Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mityók Csaba r. alezredes klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértő Nemzeti Nyomozó Iroda Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mityók Csaba r. alezredes klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértő Nemzeti Nyomozó Iroda Budapest."— Előadás másolata:

1 Mityók Csaba r. alezredes klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértő Nemzeti Nyomozó Iroda Budapest

2 Forensic Developmental Psychology Kb. az 1990-es évek óta Kutatási területe a gyermekbeszámolók megbízhatósága (Bruck, M., Ceci, S. 2004) –milyen jellegzetességgel bírnak a szexuálisan bántalmazott gyerekek beszámolói –milyen jellegzetességei vannak a befolyásoló interjúnak –melyek a befolyásolhatóság életkori jellegzetességei és különbözőségei –milyen mértékű befolyásolás kell ahhoz, hogy hamis beszámolót vagy hitet eredményezzen

3 Kétirányú megközelítés Traumát átélt gyermekek beszámolóinak jellegzetességei, – kognitív, motivációs, érzelmi összetevők vizsgálata –(feltevés, hogy a gyermek valóban átélte a traumát) Interjúmódszerek kísérleti vizsgálata –Az eredményes (igaz) és hamis beszámolót eredményező interjúk jellegzetességei –Hamis feltevés és hazugság elkülönítése –A befolyásolhatóság életkori jellegzetességei

4 Két alapvető hiba Ha az átélt traumáról a gyermek nem számol be Ha nem átélt traumáról számol be a gyermek

5 Négy téves feltevés I.A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról II.A befolyásoló interjúra a nagyszámú irányított kérdés jellemző III.A befolyásolhatóság elsősorban az iskola előtti életkorra jellemző IV.Több befolyásoló interjú szükséges a hibás/hamis beszámoló kialakulásához

6 I. A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról Az álláspont jellegzetes képviselője a CSAAS (Child sexual abuse accomodation syndrome, Summit, R.C. 1983) Egy folyamat, melynek fázisai beazonosíthatóak Döntően a családtag által bántalmazott kislányok beszámolóiból ill. pszichoterápiájából származó megfigyelésekre ill. adatokra épül Inkább klinikusi intuícióra alapul, mint kutatásokra Inkább a terápiás megközelítés tervezésére használható Az első két állomás minden egészséges gyermekre jellemző Ha nem történik gyökeres közbeavatkozás (külvilág, vagy a gyermek részéről) Kialakul az alkalmazkodás három fázisa A gyermek interjú alatti viselkedésének modellezésére használják

7 Child sexual abuse accomodation syndrome (Summit, R.C.,1983) 1. A titok, a titkosság érzése 2. A magárahagyottság, a gyámoltalanság érzése 3. A csapdába esettség érzése és alkalmazkodás 4. A késleltetés és nem meggyőző felfedés 5. A visszavonás

8 1. A titok, a titkosság érzése Amikor az abúzus történik, a gyerek egyedül van a bántalmazóval Akárhogy is viselkedett a bántalmazó, egy üzenete konzisztens és jelentőségteljes –Ez a mi titkunk, ne mond el senkinek –Senki sem fog hinni neked –Ha elmondod, bántani fogom a családod –Ha nem mondod el senkinek, minden jó lesz –Te leszel az oka, ha valami baj fog történni Ezek a mondatok a gyermek számára mágikus erővel ruházzák fel a titkot Kialakítják a gyermekben a veszélyes és rossz következményekért való felelősségérzetet Ha a gyerek mégis megpróbálná felfedni, ami vele történt, a szülők hitetlenkedésébe ütközne –Ilyen dolog nem történhet a családunkban –Joe bácsi sohasem bántana téged –Hogy juthat eszedbe ilyen szörnyű dolog –Meg ne halljam még egyszer, hogy ilyet mondasz

9 Kialakul a gyermekben az az érzés, hogy a felnőttek nem tudják megvédeni a megtorlástól (Nem tudták megvédeni az bántalmazástól sem) Ha gyermek azonnal nem mondja el, mi történt vele, és később fedi fel, a felnőttektől ezeket a reakciókat kapja (vádolják és kételkedés): –Miért nem mondtad el nekem? –Miért vártál ilyen sokáig ? –Hogy tudtad ilyen sokáig magadban tartani ? –Miért várod el tőlem, hogy egy ilyen hihetetlen történetet elhiggyek ?

10 2. A magárahagyottság, a gyámoltalanság érzése A gyereket háromszor többször bántalmazza olyan személy, akit ismernek és akiben bíznak, mint idegen Éppen a gyermek bennük való bizalmát használják ki ahhoz, hogy a közelébe kerüljenek Ha a gyermek elég kicsi, a felette való hatalom és az érzelmi kapcsolat alapozza meg a helyzetet Ezekben az esetekben nincs hová futni, nincs kihez fordulni A gyermek úgy tud érzelmileg túlélni, hogy csendben tűr, beletörődik (többszörös abúzus) Kialakul a bántalmazó számára az ideális helyzet, a dependens, ellenállásra vagy panaszkodásra képtelen gyermek, áldozat.

11 3. A csapdába esettség érzése és alkalmazkodás Dependens viszonyban legtöbbször az abúzus nem egyszeri alkalom Ha nem történik azonnali beavatkozás, vagy a gyermek nem védi meg magát, egy kényszer hozzászokási folyamat indul be Az egyetlen egészséges opció számára, hogy megtanulja elfogadni a helyzetet, túlél, alkalmazkodik. Megéli, hogy az a szülő, akit idealizál, szeret, aki védi őt, ugyanaz, mint aki bántja, elárulja. Az alkalmazkodás ára a hasítás és ennek következményei, dependencia, önbüntetés, többszörös személyiség A gyermekben az az elképzelés alakul ki, hogy ő az, aki ezt a fájdalmas kapcsolatot provokálja, és az a reménye, ha jó lesz, elnyeri a vágyott szeretetet és az elfogadást a szülőtől. A jó szülő és a rossz, bántó szülő self objektjét nem tudja integrálni

12 A hasítás morális szinten is megjelenik, a titok megtartása miatt az igazmondás lesz a legnagyobb bűn.

13 4. Késleltetés és nem meggyőző felfedés A szexuális visszaélések jelentős része sohasem kerül napvilágra (1983 !) Az áldozat felnő, és lélekben megerősödve kitör az alkalmazkodásból Két minta a bántalmazott gyerekeknél (serdülőként): szélsőséges lázadás (szerhasználat, promiszkuitás, önsértés) vagy túlzott megfelelés a környezeti (iskolai, társadalmi) elvárásoknak. Erős, ambivalens, összeegyeztethetetlen érzések a történtekkel, a bántalmazókkal, önmagával kapcsolatban, amit a serdülőkor érzelmi hullámzása felerősít. A gyermek, serdülő nem jó tanú impulzivitása, nem együttműködése miatt Az igazságszolgáltatás, az ártatlanság vélelme és a kétséget kizáró bizonyítás terhe a bántalmazónak kedvez. A jól megbecsült polgárról ilyet nem tudunk elképzelni, társadalmi szintű védekezés. (ha nincs más bizonyíték)

14 5. Visszavonás A visszaélés feltárása nem csak a gyermekben, de a családban is érzelmi vihart kelt. Bűnösség, félelem, árulás, bizonytalanság, „rossz vagyok” érzése Hitetlenség, hazugnak nevezés a felnőttek részéről A nyomozás, többszöri kihallgatás erősítik ezeket az érzéseket. „Miért mondod ezt a borzalmas dolgot apádról ? Ha börtönbe juttatod apádat, nem leszünk többet egy család. Tényleg ezt akarod ?” A folyamat végére a konzerválódik a bizonytalanság a családban: a gyerek megtanul nem panaszkodni, a felnőtt megtanul nem meghallgatni. A hatóság megtanul nem hinni a lázadó serdülőben, aki szexuális energiától fűtve jól szituált szülein akar bosszút állni.

15 I. A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról A CSAAS szerint az interjúban Nincs spontán, könnyű felfedés Oka: szégyen, bűntudat, félelem, különösen, ha hosszú idő telik el a bántalmazás és a feltárás között. Különösen az utóbbi esetben a gyermek először tagadja a vele történteket, de ismételt kérdésekre szép lassan elmondja azt A gyermek több információt és részletesebben feltár a konkrét vagy irányított kérdésekre, mint a nyitott végű kérdésekre Gyakran előfordul, hogy visszavonja elmondását, de támogató kérdésekre újból elmondja

16 Tapasztalat, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál kevesebb konkrét kérdést tudunk feltenni Ismert, hogy konkrét kérdésekre általában pontatlanabb lesz a feltárás A klinikai gyakorlat azt támasztja alá, hogy a gyerekek nem hazudnak, ha a bántalmazásról konkrét kérdéseket tesznek fel nekik

17 Klinikai eredmények az interjúk kapcsán 10 tanulmány, ahol a felnőtt paciensek gyermekkori szex abuzusról számoltak be a klinikai interjú során (átlag) 33%-ban számoltak be arról, hogy a bántalmazás után röviddel szóltak Ez igazolná az I. tévedést, hiszen 2/3-uk nem szólt a bántalmazás után Módszertani kritika: de nem volt adat arra, hogy amikor gyermek volt, akkor kérdezték-e őt a bántalmazásról Nem szólnak a tagadásról és a visszavonásról (ha a gyermeket megkérdezik).

18 Tagadás, visszavonás, kísérleti eredmények 17 (módszertanilag gyenge) közismert tanulmány, ahol kórházi interjúk adatait dolgozták fel, –a tagadás 4-76% között volt –a visszavonás 4-27% között volt –minél gyengébb volt a tanulmány, annál magasabb volt a tagadás és a visszavonás aránya 6 (módszertanilag szigorú) tanulmány –tagadás átlag 14% –a visszavonás átlag 7% volt Következtetés –Ha az interjúban megkérdezik, akkor a gyerek inkább elmondja, mint tagadja a bántalmazást

19 Lamb et al. (2003) interjúmódszer Részfeltevés: ismételt, irányított kérdésekkel, lassan részletről, részletre feltárhatók a trauma részletei Először nyitott végű és szabad felidézésű kérdések Majd irányított kérdések Befolyásoló kérdések, viselkedés kizárva –4-8 éves gyerekek szex ab. gyanúval –Először nyitott végű, szabad felidéző kérdések Mond el mi történt, beszélj a férfiról –Majd irányított kérdések Eredmény: –Szabad felidéző kérdések esetén 83 %-a az információnak (78% a 4-6 éveseknél) volt felfedhető –Nyitott végű kérdések 66% (60 % a 4-6 éveseknél) segített azonosítani a gyanúsítottat

20 Következtetés: A nyílt, szabad felidézésű kérdések inkább eredményre vezetnek, ha feltételezzük, hogy a gyerek „tagad”, lehet direktben is kérdezni Nincs tudományos bizonyíték az abúzus tagadására

21 II. A befolyásoló interjúra a nagyszámú irányított kérdés jellemző Befolyásoló jellemzők –Ismételt, irányított kérdések: pl. Apa bántott ? –Nyílt vagy rejtett fenyegetés pl.Nem szabad csúnyát mondani a szüleidről! –Jutalom az elvárt válaszért –Negatív vagy pozitív megerősítés (az interjúvoló előzetes meggyőződésének megfelelően) –Sztereotip rávezető mondatok pl. A bácsi aki csúnya dolgot csinált. –A képzelet támogatása. Pl. Képzeld el, hogy …

22 Garven et al. (2000): óvodásoknál vidám látogató a gyerekek egy csoportja csak félrevezető, irányító kérdések –13%-a hódolt be nem valós tapasztalati eseménnyel kapcsolatban –5% a bizarr kérdésekkel kapcsolatban Az interjúvoló a félrevezető kérdésre kapott választól függően pozitív vagy negatív visszajelzést ad –35% hódolt be a nem valós tapasztalati –52% a bizarr kérdéseknek

23 Következtetés önmagában az irányított kérdés nem nagy hatást gyakorol Az interjúvoló prekoncepciója a legfontosabb befolyásoló tényező

24 III. A befolyásolhatóság elsősorban az iskola előtti életkorra jellemző A 20. század végén számos híres eset miatt terjedt el ez a nézet Finila et al. (2003) 4-5 és 7-8 éveseknél vidám látogató (PACO), feltételezett szexuális bántalmazás a gyerekek egyik csoportja egy hét múlva –Alacsony befolyásolású interjú, irányított kérdések Másik csoport egy hét múlva –Magas befolyásolású interjú, irányított kérdések –Erkölcsi nyomás (az osztálytársad már elmondta) –Dicséret beleegyezés –Büntetés nem beleegyezés esetén

25 Eredmény: 68 % minden életkori csoportban behódolt Nem volt életkori különbség az erős befolyásolás esetén (Enyhe befolyásolás esetén van) Következtetés: erős befolyásolás esetén nem igazoltak az életkori különbségek

26 IV. Több befolyásoló interjú szükséges a hibás/hamis beszámoló kialakulásához Több, egymást követő interjú kell a hibás beszámoló megerősítéséhez Poole, Lindsay (2001) dr. Tudománynál látogatás A szülő tudtán kívül részleteiben téves leírást olvas fel a találkozásról –4-8 éves gyerek inkább a szülő verzióját idézi fel az interjúban mint megélt eseményt pl. A bácsi valami beletett a szádba ? Következtetés: érzelmileg erős kötődés esetén egy befolyásoló tényező is erősen hat

27 Következtetések

28 I. A szexuálisan bántalmazott gyermek nem számol be a bántalmazásról Inkább A bántalmazott gyermekek inkább beszámolnak a bántalmazásról, ha kérdezik őket. Nincs tudományos bizonyíték az abúzus tagadására.

29 II. A befolyásoló interjúra a nagyszámú irányított kérdés jellemző Inkább Önmagában az irányított kérdés nem nagy hatást gyakorol Az interjúvoló prekoncepciója a legfontosabb befolyásoló tényező

30 III. A befolyásolhatóság elsősorban az iskola előtti életkorra jellemző Inkább Erős befolyásolás esetén nem igazoltak az életkori különbségek

31 IV. Több befolyásoló interjú szükséges a hibás/hamis beszámoló kialakulásához Inkább Érzelmileg erős kötődés esetén egy befolyásoló tényező is erősen hat

32 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Mityók Csaba r. alezredes klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértő Nemzeti Nyomozó Iroda Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések