A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA

Az előadások a következő témára: "A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA"— Előadás másolata:

1 A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA
Mika János Országos Meteorológiai Szolgálat EKF, Földrajz Tanszék, Eger Klímacsúcs I. szekció, február 27.

2 Az energiaigény alakulása (Mtoe), a Föld egyes régióiban,
NÖVEKVŐ ENERGIA-IGÉNYEK Észak- Latin- Európa volt Közel- Afrika Ázsia Amerika SzU Kelet Az energiaigény alakulása (Mtoe), a Föld egyes régióiban, (IPCC WG-III, 2007).

3 A globális modellek fejlődése A klímamodellek max. felbontása:
1991 1. 2. 3. 4. 550 km (T21) 1996 250 km (T42) Csak antropogén hatással együtt reprodukálható a XX. század! IPCC Jelentések Felül: A Föld átlaghőmérsékletének alakulása 2001 180 km (T63) szimulált, csak természetes 2007 110 km (T106)

4

5 nyáron +0,5–2 oC ~ 10 év (gyors) + melegedés Grönlandi jéghátság,
Potenciális katasztrófa-ugrások Jelenség Globális küszöb Időskála Következmény 1786–1793 PNAS February 12, vol no. 6 Arktikus jégtakaró, nyáron ,5–2 oC ~ 10 év (gyors) melegedés Grönlandi jéghátság, + 1 – 2 oC ~ 300 év (tartós) m vízemelkedés Ny-antarktiszi self-jégtömb – 5 oC ~ 300 év (lassú) m vízemelkedés É-atlanti szállító- szalag gyengül – 5 oC ~ 100 év(fokozatos) helyi lehűlés, nem jégkorszak El.Nino –, Déli Oszcilláció – 6 oC ~ 100 év(fokozatos) helyi aszályok, máshol árvízek

6 Van esélyünk, hogy megállítsuk a melegedést?
Van, de 2020-ig el kell kezdeni a csökkentést!

7 ÖSSZ CO2 = népesség x (GDP/népesség) x (TPES/GDP) x (CO2/ TPES),
A kibocsátás-csökkentés tényezői ÖSSZ CO2 = népesség x (GDP/népesség) x (TPES/GDP) x (CO2/ TPES), CO2 – az egy év alatt a Földön végbement szén-dioxid kibocsátás, népesség – a Föld teljes népessége, GDP – a Földön létrejött bruttó összetermék (összehasonlítható áron) TPES – az összes felhesznált primér energia.

8 ÖSSZ CO2 = népesség x (GDP/népesség) x (TPES/GDP) x (CO2/ TPES),
A széndioxid kibocsátást meghatározó (1) formula szerinti tényezők alakulása ( ). Forrás: IPCC DÖ (2007).

9 A különféle megoldások viszonylagos szerepe a szén-dioxid kibocsátás mérséklésében közép- ( ) illetve hosszú távon. (IPCC DÖ, DÖ-9. ábra) A négy vízszintes oszlop négy különböző modell eredményeit mutatja. Ezek felülről lefelé: AIM, IMAGE, IPAC, MESSAGE). A rövidebb, sötétebb árnyalat a 650 ppm-es CO2-egyenértéken történő stabilizációra vonatkoznak, az ezt további kibocsátás-mérsékléssel kiegészítő,világosabb vonalak ppm-es stabilizációhoz szükséges mérséklést mutatja. Forrás: IPCC WG-III ábra (

10 2. Klímaváltozás hazai megújulók (Mika, 2006).
Jelentős a bizonytalanság a megújuló energiák változásai előjelét illetően. Mivel a szél-, a napenergia illetve a vízi energiát vezérlő csapadék egymással kevéssé korreláló meteorológiai elemek, a biomassza pedig integrálja az utóbbi két, egymással inkább ellentétes hatást, ez bizonyos stabilitást előlegez a megújuló energiák összességének a klímaváltozással szemben. Ezen belül a szél-energia inkább gyengül, a napenergia egyértelműen erősödik a felmelegedéssel párhuzamosan. A vízi energia hazai csapadék-forrásai gyengülnek, az ebből eredő átlagos vízkészlet-csökkenés tíz százalékokban kifejezhető. A határon túli csapadék a Duna vonatkozásában inkább nő, a Tiszáéban csökken. A biomassza a klímaváltozás hatására kezdetben százalékos, tíz %-os nagyságrendben csökken, de ezt legalább részben ellensúlyozza a magasabb szén-dioxid koncentráció. Megnőhet, ugyanakkor, pl. az erdőtűz kockázata, ami az átlagos biomassza produkciót is gyengíti. A változások előjele és nagysága a globális változás mértékétől, az energiaforrás jellegétől és az évszaktól függően változó. Külön-külön egyik éghajlati eredetű változás sem olyan mértékű, hogy annak a jelen éghajlat melletti kiaknázási lehetőségeit a következő évtizedek hazai éghajlati változásai döntően befolyásolnák.

11 A háttér-modell viselkedésétől még sok múlik
GCM GCM+RCM

12 Levegő-környezet védelem vs. Klímavédelem: