Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014,"— Előadás másolata:

1 Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Városi funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó Településföldrajzot régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása Településföldrajzot régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása –Funkcionálisan: lakóövezet, ipar, kereskedelem –Társadalmilag: szegények, gazdagok, etnikumok Közhivatalok, üzleti tevékenység: mindig is a város szívében Közhivatalok, üzleti tevékenység: mindig is a város szívében –Ókori görög városok: agóra –Ókori római városok: fórum –Feudális városok: piactér –Modern városok: sétálóutcák

3 3 Korai városok: funkciók keveredése Tradicionális város: „finoman szemcsés” szerkezetű Tradicionális város: „finoman szemcsés” szerkezetű –Központban impozáns épületek, mellette kisebb házak –Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) –Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára Funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól Funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól

4 4 Változó városkép az ipari forradalom után Nagyipar, tömegtermelés: funkcionális differenciálódás a településen belül Nagyipar, tömegtermelés: funkcionális differenciálódás a településen belül –Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a termelés–fogyasztó, munkahely–lakóhely Nagy gyárak építéséhez: tömeges munkáslakások kellettek Nagy gyárak építéséhez: tömeges munkáslakások kellettek –Tömbökben helyezkedtek el –Kicsik –Rosszul építettek –Túlzsúfoltak voltak XX. sz.: nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása  gyáripar a központtól távolabb a város szélére települt XX. sz.: nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása  gyáripar a központtól távolabb a város szélére települt –Település térbeli határainak kiterjedése –Megváltozott az alaprajza, elrendezése, szerkezete –Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált

5 5 Változó városkép az ipari forradalom után Közlekedés, a motorizáció gyors fejlődése  segíti a településekben zajló változásokat Közlekedés, a motorizáció gyors fejlődése  segíti a településekben zajló változásokat –Tömegtermelés  a nagyméretű vállalatok, gyárak, hivatalok + attól elváló lakótelepek  az áruk és az ingázók nagyarányú áramlása –Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése  újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák)  határozottabb törekvés e hatások csökkentésére (főleg a lakóhelytől az ipari szennyezéstől való elkülönítésére)  településfejlesztési politika megjelenése Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák)  határozottabb törekvés e hatások csökkentésére (főleg a lakóhelytől az ipari szennyezéstől való elkülönítésére)  településfejlesztési politika megjelenése –Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása –USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása (válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára)

6 6 Európai városok funkcionális térszerkezete Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese –Meghatározott térbeli rend Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek –1. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus –1. lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán –2. munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei –2. lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be Más kontinenseknél eltérések Más kontinenseknél eltérések –Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe –É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés

7 7 Első munkahelyöv City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás Irányítás –Kormányzati-politikai funkció –Üzleti cégek központi irodái Kis térigényű szolgáltatás Kis térigényű szolgáltatás –Minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde Ide koncentrálódik a turizmus Ide koncentrálódik a turizmus –Szállodák, éttermek, múzeumok, színházak Nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség Nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség Épületállomány: Épületállomány: –Történelmi műemlékek –Reprezentatív középületek

8 8 Első lakóhelyöv Belső munkahelyövet fogja körül Belső munkahelyövet fogja körül Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része Cityhez közelebbi része –Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások –Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) Külső része Külső része –Bérkaszárnyák –Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve –Épületállomány kora és minősége

9 9 Második munkahelyöv 1. lakóhelyövet fogja körül 1. lakóhelyövet fogja körül Nagy térigényű funkciók Nagy térigényű funkciók –Ipar –Szállítás (pályaudvarok, kikötők) –Raktározás –Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés –Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari munkásság hajléka

10 10 Második lakóhelyöv Város peremén Város peremén Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán –Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések –Később közigazgatásilag város részévé válhat II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek)

11 11 Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka Domborzat: Budapest Domborzat: Budapest –Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon –Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen Vízrajz: Chicago Vízrajz: Chicago –Chicago: tópart – félgyűrűk Várostervezés Várostervezés –Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) –Ipar városon kívülre telepítése –Előre kijelölt bolygóvárosok

12 12 Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is Különbség az európai és észak-amerikai városok között Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa Európa –Városközpont: hagyományosan felső rétegek lakóhelye –Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben Észak-Amerika Észak-Amerika –Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén –Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Európa: városok peremi része is felértékelődött Európa: városok peremi része is felértékelődött –Belső lakónegyedek leromlása –Belső-szuburbanizáció

13 13 A városok belső szerkezetét alakító tényezők A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb.) versenye zajlik a területért, telekért A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb.) versenye zajlik a területért, telekért –Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért

14 14 Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell

15 15 Földhasznosítás – versengő termékek Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg

16 16Thünen-körök Földhasználat körkörös zónai (Thünen körök) Földhasználat körkörös zónai (Thünen körök) –Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ - légvonalban) –Csak mezőgazdasági földhasználatra

17 17 Modell és valóság: módosítások

18 Distance from Center Location Rent Commercial Industrial Residential Agricultural Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva

19 19 A városi területhasználat koncentrikus modellje Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Forrás: Kovács Z., 2003, p. 195 Városi telekárak – CBD Hong Kong

20 20 A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők Közlekedési vonalak Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe Alcentrumok szerepe

21 21 Városökológiai modellek Előzmény: a modern város kialakulásával a feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) megszűnik Előzmény: a modern város kialakulásával a feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) megszűnik –Max Weber ( ): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” Szociálökológia (humánökológia): Szociálökológia (humánökológia): –A látszólagos káosz ellenére az amerikai városok belsejét nagyfokú szabályszerűség jellemzi. –Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) –Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat –Szociológia + ökológia –(Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát –Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés

22 22 Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára Kongregáció: Kongregáció: –A népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: Invázió: –Egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: Szegregáció: –Társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: Szukcesszió: –Egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: Filtráció: –Az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: Társadalmi niche: –Városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: Enklávé: –Városi társadalmi-kulturális zárványok

23 23 A „chicagói iskola” 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess ( ), Park ( ) Vezető személyiségek: Burgess ( ), Park ( ) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki

24 24 A városok belső tagolódása (előzmények) Friedrich Engels (1845) A munkásosztály helyzete Angliában Friedrich Engels (1845) A munkásosztály helyzete Angliában Richard Hurd (1903) Principles of City Land Values Richard Hurd (1903) Principles of City Land Values

25 25 Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930

26 26 Concentric zones of urban land use (Burgess & Park 1925) Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható A város koncentrikus övezetre bontható

27 27 A Burgess-Park modell 1. CBD (Loop) –Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus 2. Átmeneti övezet –Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó 3. Ipari munkásság lakóöve –XIX. vége: kétlakásos bérház 4. Felsőbb osztályok lakóterülete –Családi és társas ház, középosztály 5. Ingázótelepülések –Elővárosok (szubu.) 6. Mezőgazdasági övezet –ellátóöv 7. Metropolis hátországa –Vonzáskörzet szukcesszió szukcesszió „L” tracks

28 2828 Hoyt-féle szektorális modell (1939) Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak –Burgess modelljéből indult ki –64 amerikai városon –3 időpontra Eredmények Eredmények –Koncentrikus körök helyett szektorok –A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Szektorok Szektorok 1.City 2.Kereskedelem, könnyűipar 3.Alsó-rétegek lakónegyede 4.Közép-rétegek lakónegyede 5.Felső-rétegek lakónegyede

29 29 Harris és Ullman többmagvú modellje (1945) 1. City 2. Kereskedelem, könnyűipar 3. Alsó-rétegek lakónegyede 4. Közép-rétegek lakónegyede 5. Felső-rétegek lakónegyede 6. Nehézipar 7. Külvárosi központok 8. Elővárosok

30 30 A három klasszikus modell

31 31 Hazai példák: Budapest és az alföldi középvárosok funkcionális- morfológiai szerkezete Alföldi mezővárosok Budapest


Letölteni ppt "Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések