Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pszichológus szakértő szerepe a büntetőeljárás rendőrségi szakában A rendvédelem és a honvédelem területén végzett orvosi és pszichológiai tevékenység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pszichológus szakértő szerepe a büntetőeljárás rendőrségi szakában A rendvédelem és a honvédelem területén végzett orvosi és pszichológiai tevékenység."— Előadás másolata:

1 A pszichológus szakértő szerepe a büntetőeljárás rendőrségi szakában A rendvédelem és a honvédelem területén végzett orvosi és pszichológiai tevékenység kihívása napjainkban Budapest, november 7-8 Duna Palota

2 Mityók Csaba r. alezredes klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértő Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Budapest

3 Pszichológus szakértő a büntetőeljárás rendőri szakában Nyomozati/vizsgálati szakban A tényállás megállapításában fontos szerepe van Kiskorú veszélyeztetés Nemi erkölcs elleni bűncselekmények

4 Mivel vizsgál a pszichológus szakértő Személyiségvizsgálatok Teljesítményvizsgálatok Műszeres vizsgálatok Exploráció, tematikus kikérdezés

5 Mit vizsgál a pszichológus szakértő az explorációban élményszerűség hitelesség a beszámoló szavahihetősége igen, általános szavahihetőség nem életszerűség nem valóságtartalma nem „megtörtént-e” nem

6 Előzmény 1980-as évek, gyermekkori szexuális zaklatás „boom”, először a szakirodalomban 1983 „a szexuális visszaélések jelentős része sohasem kerül feltárásra” Kb. 10 szeres a szorzó 1990-től a médiában

7 Forensic Developmental Psychology Kb. az 1990-es évek óta Kutatási területe a gyermekbeszámolók megbízhatósága (Bruck, M., Ceci, S. 2004) –milyen jellegzetességgel bírnak a szexuálisan bántalmazott gyerekek beszámolói –milyen jellegzetességei vannak a befolyásoló interjúnak –melyek a befolyásolhatóság életkori jellegzetességei és különbözőségei –milyen mértékű befolyásolás kell ahhoz, hogy hamis beszámolót vagy hitet eredményezzen

8 Kétirányú megközelítés Traumát átélt gyermekek beszámolóinak jellegzetességei, – kognitív, motivációs, érzelmi összetevők vizsgálata –(feltevés, hogy a gyermek valóban átélte a traumát) Interjúmódszerek kísérleti vizsgálata –Az eredményes (igaz) és hamis beszámolót eredményező interjúk jellegzetességei –Hamis feltevés és hazugság elkülönítése –A befolyásolhatóság életkori jellegzetességei

9 Két alapvető hiba Ha az átélt traumáról a gyermek nem számol be Ha nem átélt traumáról számol be a gyermek

10 Négy téves feltevés I.A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról II.A befolyásoló interjúra a nagyszámú irányított kérdés jellemző III.A befolyásolhatóság elsősorban az iskola előtti életkorra jellemző IV.Több befolyásoló interjú szükséges a hibás/hamis beszámoló kialakulásához

11 I. A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról Az álláspont jellegzetes képviselője a CSAAS (Child sexual abuse accomodation syndrome, Summit, R.C. 1983) Egy folyamat, melynek fázisai beazonosíthatóak Döntően a családtag által bántalmazott kislányok beszámolóiból ill. pszichoterápiájából származó megfigyelésekre ill. adatokra épül Inkább klinikusi intuícióra alapul, mint kutatásokra Inkább a terápiás megközelítés tervezésére használható Az első két állomás minden egészséges gyermekre jellemző Ha nem történik gyökeres közbeavatkozás (külvilág, vagy a gyermek részéről) Kialakul az alkalmazkodás három fázisa A gyermek interjú alatti viselkedésének modellezésére használják

12 Child sexual abuse accomodation syndrome (Summit, R.C.,1983) 1. A titok, a titkosság érzése 2. A magárahagyottság, a gyámoltalanság érzése 3. A csapdába esettség érzése és alkalmazkodás 4. A késleltetés és nem meggyőző felfedés 5. A visszavonás

13 4. Késleltetés és nem meggyőző felfedés A szexuális visszaélések jelentős része sohasem kerül napvilágra (1983 !) Az áldozat felnő, és lélekben megerősödve kitör az alkalmazkodásból Két minta a bántalmazott gyerekeknél (serdülőként): szélsőséges lázadás (szerhasználat, promiszkuitás, önsértés) vagy túlzott megfelelés a környezeti (iskolai, társadalmi) elvárásoknak. Erős, ambivalens, összeegyeztethetetlen érzések a történtekkel, a bántalmazókkal, önmagával kapcsolatban, amit a serdülőkor érzelmi hullámzása felerősít. A gyermek, serdülő nem jó tanú impulzivitása, nem együttműködése miatt Az igazságszolgáltatás, az ártatlanság vélelme és a kétséget kizáró bizonyítás terhe a bántalmazónak kedvez. A jól megbecsült polgárról ilyet nem tudunk elképzelni, társadalmi szintű védekezés. (ha nincs más bizonyíték)

14 5. Visszavonás A visszaélés feltárása nem csak a gyermekben, de a családban is érzelmi vihart kelt. Bűnösség, félelem, árulás, bizonytalanság, „rossz vagyok” érzése Hitetlenség, hazugnak nevezés a felnőttek részéről A nyomozás, többszöri kihallgatás erősítik ezeket az érzéseket. „Miért mondod ezt a borzalmas dolgot apádról ? Ha börtönbe juttatod apádat, nem leszünk többet egy család. Tényleg ezt akarod ?” A folyamat végére a konzerválódik a bizonytalanság a családban: a gyerek megtanul nem panaszkodni, a felnőtt megtanul nem meghallgatni. A hatóság megtanul nem hinni a lázadó serdülőben, aki szexuális energiától fűtve jól szituált szülein akar bosszút állni.

15 I. A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról A CSAAS szerint az interjúban Nincs spontán, könnyű felfedés Oka: szégyen, bűntudat, félelem, különösen, ha hosszú idő telik el a bántalmazás és a feltárás között. Különösen az utóbbi esetben a gyermek először tagadja a vele történteket, de ismételt kérdésekre szép lassan elmondja azt A gyermek több információt és részletesebben feltár a konkrét vagy irányított kérdésekre, mint a nyitott végű kérdésekre Gyakran előfordul, hogy visszavonja elmondását, de támogató kérdésekre újból elmondja

16 Tapasztalat, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál kevesebb konkrét kérdést tudunk feltenni Ismert, hogy konkrét kérdésekre általában pontatlanabb lesz a feltárás A klinikai gyakorlat azt támasztja alá, hogy a gyerekek nem hazudnak, ha a bántalmazásról konkrét kérdéseket tesznek fel nekik

17 Klinikai eredmények az interjúk kapcsán 10 tanulmány, ahol a felnőtt paciensek gyermekkori szex abuzusról számoltak be a klinikai interjú során (átlag) 33%-ban számoltak be arról, hogy a bántalmazás után röviddel szóltak Ez igazolná az I. tévedést, hiszen 2/3-uk nem szólt a bántalmazás után Módszertani kritika: de nem volt adat arra, hogy amikor gyermek volt, akkor kérdezték-e őt a bántalmazásról Nem szólnak a tagadásról és a visszavonásról (ha a gyermeket megkérdezik).

18 Tagadás, visszavonás, kísérleti eredmények 17 (módszertanilag gyenge) közismert tanulmány, ahol kórházi interjúk adatait dolgozták fel, –a tagadás 4-76% között volt –a visszavonás 4-27% között volt –minél gyengébb volt a tanulmány, annál magasabb volt a tagadás és a visszavonás aránya 6 (módszertanilag szigorú) tanulmány –tagadás átlag 14% –a visszavonás átlag 7% volt Következtetés –Ha az interjúban megkérdezik, akkor a gyerek inkább elmondja, mint tagadja a bántalmazást

19 Lamb et al. (2003) interjúmódszer Részfeltevés: ismételt, irányított kérdésekkel, lassan részletről, részletre feltárhatók a trauma részletei Először nyitott végű és szabad felidézésű kérdések Majd irányított kérdések Befolyásoló kérdések, viselkedés kizárva –4-8 éves gyerekek szex ab. gyanúval –Először nyitott végű, szabad felidéző kérdések Mond el mi történt, beszélj a férfiról –Majd irányított kérdések Eredmény: –Szabad felidéző kérdések esetén 83 %-a az információnak (78% a 4-6 éveseknél) volt felfedhető –Nyitott végű kérdések 66% (60 % a 4-6 éveseknél) segített azonosítani a gyanúsítottat

20 Következtetés: A nyílt, szabad felidézésű kérdések inkább eredményre vezetnek, ha feltételezzük, hogy a gyerek „tagad”, lehet direktben is kérdezni Nincs tudományos bizonyíték az abúzus tagadására

21 II. A befolyásoló interjúra a nagyszámú irányított kérdés jellemző Befolyásoló jellemzők –Ismételt, irányított kérdések: pl. Apa bántott ? –Nyílt vagy rejtett fenyegetés pl.Nem szabad csúnyát mondani a szüleidről! –Jutalom az elvárt válaszért –Negatív vagy pozitív megerősítés (az interjúvoló előzetes meggyőződésének megfelelően) –Sztereotip rávezető mondatok pl. A bácsi aki csúnya dolgot csinált. –A képzelet támogatása. Pl. Képzeld el, hogy …

22 Garven et al. (2000): óvodásoknál vidám látogató a gyerekek egy csoportja csak félrevezető, irányító kérdések –13%-a hódolt be nem valós tapasztalati eseménnyel kapcsolatban –5% a bizarr kérdésekkel kapcsolatban Az interjúvoló a félrevezető kérdésre kapott választól függően pozitív vagy negatív visszajelzést ad –35% hódolt be a nem valós tapasztalati –52% a bizarr kérdéseknek

23 Következtetés önmagában az irányított kérdés nem nagy hatást gyakorol Az interjúvoló prekoncepciója a legfontosabb befolyásoló tényező

24 III. A befolyásolhatóság elsősorban az iskola előtti életkorra jellemző A 20. század végén számos híres eset miatt terjedt el ez a nézet Finila et al. (2003) 4-5 és 7-8 éveseknél vidám látogató (PACO), feltételezett szexuális bántalmazás a gyerekek egyik csoportja egy hét múlva –Alacsony befolyásolású interjú, irányított kérdések Másik csoport egy hét múlva –Magas befolyásolású interjú, irányított kérdések –Erkölcsi nyomás (az osztálytársad már elmondta) –Dicséret beleegyezés –Büntetés nem beleegyezés esetén

25 Eredmény: 68 % minden életkori csoportban behódolt Nem volt életkori különbség az erős befolyásolás esetén (Enyhe befolyásolás esetén van) Következtetés: erős befolyásolás esetén nem igazoltak az életkori különbségek

26 IV. Több befolyásoló interjú szükséges a hibás/hamis beszámoló kialakulásához Több, egymást követő interjú kell a hibás beszámoló megerősítéséhez Poole, Lindsay (2001) dr. Tudománynál látogatás A szülő tudtán kívül részleteiben téves leírást olvas fel a találkozásról –4-8 éves gyerek inkább a szülő verzióját idézi fel az interjúban mint megélt eseményt pl. A bácsi valami beletett a szádba ? Következtetés: érzelmileg erős kötődés esetén egy befolyásoló tényező is erősen hat

27 Következtetések

28 I. A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról Inkább A bántalmazott gyermekek inkább beszámolnak a bántalmazásról, ha kérdezik őket. Nincs tudományos bizonyíték az abúzus tagadására.

29 II. A befolyásoló interjúra a nagyszámú irányított kérdés jellemző Inkább Önmagában az irányított kérdés nem nagy hatást gyakorol Az interjúvoló prekoncepciója a legfontosabb befolyásoló tényező

30 III. A befolyásolhatóság elsősorban az iskola előtti életkorra jellemző Inkább Erős befolyásolás esetén nem igazoltak az életkori különbségek

31 IV. Több befolyásoló interjú szükséges a hibás/hamis beszámoló kialakulásához Inkább Érzelmileg erős kötődés esetén egy befolyásoló tényező is erősen hat

32 Eredmény National Institutes of Child Health and Human Development (NICHD) Investigative Interview Protocol M.E.Lamb et als, (2007 revision) interjú 2007-ig

33 10 lépés I. Bemutatkozás II.Rapport építés III. Próbainterjú, tréning az epizódikus memóriában IV. Érdemi kérdések V. Az események vizsgálata, kikérdezés VI. Szünet/összegzés VII. Azon információk kérdezése, amit a gyermek nem említ VIII.Amikor a gyermek nem említ érdemi információt IX.Információk a feltárásról X.Zárás

34 I. Bemutatkozás Formális bemutatkozás Egyszerű kérdések és állítások segítségével elkülöníteni: –Igaz –Hamis pl. Fehér cipő van rajtam ? –Nem értem –Nem tudom pl. Tudod, hogy hogy hívják a kutyámat ? –Találgatás –Tévedés pl. Mit mondanál, ha azt mondanám, hogy Te kisfiú/kislány vagy ?

35 II.Rapport építés Szeretnélek megismerni téged Beszélj arról, amit szeretsz csinálni

36 III. Próbainterjú, tréning az epizódikus memóriában HA-ből ismert közelmúltbéli esemény Hallottam, hogy … voltál, mond el nekem, mi történt ott. Beszélj még róla.

37 IV. Érdemi (kifejtő) kérdések Miért kellett ma ide jönnöd ? Mond el, mi történt veled ? Látom rajtad/hallottam a sérüléseidről. Mi történt a kezeddel ? Bántott valaki téged ? Történt veled valami ? Csinált veled valaki valamit, ami nem helyes ?

38 V. Az események vizsgálata, kikérdezés Nyitott végű kérdések: Azt mondtad, hogy…történt. Pontosan hol? Mondj el mindent róla. És azután mi történt ? Beszélj még róla. Hogyan kezdődött ?

39 Fókuszált kérdések azokra az elemekre, amiket a gyermek említett. Azt mondtad, hogy anyukád megütött egy hosszú tárggyal. Mi volt az ? Azt mondtad, hogy az osztálytársad látta. Ki volt ez az osztálytársad ? Azt mondtad, hogy a boltnál voltál. Pontosan hol ?

40 VI. Szünet/összegzés Forensic checklist

41 VII. Azon információk kérdezése, amit a gyermek nem említ Nem említett információkra fókuszáló kérdések: Állandó nyitott intenciók mellett. Amikor arról beszéltél nekem…., történt olyan, volt olyan, hogy ….. Amikor arról beszéltél, hogy levette a ruháját, a te ruháddal mi történt ? Történt veled ott/akkor valami ?

42 VIII. Amikor a gyermek nem említ érdemi információt Állandó nyitott intenciók mellett. Azt mondták nekem, hogy téged bántottak. Anyukád azt mondta nekem, hogy azt mondtad neki, hogy az apukád megérintett téged a ….. Megfogta valaki a nemi szervedet ? A kirendelőből származó kérdések !!!

43 IX.Információk a feltárásról Beszéltél valakinek erről ? Tudja még valaki, hogy mi történt veled ? Mások hogyan tudták ezt meg ?

44 X.Zárás Nagyon sok mindent elmondtál, köszönöm a segítségedet. Van még valami, amit el szeretnél mondani? Van még valami, amit szeretnél tőlem megkérdezni ?

45 Megjegyzések Ez csak egy keret, melyet minden szakértő a saját szakmai tudásával tölt ki. Nem helyettesíti a szakmai tudást. Kettős, rendőri és pszichológusi szemlélet ötvözete.

46 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "A pszichológus szakértő szerepe a büntetőeljárás rendőrségi szakában A rendvédelem és a honvédelem területén végzett orvosi és pszichológiai tevékenység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések