Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése."— Előadás másolata:

1 7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái

2 A reformkor fő kérdései

3

4 REFORMKOR Magyar nyelv

5 REFORMKOR „HAZA ÉS HALADÁS ” BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG Bessenyei György (Magyarság) „Jegyezd meg e nagy igasságot, hogy soha a földnek golyobissán egy Nemzet sem tehette addig magajévá a' böltsességet, mélységet, valameddig a' tudományokat, a maga Anya nyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Kölcsey Mohács (1826)”Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” MOHÁCS „HAZA ÉS HALADÁS” Búcsú az országos rendektől

6 REFORMKOR I Ferenc Reformkori országgyűlések Kölcsei Ferenc Wesselényi Miklós Kossuth Lajos Önkéntes örökváltság cenzúra Széchenyi István Hitel Kossuth Lajos Kötelező örökváltság Védegylet „Haza és haladás” 1830 ősiség államnyelv védvám népképviselet közteherviselés érdekegyesítés

7 A reformkor kezdeteTk(Sz) III.-117.old Reformkori országgyűlések Tk III.(Sz)-124/131/145.old Széchenyi István Tk III.(Sz)-117.old Kossuth Lajos-Tk III.(Sz)-124/131.old

8 ( ) I Ferenc A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni abszolutizmust Mária Lujza

9 ( ) I Ferenc A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni abszolutizmust Mária Lujza

10 Himnusz címlapja Jan.22 MAGYAR KULTÚRA NAPJA „Isten, áldd meg a magyart” ? es országgyűlés Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése Koronázási menet a pozsonyi Dómba Magyar rendek I Ferenc

11 Himnusz címlapja Jan.22 MAGYAR KULTÚRA NAPJA „Isten, áldd meg a magyart” ? es országgyűlés Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése Koronázási menet a pozsonyi Dómba Magyar rendek I Ferenc Kölcsey Ferenc ek/irodalom/Kolcsey.Ferenc.html

12 Legfontosabb törvények Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Háromévente kell országgyűlést tartani Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István

13 Legfontosabb törvények Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Háromévente kell országgyűlést tartani Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István

14 Cenk Széchenyi István

15 ZICHY ANTAL: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETRAJZA

16 1791- ben született Bécsben Részvett a napóleoni háborúkban 1810-es évtől nyugati utazások Anglia 1825-től az országgyűlések résztvevője MTA

17 Fontosabb írások, publicisztika, elméleti művek 1830 Hitel 1831 Világ 1833 Stádium 1841 Kelet Népe 1859 Ein Blick Széchenyi István : A Magyar Akadémia körül Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához

18 „ Hol kötelesség van, ott jussnak is, hol pedig juss, szabadság s privilégiumok vannak, ott bizonyosan kötelességnek is kell lenni! Ezek elválhatatlanok, a különbség egyedül az: hogy első esetben mindazok, kiknek polgári életek csak kötelességeik által tűnik szembe, jussaikat számtalanszor tapasztalják áthágatni, másodikban pedig mindazok, kik szabadok s privilégiumokkal bírnak, kötelességikről közönségesen el szoktak felejtkezni.... „ Hitel:

19 Tk (Sz) )Széchenyi a gazdaság oldaláról kívánta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat élvező nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják érdekeiket. Az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben, mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül. A jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást. Programjának alapvető vonásai közé tartozott a társadalmi összeütközések kerülése, a lassú de folyamatos és szerves fejlődés biztosítása. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. Sőt, éppen Oroszországgal szemben remélt védelmet Ausztriától. Széchenyi iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott tömegektől. Az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szánt, bár programját a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg.

20 cél Haza Nemzeti felemelkedés Haladás Polgári átalakulás+- SzéchenyiWesselényi Gazdasági megközelítés Politikai megközelítés (érdekegyesítés) Tart az erős Ausztriától és Oroszországtól Vállalja a konfliktust a dinasztiával Tömegmozgalmak elvetése Széles rétegekre kíván támaszkodni Rendi sérelmi politika elvetése Rendi sérelmi politika hagyomány ai

21 Lóverseny

22 „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” Hiteltörvény hiánya Hitel egyik legfontosabb tétele problémának az elemzésével Gazdasági gondok oka A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt.

23 Robot, kilenced Ősiség eltörlés megszüntetése Nem nemesek A szabad iparűzést akadályozó céhek árszabások felszámolása Birtokbírhatási joga belsővámok Nemesi adómentesség felszámolása Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira

24 A mű záró gondolata „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… Tk old-Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Az igazságos, mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom megvalósításának senki sem lesz kárvallottja. Hogy mindenki alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez annak legfőbb eszköze a nevelés, a „ kiművelt emberfők” számának gyarapítás. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen, amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását, ezért követett el mindent a kormányzat megnyeréséért terveihez

25 Casino Vaskapu Gőzhajó

26 1848-ban közmunkaügyi miniszter Batthány-kormány idegösszeroppanás Döblingi gyógykezelés 1860 öngyilkosság Csorba László: BETEG SZÉCHENYIRŐL

27 Kossuth Lajos

28 Kossuth Lajos Szülőháza Monokon

29 Kossuth Lajos

30 Kossuth Lajos korabeli portréja, (Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 42

31

32 1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása 1831 kolerabiztos Zemplénben 1832-től országgyűlések résztvevője börtönbüntetés 1841–től Pesti Hírlap és aktív politizálás 1846 Védegylet igazgatója 1847 Ellenzéki Párt vezetője 1848 a forradalom és szabadságharc vezetője 1849-től emigráció (Törökország, Torino) 1894 halála Torinóban

33 Országgyűlési Tudósítások Törvényhatósági Tudósítások Pesti Hírlap 1841 Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Ellenzéki Nyilatkozat 1851 Alkotmányterv 1862 Duna-konföderációs terv 1867 Cassandra levél

34

35 A Pesti Hírlap első száma, amelyben a kiadó, Landerer Lajos értesíti olvasóit, hogy "a szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg". Kossuth a lap vezércikkeiben az értelemre és az érzelemre egyaránt apelláló érvekkel mozgósította olvasóit a Polgári átalakulás Nemzeti önrendelkezés programjának megvalósítására

36 Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Nemzeti érdekegyesítés Örökváltság állami kárpótlássál Közteherviselés Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása) Népképviselet Szólásszabadság Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása)

37 Karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hirlap

38 Széchenyi és Kossuth vitája „ Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. (..)Meg se motccantam.” 1841 Kelet népe: „csak most lábadozó, nemzetté virulni csak most akaró népünket az anarchia örvényébe” vagy „az önkénynek hajótörő szirtjei felé taszítja” 1841 Pesti Hírlap …az arisztokráciának, nemzet pedig lesz „velők és általok, ha nekik tetszik, nélkülük, sőt ellenük, ha kell

39 Széchenyi: Kelet népe „hiúságbul-e vagy mert nem sült el neki a vezéri szerep(…)vagy az üressé vált erszények hazafiságba takargatása, és tán annak egy „csendes kis forradalom” által ismét betöltése végett (…) teszi homályba” azokat az előkellőket „kiknek mély nézeteit” nem tudja felfogni Kossuth „roppant s valóban ritka elmebeli tehetségiről senki csak legtávolabbrul sem kételkedik. Hanem tactikája, modorja hibás

40 Kossuth dolgozószobája a torinói lakásban, ahol a hangfelvétel készült A fennmaradt két eredeti viaszhenger. - OSZK Zeneműtár, F-NZ1 Kossuth arcképe a felvétel készítésének idejéből Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették.

41 Reform országgyűlések KÖLCSEY FERENC ÖSSZES MŰVEI BÚCSÚ AZ ORSZÁGOS RENDEKTŐL Önkéntes örökváltság Wesselényi Miklós védelme

42 Nemzeti egység megteremtését Liberalizmus Ellenzéki nemesség eszmevilágaban Nemzeti Magyar államnyelvet törekvésekkel kapcsolódott össze Magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt

43 A különbözőbb helyzetű csoportokból váltak a reformok híveivé vagy ellenzőivé ÉRDEKEGYESÍTÉS vagyoni társadalmi Politikai nemzet jogkiterjesztés Népnek „az alkotmány sáncaiba való beemelése” államnemzet A magyar reformozgalom nem a társadalom valamely nagy törésvonala - mentén szervezte az erőket

44 2006. Február 18. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (hosszú) Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit! Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbb céljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre!

45 „ Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így – és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; […] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt.” (Széchenyi István: Hitel)

46 „4-szer: Jus proprietatis Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza – 6-szor: törvényes pártvéd. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon… De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium)

47 „Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem […] Kossuth […] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. […] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. […] Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket – és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő személyek ilyeneket használjanak –, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet)

48 „[…] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy ’él magyar, áll Buda még’. […] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.” (Kossuth Lajos)

49 2013/május 17. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi reformprogramjának jogi, gazdasági és politikai alapelveit!

50 „[Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fogadni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következtében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás […].” (Széchenyi István: Stádium; 1833)

51 REFORMKOR I Ferenc Reformkori országgyűlések Kölcsei Ferenc Wesselényi Miklós Kossuth Lajos Önkéntes örökváltság cenzúra Széchenyi István Hitel Kossuth Lajos Kötelező örökváltság Védegylet „Haza és haladás” 1830 ősiség államnyelv védvám népképviselet közteherviselés érdekegyesítés


Letölteni ppt "7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések