Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az észak-amerikai gazdasági centrum Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az észak-amerikai gazdasági centrum Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Az észak-amerikai gazdasági centrum Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Amerika fogalma, térfelosztásai

3 3 Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai Elnevezés: – –Amerigo Vespucci (név női változata: America) – –Újvilág Felfedezés: – –30-40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei)  10 ezer éve: Patagóniát is elérték – –Viking halászok – –1492.: Kolumbusz (nem tudta, hogy Amerika)  1497.: John Cabot (Észak-Amerika) Amerika egésze – –Kiterjedés: 42 millió km 2 (28%) (VR2.) – –Lakosság: 870 millió fő (14%) Egy vagy két kontinens? – –Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során – –Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során

4 4 Amerika térfelosztásai (1 vagy 2)AmerikaTermészetföldrajz: Észak, Dél Társadalomföldrajz: Észak, Latin

5 5 Amerika térfelosztásai (3 vagy 4) Észak, Közép, Dél természetföldrajz társadalomföldrajz Észak, Közép, Dél, Karib társadalomföldrajz

6 6 Észak-Amerika déli határai K, NY és É irányába egyértelmű határok (csak Grönland vitatható) Csak D-i határa kérdéses 1. 1.Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói– USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig) 2. 2.Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) 3. 3.Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül 4. 4.Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD

7 7 Észak-Amerika méretei Grönland, Kanada, USA Terület: 22 mió km 2 – –(≈ Latin-Amerika) – –Európányi területű országok: Kanada VR2., USA VR4. Népesség: 350 mió fő – –Továbbra is nagy bevándorlás – –De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km2 – –Területileg szélsőségesen oszlik meg – –BosWash, ChiPitts: 50–50 mió, SanSan: 38 mió

8 88 Az észak-amerikai világgazdasági pólus kifejlődése

9 9 Az USA kialakulása É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés – –400 éve: jelentéktelen periféria – –Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia) USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége – –1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts) – –Igaz: sok vallási üldözött is érkezett – –Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka – –De: „vad” őslakosság kiűzése is – –Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo., Fro. gyarmatai) Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok XVIII. sz.: prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv – –Svéd, holland gyarmatok kiszorultak

10 10 Brit gyarmati gazdálkodás Dél gazdasági alapja: nagy ültetetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs) – –Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le – –1619: első afrikai rabszolgák (Virginia) Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető föld) XVIII. sz.: „háromszög kereskedelem” – –Délről Angliába: dohány, indigó, rum – –Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák Érdekellentétek Angliával – –Adó – –Brit hajózási, kereskedelmi monopólium – –1763.: királyi proklamáció 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása

11 11 Politikai hegemónia Észak-Amerikában Függetlenség után: nyugati terjeszkedés Mississippiig 1803.: Louisiana Franciaországtól 1819.: Florida Spanyolországtól 1818.: USA-kanadai határ 1845.: Texas (önként csatlakozott) 1849.: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig) 1853.: Dél-Arizóna Mexikótól 1867.: Alaszka Oroszországtól 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk. – –Ez már inkább világpolitikai szerep Terület (9,8 mió km 2 ): VR4 (Oroszo., Kanada, Kína után) – –50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk.) – –2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk.) – –Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk.

12 1212 Az USA a világhatalommá válás útján

13 13 Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően 1861–1865 polgárháború: É győzelme, rabszolgaság eltörlése Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé – –1858: postakocsijáratok – –Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal – –1861: távíró SF és NY között

14 14 A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások – –Szabad földterület – –Mezőgazdasági és ásványi nyersanyagok Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) Polgárháború  nincs import  van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823)

15 15 Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás Nagy, családi farmméret (65ha) – –Gazdálkodás gépesítése  állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt  műszaki fejlődés – –Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása – –Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás  gyors városodás  tercier szektor Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek – –Jólét  további bevándorlás  növekvő belső fogyasztópiac – –Drága élőmunka  technológiai fejlesztés

16 16 Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 – –1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) – –Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria

17 17 Ipari specializáció Hatalmas egységes piac előnye  gyors tőkekoncentráció – –Első óriásbankok – –Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke – –Gyors urbanizáció – –Városok szakosodása Nyugati központok – –Csak kereskedelmi funkció XX. sz. eleje: új munkahelyek – –XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak – –I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű – –De: közvélemény ellenezte (izoláció)

18 18 Válság és konjunktúra a II. világháború végére Később bevándorlás korlátozása 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) – –GDP 50%-ra csökkent – –Bankok, iparvállalatok csődje – –Munkanélküliség Kilábalás erőteles állami beavatkozással – –F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme – –Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra – –Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950)

19 19 Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után 2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet – –Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában – –Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén – –1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása  Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) – –2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan – –2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a)

20 20 Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől) Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) – –Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése – –Szűkebb hatókörű jóléti intézmények XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora – –Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás – –Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 1970-es évek válsága  posztfordizmus – –Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) – –Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) – –Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is – –Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű – –Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a

21 21 Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2-2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) GDP (világrészesedése ≈ EU)

22 2222 Az észak-amerikai metropolizáció

23 23 Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930

24 24 Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU- ban és Észak-Amerikában É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat, EU: középen sűrűsödő hálózat

25 25 A nagyváros–vidék kettősség Észak- Amerikában Városok aránya országnépességGDP USA (SMA)38%49% Kanada (CMA)45%54%

26 26 A nemzetközi városhierarchia élén Világvárosok (John Friedman, 1986): – –Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles – –Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) – –(1): New York (később Los Angeles is)

27 27 New York 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért  1664: angoloké Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti- óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő – –NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő – –BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája – –Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég – –2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál

28 28 New York – Manhattan 1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely Felhőkarcolók: – –Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) – –World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció – –Átlagjöv országos átlag 2x-e – –Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság: – –30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai – –Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) – –Szegregáció: Little Italy, Chinatown

29 29 Toronto Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye) XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) – –Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) – –Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza – –Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar – –Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m)

30 30 Városökológiai modellek Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) – –Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében – –Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén – –Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): – –Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat – –Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Chicago: kiváló terep városökológiai kutatások kiváló terepe – –Etnikai tarkaság – –Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre „Chicagói Iskola”: városökológiai modellek sorát dolgozzák ki

31 31 Burgess–Park-féle koncentrikus modell (1925) Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 1. 1.CBD (Loop): magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus 2. 2.Átmeneti övezet: erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó 3. 3.Ipari munkásság lakóöve: XIX. vége: kétlakásos bérház 4. 4.Felsőbb osztályok lakóterülete: családi és társas ház, középosztály 5. 5.Ingázótelepülések: elővárosok (szubu.) 6. 6.Mezőgazdasági övezet: ellátóöv 7. 7.Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Szukcesszió

32 32 Hoyt-féle szektorális modell (1939) Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak – –Burgess modelljéből indult ki – –64 amerikai városon – –3 időpontra Eredmények – –Koncentrikus körök helyett szektorok – –A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Szektorok 1. 1.City 2. 2.Kereskedelem, könnyűipar 3. 3.Alsó-rétegek lakónegyede 4. 4.Közép-rétegek lakónegyede 5. 5.Felső-rétegek lakónegyede

33 33 Harris–Ullman többmagvú modellje (1945) City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok


Letölteni ppt "Az észak-amerikai gazdasági centrum Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések