A beruházások alakulása Magyarországon (volumenértékben, 1950=100%)

Az előadások a következő témára: "A beruházások alakulása Magyarországon (volumenértékben, 1950=100%)"— Előadás másolata:

1 10.tétel: Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon – a posztfordizmus gazdasági tere

2 A beruházások alakulása Magyarországon (volumenértékben, 1950=100%)
Forrás: Századok statisztikája (2001) KSH, 45. p

3 Megnevezés 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Budapest 31.5 45.7 41.6 44.9 45.4 40.8 40.9 45.2 Pest 9.6 5.9 10.9 8.9 9.8 8.4 8.5 7.4 Közép-Magyarország 41.1 51.6 52.5 53.8 55.2 49.2 49.4 52.6 Fejér 6.1 3.6 4.6 4.1 3.7 3.9 6.3 Komárom-Esztergom 2.6 3.0 3.4 2.5 3.5 4.4 6.0 5.4 Veszprém 2.1 2.2 2.3 1.9 Közép-Dunántúl 12.4 8.7 10.2 9.1 9.5 10.3 12.0 13.6 Győr-Moson-Sopron 5.5 4.8 4.9 Vas 2.4 2.0 Zala 2.7 1.6 1.4 1.5 1.3 Nyugat-Dunántúl 10.8 10.4 8.8 9.4 7.9 Baranya 3.2 3.1 Somogy 1.7 Tolna 1.2 1.1 Dél-Dunántúl 6.4 6.8 5.8 4.7 Borsod-Abaúj-Zemplén 5.2 4.2 6.6 6.2 Heves Nógrád 1.0 0.7 Észak-Magyarország 11.3 8.3 8.1 7.0 9.3 9.2 7.6 Hajdú-Bihar 4.0 3.3 3.8 Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.8 Észak-Alföld 6.7 7.2 7.7 7.5 7.8 Bács-Kiskun 2.8 Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen 99.7 99.8 100.2 100.0 99.9 102.1 A Magyarországon megvalósított beruházások területi megoszlása 1998 és 2005 között (%)

4 A hazai beruházások nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának alakulása
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

5 Az ipari területek (újra)hasznosításának főbb típusai
Ipari funkció fennmarad Új funkció jelenik meg az ipari funkció helyett Megújuló Ipari területek Adaptive reuse (alkalmazkodó újrahasznosítás) régi ipari épületek felújítása Urban renewal (városi megújulás) régi ipari területek újrahasznosítása Stagnáló ipari területek Ipari zárványok vagy fragmentált újrafejlesztés Kereskedelmi, szolgáltató funkció Irodai, adminisztratív funkció Raktározási, logisztikai funkció Lakó funkció Egyéb (kulturális, rekreációs, stb.) funkció

6 A telephelyválasztás jellemzői 1989 előtt és után
Megnevezés Államszocializmus időszaka 1989 után Ipartelepítő tényezők köre Szűkebb, kevés tényezőt vettek figyelembe Jóval szélesebb, sok tényezőt vesznek figyelembe Ipartelepítő tényezők típusai, jellemzői Elsősorban nyersanyag orientált telepítő- tényezők domináltak, nyersanyagok „szocialista” értéke, „kemény tényezők” jellemzőbbek A nyersanyagok, energiahordozók, mint telepítő tényezők háttérbe szorultak, nyersanyagok „kapitalista” értéke, „puha tényezők” a meghatározóbbak Külső (vállalaton) kívüli tényezők A vállalatokon kívüli külső hatások (agglomeratív és extern tényezők) kevésbé jellemzők Fokozódó vállalaton kívüli hatások, agglomeratív, extern tényezők szerepe nő Állam szerepe, befolyása Erős, iránymutatók a pártpolitikai döntések, közvetlen hatás Gyenge, jobbára közvetett befolyás különböző eszközökkel Ipartelepítés, telephelyválasztás Tudatosan tervezett folyamat, felülről vezérelt folyamat, telephelyek elméleti magyarázata hiányzik Többnyire spontán, piaci erők által vezérelt folyamat, „alulról vezérelt”, a vállalatok szintjéről indukált folyamat, modern telephely-elméletek érvényesülnek Vállalatok jellemzői (tulajdonos, méret) Csak állami vállalatok vettek részt az iparosításban, a vállalatok mérete kevésbé jelentős, többnyire nagyvállalatok voltak, a vállalatok döntési jogköre, önállósága csekély A hazai és külföldi vállalatok egyaránt részt vesznek az „iparosításban”, a vállalatok méretének jelentősége megnőtt, fontos differenciáló elem, sok a kisvállalkozás, a vállalkozások önállósága nagy, többnyire szabadon döntenek Telephelyek földrajzi megoszlása Főleg a nyersanyagok, energiahordozók közelében, középhegységek futásirányában A Dunántúl északi felében és a nyugati határvidéken, valamint a fővárosi agglomerációban Telephelyválasztás célja Népgazdasági vagy stratégiai érdeket szolgál Optimális telephely, elsődlegesen vállalati érdeket szolgál, a fő cél a profitmaximalizálás Iparosítás, ipartelepítés sajátos módja Koncentrált ipartelepítés, illetve az ipari park nem jellemző Ipari parkok megjelenése, elterjedése Ipari telephelyek szerepe és regionális hatása Területfejlesztés meghatározó eszközei, területi kiegyenlítés Regionális fejlesztés egyeik eszköze, területi különbségek éleződnek

7 Volt szocialista országok
Az iparban zajló változások okai és következményei a fejlett és a volt szocialista országokban Megnevezés Fejlett országok Volt szocialista országok Különböző okok Változások a világgazdaságban az 1970-es években Politikai rendszerváltozás 1989/90-ben Hasonló okok Válság a hagyományos ágazatokban A globalizáció fokozódása az 1980-as évektől A telephelyválasztás szempontjai átértékelődnek A tercierizáció felgyorsulása Helyhiány, főleg a városközpontokban Nagyobb hangsúly a környezetvédelmen Különböző következmények Változás csak bizonyos ágazatokban és/vagy bizonyos cégekben Változások az ipar egészében és szinte minden cégben Új szervezeti formák Privatizáció Külföldi tőke megjelenése Eltolódás a méretstruktúrában A térkapcsolatok átszeveződése Hasonló következmények Az ipar jelentősége csökken Szerkezeti átalakulás, tudásigényes ágazatok előtérbe kerülése Modernizáció, műszaki-technikai fejlődés Csökkenő ipari foglalkoztatás Az ipari termelési mód átalakulása Kevesebb iparterület, (részben megújulva) A felesleges ipari területek funkcionális átalakulása Társadalmi változások Jelentős különbségek, mind a következmények, mind az okok intenzitásában.

8 Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma megyénként 1990-ben és 2000-ben
Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

9 A privatizáció területfejlesztési jelentősége
A privatizáció Barta Fruzsina II.Földrajz A privatizáció területfejlesztési jelentősége

10 Mit is jelent a privatizáció?
Az állam tulajdonát képező vagyonok magánkézbe adása 1980-as,1990-es években gazdasági nehézségek államadósság,magas kamatteher

11 Okai: Magyarországon viszonylag olcsón vásárolhattak,
A privatizáció lehetőséget adott a külföldi tőkéseknek az országban való gazdasági térnyerésre. Okai: Magyarországon viszonylag olcsón vásárolhattak, nem volt hazai vetélytársuk (a külföldi vállalatok tőkeerősebbek ma is), az állam is támogatta a külföldi tőke bevonását.

12 Miben állnak a privatizáció előnyei és hátrányai?
Előnyök Hátrányok hatékonyságra és hatásosságra ösztönöz nem ’’mindenható’’ megoldás (pl. hajléktalanok, szegények kérdése) jelentős bevételi forrás az államnak az állam kezéből kikerül az irányítás (idővel még az aranyrészvények is) elég a tevékenysége(ke)t átadni (a kormányzást nem kell) kiszolgáltatottság a piaccal szemben segítségével hirtelen fejlődésnek indulhat egy ország, régió, stb. meghatározó mértékben kerülhetnek át stratégiai jelentőségű vállalatok külföldi kezekbe.

13 A szakirodalom a magyar privatizációt 4 egymástól elkülöníthető szakaszra tagolja:
spontán privatizáció ( ) központilag vezérelt privatizáció ( ) az erőltetett privatizáció ( ) a posztprivatizáció (1998-napjainkig)

14 Spontán privatizáció Az állami vállalatok magántulajdonba kerülésének első szakasza Előnyös feltételek Nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatok Adómentesség,adókedvezmények 1989 1999 GDP megoszlása 80%-a köztulajdon 20%-a magántulajdonban 20%-a magántulajdon 80%-a köztulajdonban

15 Központilag vezérelt privatizáció
a magánosítást az Állami Vagyonügynökség vezényli Országgyűlés elé terjeszti a javaslatait a bevételek felhasználásáról Több privatizációs technikát dolgozott ki Bevételek 55%-a külföldi,45%-a belföldi Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank,Garancia rt.

16 Erőltetett privatizáció
Hazánk beágyazódott a világgazdaságba Bizonyíték:multinacionális vállalatok megjelenése Világ 100 legnagyobb vállalata közül 60-nak van magyarországi érdekeltsége Eladásra került a villamos energiaipar,a gáz- és olaj,valamint a szolgáltatóipar Jelszó:az állam rossz „gazda”(SzDSz)

17 Működő tőke területi megoszlásai:
Nagy egyenlőtlenség Célpontok:Pest megye,Északnyugat- és Nyugat-Dunántúl É-Magyarországi és É-Alföldi Régió növekszik

18 A privatizáció hatásai
Transznacionális vállalatok hatására Magyarország felzárkózik a nyugati világhoz(a nagyállalatok külföldi kézbe kerültek) Zöldmezős beruházások

19 A privatizációs bevételek alakulása

20 A tőke elsősorban csak két ágazatba áramlott:szolgáltatásokba és az iparba
1968 és 1989 között a magyar ipar (bruttó) termelése éves átlagban 3,5%-kal nõtt. Ehhez képest az 1989–2007 között mért növekedés 4.8%-os

21 Társadalmi hatások: Vállalatokon belüli átformálódás
Átrendeződtek a társadalmi csoportok jövedelmi arányai(milliárdosok-mélyszegénység,lumpenek,pauperek) Menedzseri középvezetői réteg megjelenése Napjaink gazdasági elit rétege

22 A nem dolgozók, nem tanulók aránya a lakónépességben
Forrás: KSH évi népszámlálás, Csatári B.

23 A privatizáció területfejlesztési lehetősége
Készítette: Kiss Péter Pál Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István

24 Tartalomjegyzék: Előzmények Magyarországon Rendszerváltás időszaka
A privatizáció fogalma Privatizációból származó bevételek Területfejlesztési lehetőségek(SAPARD program,külföldi beruházások,PHARE) Közigazgatás Törvénykezés

25 Előzmények Magyarországon
Államszocialista időszak: TSZ-esítés(1960) Fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961-re elérte a 1,1 millió főt. Háztáji a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. OTK(Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció,1971): Egy merev településhálózat ki-alakítását szorgalmazta, ahol az erős hierarchiához kapcsolódtak a települések funkciói, amit az állam kívánt megteremteni. Megalkottak a koncepció részeként a hat tervezési-gazdasági körzetet (Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) 25

26 Rendszerváltás időszaka:
90-es évek eleje: Területi különbségek kiéleződése: Keleti piacok elvesztése a mezőgazdaságban szintén megingatta a korábbi szervezeti és termelési rendszert. Az ország nyugati térségei gyorsabban tudtak alkalmazkodni a változásokhoz, mivel ezekben a régiókban már a kilencvenes évek elején lezajlott a privatizáció . Több kormányzati program került kidolgozásra és alkalmazásra az ország: Keleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1991) Északkeleti (Borsod-Abaúj-Zemplén 1992, Nógrád 1992, Heves 1992) térségei problémáinak kezelésére Alföldi megyék (Békés 1993, Hajdú-Bihar 1993, Jász-Nagykun-Szolnok 1994) infrastrukturális és szociális feszültségeinek enyhítésére. Miniszterek: Keresztes K. Sándor(1990.IX II. 22.), Gyurkó János(1993. II VII. 15.) Területi küldönbségek kiéleződése után egyből: Közel másfélmillió munkahely szűnt meg, a korábbi ipari központokban a termelés visszaesett, megkezdődött a gazdasági szerkezet radikális átalakulása. 2-ikhoz: a gazdasági kapcsolatok Nyugat-Európa felé irányultak, s akülföldi tőke itt kedvezőtelep-helyi feltételeket talál 3.ikhoz: források döntően az infrastrukturális rendszerek kiépítését támogatták, így a gáz- és vízvezeték hálózatot (víz-minőség védelme), illetve a közlekedési kapcsolatok javítását 26

27 A privatizáció fogalma
A magánosítás viszonylag új szakkifejezés a közgazdaságtanban, így általánosan elfogadott jelentése, meghatározása nincs. A nemzetközi társadalomtudományi szakirodalom cikkeit és hivatkozásait feldolgozó SSCI (Social Science Citation Index) köteteiben a privatizáció kifejezés 1977-ben bukkant fel először, azóta viszont egyre növekvő gyakorisággal szerepel. A privatizáció tágabb értelmezésben a kormányzat gazdasági szerepének csökkentését – de nem eltűnését – jelenti, tehát bizonyos fokú államtalanítást, szűkebb értelmezésben az állami vállalatok vagyonának magánbefektetők számára történő eladását (átadását) értik alatta. A privatizációt gyűjtőfogalomként értelmezzük, ami országonként más-más tartalommal bír. . Alapvető eltérés van a piacgazdasági rendszerben működő országok privatizációja és a volt szocialista országok privatizációja között, hiszen az előbbiekben a piacgazdaság hosszú évszázadai alatt a magángazdaság alapján kialakult jogi és intézményi rendszer folyamatosan működött és fejlődött, a gazdaság túlnyomó része végig magántulajdonban volt, míg a volt szocialista országok egészen más feltételek mellett láttak hozzá a magánosításhoz. 27

28 Privatizációból származó bevételek
Ha a folyamatot tranzakciónként próbáljuk meg értékelni, akkor elõször is a tranzakciók számossága jelent nehezen kezelhetõ problémát. Az állami vagyonkezelõ szervek két évtized alatt több tízezer tranzakciót bonyolítottak, s ezek mögött százezres nagyságrendû döntés húzódik meg. A posztszocialista átalakulás kontextusában a privatizáció egyben országok közötti verseny is volt. De olyan verseny, amelyben nem volt – szükségszerûen nem volt – egy minden-ki számára egyformán látható, közös célvonal. Hiába igaz, hogy a privatizációt és a posztszocialista transzformációt 26 ország 1989/90-ben nagyjából egyszerre kezdte meg, a minõségi ér-tékelés más és más eredményt ad, ha 1995-nél vonjuk meg a mérleget, mint ha most, 2010-ben foglalunk állást. A „kemény mag” privatizációja.Kevés kivételtõl eltekintve, nagy értékû vállalataink mára már mind gazdára találtak. Azokon a területeken, ahol négy évtizeden át monopóliumok mûködtek, sikerült valódi versenyt teremteni. Az új tulajdonosok szinte minden esetben nagy nyugati transznacionális társaságok lettek. A fontos az, hogy ezekben a monopolizált ágazatokban megszûnt az állami tulajdon, általánossá vált, vagy legalábbis is kialakulóban van a verseny. A ma megfigyelhetõ-leírható erõviszonyok három vagy öt év múlva megváltoznak. Új szerep-lõk, új érdekek fognak megjelenni. A privatizációval „csak” annyi történt, hogy a nemzeti ha-tárokat nem ismerõ verseny szelleme kiszabadult a palackból – és ez a lényeg. A fentiekbõl következõen elégséges alapunk van ahhoz, hogy Magyarországra vonatkozó-an visszautasítsuk a kelet-európai privatizációkkal kapcsolatos korai értékelésének azt a közpon-ti gondolatát, miszerint a „privatizáció = nomenklatúra privatizáció”11. A PRIVATIZÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE 243 11 Magyarország nem lett néhány százmilliárdos és több millió koldus országa. A bukott rendszer legfelsõbb és legszûkebb politikai elitje, illetve az 1989 elõtti nagyvállalatok elsõszámú vezetõi végeredményben nem tudták megszerezni maguknak ezeket a legértékesebb állami cégeket. Egyébként – úgy tûnik – ez sem magyar specialitás. Vezetõ pártfunkcionáriusból vagy szocialista nagyvállalat elsõ számú vezetõjébõl milliárdosnak lenni más posztszocial-ista országban sem sikerült senkinek.Még azokban az országokban sem, ahol a „kemény mag” vállalatai a privatizáció során hazai oligarchák kezébe kerültek (pl. Oroszország, Ukraj-na). 28

29 Magánszektor aránya a GDP-előállitásában
A táblázatból jól látszik, hogy a kelet-európai rendszerváltás idején a magánszektor részaránya Lengyelországban volt a legmagasabb – a mezõgazdaság miatt. Ezzel együtt is 1993-ban még elsõk voltunk. csak 1994-ben elõzött meg bennünket Csehország Az elsõ fordulat 1998-ra, a választások idejére tehető: megállt a nagy cégek beáramlása. a szolgáltatásokba és az iparba áramlott a tőke. igazi nagybefektetõ 1998 és 2006 között egyáltalán nem jött Magyarországra. gazdaságnak abban a szegmensében, ahol a privatizáció szinte korlátozás nélkül és teljes mértékben végbement nem csak annyi történt, hogy a rendszerváltást követõ idõszakban a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan növekedett a termelés, de gyorsulás ment végbe a rend-szerváltást megelõzõ két évtized átlagához képest is. 29

30 Közigazgatás átszervezése:
A regionális szervezettségĦköztársasági megbízottak közül egyesek az ön-kormányzatok törvényességi felügyelete mellett a regionális szint tényleges kialakí-tását szorgalmazták, többségük azonban szigorúan ragaszkodott hivatali feladatai-hoz. Miközben rossz kapcsolatot alakítottak ki a megyékkel, a nagyvárosokkal, hi-szen felettes, ellenĘrzĘhatóságként léptek fel. A mĦködési konfliktusok természete-sek voltak, mivel az önkormányzati rendszer ekkor formálódott, a szereplĘk nem tudták, hogy mi tekinthetĘnormális, elfogadott magatartásnak, a törvények csak las-san jöttek ki, számos hiányt, kiskaput, értelmezésiproblémát tartalmaztak 1994-ben az új kormány megszünteti a „kvázi regionális” modellt, megerĘsíti a megyét, de nem a megyei önkormányzatot, hanem csak megyei szintre helyezi az önkormányzatok törvényességi ellenĘrzését. Bevezetésre kerül a közvetlen megyei szintĦválasztás intézménye, amivel a megyei önkormányzatátpolitizálása elindul. 30

31 1996. évi XXI. törvény Leteszi az új magyar területi politika alapjait, Ezzel megkezdődik az átmenet második szakasza. A törvény meghatározza a területfejlesztés célját, miszerint az ország mindegyik térségének biztosítani kell a szociális piacgazdaság kiépítését, a fenntartható fejlődés feltételeit, az innovációk térbeli terjedését, a főváros és vidék közötti különbségek mérséklését, a térszerkezet harmonikus fejlődését, s a térségi identitás megtartását és erősítését. A törvény felállítja a területfejlesztés egységes intézményrendszerét. Országos, regionális, megyei és kistérségi szinten definiálja a feladatokat, kijelöli a területfejlesztés döntéshozó szerveit, s egyben megnevezi a döntésben részt vevőszereplőket (önkormányzatok, kistérségek, kormányzati képviselet, gazdasági szféra, munkavállalói képviselet). A törvény a területfejlesztés eszközeit (Területfejlesztési Alap, majd Célelőirányzat, később Vidékfejlesztési Célelőirányzat), sőt annak forrásait is meghatározza, később külön jogszabályban intézkedik a területi egységek közötti elosztás elveiről.

32 Területfejlesztési lehetőségek
Több szegmens,forrás: Kormányzati felzárkóztató programok. Nagy jelentőségűnek kell tekinteni az 1992-től megjelenő, majd lényegében 1995-tel évente változó ütemű Európai Uniós forrást mobilizáló Területfejlesztési PHARE programok PHARE(Poland - Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) európai valutaegység (angolul European Currency Unit, rövidítve ECU 32

33 PHARE-hozadéka: Boros Imre(program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter)
Ezek a támogatások jelentősen hozzájárultak a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének kialakításához Megkezdődött a piacgazdaság regionális politikájának és működési modelljeinek tanulása aminek eredményei megfigyelhetők voltak a kistérségi együttműködések élénkülésében ( ), a szerkezetátalakítást szolgáló integrált finanszírozási rendszer kidolgozásában (1995),a regionális szintű tervezés és fejlesztés kialakításában (1996), a régiók fejlettségbeli különbségeinek mérséklésében. (1997) Az országhatár menti együttműködések új fejlesztési kereteit nyújtó programok ( ) döntően az osztrák-magyar határszakaszra koncentráltak, de érintették a szlovén, a szlovák és kisebb mértékben a román-magyar határ-régiókat is, a területfejlesztés eddig ismeretlen dimenzióit nyitották meg a térségek előtt. 1990 végén kiterjesztették az akkori Csehszlovákiára, Bulgáriára, Jugoszláviára és az NDK-ra. A program kiterjesztéseivel és visszavonásaival ma 13 ország részesül Phare-pénzekből: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Albánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina.   Phare-program a legnagyobb közép-európai pénzügyi támogatási forrás. Teljes költségvetése 1990-ben 498 millió ECU volt, 1998-ban 1397 millió. Ebből Magyarország az elmúlt évben 87 milliót kapott. legfőbb pénzügyi felkészítő eszköze lett, hivatalos kifejezéssel a csatlakozás által vezérelt programmá vált. világítótorony 33

34 PHARE támogatások megoszlása szektoronként:

35

36 Külföldi nagyberuházások
Opel – Szentgotthárd: (Az Opel szentgotthárdi gyárát a General Motors alapította 1990-ben. A gyár termékpalettáján 1992 óta szerepelnek személyautókhoz készülő középkategóriás benzinmotorok, melyeknek gyárunk kizárólagos gyártója az Opel európai gyárai számára) Suzuki – Esztergom 1991 Megalakul a Magyar Suzuki Rt. A tulajdonosok a Suzuki Motor Corporation, az Itochu, IFC és az Autókonszern.-Az esztergomi Suzuki gyár egy négyzetméteres területen létesült, melyből a csarnokok négyzetmétert foglalnak el.  Audi – Győr  :1993-ban alapították meg 100 millió euró törzstőkével IBM – Székesfehérvár(1997) 1932 és 1936 között Magyarországon Organisatio Irodafelszerelési Rt. képviselte az IBM elődjét, a Computing Tabulating Recording Company nevű vállalatot. 36

37 SAPARD program Bulgária 52 124 000 euró,
Cseh köztársaság euró, Észtország euró, Magyarország euró, Litvánia euró, Lettország euró, Lengyelország euró, Románia euró, Szlovénia euró, Szlovákia  000 euró, Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development. Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatása a felkészülési időszakban. A forrásokat az Unió az egy főre eső GDP, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a mezőgazdasági terület nagysága és a területi sajátosságok alapján osztotta el. A támogatáshoz az országoknak közel 25 százalékos önrészt kellett biztosítaniuk a program működtetéséhez. 37

38 Működési rendszere: agrárgazdaságok beruházásai,
mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és marketingje, szakképzés fejlesztése, mezőgazdasági termelési módszerek a környezetvédelem és a vidéki környezet megőrzése érdekében, termelői csoportok létrehozása, vidékfejlesztési intézkedések, gazdasági tevékenység diverzifikálása, alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése, falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi- és szellemi örökségének védelme és megőrzése, vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása. 38

39 100 legnagyobb projekt térbeli eloszlása:

40 Település részesedése a támogatásból
40