaktívak3 494,4 ezer fő Aktivitási arány54,7% Foglalkoztatási ráta50,5% Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete Munkanélküliség Munkanélküliek száma, ezer fő309,9 Ebből: a nők száma146,0 ezer fő férfiak száma164,0 ezer fő Munkanélküliségi ráta, %7,3% Ezen belül: Férfi7,1% Nő7,6%

15 Jövedelmek Háztartások bruttó pénzügyi vagyona18,1 milliárd Ft Háztartások nettó pénzügyi vagyona12,9 milliárd Ft Alkalmazásban lévők egy főre jutó bruttó átlagkeresete 156.400 Ft Alkalmazásban lévők egy főre jutó nettó átlagkeresete 102.200 Ft Munkanélküliségi mutatók Mezőgazdaság, erdőgazdaság a foglalkoztatás csökken (~94%) ipar a foglalkoztatás csökken (~94%) kereskedelem A foglalkoztatottság engyhén nő (~ 102%)

16 Időszak Álláskeresési (munkanélküli) járadékban részesült, fő a) Átlagos álláskeresési (munkanélküli) járadék, Ft/fő/hó b) Rendszeres szociális segélyben részesült, fő férfinő Össze Sen 2004. J68 15756 828124 98535 605119 039 F66 45857 387123 84536 080127 353 M62 40657 562119 96836 352127 977 Á54 23654 941109 17736 572121 595 Mj49 74452 712102 45636 939116 203 Jú47 83052 460100 29037 271113 733 Jl46 78054 300101 08037 468111 658 Au46 91754 837101 75437 667114 511 Sz46 12452 83598 95937 846116 745 O48 10153 979102 08037 867118 401 N55 08956 627111 71637 840122 027 D62 68556 849119 53437 771129 029 2005. J73 25160 349133 60037 884135 856 F72 61460 475133 08938 292142 769 M68 00459 842127 84638 628145 924 Á58 27457 433115 70738 947140 160 Mj54 27556 096110 37139 329133 535 Jú50 61554 255104 87039 618127 826 Jl49 92756 509106 43639 795127 442 Au49 89556 844106 73940 001128 709 Sz47 58253 288

17 Munkanélküliek ellátása Állami feladatvállalási modell –munkanélküli járadék, átképzés, állami finanszírozással működő munkaügyi központok (pl. Németország, Magyarország) – de mára az állam kivonulása érzékelhető Civilek bevonására, gazdasági érdekeltségre épülő modell-pl. Dánia A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási problémáinak kezelése.

18 Aktivitási ráta növelése (egy példa) Dánia adókedvezmények az alacsony jövedelműek és idősek foglalkoztatása érdekében Elősegítik a magánháztartásokban foglalkoztatást – üzleti vállalkozási formák támogatása (home services – 400 cég, 12-14 ezer fő 2 év alatt) Támogatásmegvonás, ha valaki nem fogadja el a felkínált munkát Fogyatékosok foglalkoztatásának támogatása

19

20

21

22

23

24

25 Évszá m NőFérfi Bp. Vidéki város községÁtlagBp. Vidéki város Közsé g Átlag Gyermekek ellátása 197731 252818141113 1986374441 18171114 19935152464917201417 200043414041181716 Közlekedés 19776351465178686769 19866650455178656467 19936249424981615362 20006550415174625762

26 Televíziózás, videózás 1977928679831001058895 1986121107100107128117113117 1993146132133135160168153161 2000162159163161182179173177 Háztartási munka 197719123126624279838483 198618121624322166757473 199319122324722584788682 200016520524421356768774

27