Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontokLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia kiterjedésHosszúkás, nagy távolságra elnyúlókis területű É–D (Rio Grande– Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.– Közép-Ázsia) ókorfejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosítóviszonylag homogénheterogén spanyol, portugáltörök (európai) maFélperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Amcentrum: Európacentrum: K-Ázsia nyelvhomogénheterogén spanyol, portugálfőleg arab valláshomogénheterogén katolikusiszlám ágazategytermék exportCH vagy semmieltérő szintek

3 Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

4 44 Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Észak- (Angol-) és Latin- Am. Észak- (Angol-) és Latin- Am. Latin-Amerika: Latin-Amerika: –Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) –Északi határa: Mexikó– USA határa (Rio Grande folyó) –20,5 mó km 2 (V14%) –600 mó fő (V9%) Részei Részei –Dél-Amerika –Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség)

5 Latin-Amerika belső tagolódása Észak-Amerika (Angol-Amerika) Latin- Amerika Közép- Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd - Central Am. Karib-térség Dél-Amerika Közép-Amerika = „Middle- America” ≠ „Central-America” Közép-Amerika = „Middle- America” ≠ „Central-America”

6 66 Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem 3-as osztatú történelem 1.Prekolumbián időszak 2.Gyarmati korszak (XVI- sz- tól) 3.Függetlenedés (XIX. sz- tól) – Kuba speciális helyzete (1959-től)

7 77 Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk –Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) –Városaik világviszonylatban óriásiak voltak –Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) –Teotihuacan –Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) –Inka Birodalom: Andok országai –Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak

8 88 Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság –Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései függetlenedés) –Mexikó, 1519: Hernán Cortés –Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) –Panama nem volt része: Kolumbia része –Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a –Függetlenedés: 1821 Dél-Amerika: Perui Alkirályság Dél-Amerika: Perui Alkirályság –XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°) Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°)

9 99 Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Merkantilizmus: –Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása –Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Ipari kapitalizmus kora –Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra –Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme –Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok –Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt

10 1010 Társadalomtörténet 3.: függetlenség, de USA befolyása Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok –Argentína: 1811 –Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam): 1821 –Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador) –Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit ter ig) Zűrzavaros időszak Zűrzavaros időszak –Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció –Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció –Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USA- ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)

11 A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

12 1212 Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország

13 1313 Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) –Magas születési és halálozási ráta –Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió –Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) –Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) –Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) –Demográfiai olló kinyílása, védőoltások –Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól)

14 1414 III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége –XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X –2003: 530 millió (V8,4%) –Tetőpont: 1950–1960-as évek –Centruma Földhíd: között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) –Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése –Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Hivatalosan nem korlátozták –Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység

15 1515 Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben Adatforrás: WUP 2004,

16 1616 IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Születési ráta gyors csökkenése –Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰- ről 15 ‰ –Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Demográfiai robbanás következményei ma: –Fiatalos korszerkezet –Alacsony nőtöbblet

17 1717 Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

18 1818 Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Őrzi a gyarmati időket –Sűrűbben lakott Max: Antillák Max: Antillák Trópusi magasföldek Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Meleg mérsékelt tengerparton –Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek Amazonas-medence, hegyvidékek

19 1919 Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI

20 2020 A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ

21 2121Urbanizáció Indián előzmények Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Gyarmatosítók érdekei –Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Óriási szegregáció –Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás Primate-city hatás

22 2222 A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ

23 A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

24 2424 Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1880-as évektől –Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől 1930-as évektől –Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől 1950-es évektől –Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől 1970-es évektől –További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol- Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)

25 2525 Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Kevés a művelt terület (8%) –Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás –Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Latifundium–minifundium, Peon-rendszer –Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) – kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma –Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek Magassági övezetek

26 2626 Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília

27 2727 Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) –Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése –Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése –Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Világviszonylatban jelentős –Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am –Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. –Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol

28 Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” – –Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” – –Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány – –Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

29 2929 Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány Dohány –Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Trópusi gyümölcsök, citrusfélék –Kuba: jobban fejlődnek –Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra –Brazília Fűszerek: Fűszerek: –Szegfűbors: Jamaica –Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Szója –Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) Japán kertészetek (Sao Paulo)

30 3030 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás –Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) –Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) –Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett –Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Alárendelt állattenyésztés –Mexikó 30% –Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína –Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína –Halászat: Kuba, Mexikó

31 3131 Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Bányászat (szén hiányzik) –Színesércek: Mexikó, Andok –Vasérc: Brazília –Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica –Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) –Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb –Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) –Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) –Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) –Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)

32 3232Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása –USA befolyása É-ról D-re csökken –Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Nemzetközi gazdasági szervezetek –Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) –Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) –Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig –Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname –Andok országai (ANDEAN)


Letölteni ppt "Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések