KÖRNYEZETVÉDELEM2. Előadó: Széll Andrea egyetemi tanársegéd 2006.

Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETVÉDELEM2. Előadó: Széll Andrea egyetemi tanársegéd 2006."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETVÉDELEM2. Előadó: Széll Andrea egyetemi tanársegéd 2006.

2 TARTALOM környezetvédelmi szabályozás környezetvédelmi szabályozás  közvetlen, közvetett, egyéb  közigazgatás  irányítási rendszerek környezeti tudat alakítása környezeti tudat alakítása nem állami szervezetek nem állami szervezetek

3 Környezetvédelmi szabályozás - A társadalom a földi rendszer egyik alrendszere, az országok belső fejlődését a politika szabja meg - A környezetvédelmi szabályozás koncepcióját a környezetpolitika határozza meg: a környezetvédelem területén megfogalmazott fő célokat, alapelveket foglalja össze a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében - célja: szolgálja a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását, csökkenti a környezeti kockázati elemeket

4 Megvalósításához ismerni kell: - a jelentkező környezeti problémák minden szakterületet érintenek, a nagy horderejű döntésekbe be kell vonni a kövéd. szakembereket is - a környezetvédelem hosszú távú gondolkodást igényel. Stratégiai döntéshozatal, pillanatnyi előnyök ↔ távlati előnyök - elemezni szükséges a köpol. döntések lokális, regionális és globális hatását, a helyi érdekeket alárendelni a magasabb szintűeknek - törekedni kell az országok környezetpolitikájának összehangolására, tapasztalatok átvétele szükséges

5 A környezetpolitika leghatékonyabb eszközei: gazdasági és jogi szabályozási eszközök + a tudatformálás A környezetvédelmi szabályozás módszerei: - közvetlen törvényi szabályozás, - közvetett gazdasági szabályozás, - egyéb szabályozó eszközök.

6 I.A közvetlen törvényi szabályozás - meghatározott tevékenység(ek) elhagyására kényszerít - hatósági előírások (utasítások, tilalmak) segítségével, kényszer hatása révén éri el a köpol. célokat - utasításnál bizonyos mértékű körny.terhelés még engedett, tilalomnál a környezetet károsító magatartás tilos (DDT alkalmazása, gyártása) - a hatósági előírás vonatkozhat emisszióra (kibocsátás), immisszióra (szennyezettségi állapot), termelési folyamatra és termékekre, szolgáltatásokra

7 - Emissziós előírások határértékek (norma) formájában, a kibocsátható szennyező anyagok mennyiségét és koncentrációját határozzák meg - Immisszióra is határértékeket használnak. Termelési folyamathoz: előírások használata: - milyen anyagokat használunk fel, konkrét anyagokat írhat elő, mennyiségileg is - technológiákra is érvényes, szabályokat rögzíthetnek, szabványokban Termékekhez: előírások használata: - termék alakjára és összetételére vonatkozik - tiltó és engedélyező lehet

8 közvetlen törvényi szabályozás előnyei: - Utasítások, tilalmak egyértelműek, a reagálás előre látható, az igen veszélyes emissziók esetén nincs alternatívája - Előírások betartása elvileg ellenőrizhető - Előírások bevezetésével gyors eredmények - Határértékek tudományos megalapozásával az ökológiai és eü. hatásosság fokozható

9 hátrányai: - gazdaságilag nem hatékony, mert berendezésekre egységes követelmények, a környezet adott állapotának minimális költségek melletti elérését nem biztosítja - előírások betartása zavarhatja a versenyfeltételeket (kis és közepes üzemeket nagyobb kövéd. terhek érik) - nem ösztönöz az előírásokat meghaladó szennyezés csökkentésre, környezetkímélő eljárások bevezetésére - nincs érdek, motiváció

10 Ezért: a közvetlen törvényi szabályozást hatékony szankciórendszerrel kell ellátni - Ellenőrzés (enélkül alacsony hatékonyság, komolytalanság) - Bírságolási rendszer (visszatartó, elrettentő erő) két alternatíva a termelőnek két alternatíva áll rendelkezésre: - határérték felett szennyez és bírságot fizet, - határérték alatt marad, pótlólagos beruházásokkal (pl. tisztító berendezések építése)

11 a bírság akkor jó, ha inkább a beruházást választja a termelő Progresszíven növekvő bírság: - következetes és többszöri határérték túllépés (üzem leállítása lehetséges) esetén Hatástalan: - ha a vevőre hárítják a bírság kifizetését (termék árába beépítve) - ha az államra hárítják (költségvetési támogatás) Eredményes környezetpolitika a lakosság tájékoztatása és támogatása nélkül nem lehetséges: (automatikus mérőállomás, tájékoztató táblák, mozgó ellenőrző állomás, hatástanulmány készítése, amelyet bárki megtekinthet, stb.)

12 II. Közvetett gazdasági szabályozás Gazdasági érdekeket figyelembe véve ösztönöznek a környezetvédelmileg kívánatos magatartás kialakítására A vállalat döntési teret kap a leggazdaságosabbnak ítélt kövéd. megoldás kiválasztására Cél: a környezetvédelmet belső vállalati érdekké tenni - adójellegű szabályozás - szennyezési jogok piaca

13 Adók - környezetvédelmi adó: környezetszabályozó eszköz, ahol az adófizetés révén olyan alap keletkezik, amelyből meghatározott környezetszabályozó feladatokat lehet megvalósítani A) fiskális adók: - környezetszanáló adók (hatóságok kövéd. intézkedéseihez teremt adóbevételt), - kövéd. díjak, hozzájárulások (hatóságok, közületek által üzemeltetett kövéd. létesítmények költségeihez) - finanszírozó funkció

14 B) környezetszabályozó adók: - emissziós adó (egységnyi szennyezőanyag kibocsátásra adott nagyságú adót kell fizetni), - termékadó (környezetkárosító termékek használatának korlátozására vetik ki - termék ára nő, nem lesz versenyképes), - erőforrásadó (természeti erőforrások használatára kivetve - takarékosságra ösztönöz) - ösztönző funkció A környezetszabályozó adók funkciói: - optimalizáló, ösztönző, költségminimalizáló, szubvencionáló (támogató, visszatérítő)

15 Optimalizáló: A nemzetgazdasági összköltség minimumának meghatározása = körny.terhelés gazdasági kárairól és a kövéd.költségekről van szó. Növekvő kövéd. kiadásokkal csökkenthetőek a kövéd. károk. Ösztönző: Adózás esetén a szennyező alternatíva előtt áll: ha szennyez: adót fizet ha pl. tisztítóberendezést épít be: adót takarít meg a számára legkisebb kiadással járót fogja választani

16 Költségminimalizáló: Ott lehet adókkal nagyobb eredményt elérni, ahol alacsonyak a kövéd. intézkedések költségei Szubvencionáló: Felerősíti az ösztönző és a költségminimalizáló funkciók hatásosságát Szubvenció: ha pl. a hatóságok által előírtnál nagyobb tisztítási teljesítmény kell és ezzel pótlólagos beruházás, akkor az adóbevételekből megtérítik a többletköltségeket

17 Adómegoldások előnyei: - adók segítik a kövéd. költségek minimalizálását - adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik - az adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk - adó képes a környezetvédelmet a gazdálkodó belső érdekévé tenni

18 Adómegoldások hátrányai: - adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják – sokszor alacsony - adófizetők ellenállása - adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigálni - egységes adók nem biztosítják a különböző régiók szennyezettségének egyforma csökkentését – szennyezettségi gócok kialakulása - infláció csökkenti az adók ösztönző erejét - ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönző erő a csökkentésre - nemzetközi szinten nem azonos adók – versenysemlegesség hiányzik

19 Piaci módszerek a kövéd. szabályozásban a) szennyezési jogok piaca A szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolásához a „szennyezési jogok értékesítését” kell használni - szennyező cégek kötött áron vagy árverésen megvásárolhatják bizonyos szintű szennyezőanyag- kibocsátás jogát - Akik a csökkentést költségesnek találják – vásárolnak, akiknek a csökkentés olcsóbb – nem vásárolnak ill. eladnak Eredmény: a szennyezés csökkentése a legkisebb költségek mellett mehet végbe + ösztönző hatás

20 Szén-dioxid kereskedelem egységeket - CO 2 -kibocsátási egységeket kapnak a vállalatok a Nemzeti Kiosztási Terv alapján - A nagy tüzelőberendezéseket működtető mintegy 250 hazai létesítmény a 2005-2007-es időszakban összesen mintegy 93,7 millió - egyenként 1 tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító - kvótával gazdálkodhat - Az egységek nagy részét az érintettek díjtalanul kapják meg, de ha nagyobb mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, energiahatékonysági fejlesztésekkel kell csökkenteni emissziójukat, vagy külső vásárlásokkal kell pótolni kvótahiányukat, vagy büntetést fizet: 2007-ig tonnánként 40 eurót, 2008-tól 100 eurót, ráadásul a büntetés megfizetése után is meg kell venni az egységet - a kibocsátási egységek ára 5-30-10 euró között tonnánként

21 Rossz kiindulási alap: feltételezés: a szennyezés okozta károk kizárólag a szennyezés mértékétől függnek – nem igaz - szennyezés helye és ideje is fontos (napszak, évszakokhoz kötődő pl. vízjárási különbségek) - az adók mértékét és a szennyezési jogok árát is módosítani szükséges, helytől és pl. évszakoktól tenni függővé – nehéz alkalmazási lehetőségek

22 b) szennyezési jogok modellje kiindulási alap: - egyes szennyező anyagokra meghatározzák az összkibocsátás mennyiségét - ezt részekre osztják, és a részmennyiségeket mint szennyezési jog tekintik - ezen jogokat az állam időközönként leértékeli - a jogok kölcsönözhetők és eladhatók Előny: a szennyezés csökkentése a költségek optimumán valósul meg, biztosítja a szennyezés- kibocsátás állami előírásoknak megfelelő alakulását

23 Gyakorlati megvalósításban gondok: - összkibocsátás meghatározása nehézkes – más országokból is jön szennyezés, egy országét mérni nem lehet külön - pontos kibocsátási adatok szupertitkosak - ökológiai kockázat: ha nagy térbeli kiterjedésű a szennyezési jogok piaca, a szennyezés mennyisége újra elosztódik a régiók között, szennyezési gócok - különösen érzékeny állatok, növények sínylik meg, nem lehet védettséget biztosítani a területen

24 III. Egyéb szabályozó eszközök - kizárólagos tulajdonjogok a környezeti javakhoz való korlátlan hozzájutást és kihasználást korlátozni kell (pl. ipari üzem túlzott szennyezőanyag kibocsátása a település területén (övé a kizárólagos tulajdonjog a légtérre) - a károsult fizetne a szennyezőnek a csökkentésért!) - elméleti jelentőség - jótállási kötelezettség ha a kibocsátó szennyez, törvényben rögzített módon köteles kártéríteni, ösztönöz az emisszió csökkentésére

25 - kövéd. megállapodások előnye a rugalmasság, összhang a kövéd. hatóság és a gazdaság szereplői között - ágazati: hatóságok és gazdasági ágazatok közt - regionális: adott terület több gazdasági ágát érintő kövéd. feladatoknál - fajlagos költségek csökkentése - lakossági: lakosság és üzemek közt - adókedvezmények közteherviselés elvén nyugvó kö.politikai eszköz, a közületek a kövéd. kiadások egy részét vagy egészét magukra vállalják, a kialakuló kövéd. ipar támogatására használható fel

26 - környezetvédelmi informálás és tanácsadás akkor hasznos, ha sok szereplő figyelmét kell felhívni egy bizonyos tevékenység vagy használat következményeire Igény rá: demokratikus társadalom, környezettudatos viselkedés, kövéd. szabályozás bővülése, szigorítása - környezetvédelmi emblémák a kereslet fokozódik a környezetbarát termékek iránt, megkülönböztető jelzéssel ellátott áruk, pl. kék angyal, zöld nyilak Gond a versenyképesség az ár tekintetében

27 A környezetvédelmi érdekek érvényesülésének legfontosabb területei: - közigazgatás - polgári jog - büntetőjog Közigazgatás Az állam érdekében jár el, közhatalmat gyakorol, kényszerít ki. A) Közvetlen megelőzést szolgáló eszközei:

28 a) engedélyezés Ez az előfeltétele valamely tevékenység folytatásának illetve létesítmény létrehozásának tv-ben meghatározott dokumentumok benyújtása, vizsgálatok elvégzése szükséges - közvetlen engedélyezés: kisebb jelentőségű eseteknél, pl. fakivágás engedélyezése - közvetett: a kövéd. érdekeit csak szakhatóságként lehet érvényesíteni

29 b) környezeti hatásvizsgálat kötelező az 1995. LIII. tv. mellékletében vagy kormányrendeletekben (pl. 314/2005.) felsorolt beruházások, tevékenységek, technológiák esetén, a nyilvánosságot is bevonó és tárgyalásokat igénylő hatástanulmány elkészítése céljából A környezeti hatásvizsgálat: eljárás, feladata meghatározott emberi tevékenységek, és produktumaik következtében várható körny. hatások feltárása, a hatások értékelése, bemutatása, hogy a döntési folyamatban a környezeti követelmények érvényesüljenek. A vizsgálat lefolytatása a kérelmező feladata és költsége, minimális tartalmi követelmények:

30 - a megvalósítandó tevékenység és cél leírása, megvalósítás helye, ideje, kivitelezési mód, időtartam, indokoltság - az érintett és adott állapotú környezet bemutatása és jellemzőinek leírása + esetleges politikai, jogi körülmények bemutatása - a tervezett tevékenység reális alternatíváinak bemutatása, a null-állapot is! Miért azt választja? - minden előbbi alternatíva várható környezeti hatását és kiterjedését, becsült jelentőségét feltárni – közvetett és közvetlen, rövid és hosszabb távú hatások!!

31 - a valószínűsíthető eü., szociális és gazdasági hatások leírása, minden változathoz - közbenső intézkedések leírása, amelyekkel az esetleges káros hatások csökkenthetők, kiküszöbölhetők, kompenzálhatók + költségvonzatai - módszerek, eljárások bemutatása, amelyeket alkalmaznak és a hiányosságok bemutatása, az eredményre vonatkozóan is! - folyamatos ellenőrzés és utóellenőrzés biztosítása + költségvonzatai - társadalom bevonása és a tanulmány közérthető változatának elkészítése

32 Először környezeti tanulmány (régebben előzetes hatástanulmány) készül, döntéshozatal elősegítésére, lakossági fórumokon tárgyalás Itt bemutatásra kerülnek: - előzmények, tevékenység, potenciális hatótényezők és hatások, várható hatásfolyamatok, állapotváltozás előzetes minősítése, állásfoglalás, mellékletek

33 Ezután (régebben részletes körny. hatástanulmány) környezeti hatástanulmány a hatásfolyamatok vizsgálatainak dokumentálására. A konkrét megvalósításból eredő folyamatokat mutatja be. Készül még tájékoztató összefoglaló pl. lakosság részére, és körny. hatásjelentés – a döntéshozó informálására, a tanulmányról és a lakossági felszólalásokról, módosításokról

34 c) környezeti állapotfelmérés (auditing) létező termelő üzemek, technológiák körében cél: meghatározza valamely meglévő környezethasználat környezetre gyakorolt hatását, különösen változás esetén Akkor szükséges, amikor a környezeti hatásvizsgálat, de ellentétben vele, elsődlegesen az eddigi körny. hatások felmérésére irányul, okokat és következményeket figyel, de foglalkozik a várható hatások felmérésével is. Egyfajta vállalati önellenőrzés, folyamatos információ szolgáltatás, hatékonyság jellemzése.

35 d) termékminősítés kormányrendeletben vagy tv. mellékletben követelményi lista felállítása, a KHV-re nem kötelezett anyagok, eljárások és technológiáknál. Itt is kell a kövéd. hatóság engedélye. Csak pozitív minősítésnél lehet új terméket stb. bevezetni, ezt a termékismertetőben közlik is. e) határértékek alkalmazása - immissziós (terhelhetőségi) és emissziós (kibocsátási) ezek bírságolás alapjául szolgálnak, nem a megelőzésben jutnak szerephez

36 f) védetté nyilvánítás - eltérő védelmet igénylő területek eltérő követelményi rendszerrel bírnak - megelőzésben van szerepe - védőterület, védősáv kialakítása B) Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés Közvetlen, hatékony beavatkozás a környezetre ártalmas magatartásokba 3 csoport:

37 a) cselekvés elrendelése (pl. füstgáztisztító felszerelése) b) cselekvéstől tartózkodás – tilalom, korlátozás (pl. határértékhez a kibocsátást) c) cselekvés abbahagyása, megszüntetése (pl. illegális hulladék elhelyezés, az anyagok megsemmisítése) Ellenőrzés - önellenőrzés: az általa végzett tevékenységet bizonyos szempontok szerint vizsgálja, méri, jelenti, a rendszeres ellenőrzésre nincs mód, de alapinformációkat nyújthat a hatósági ellenőrzéshez

38 - társadalmi ellenőrzés – részvétel a lakosság részéről, sok információ gyűjtése - hatósági ellenőrzés – kövéd. hatóságok, társhatóságok, önkormányzatok C) Jogi szankciók a) kövéd. bírság - felelősség vállalását jelenti, határértéket meghaladó szennyezések következményeként Anyagi hátrányba hozás a cél, megfizetése nem mentesít a jogi vagy szabálysértési, kártérítési felelősség alól Pl. szennyvízbírság, levegőtisztaság-védelmi bírság, termvéd. bírság, veszélyes hulladék bírság…

39 Jellemzői: - jogellenes magatartásra reagál, - határértékekhez kötődik, - progresszivitás, - hatóság mérlegelhet az ösztönzés érdekében Céljai: - a környezetszennyező rászorítása a jogkövető magatartásra - kártalanítás a kövéd. alapokba befolyt bírságokból (KAC, VICE) - társadalmi értékítélet + büntetés

40 b) szabálysértési felelősség magánszemélyek környezetkárosító magatartása ellen, akár szándékos, akár gondatlan, elsődleges büntetés a pénzbírság Polgári jog Az igények minden környezeti tárgynál és káros környezeti hatásnál azonos feltételekkel és eljárással zajlanak, a bíróságokon - személyek jogi védelme: testi épség, egészség védelme - szellemi alkotások joga: pl. iparjogvédelem: valamilyen műszaki megoldásra jogvédelem (találmányok szabadalma, védjegy)

41 - szomszédjog: tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a szomszédot jogai gyakorlásában gátolja – szükségtelen zavarás ne legyen, de a zavarás valamely szintjét mindenki köteles eltűrni - birtokvédelem: valaminek a birtokosára vonatkozik, ami őt megilleti, zavarás: ami veszélyezteti őt a birtoka feletti uralom gyakorlásában - okozott károkért való felelősség: „szennyező fizet elv”

42 Büntetőjog Az egyéni felelősség megállapításának legsúlyosabban értékelhető formája, elég hatékony, komoly visszatartó erő Környezetkárosítás, természetkárosítás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, állatkínzás – börtönnel sújthatók.

43 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK környezettudatos magatartás A lakosság növekvő érzékenysége a környezet iránt jelzi, hogy a környezettudatos magatartás, a kövéd. teljesítmény egy vállalat megítélésénél sarokkő lehet Környezettudatos vállalatirányítás - azon tevékenységek kézbentartása, amelyek hatással voltak, vannak és lesznek a környezetre - magatartási forma, amely alapján működtetik a vállalatot, hogy a tevékenységek, termelés és termékek ne veszélyeztessék az egészséget, ne terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet

44 Egy hosszú távon gondolkodó vállalat nem hagyhatja figyelmen kívül a környezeti hatások kérdését Környezeti menedzsment - segít a problémák szisztematikus megközelítésében - így mindennapi tevékenységük részévé válik A vállalat általános menedzsmentjének azon aspektusa, amely kialakítja, végrehajtja, bevezeti és megújítja a környezetpolitikai célkitűzéseket

45 A KMR (környezeti menedzsment rendszer) vagy a KIR (környezetközpontú irányítási rendszer) a vállalat menedzsmentjének része - kiterjed a szervezeti felépítésre, tervezésre, feladatkörökre, folyamatokra és erőforrásokra

46 Célja: segítsen - a környezeti hatások, tényezők és kockázatok meghatározásában és kezelésében - rövid-közép-hosszú távok célok kitűzésében + költség-haszon egyensúlyban - programok végrehajtásában - alapelvek meghatározásában – kövéd. felelősségről szólva - erőforrások meghatározásában és a felelősök kijelölésében - feladatok és hatáskörök meghatározásában és dokumentálásában - elvek terjesztésében

47 stratégiát A KIR egy adott vállalatnál törvényi előírások és környezeti hatások alapján fogalmazza meg a stratégiát A kiépített rendszer a káros környezeti hatásokat minimalizálja, felülvizsgálat és tanúsítvány készül A rendszer teljeskörűen biztosítja a működés kövéd. felülvizsgálatát és a gazdasági lehetőségek, az adott műszaki színvonal általi korlátokat

48 A vállalati környezeti menedzsment eszközei - külső fél által tanúsítható KIR - hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás, tisztább technológiák - dolgozók képzése, ösztönzése - ökokontrolling - logisztika átalakítása - ökológiai könyvvitel - környezetbarát termékek - életciklus-elemzés - ökomarketing - környezeti jelentések

49 KIR - szabvány, a szervezet környezeti teljesítményének figyelése és javítása a feladata - garancia arra, hogy a vállalat a környezeti vállalásokat teljesíti MSZ EN ISO14 001:1997. Célja a törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja, a környezeti terhelés folyamatos csökkentése.

50 Bevezetésének előnyei: - versenyképesség megtartása - javuló külső kapcsolatok + image - hatósági kapcsolatok javulása - fejlesztési lehetőségek - haváriákból eredő hatások csökkentése - export lehetőségek növekedése - nagyobb bizalom - hatékony menedzsment

51 - költséghatékonyság - társadalom szempontjából: - javuló környezetminőség és -biztonság - nő a cég elfogadottsága - csökken a cég felelősségi kockázata - szigorodó előírásoknak jobb megfelelés - lakosság politikai támogatása nő - javuló társadalmi kapcsolatok - javuló életminőség

52 Több minőségbiztosítási szabványon alapuló környezeti menedzsment szabvány: - BS 7750 - Nagy-Britannia - EMAS /Eco Management and Audit Scheme/ -1836/93 (1990-ben) - EU - ISO 14001 - világszerte EMAS Az EU ökoirányítási rendszere. Iparvállalatok önkéntes részvételén alapul, kényszer helyett ösztönzés, a környezeti teljesítmény önkéntes javítására. 2000-ig 3200-an léptek be, Mo.-on csak páran (Audi, Opel, Temic)

53 Jellemzői: - Kötelező az auditált jelentést nyilvánosságra hozni - Szükséges a környezeti teljesítmény folyamatos javítása - Audit készítése 3 évente - Teljes körű környezeti állapotfelmérés - Legjobb elérhető technikák alkalmazása (Best Available Technologies) - Kézikönyv használata kötelező

54 ISO 14001 Környezetközpontú irányításról szóló nemzetközi szabvány, 1996. Bizonyos elveket átvesz az ISO 9000-től, alapja a PDCA: Plan – Do – Check – Act (Tervezés – Végrehajtás – Ellenőrzés – Javítás) Nem határoz meg konkrét célt vagy határértéket a környezeti teljesítésnél, csak elkötelezettséget a jogszabályok betartására, a környezetszennyezés megelőzésére és a folyamatos javításra. 2000-re 7600 európai vállalat szerezte meg, 120 Mo.-ról (Bábolna, Unilever) + valamennyi európai állami tulajdonú erdőgazdaság integráltan.

55 Jellemzők - nyilvános környezeti jelentés önkéntes alapon - elkötelezettség a jogi előírások betartására - irányítási rendszer fejlesztése - bárhol alkalmazható: ipar, közlekedés, szolgáltatás, agrárium… - szabványos (17 lépés) - központban a szennyezés megelőzése - audit elkészítése 1-3 évente - a környezeti hatások felmérésének módszere szabadon választható - a környezeti politika nyilvános

56 Életciklus-elemzés /LCA/ - A környezeti menedzsment széles körben terjedő eszköze, tanulmányozza a környezeti tényezőket és a potenciális környezeti hatásokat a termék teljes élettartama alatt („bölcsőtől a sírig”), a nyersanyagbeszerzéstől a felhasználáson át a végső hulladékkezelésig. - Felölelik az erőforrások használatát, az emberi egészséget, az ökológiai következményeket. - Helyesebb egy tágabb döntési folyamat részeként használni és értékelni eredményeit, a kölcsönhatások figyelembe vétele érdekében. MSZ EN ISO 14040-43 szabvány.

57 Ökomérleg - Egy adott szervezetnél indexek segítségével egységesíti és állapítja meg a körny. elemekre gyakorolt hatások optimális kombinációját. - Folyamatos ellenőrzés, előrehaladás a fontos. Ökocímke - A termék környezeti hatásairól ad számot életciklusa egészét tekintve - Cél: javítsa minden olyan termék tervezését, forgalomba hozatalát, felhasználását, amely életciklusa bármely szakaszában akár a legkisebb hatással is van környezetére - Informál a termék környezeti hatásairól

58 TUDATFORMÁLÁS SZEREPE A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSBAN A környezetvédelmi cselekedetek a motiváció alapján 3 csoportba: - belső motiváltságon alapuló - gazdasági érdekek motiválta - külső kényszer hatására A kövéd. szabályozás módszerei utóbbi kettőbe tartoznak

59 - A környezeti tudatosság általános szintje a Földön alacsony szinten - Fontos a belső motiváltság kialakítása Média és iskolarendszer szerepe - 1972. stockholmi konferencia, környezetvédelemre irányítja a figyelmet - Média nemcsak tudósít, hanem adásokat sugároz, újságcikkek, oktató-nevelő tevékenység - A mai felnőtt lakosság nagy része ezekkel nem találkozott az iskolában, nagy felelősség a környezethez való viszony kialakításában

60 - Félremagyarázás, politikai indokkal, vagy ismeretek kellő hiánya, hitelesség rovására - Valóságosabb kép, ha a média több szereplőinek véleményét is megismerjük - Saját vélemény kialakulása függ: egyéni adottságok, politikai hovatartozás, neveltetés… - Visszajelzés: fórumokon, megmozdulásokon, emlékezéseken, médiában – döntéshozóhoz is eljut - Civil szervezetek alakulása, közös fellépés és érdekérvényesítés (sztrájk, gyűlések, demonstrációk) – média tudósít, kihasználhatják politikai célokra is

61 - Előfordulhat: torz állampolgári visszajelzés, helyes döntést helytelennek ítél meg Miért? - Nincs elég ismeret, a tudomány is adós pár környezeti kérdés megválaszolásában - környezetvédelmi alapelvek ismerete fogódzó lehet Zöld érzület + pontos ismeretek együtt hatékonyak

62 Oktatás-nevelés szerepe - Legfontosabb színtere a környezeti tudatosság fejlesztésének - Iskolába mindenki jár, csak a legelmaradottabb országoknál 40 % ez az arány Nevelés: a teljes személyiség fejlesztésének folyamata Oktatás: ismeretátadási folyamat A kettő elválaszthatatlan.

63 Környezeti nevelés: személyiségfejlesztés, amelynek célja a környezetvédő gondolkodás, viselkedésmód kialakítása. Miért az iskola? - szakképzett pedagógusok - életkori sajátosságok figyelembevételével - oktatás tantervekkel - tudományosan igazolt ismeretek - rendszeres számonkérés - gyakorlati alkalmazása az ismereteknek - pedagógus személyisége nevelő hatású

64 Környezeti neveléskor értelmi, érzelmi és motorikus készségek fejlesztése együtt – életkor figyelembevételével! Tudomány- és tantárgyközinek kell lennie, azaz nem 1-2 tárgy keretében oktatni, hanem mindenhová szervesen beépítve.

65 Nevelés 3 iránya A) minden tárgyon belül kellő súllyal jelennek meg a kövéd. jellegű ismeretek, nevelési feladatok. Tanárok együttműködése alapvető. Előny: elmélyült ismeretanyag Hátrány: - bizonyos kövéd. ismereteket nehéz beilleszteni 1-1 tárgyba, így kimarad az oktatásból - tantárgyi összehangolási nehézségek, szemléletbeli eltérések oktatóknál - versengés, az ő tárgyukban legyen a legtöbb kövéd. vonatkozás, de gyakorlatban nem tudják megvalósítani - az osztozásban kimaradnak fontos témák

66 B) másik véglet: a környezetvédelem önálló tárgyként, a többiben nincs kövéd. oktatás Előny: rendszeres kövéd. ismereteket kapnak Hátrány: - egy tárgy keretében nem lehet minden vonatkozást megismertetni - átfogó szemlélet nem alakul ki, nem hatékony - oktató sem lehet mindenből felkészült - általában kis óraszám C) óvodai előkészítés után iskolában több tárgy keretében foglalkoznak a kövéd. kérdésekkel. Általános és speciális ismereteket is ad

67 Alapvető célkitűzések: - ált. iskolában rendszeres környezeti nevelést, eredményezzen környezetvédőbb gondolkodást, kö.védő személyiség kialakulása - fontos a család példamutatása – iskola önmagában nem elég - igény alakuljon ki a környezeti problémák és megoldásuk iránt, aktív részvétel - legfiatalabb korban az érzelmi ráhatás segít, pl. természet szépsége, a helytelen cselekvések megismerése és a helyes gyakoroltatása - 10 éves kortól értelmi nevelés: nő az ismeretanyag is

68 - a különböző órákon különböző szemléletű tanárok aspektusait ismerik meg + saját tapasztalatok (széles látókörű oktató) - alapfokon a széles néptömegek környezeti tudatának kialakítása, közép- és felsőfokon szakemberképzés - felsőoktatás felelőssége: döntéshozók, kövéd. szakemberek, tudósok kikerülése + polihisztorok hiányában kevés a széles látókörű szakember, aki széles környezeti műveltségű, a speciális problémákat el tudja helyezni egy tágabb körben, áttételes hatásokat tud megítélni, tehát globális és speciális látásmódú

69 - oktatásban olyan tantárgyak kellenek, amelyek a globális földi rendszerrel, a társadalom fejlődésével, természeti környezet konfliktusaival együtt, rendszerben foglalkoznak - erre építeni a speciális ismereteket – utalni a szélesebb hatásokra, távlati időbeli következményekre, bizonytalanságokra - egyetemi posztgraduális képzés: itt elmélyült kövéd. ismeretszerzés, szakismeretek magas szintű alkalmazása – tudományos kutatás megalapozása

70 NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK Egy társadalom környezetkultúráját nemcsak a politika, az önkormányzatok, hanem a saját kezdeményezésű civil szervezetek tevékenysége is befolyásolja. - rendszerváltozás után sok környezetvédő és környezeti nevelő civil szervezet jött létre: 1949: Bulányi György karácsonyi elmélkedés, a "Régi Írás", a Bokor katolikus közösség "zöld filozófiájának" első dokumentuma 1974: megalakul a Magyar Madártani Egyesület 1976: Vásárhelyi István Természetvédő Kör

71 A természetvédelmi kutatások mellett jelentős szerepet vállaltak a természetvédelmi nevelőmunkában, táborokat szerveztek, iskolai foglalkozásokat vezettek, elkezdték működésüket a "madarász sulik". TIT az 1980-as évek végéig csaknem 20 éven keresztül megrendezte a Környezetvédelmi Nyári Egyetemeket.

72 ’80-as évek: kibontakozó zöld mozgalom több gyökere: az erőszakmentes-békemozgalmi, a közösségben más életmódot élni akaró és a természet-környezetvédelmi. Egyesületek, amelyek célkitűzései között fontos szerepet kapott a környezeti nevelés is: (1981. B.A.Z.-megyei Természetvédelmi Egyesület, 1985. BME Zöld Klub, Kaán Károly Ökológiai Klub, 1986. Reflex, 1988. Biokultúra Egyesület, E-Misszió, Levegő Munkacsoport, IKSZ, 1989. Magyar Természetvédők Szöv., Fauna Klub, 1990. Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom, Fauna Egyesület, Védegylet stb.)

73 Minden egyesület más aspektusból valósítja meg a környezettel való harmonikus együttélésre nevelést (külön pedagógiai, erdei iskolai vagy ifjúsági szakosztály, mások egy-egy témakör területén fejtenek ki intenzív munkát (közlekedés, kerékpározás, életmód, hulladék, fogyasztói szokások stb.)) A ‘90-es években új folyamat: Több országos egyesület alakult, céljaik között az első és legfontosabb helyen a környezeti nevelőmunka segítése.

74 - Erdei Iskola Egyesület - Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete - Magyar Környezeti Nevelési Egyesület - Környezeti Nevelési Iskolahálózat - Körlánc Orsz. Környezeti Nevelési Egyesület tagjai pedagógusok, ill. oktatási intézmények, amelyek munkájukhoz szeretnének egyre több információt, szakmai és módszertani segítséget kapni.

75 Hálózati együttműködés: - Internet Honlapok, - hírlevelek, kiadványok, - konferenciák - kormányzattal való együttműködés A helyi zöld civil szervezetek jelenléte esetén a településeken a környezeti tudatosság erőteljesebb. A helyi szükségletek a helyi társadalom környezeti nevelése terén:

76 - "saját hely" ismerete (domborzat, felszín, mikroklíma, term. értékek, veszélyeztetettség), - "saját hellyel" való lelki azonosulás, helyet magáénak vallás, közösségi érzés, tudat, a gondoskodás, a védelem attitűdje, - állampolgári szintű figyelem, ismeretek a helyi természet illetve környezet védelmének regionális, országos, globális beágyazottságáról, összefüggéseiről, a kö.politika irányultságáról, - a helyi természet és környezet védelmének stratégiája, eszközei, megvalósítási készség, - a helyi közösség közös erkölcsi rendje, kommunikációja,

77 - a "helyi védelem cselekvő részese" attitűd kialakulása, működése, - a természet- és környezetvédelemben való közösségi részvétel természetessé válása. ZÖLD PÓK Hálózat (tagok: pl. MME, HUMUSZ, LEVEGŐ MUNKACSOPORT)

78 GREENPEACE 1971- „Gyermekeid 21. századáért harcolsz – pokolba a szabályokkal!” David McTaggart, a Greenpeace egyik alapítója A legkülönbözőbb országokból, kultúrákból és vallási felekezetekből származó, legkülönbözőbb színű, különböző politikai nézeteket valló emberek szövetkeznek egy közös célért folytatott, erőszakmentes harcban: Földünk megőrzése magunknak és a jövőbeli generációk számára, hogy az Élet továbbra is változatos lehessen.

79 - nem fogadnak el pénzt gyáraktól, kormányoktól, politikusoktól, így őrzik meg a függetlenséget és megvesztegethetetlenséget - 101 országban több, mint 2.600.000 magánember támogatja pénzzel Fontosabb kampányok és sikerek 1971-ben tiltakozás az amerikai atomtesztek ellen "Let's make it a green peace" A teszteket leállították 1975 – bálnavadászat elleni fellépés (1986. nemzetközi bálnavadászati tilalom lép életbe)

80 A '70-es évek közepén a Cree indián törzs sámánja a Greenpeace-nek a "Rainbow Warriors" - (Szivárvány-harcos) címet adta A '80-as évek elejétől fellépés a hulladéklerakás ill. a víz és levegő vegyi szennyezése ellen 1987-ben megnyitnak egy Antarktisz-állomást a kontinens védelme céljából

81 1989. A Greenpeace fellép az őserdők védelméért 1994 és 2001 között több óriási területű őserdő kerül Kanadában védelem alá 1994-ben Megtiltják az ipari országokból Kelet- Európába és a Harmadik Világ országaiba történő mérgező hulladék-szállítást A ’90-es évek elején elindul a klíma-kampány

82 1990. Világméretű tilalom születik az FCKW (CFC) (fluor-klór szén-hidrogének, hűtőközegekben), mint "ózonréteg-gyilkos" ellen A '90-es évek közepe óta a géntechnológia földeken és ételekben való alkalmazása ellen tiltakozik 1997-ben Ausztriában elsőként megtiltják a géntech-kukorica importálását Hazánkban TISZA ciánszennyezése, NO WAR!, Zengő radarállomás, Verespataki aranybánya, GMO- mentes települések

83 Köszönöm a figyelmet!