Az új felsőoktatási koncepció

Az előadások a következő témára: "Az új felsőoktatási koncepció"— Előadás másolata:

1 Az új felsőoktatási koncepció
   KIHÍVÁSOK 2.0 Az új felsőoktatási koncepció SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. február 12. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK AZ OKTATÁSPOLITIKÁBAN Dr. Farkas Éva egyetemi docens, felnőttképzési szakértő „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet!”

2 ha a tények megismerése előtt kezdünk el elméleteket gyártani.”
MOTTÓ „A legsúlyosabb hiba, ha a tények megismerése előtt kezdünk el elméleteket gyártani.” (Arthur Conan Doyle) 2

3 Az oktatási rendszer új működési pályára állítása
A TÉMA KONTEXTUSA „Itt és most” sajátos helyzete Az oktatási rendszer új működési pályára állítása Munkapiaci adatok Rendszerszereplők érdekei Hosszabb távú fejlődési folyamatok Európai oktatáspolitikai trendek EURÓPA 2020 Stratégia Munkaerőpiacra belépő fiatalok

4 AZ EURÓPAI UNIÓ OKTATÁSPOLITIKAI ALAPELVEI Stratégiai dokumentumok
Egységes áru-, tőke-, pénz-, s munkaerőpiac megteremtése az EU is az oktatási rendszerek hasonlóságának irányába hat DE Szubszidiaritás elve Stratégiai dokumentumok

5 EURÓPA 2020 STRATÉGIA EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság

6 EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT CÉLJAI
20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie Az EU GDP-jének 3%át kell K+F-re fordítani Teljesíteni kell az éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni Az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

7 Magyarország Nemzeti Reform Programja
MAGYARORSZÁG VÁLLALÁSAI Magyarország Nemzeti Reform Programja Európai Unió célkitűzése 2020-ra Magyar valóság 2013-ban Nemzeti vállalás foglalkoztatás 75% 58,4% felsőoktatás 40% 31,9% 30,3% iskolaelhagyás 10% 11,9% szegénység 25%-os csökkentés 33,5% 23,5% Forrás: EUROSTAT

8 FELSŐOKTATÁSI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK A 30-34 ÉVESEK KÖRÉBEN 2013 (%)
Forrás:

9 30-34 ÉVESEK FELSŐOKTATÁSI VÉGZETTSÉGGEL (%)
Forrás:

10 KORAI ISKOLAELHAGYÁS (%)
Forrás:

11

12 MAGYARORSZÁG HELYZETE AZ EU 28-BAN (2013)
15-64 éves népesség Foglalkoz-tatási ráta (%) Aktivitási ráta (%) Munkanél-küliségi ráta EU 28 68,1 70,9 8,1 Magyarország 58,4 65,1 10,3 Inaktívaknak a magas száma Forrás: EUROSTAT

13 FOGLALKOZTATÁSI RÁTA ISKOLAI VÉGZETTSÉGI SZINT SZERINT (2013)
25-64 éves népesség Alapfokú iskolai végzettség (%) Középfokú iskolai végzettség (%) Felsőfokú iskolai végzettség OECD átlag 55 73 83 Magyarország 39 69 80 EU 28 átlag 52 Forrás: OECD Education at glance

14 MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ISKOLAI VÉGZETTSÉGI SZINT SZERINT (2013)
25-64 éves népesség Alapfokú iskolai végzettség (%) Középfokú iskolai végzettség (%) Felsőfokú iskolai végzettség OECD átlag 13,7 8,1 5,3 Magyarország 21, 8 8,6 3,6 Forrás: EUROSTAT

15 TOVÁBBI MUNKAPIACI ADATOK 2013
EU 28 Magyarország Munkanélküliség a évesek körében 23,4% 27,2 % Részmunkaidőben foglalkoztatottak 19,5 % 6,3% Munkanélküli háztartásban élő 0-17 éves gyermekek aránya 10,6 % 16,1 % Szegénységi arány A létminimum Ft 25,9 % 33,5 % Forrás: EUROSTAT 15

16 GONDOLJUK ÚJRA AZ OKTATÁST
Rethinking Education: Investing in skills for better socio-economic outcomesCOM(2012) 669 Európai Bizottság (2012): Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Transzverzális készségek fejlesztése Nyitott, rugalmas tanulás ösztönzése, mobilitás támogatása IKT és nyelvi kompetenciák fejlesztése Beruházás, finanszírozás ösztönzése Tanári kompetenciák fejlesztése

17 HAZAI FOLYAMATOK Sodródás Ambiciózus európai kezdeményezések
Foglalkoztatáspolitika Oktatáspolitika Gazdasági visszaesés Források szűkülése

18 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI
Rethinking Education….. Kiemelten kezeli a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelmet, ennek érdekében pedig első helyre teszi a korai iskolaelhagyással kapcsolatos problémák kezelését Tankötelezettség 16 évre csökkentése hátrányos helyzetű gyermek kiemelt figyelmet igénylő gyermek

19 15-24 ÉVES FIATALOK ARÁNYA, AKIK NEM DOLGOZNAK ÉS NEM IS TANULNAK 2008, 2010, 2011
Forrás: Eurostat

20 15-24 ÉVES FIATALOK ARÁNYA, AKIK NEM DOLGOZNAK ÉS NEM IS TANULNAK 2008 és 2013
Forrás: Eurostat

21 A KÖZNEVELÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI
Közoktatási intézmények állami fenntartásba kerülése Ok: oktatás színvonalának romlása, tanulói teljesítmények romlása, szegényebb települések nem tudják fenntartani az iskolát Európai trend: Dél-Európa: állami rendszer Észak-Nyugat-Európa: önkormányzati rendszer Autonómia?

22 AZ ÚJ TÍPUSÚ SZAKISKOLAI KÉPZÉS
Alaptanterv (EU 8 kulcskompetencia fejlesztése) Kerettanterv (központilag a felnőttoktatásban is): adott iskolatípusra készül, meghatározza a tantárgyak rendszerét, óraszámát, a tananyag felépítését. A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

23 PÉLDA A SZAKISKOLAI KÖZISMERETI KERETTANTERVRE
Műveltség-területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar - Kommunikáció 2 óra 1 óra - Idegen nyelv Matematika Társadalom-ismeret Természet-ismeret 3 óra Testnevelés 5 óra Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

24 KIHÍVÁSOK A FELNŐTTKÉPZÉS SZÁMÁRA
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák hiánya Hol és mikor sajátíthatják el a szakiskolások az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó kompetenciákat? Hogyan lehet korrigálni, illetve a hiányokat pótolni a felnőttképzésben? Kik lesznek képesek a korrekciós mechanizmusokat működtetni? Köznevelési törvény előírásai Andragógus-tanár képzés megszűnt

25 FELSŐOKTATÁS Rethinking Education… A modern, tudásalapú gazdaságoknak magasabb szintű és relevánsabb készségekkel rendelkező emberekre van szükségük. A CEDEFOP előrejelzései szerint az Unióban a évi 29 %-ról 2020-ig várhatóan 34%-ra fog emelkedni a felsőfokú végzettséget igénylő állások aránya, míg az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma ugyanebben az időszakban 23%-ról 18%-ra csökken. A transzverzális készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége felkészítik az egyéneket az életpályák napjainkban jellemző változatos és kiszámíthatatlan alakulására. Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében

26 FELSŐOKTATÁS Csökkenő keretszámok
Csökkenő államilag finanszírozott hely „üldözött” szak Folyamatos forráskivonás „Tandíj” de diákhitel Emelt szintű érettségi Nyelvvizsga kötelezettség Felsőoktatás ellenes hangulatkeltés 115841 ,

27 FELSŐOKTATÁS Jelentke-zők száma összesen (fő)
Felvett hallgatók száma összesen (fő) Felvett részidős hallgatók száma (fő) Állami finanszí-rozott hallgatók száma (fő) Állami támogatás mértéke (e Ft) 2010/2011 98.208 28.769 68.622 2011/2012 98.144 28.699 67.035 2012/2013 93.426 80.136 19.822 51.308 2013/2014 82.569 72.159 16.636 54.209 Csökkenés mértéke 2013-ra 2010-hez képest 34,5 % 26,5 % 42,4 % 21,1 % 35,4 % 2014/2015 74.078 18.838 57.003 ? 115841 , Forrás: Felvi 2015 és Magyar Rektori Konferencia 2013 adatai alapján saját szerkesztés

28 115841 ,

29 DIPLOMÁS PRÉMIUM JÖVEDELEM 2011-BEN (%)
115841 , Forrás: OECD Education at a Glance 2013.

30 Forrás: OECD Education at a Glance 2013.
A FELSŐOKTATÁS TÁRSADALMI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁJA AZ OECD ORSZÁGOKBAN (%) Forrás: OECD Education at a Glance 2013.

31 A FELSŐOKTATÁSRA FORDÍTOTT ÁLLAMI KIADÁS A GDP ARÁNYÁBAN 2011-ben
115841 , Forrás: OECD Education at a Glance 2013.

32 A FELSŐOKTATÁSRA FORDÍTOTT ÁLLAMI KIADÁSOK VÁLTOZÁSA 2008-2014 KÖZÖTT
115841 , Forrás:

33 A FELNŐTTKÉPZÉS MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI JELLEMZŐI
Képzésben résztvevők száma a képzés jellege szerint (fő) 2010. 2011. 2012. 2013 állam által elismert OKJ szakképesítést adó 106553 113851 112919 152017 munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó 54904 51937 51602 56594 szakmai továbbképző 229629 246948 212694 208505 hatósági jellegű képesítésre felkészítő képzés 42855 48052 43550 51256 nyelvi képzés 96634 95673 68376 128219 általános felnőttképzés 76635 77469 61196 85602 informatikai képzések 31724 68548 26085 46308 egyéb képzések 13653 17983 11830 20461 Összesen 652587 720460 590249 748962 Forrás: OSAP

34 OKJ-S SZAKKÉPESÍTÉST SZERZŐK SZÁMA
Forrás: OSAP, EMMI

35 FELNŐTTKORI TANULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELI ARÁNY AZ OECD ORSZÁGOKBAN

36 MI A CÉL ? A „reformok” helyzetelemzés nélkül indultak el.
Hiányzik a pontos cél- és feladat definiálás, a tervezés, a koordináció, az érintett gazdasági-társadalmi szereplők összefogása, együttműködése, a hatékonyság mérése. Remélhetőleg csak időszakos kisiklásról van szó, ellenkező esetben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak!

37 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
„A HELYZET REMÉNYTELEN, DE NEM SÚLYOS” Dr. Farkas Éva egyetemi docens, felnőttképzési szakértő