Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A görög természetbölcselet bölcsője Ionia volt, ezen belül is a ion gondolkozás kezdeteinek legősibb székhelye Milétosz gazdag kereskedővárosa. Ezt a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A görög természetbölcselet bölcsője Ionia volt, ezen belül is a ion gondolkozás kezdeteinek legősibb székhelye Milétosz gazdag kereskedővárosa. Ezt a."— Előadás másolata:

1

2 A görög természetbölcselet bölcsője Ionia volt, ezen belül is a ion gondolkozás kezdeteinek legősibb székhelye Milétosz gazdag kereskedővárosa. Ezt a várost hagyomány szerint a krétaiak alapították és a Kr.e. VI-ik században élte virágkorát. A milétoszi iskola a görög filozófia első önálló iskolája mint materialista jellegű iskola alakult ki az i. e. 6. században. Képviselői Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész, a haladó kereskedő-ipari rabszolgatartó réteg képviselői és ugyanakkor az első görög természetkutatók voltak. Az ioni természetfilozófiát általában véve elsősorban a kozmológiai szemlélet jellemzi,mely főként a külső természet érzéki jelenségeinek magyarázatát kísérli meg.

3 A különbség közöttük csak abban áll, hogy más és más az az elv – arkhé – amelyből a természet keletkezését, lényegét, fennállását megérteni és magyarázni próbálják. Az anyagi világ elfogadott képe alapján tudnak és mernek gondolkodni, felvetik és megpróbálják megválaszolni azokat az általánosabb kérdéseket, amelyek a valóság lényegére, az arkhé mibenlétére, a mozgások okaira vonatkoznak. Az újkori természettudomány a hasonló kérdésekig csak a XIX. század második felében jut el. Gyengeségük abban áll, hogy megrekednek az evidens érzéki tapasztalatoknál, anélkül fogadva el azokat igaznak, hogy kísérletet tennének azok igazolására, pedig a tudomány sok vonatkozásban éppen az ellenőrzött módszereken áll vagy bukik.

4 Thálész (Kr.e 624-Kr.e 546) "A matematika és filozófia atyjának nevezik, őt tekintik a milétoszi iskola megalapítójának. Milétoszban született, olajkereskedőként beutazta az akkor ismert művelt világot(Mezopotámia-Egyiptom). Nem maradtak fent írásos művei, Arisztotelész írásai tanúskodnak róla. Ő volt az első, aki nem valamiféle istenek akaratából származtatta a világot, hanem megpróbált magyarázatot találni arra, hogyan és milyen anyagokból is keletkezhetett az.

5 A világot a vízből származtatta és azt gondolta, hogy az a vízen lebeg. Emellett úgy vélte, hogy a természetben semmi nem szűnik meg, nem pusztul el, hanem őselemeire bomlik: ebből az őselemből keletkezik és ebben semmisül meg. Thalész foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel és olyan kozmológiai problémákkal is, mint például a Föld stabilitása. Azt, hogy foglalkoztatta a világ szerkezetének magyarázata, jól példázza, hogy előre jelezte a Kr. e május 28-ai napfogyatkozást.

6 Kozmológiájának keleti eredetéről tanúskodik az a neki tulajdonított állítás, mely szerint a föld fadarabként úszik a vízen. Thalész az élőlények születését és táplálkozását megfigyelve jutott arra a hitre, hogy az egyes élőlények születéséhez és fennmaradásához leginkább nedvességre van szükség. Úgy látta, hogy minden dolog tápláléka nedves, sőt maga a hő is a nedvességből ered és él. Így például nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartalmaz nedvességet – a sziklák és a halottak viszont gyorsan kiszáradnak. A víz, pontosabban a nedvesség a dolgok lelke, a teremtett világ lényege.

7 Matematikai és műszaki felfedezései Neki tulajdonítják a szög fogalmának bevezetését és a csúcsszögek egyenlőségének belátását.Hasonlóképpen ő látta be, hogy két háromszög egybevágó, ha megegyezik egy oldaluk és az azon fekvő két szög. Megállapította, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok és megfogalmazta a geometria egyik legelső alaptételét, a róla elnevezett Thalész-tételt. A rhodoszi Hierónümosz szerint a piramisok magasságának megmérését Thalésznak tulajdonította(árnyék-bot)

8 Neki tulajdonított mondások: „Ismerd meg önmagad (Gnóthi szeauton)!” „Mindent mértékkel (Méden agan)!”

9 Anaximandrosz (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) Egyes források szerint Thlaész rokona és tanítváyna volt. Anaximandrosz alkotta meg az első kozmológiai modellt – bár az nem teljesen világos, hogy az térbeli vagy kétdimenziós volt-e. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy Anaximandrosz az első olyan szerző, akinek szorosabb értelemben vett kozmológiai elméletet tulajdoníthatunk: a kozmoszt geometriai struktúrát mutató, zárt, rendezett egésznek gondolta.

10 Az apeiron Az Anaximandrosz-féle eredendő alkotóanyag a meghatározatlan (to apeiron). Szerinte csak úgy nem marad abba a keletkezés és pusztulás, ha a végtelen az, amiből a keletkező kiválik. Az anyag nem vész el, mert az ellentétes összetevők "büntetik" egymást. Az apeironnak nincs kezdete, hanem minden belőle keletkezik és mindent kormányoz. „Azok közül, akik [a dolgok alapelvét] egynek, mozgásban lévőnek és végtelennek tekintették, a milétoszi Anaximandrosz, Praxiadész fia, Thalész utódja és tanítványa azt állította, hogy a létezők alapelve és őseleme a végtelen. Ő használta először a kezdet elnevezést. Szerinte a végtelen nem víz, s nem valami egyéb az úgynevezett őselemek közül, hanem egy másféle végtelen természet; ebből keletkeznek az összes egek és a bennük található világok… Nyilvánvaló, hogy Anaximandrosz látva a négy elem egymássá… átalakulását, közülük egyiket sem fogadta el szubsztrátumnak, hanem egy más, ezektől eltérő valamit tekintett ennek…” (Simplicios: In Aristotelis Physica comentaria, )

11 Az élőlények és az ember kialakulása Anaximandrosz legfőképp abban tér el a többi ógörög gondolkodótól, hogy számos különböző világ keletkezését és pusztulását feltételezte. Ez nem volt egy elfogadott elképzelés. Az elfogadott elképzelés, amelyet valószínűleg az egyiptomiaktól vettek át, és amiről többek közt Platón Timaioszában is olvashatunk: ugyanazon egy világ állandó pusztulása és újjászületése. Anaximandrosz szerint az apeironból nem azonnal jön létre a kozmosz, hanem fokozatos fejlődési ciklusok sorával. Maguk az élőlények is fejlődés eredményei, és a tengerből származnak. Anaximandrosz „tanítása szerint az elmúlás és jóval azelőtt a születés a végtelen örökkévalóságából keletkeznek…

12 Kozmológia Anaximandrosz a földet olyan, hatalmas, alacsony és széles hengernek képzelte, amelynek felső, lapos alaplapján élnek az emberek. A henger alakú Föld a levegőben lebeg, és a levegőt valamilyen kelmeszerű anyag gyűrűi zárják kettős gömbbe.A burok két héja között ég az örök égi tűz.Az égi gyűrűk elméletével Anaximandrosz mechanikus magyarázatot adott arra az egyáltalán nem egyszerű kérdésre, miért és hogyan mozognak rendezetten, koordináltan az égitestek. Elmélete szerint a csillagok nem valódi testek, hanem a Föld körül keringő, tüzes kerék csőszerű nyílásai, amelyeken átvilágít az égi tűz. Nap-, illetve holdfogyatkozást akkor látunk, amikor ezek a csövek valamiért eldugulnak.

13 Elméletének elsődleges kérdése az, hogy milyen elv szerint épül fel a világ, és ezt az elvet a szimmetriában vélte megtalálni.Nemcsak a fizikai világ egészét látta szimmetrikusnak, hanem annak egyes elemeit önmagukban is, mégpedig úgy, hogy az egyes elemek szimmetriája alá van vetve az egész szimmetriájának. Anaximandrosz kozmosza a szimmetria miatt nevezhető kozmosznak: ettől rendezett, racionális. A Föld is a szimmetria miatt marad a helyén, és nem azért, mintha valami alulról támasztaná vagy úszna a vízen.

14 Anaximenész Őt tartjuk a milétoszi gondolkodók) közül időben utolsónak. Anaximenész őselemként a levegőt jelöli meg. Ha ritkábbá válik tűz, ha sűrűsödni kezd akkor víz lesz belőle, majd föld és kő. Az istenek is levegőből keletkeztek. A világ alkotóeleme állandó, nem veszít jellegéből, csupán megsűrűsödik vagy megritkul.. Ez a nézete valószínűleg onnan eredt, hogy megfigyelte, hogy a felhőből víz esik a földre, és így megsűrűsödvén föld válik belőle, ami majd kigőzölög… Megfigyelte azt is, hogy a beszívott levegőt kifújva hideget, kilehelve pedig meleget érzünk a szánk elé tett kezünkön. Szerinte ezek azt igazolják, hogy a levegő sűrűsödése hozza létre a hideget, ritkulása pedig a meleget.

15 A lapos Föld, mint egy falevél a szélben, meglovagolja az alatta lévő levegőt. A levegőben lebegő Föld gondolatának alapja valószínűleg Thalész vízen úszó Földje. A Nap, a csillagok és a Hold a Földből keletkeztek. A Nap földből van ugyan, de izzik, mert a sebessége miatt tüzet fogott. Az égitesteket a szelek mozgatják.A Napot pedig egyszerűen azért nem látjuk éjszaka, mert eltakarja előlünk a Föld magasabban fekvő északi része. Tagadta a csillagok körmozgását: úgy vélte, hogy a Hold, a Nap és a csillagok félkör alakú pályát tesznek meg, miközben látjuk őket, majd lenyugvásuk után a horizont alatt egyenes vonalon térnek vissza a kiindulóponthoz.

16


Letölteni ppt "A görög természetbölcselet bölcsője Ionia volt, ezen belül is a ion gondolkozás kezdeteinek legősibb székhelye Milétosz gazdag kereskedővárosa. Ezt a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések