A változó éghajlat és az építészet kapcsolata

Az előadások a következő témára: "A változó éghajlat és az építészet kapcsolata"— Előadás másolata:

1 A változó éghajlat és az építészet kapcsolata
Készítette: Süle Gábor

2 Tartalom Központi kérdés
Az épített környezet felelőssége és az ezzel kapcsolatos lehetőségek Általánosan előforduló problémák Egyedi esetek, érdekességek Központi kérdés megválaszolása

3 Központi Kérdés Miért az építészet tehető leginkább felelőssé a változó éghajlatért, valamint miért mégis ebben rejlik a legnagyobb lehetőség a probléma megoldására?

4 Épített környezet felelőssége
Antropogén hatások gyorsítják az éghajlat változását – vissza is hat a kiváltó folyamatokra Épített környezet számára kihívás, de lehetőség is Épített környezet üzemeltetése és felépítése – legnagyobb energiafelhasználású szekor – közvetve vagy közvetlenül a leginkább felelős a felmelegedésért Problémát az USA példáján bemutatni – legnagyobb energiafelhasználó

5 2012-ben USA energiatermelésének felét az épített környezett emésztette fel
Elektromos áram ¾-t fordítják ezek működtetésére Világszinten ezek még magasabbak

6

7 Legnagyobb CO2 kibocsátásért felel az összes gazdasági szektor közül – a működtetéshez felhasznált hatalmas mennyiségű áram miatt

8 A építészet a gazdaság minden részére meghatározó szereppel bír – ha változtatni akarunk, akkor itt kell leginkább A szektorban felhasznált energia aránya a következő 15 évben tovább nő – még inkább maga mögé utasítva az ipart és közlekedést

9 Felhasznált energia 84%-a származott fosszilis forrásokból 2012-ben
A villamos energia termelés 75%-a származik fosszilis energiahordozókból Az építészetben minden energiatakarékossági fejlesztés nagy hatással bír az éghajlat változásának mérséklésére

10 Áram zöme széntüzelésű erőművekből – legnagyobb probléma
Olaj és földgáz elérte a kitermelés maximumát – nem elég a 450 ppm eléréséhez (gazdaságosan) Szén azonban van elég – fontos, hogy ne erre térjünk még jobban át a többi forrás kiszorulása után

11 A jövőben minden területen csökkenés várható a CO2 kibocsátásban, de arányaiban még mindig épített környezet fogja a legtöbbet felhasználni Nem elég jobb energiaforrások után nézni, az épületek felhasználását is csökkenteni kell

12 Épített környezet Legnagyobb felelős – legnagyobb lehetőség
USA – 2030-ra kormányzati cél – az épületek 75% új vagy felújított legyen, úgy hogy CO2 kibocsátásuk kisebb vagy akár semleges legyen Törvényi szabályozással ösztönözni – segítene talpra állítani az építőipart

13 The 2030 Challenge Kezdeményezés – USA-beli építész irodák zöme csatlakozott 2030-ra teljesen karbon semleges házak Kormány is támogatja Világszerte dolgoznak – remélhetőleg elterjed Megszavazva – 2030-ra összes kormányzati épületet CO2 semlegessé kell tenni – ösztönző hatás

14

15 CO2 kordában tartásához – széntüzelésű erőművek bezárása – megújuló erőforrásokat használókkal való pótlás – USA-ban 2030 terv, hogy mindegyiket leállítják Épületek energiaigényének csökkentése szükséges – növekvő népesség – új infrastruktúra – az energiaigény szinten tartásához csökkenteni kell az egyes épületek felhasználását – így lehet kiváltani a szénerőműveket Itt kapcsolódik „The 2030 Challenge” – csökkenteni az energiafelhasználást + az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira felkészíteni az épületeket – gyakoribb szélsőségek – nagyobb igénybevétel

16

17 Elkerülhetetlen hatások
Szélsőséges események gyakoriságának növekedése – nagyobb terhelés az épített környezet számára – pl. hőhullámok, árvizek, szélviharok, aszályok Ezekre az építészeknek fel kell készíteni az általuk tervezett épületeket – új szemlélet – az előrejelzések figyelembe vételével kell megtervezni az épületeket – akár olyan hatások elviselésére is, amik korábban nem voltak jellemzők ott

18 Hőhullámok Elsősorban a lakosságra jelentenek veszélyt
Korábban csak hőveszteség csökkentése – napjainkra már a hőelvezetés megtervezése is fontos Légkondicionálók helyett természetes szigetelési, hűtési technikák – „zöld tetők” Tetők talajjal és növénytakaróval való bevonása – télen bent, nyáron kint tartja meleget – csökkentett CO2 kibocsátás – párologtat – hűti a környezetét – vízlevezetést is könnyebbé teszi – raktároz – egy területen elég ilyen tető párologtat, akkor a külső hőmérsékletet is csökkenthetik Tisztítják a levegőt – akár mg.-i tevékenység is végezhető rajtuk – további csökkentett CO2 – szállítás miatt

19 Hátrányaik: magas beruházási költség
Nagy tömeg – erős alap + tető – inkább csak új házakon Állandó gondoskodást igényelnek

20 Viharok és szélerősség
Intenzívebb széllökések, özönvízszerű esők – régi épületeknél még nem számoltak ezzel Elsősorban a külső burkolatokban, tetőszerkezetekben, nyílászárókban okozhatnak kárt Jelentősen csökkenthető a terhelés – megfelelő alakú tetővel + lokális szélviszonyok figyelembe vételével Megfelelő alapanyagok – kisebb a sérülés valószínűsége – kerámiacserépbe nehezebben kap bele, mint a palába

21

22 Szélsőségesebb időjárás – távvezetékekre is nagyobb terhelés – létfontosságúak – szükséges a megerősítésük – széllel, zúzmarával, ónos esővel szemben is (ráfagyás)

23 Árvizek Épített környezetre váratlan terhelés – villámáradások – felhőszakadások Hirtelen nagy mennyiségű csapadék gyakoriságának növekedése– csatorna keresztmetszetének felülvizsgálata Építési engedélyek szigorítása – ártérre, löszfal alá és más veszélyes helyre csak végszükségben – védekezés költsége magasabb lehet, mint az építésé

24 Aszályos, száraz időszakok
Gyakoribbá válhatnak Nedves időszakban víz összegyűjtése, nem pedig levezetése – esővíztároló tartály, medence – lehetőleg gravitációs úton – megfelelő tervezés Víz nem kerül a csatornába – nem szennyeződik és nem kell megtisztítani – energiafelhasználás csökken

25

26 Közlekedési infrastruktúra
Egyik leginkább veszélyeztetett – szélsőséges események majd mindegyike rongálja Sok eső vagy szárazság – víz alámossa vagy kiszáradás miatt megsüllyed – beroskadhat Fagyok miatt kátyúsodhat – hőségnapok során nyomvályúsodhat Sínek is deformálódhatnak a hő miatt

27 Fontosabb megoldások Megfelelő hatástanulmányok készítése – változások előrejelzése Építési szabványok, előírások felülvizsgálata – ellenállóbb épületek Ahol lehet energiaszükségletet helyben, megújuló forrásokból fedezni + vízgazdálkodás racionalizálása Kormányzati szinten támogatni a passzív házak építését, terjedését Új, környezeti viszonyokat figyelembe vevő építési technikák és alapanyagok támogatása, terjesztése Építészek megfelelő képzése A közvéleménybe belenevelni a környezettudatos szemléletet – változást csak együtt lehet elérni

28 Permafrost Amíg fagyott addig lehetett rajta hagyományos módon építkezni – nyaranta csak a legfelső fél méter olvadt fel – felmelegedés – egyre mélyebben olvad meg nyaranta – a hagyományos alapokkal rendelkező házak elsüllyednek Speciális építési technika – talajba befúrt oszlopokra építkeznek – aljuk vagy a még fagyott permafrostra vagy az alapkőzetre támaszkodik – házak nem a süppedős feltalajra nehezednek

29

30 Velence Emelkedő tengerszint, pusztítóbb dagályok, viharok – óvárost meg kell védeni Hagyományos gát nem jó – túl nagy vízi forgalom + látkép rontása Egyedi mérnöki alkotás – gombnyomásra kiemelkedő és süllyedő gátrendszer – általában az öböl fenekén van – szükség esetén a felszínig felnyílik és elzárja az öblöt a tengertől

31

32 Összegzés Látható, hogy miért az épített környezet a leginkább okolható, de egyben megfelelő mértékű összefogással és elszántsággal rengeteg lehetőséget és megoldást is kínál ahhoz, hogy helyre lehessen hozni az okozott kárt.

33 Források Irodalomjegyzék
Pálvölgyi Tamás, Horváth Erzsébet Sára (2011): A klímaváltozás várható hatásai az épített környezetre. In: Klímaváltozás-2011 – Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére (szerk.: Bartholy Judit, Bozó László, Haszpra László), MTA-ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest, o. Internetes források

34 Köszönöm a figyelmet!