Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10.tétel: Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon – a posztfordizmus gazdasági tere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10.tétel: Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon – a posztfordizmus gazdasági tere."— Előadás másolata:

1 10.tétel: Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon – a posztfordizmus gazdasági tere

2 A beruházások alakulása Magyarországon (volumenértékben, 1950=100%) Forrás: Századok statisztikája (2001) KSH, 45. p

3 A Magyarországon megvalósított beruházások területi megoszlása 1998 és 2005 között (%) Megnevezés Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

4 A hazai beruházások nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának alakulása Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

5 Az ipari területek (újra)hasznosításának főbb típusai Ipari területek Ipari funkció fennmarad Megújuló Ipari területek Stagnáló ipari területek Ipari zárványok vagy fragmentált újrafejlesztés Új funkció jelenik meg az ipari funkció helyett Adaptive reuse (alkalmazkodó újrahasznosítás) régi ipari épületek felújítása Urban renewal (városi megújulás) régi ipari területek újrahasznosítása Kereskedelmi, szolgáltató funkció Kereskedelmi, szolgáltató funkció Irodai, adminisztratív funkció Irodai, adminisztratív funkció Raktározási, logisztikai funkció Raktározási, logisztikai funkció Lakó funkció Lakó funkció Egyéb (kulturális, rekreációs, stb.) Egyéb (kulturális, rekreációs, stb.) funkció funkció

6 A telephelyválasztás jellemzői 1989 előtt és utánMegnevezés Államszocializmus időszaka 1989 után Ipartelepítő tényezők köre Szűkebb, kevés tényezőt vettek figyelembe Jóval szélesebb, sok tényezőt vesznek figyelembe Ipartelepítő tényezők típusai, jellemzői Elsősorban nyersanyag orientált telepítő- tényezők domináltak, nyersanyagok „szocialista” értéke, „kemény tényezők” jellemzőbbek A nyersanyagok, energiahordozók, mint telepítő tényezők háttérbe szorultak, nyersanyagok „kapitalista” értéke, „puha tényezők” a meghatározóbbak Külső (vállalaton) kívüli tényezők A vállalatokon kívüli külső hatások (agglomeratív és extern tényezők) kevésbé jellemzők Fokozódó vállalaton kívüli hatások, agglomeratív, extern tényezők szerepe nő Állam szerepe, befolyása Erős, iránymutatók a pártpolitikai döntések, közvetlen hatás Gyenge, jobbára közvetett befolyás különböző eszközökkel Ipartelepítés, telephelyválasztás Tudatosan tervezett folyamat, felülről vezérelt folyamat, telephelyek elméleti magyarázata hiányzik Többnyire spontán, piaci erők által vezérelt folyamat, „alulról vezérelt”, a vállalatok szintjéről indukált folyamat, modern telephely-elméletek érvényesülnek Vállalatok jellemzői (tulajdonos, méret) Csak állami vállalatok vettek részt az iparosításban, a vállalatok mérete kevésbé jelentős, többnyire nagyvállalatok voltak, a vállalatok döntési jogköre, önállósága csekély A hazai és külföldi vállalatok egyaránt részt vesznek az „iparosításban”, a vállalatok méretének jelentősége megnőtt, fontos differenciáló elem, sok a kisvállalkozás, a vállalkozások önállósága nagy, többnyire szabadon döntenek Telephelyek földrajzi megoszlása Főleg a nyersanyagok, energiahordozók közelében, középhegységek futásirányában A Dunántúl északi felében és a nyugati határvidéken, valamint a fővárosi agglomerációban Telephelyválasztás célja Népgazdasági vagy stratégiai érdeket szolgál Optimális telephely, elsődlegesen vállalati érdeket szolgál, a fő cél a profitmaximalizálás Iparosítás, ipartelepítés sajátos módja Koncentrált ipartelepítés, illetve az ipari park nem jellemző Ipari parkok megjelenése, elterjedése Ipari telephelyek szerepe és regionális hatása Területfejlesztés meghatározó eszközei, területi kiegyenlítés Regionális fejlesztés egyeik eszköze, területi különbségek éleződnek

7 Megnevezés Fejlett országok Volt szocialista országok Különböző okok Változások a világgazdaságban az 1970-es években Politikai rendszerváltozás 1989/90-ben Hasonló okok Válság a hagyományos ágazatokban A globalizáció fokozódása az 1980-as évektől A telephelyválasztás szempontjai átértékelődnek A tercierizáció felgyorsulása Helyhiány, főleg a városközpontokban Nagyobb hangsúly a környezetvédelmen Különböző következmények Változás csak bizonyos ágazatokban és/vagy bizonyos cégekben Változások az ipar egészében és szinte minden cégben - Új szervezeti formák - Privatizáció - Külföldi tőke megjelenése - Eltolódás a méretstruktúrában - A térkapcsolatok átszeveződése Hasonló következmények Az ipar jelentősége csökken Szerkezeti átalakulás, tudásigényes ágazatok előtérbe kerülése Modernizáció, műszaki-technikai fejlődés Csökkenő ipari foglalkoztatás Az ipari termelési mód átalakulása Kevesebb iparterület, (részben megújulva) A felesleges ipari területek funkcionális átalakulása Társadalmi változások Az iparban zajló változások okai és következményei a fejlett és a volt szocialista országokban Jelentős különbségek, mind a következmények, mind az okok intenzitásában.

8 Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma megyénként 1990-ben és 2000-ben Forrás: Süli-Zakar I. Kartográfus: Németh G.

9 A privatizáció területfejlesztési jelentősége A privatizáció Barta Fruzsina II.Földrajz

10 Mit is jelent a privatizáció? Az állam tulajdonát képező vagyonok magánkézbe adása 1980-as,1990-es években gazdasági nehézségek államadósság,magas kamatteher

11 A privatizáció lehetőséget adott a külföldi tőkéseknek az országban való gazdasági térnyerésre. Okai: Magyarországon viszonylag olcsón vásárolhattak, nem volt hazai vetélytársuk (a külföldi vállalatok tőkeerősebbek ma is), az állam is támogatta a külföldi tőke bevonását.

12 Miben állnak a privatizáció előnyei és hátrányai? ElőnyökHátrányok hatékonyságra és hatásosságra ösztönöz nem ’’mindenható’’ megoldás (pl. hajléktalanok, szegények kérdése) jelentős bevételi forrás az államnak az állam kezéből kikerül az irányítás (idővel még az aranyrészvények is) elég a tevékenysége(ke)t átadni (a kormányzást nem kell) kiszolgáltatottság a piaccal szemben segítségével hirtelen fejlődésnek indulhat egy ország, régió, stb. meghatározó mértékben kerülhetnek át stratégiai jelentőségű vállalatok külföldi kezekbe.

13 A szakirodalom a magyar privatizációt 4 egymástól elkülöníthető szakaszra tagolja: spontán privatizáció ( ) központilag vezérelt privatizáció ( ) az erőltetett privatizáció ( ) a posztprivatizáció (1998-napjainkig)

14 Spontán privatizáció Az állami vállalatok magántulajdonba kerülésének első szakasza Előnyös feltételek Nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatok Adómentesség,adókedvezmények GDP megoszlása 80%-a köztulajdon 20%-a magántulajdonban 20%-a magántulajdon 80%-a köztulajdonban

15 Központilag vezérelt privatizáció a magánosítást az Állami Vagyonügynökség vezényli Országgyűlés elé terjeszti a javaslatait a bevételek felhasználásáról Több privatizációs technikát dolgozott ki Bevételek 55%-a külföldi,45%-a belföldi Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank,Garancia rt.

16 Erőltetett privatizáció Hazánk beágyazódott a világgazdaságba Bizonyíték:multinacionális vállalatok megjelenése Világ 100 legnagyobb vállalata közül 60-nak van magyarországi érdekeltsége Eladásra került a villamos energiaipar,a gáz- és olaj,valamint a szolgáltatóipar Jelszó:az állam rossz „gazda”(SzDSz)

17 Működő tőke területi megoszlásai: Nagy egyenlőtlenség Célpontok:Pest megye,Északnyugat- és Nyugat-Dunántúl É-Magyarországi és É-Alföldi Régió növekszik

18 A privatizáció hatásai Transznacionális vállalatok hatására Magyarország felzárkózik a nyugati világhoz(a nagyállalatok külföldi kézbe kerültek) Zöldmezős beruházások

19 A privatizációs bevételek alakulása

20 A tőke elsősorban csak két ágazatba áramlott:szolgáltatásokba és az iparba 1968 és 1989 között a magyar ipar (bruttó) termelése éves átlagban 3,5%-kal nõtt. Ehhez képest az 1989–2007 között mért növekedés 4.8%-os

21 Társadalmi hatások: Vállalatokon belüli átformálódás Átrendeződtek a társadalmi csoportok jövedelmi arányai(milliárdosok- mélyszegénység,lumpenek,pauperek) Menedzseri középvezetői réteg megjelenése Napjaink gazdasági elit rétege

22 Forrás: KSH évi népszámlálás, Csatári B. A nem dolgozók, nem tanulók aránya a lakónépességben

23 Készítette: Kiss Péter Pál Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István

24 Tartalomjegyzék:

25 Előzmények Magyarországon Államszocialista időszak: TSZ-esítés(1960) Fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami re elérte a 1,1 millió főt. Háztáji a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. OTK(Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció,1971): Egy merev településhálózat ki-alakítását szorgalmazta, ahol az erős hierarchiához kapcsolódtak a települések funkciói, amit az állam kívánt megteremteni. Megalkottak a koncepció részeként a hat tervezési-gazdasági körzetet (Észak- Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak- Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld)

26 Rendszerváltás időszaka: 90-es évek eleje: Területi különbségek kiéleződése:  Keleti piacok elvesztése a mezőgazdaságban szintén megingatta a korábbi szervezeti és termelési rendszert.  Az ország nyugati térségei gyorsabban tudtak alkalmazkodni a változásokhoz, mivel ezekben a régiókban már a kilencvenes évek elején lezajlott a privatizáció. Több kormányzati program került kidolgozásra és alkalmazásra az ország: Keleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1991) Északkeleti (Borsod-Abaúj-Zemplén 1992, Nógrád 1992, Heves 1992) térségei problémáinak kezelésére Alföldi megyék (Békés 1993, Hajdú-Bihar 1993, Jász- Nagykun-Szolnok 1994) infrastrukturális és szociális feszültségeinek enyhítésére. Miniszterek: Keresztes K. Sándor(1990.IX II. 22.), Gyurkó János(1993. II VII. 15.)

27

28

29

30 Közigazgatás átszervezése:

31 1996. évi XXI. törvény Leteszi az új magyar területi politika alapjait, Ezzel megkezdődik az átmenet második szakasza. A törvény meghatározza a területfejlesztés célját, miszerint az ország mindegyik térségének biztosítani kell a szociális piacgazdaság kiépítését, a fenntartható fejlődés feltételeit, az innovációk térbeli terjedését, a főváros és vidék közötti különbségek mérséklését, a térszerkezet harmonikus fejlődését, s a térségi identitás megtartását és erősítését. A törvény felállítja a területfejlesztés egységes intézményrendszerét. Országos, regionális, megyei és kistérségi szinten definiálja a feladatokat, kijelöli a területfejlesztés döntéshozó szerveit, s egyben megnevezi a döntésben részt vevőszereplőket (önkormányzatok, kistérségek, kormányzati képviselet, gazdasági szféra, munkavállalói képviselet). A törvény a területfejlesztés eszközeit (Területfejlesztési Alap, majd Célelőirányzat, később Vidékfejlesztési Célelőirányzat), sőt annak forrásait is meghatározza, később külön jogszabályban intézkedik a területi egységek közötti elosztás elveiről.

32 Több szegmens,forrás: Kormányzati felzárkóztató programok. Nagy jelentőségűnek kell tekinteni az től megjelenő, majd lényegében 1995-tel évente változó ütemű Európai Uniós forrást mobilizáló Területfejlesztési PHARE programok PHARE(Poland - Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy)

33 PHARE-hozadéka: Boros Imre (program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter ) Ezek a támogatások jelentősen hozzájárultak a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének kialakításához Megkezdődött a piacgazdaság regionális politikájának és működési modelljeinek tanulása aminek eredményei megfigyelhetők voltak a kistérségi együttműködések élénkülésében ( ), a szerkezetátalakítást szolgáló integrált finanszírozási rendszer kidolgozásában (1995),a regionális szintű tervezés és fejlesztés kialakításában (1996), a régiók fejlettségbeli különbségeinek mérséklésében. (1997) Az országhatár menti együttműködések új fejlesztési kereteit nyújtó programok ( ) döntően az osztrák-magyar határszakaszra koncentráltak, de érintették a szlovén, a szlovák és kisebb mértékben a román-magyar határ-régiókat is, a területfejlesztés eddig ismeretlen dimenzióit nyitották meg a térségek előtt.

34 PHARE támogatások megoszlása szektoronként:

35

36 Külföldi nagyberuházások Opel – Szentgotthárd: (Az Opel szentgotthárdi gyárát a General Motors alapította ben. A gyár termékpalettáján 1992 óta szerepelnek személyautókhoz készülő középkategóriás benzinmotorok, melyeknek gyárunk kizárólagos gyártója az Opel európai gyárai számára) Suzuki – Esztergom 1991 Megalakul a Magyar Suzuki Rt. A tulajdonosok a Suzuki Motor Corporation, az Itochu, IFC és az Autókonszern.-Az esztergomi Suzuki gyár egy négyzetméteres területen létesült, melyből a csarnokok négyzetmétert foglalnak el. Audi – Győr :1993-ban alapították meg 100 millió euró törzstőkével IBM – Székesfehérvár(1997)

37 SAPARD program Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development. Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatása a felkészülési időszakban. A forrásokat az Unió az egy főre eső GDP, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a mezőgazdasági terület nagysága és a területi sajátosságok alapján osztotta el. A támogatáshoz az országoknak közel 25 százalékos önrészt kellett biztosítaniuk a program működtetéséhez. Bulgária euró, Cseh köztársaság euró, Észtország euró, Magyarország euró, Litvánia euró, Lettország euró, Lengyelország euró, Románia euró, Szlovénia euró, Szlovákia euró,

38 Működési rendszere: agrárgazdaságok beruházásai, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és marketingje, szakképzés fejlesztése, mezőgazdasági termelési módszerek a környezetvédelem és a vidéki környezet megőrzése érdekében, termelői csoportok létrehozása, vidékfejlesztési intézkedések, gazdasági tevékenység diverzifikálása, alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése, falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi- és szellemi örökségének védelme és megőrzése, vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása.

39 100 legnagyobb projekt térbeli eloszlása:

40 Település részesedése a támogatásból


Letölteni ppt "10.tétel: Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon – a posztfordizmus gazdasági tere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések