Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A mezőgazdaság környezetkárosító hatásainak ismertetése. 100.lecke

3 Az intenzív mezőgazdaság káros következményei és megelőzési lehetőségei a fenntartható mezőgazdasági termelésben Káros következmények 1.Termőtalaj pusztulás szervesanyagcsökkenés, biológiai tevékenységének csökkenése szikesedés, savanyodás talajszerkezet romlás (porosodás, tömörödés) Mit tehetünk? túlzott forgatás kerülése, szervesanyag utánpótlás; kemikáliák csökkentése, tarlóégetés elhagyása; helytelen öntözési, műtrágyázási gyakorlat helyett okszerűség, ipari üzemek levegőszűrése megfelelő időben, megfelelő gépmegválasztás

4 2. Biológiai sokféleség csökkenése( kultúrfajok csökkenése ) az un. nagy növényeken kívül az eddig elfelejtett növények újrafelfedezése az un. nem élelmiszer célú növények „non food” termesztése, gyorsan megújuló energiaforrásként szolgáló növények termelése, multifunkcionális növények termesztése, talajt javító, gazdagító növények termesztése 3. A természetben élő fajok sokféleségének csökkenése az integrált növényvédelem, mely a kémiai szerek felhasználását egyre inkább az agrotechnikai és biológiai folyamatokkal helyettesíti 4. Az élővilág élőhelyeinek felszámolása Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program célprogramjai: 1 mill. ha mezőgazdasági terület kivonása a termelésből: visszagyepesítés, vizes élőhelyek programja, erdősítési program

5 5. Élelmiszerekben – szermaradványok 6. Felszíni, felszín alatti vizek, ivóvízforrások elszennyeződése Biogazdálkodás, Integrált gazdálkodás Szigorú környezetvédelmi előírások az élő és holt felszíni vizek partján, biogazdálkodás, a tápanyagellátás tudományos eredményeinek gyakorlatba való átültetése

6 Az integrált (alkalmazkodó) gazdálkodás alapelemei, fő összetevői: 1.A biodiverzitás megőrzése a mezőgazdasági területeken Kultúrfaj, fajdiverzitás (őshonos fajok, fajták), Génkészlet megőrzés (génbankok, Tápiószele), Biotóp diverzitás (a táj finom struktúrája) Földhasználati diverzitás (gazdasági, ökológiai és szociális funkciók), Üzemi méret diverzitás (birtokméret, táblaméret), Gazdálkodási rendszer (integrált, ökológiai, intenzív) és intenzitási fok (extenzív, félintenzív, intenzív) szerinti diverzitás)

7 2. A térfunkciók harmóniáját biztosító földhasználat, térszerkezet (Földhasználati piramis) 3. Az ágazati arányok összhanban tartása (állattenyésztés- növénytermesztés, szántóföldi növényfajok arányai, zöldség, gyümölcs) 4. A vidéki tér újraszervezése, emberléptékű üzem és táblaméretek kialakítása, - ökológiai szempontok (táblaméretek, táblákat határoló biotópok) - talajvédelmi szempontok (szélvédő erdősávok, lejtős területek művelési aránya) - hagyományok, - kultúrökológiai szempontok (kultúrfajok diverzitása, aránya), - tájképi, esztétikai, technológiai szempontok alapján.

8 5. Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák, 6. Táji, termőhelyi alkalmazkodás, - A táj természeti, társadalmi és gazdálkodási egységének biztosítása, - Tájba illő biológiai alapok (növény-, állatfaj és fajtaszerkezet). - Fajok, fajták megválasztásának szempontjai. 7. Vetésforgók sokszínúűsége. 8. Termőhelyre, táblára adaptált agrotechnika: fajta, fenntartható talajművelés, fenntartható trágyázás,talajerőgazdálkodás, megelőző, szelíd növényvédelem.

9 9. Földhasználati rendszerek, A mezőgazdaság a kultúrtáj fő felhasználója. A természetvédelem rá van utalva a mezőgazdasággal való együttműködésre. A veszélyeztetett növény és állat fajok jelentős hányada külterjes földhasználati formákban keletkeznek és vannak jelen. Hogyan őrízzük meg ezeket? Földhasználati rendszerek, elméletek: a természetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolatát fejezik ki. - Szegregációs modell: a temészetvédelem korlátozása meghatározott természetvédelmi és más védett területekre, minden egyéb területen korlátozás nélküli mezőgazdaság - Az extenzív mezőgazdaság modellje: az egész terület természetvédelmi terület lenne, 100%-on a fajok védelme lenne a fő cél - Földhasználati piramis: A táj adottságainak megfelelően határozza meg a földhasználatot, a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát.

10 10. Földhasználati piramis: A táj adottságainak megfelelően határozza meg a földhasználatot, a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát. A piramis csúcsán: abszolút természetvédelem az egyéb célú földhasználat teljes kizárásával: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, rezervátumok magterületei. A magterületeket körülvevő pufferzónákon: védelmi prioritást élvező, természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználat (korlátozott állatlétszámú legeltetés, meghatározott időpontban kaszálás), Védelmi célú korlátozásokat igénylő területeken Organikus, Extzenzív, Félintenzív gazdálkodás a korlátozások figyelembe vételével, (műrtágyahasználat, talajművelés, vetésváltás stb.) 3/4 Félintenzív vagy intenzív gazdálkodás, a környezethez alkalmazkodó, azt védő, ésszerű, un. fenntartható gazdálkodás. Cél a kimondottan intenzív gazdálkodás arányának csökkentése. (NAKP)

11 A földhasználati piramis (Ertz,1978 nyomán)

12 A földhasználati piramis megvalósításának lehetőségei: 1/ A környezetileg Érzékeny Területek (ESA= Evironmental Sensitive Area) kivonása a mezőgazdálkodásból, ezeken biotópok létesítése (visszaállítása) amelyeket a meglévő biotóphálózathoz csatolják. Zonális Agrárkörnyezetvédelmi Programok: Érzékeny Természeti Terület Célprogram) A biotóphálózat: zöldfelületekből, szabad térségekből, védterületelből, élősövényekből, erdősávokból, fasorokból és egyéb regenerációs zónákból álló hálózatos rendszer, amely biztosítja a táj biológiai sokszínűségének a megőrzését a tér természetes struktúrálódását. Ezekhez azokat a környezetileg érzékeny területeket használja, amely mezőgazdasági terméspotenciálja egyébként is igen alacsony. Arányának az összterület 7-12 %-ának kell lenni, még a legjobb mezőgazdasági adottságú területeken is.

13 11. Biotóphálózat Az agrártáj biotóphálózatának változása

14 2/ A korlátozott szűrőképességű termőhelyek kivonása az intenzív (konvencionális) gazdálkodásból és ezek átállítása ökológiai szempontú mezőgazdaságra (NAKP Ökológiai Gazdálkodási Célprogram, Talajvédő Gazdálkodási Alprogram, Gyepgazdálkodási Célprogram, Vizes élőhely Célprogram). 3/ Minden egyéb területen alkalmazkodó, környezetkímélő mezőgazdálkodás (Ökológiai Gazdálkodási Célprogram, Integrált Növénytermesztési Célprogram). Ez a koncepció úgy valósítható meg, hogy 1 millió ha-t kivonnak az intenzív termelésből, azt gyepesítik, erdősítik és /vagy az ökológia mezőgazdálkodás irányába fordítják.

15 A biotóphálózat alapfunkciói: Térszerkezet-kialakító (tér tagolása), Élettérfunkció : a természetes flóra és fauna fenntartása, Talajvédelmi funkció: szél-, víz és erózió elleni védelem, Vízvédelmi funkció: ivóvíz bázisok, felszín alatti és felszíni vizek védelme, szűrőfunkció, Levegőszűrő funkció: áramló por és egyéb szennyezés szűrése, oxigéntermelés növelése, Mezőgazdálkodási funkció termésnövelés, minőségjavítás a talaj védelmével, kedvező mikroklimatikus hatással, hasznos élőlényekszámára élőhely biztosítása, (beporzórovarok, kártevők ellenségei), Tájképi, esztétikai, pihenési és jóléti érték növelése a helyi közösség, a vendégfogadás és az idegenforgalom számára.

16 A biotóphálózati rendszer felépítése A biotóphálózat elemei: Tömbszerű elemek - Erdők, fás, cserjés, gyepes ligetek, - Száraz,fyepfüves puszták, - Ősgyepes szórványgyümölcsösök - Vízhatás alatt álló területek (tavak, vízfolyások és az őket körülvevő- nádassal, gyepvegetációval, rétekkel és fás-cserjés ligetekkel borított- felületek) Pontszerű („hídfőállás”) elemek - kisebb facsoportok - gyepes, cserjés ligetecskék - egyedülálló fák, cserjék

17 Vonalas (összekötő) elemek - erdősávok - fás-cserjés élő sövények - gyepes aljnövényzetű fasorok - szántóföldi gyepsávok - vonalas vízi környezet

18 12. Térhasználati rendszerek A konvencionális és a fenntartható térhasználat A konvencionális : a termelési és fogyasztási térszerkezeti elemek összefüggő matrixot alkotnak, ebben egymástól elszigetelődve helyezkednek el a védelmet biztosító térszrkezeti elemek,a biotópok. A fenntartható: a természetes boitóphálózatban úsznak a termelési és fogyasztási funkciójú térszerkezeti elemek.

19

20 ALKALMAZKODÓ TALAJMŰVELÉS Célja  a talajtermékenység javítása-fenntartása-megőrzése,  a növény igényéhez alkalmazkodó talajszerkezet kialakítása (magágy-, magágy és gyökérágy igényes növények),  a talaj biológiai életére gyakorolt hosszú távú hatás figyelembe vétele (rendszeres forgatás szervesanyag csökkenéshez vezet). A talajtermékenység komplex tulajdonság, jellemzői: * a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása, * szervesanyag-, humusz-, tápanyag- és kolloidtartalma, * pH, * mész, * mikroszervezetek, giliszták, * gyomok, kártevők, kórokozók.

21 Új szemlélet a talajművelésben: a talajélőlények szerkezet­ és tápanyagszolgáltató munkájának hangsúlyozása, amely a talaj beéredéséhez vezet. A beéredett, állandó morzsalékos talajszerkezet kialakulásának feltételei a talaj kedvező: ~ mésztartalma (pH), ~ humusztartalma, ~ szervesanyag tartalma, ~ ásványi kolloidok- és mikroszervezetek, giliszták jelenléte ~ megfelelő talajművelési eljárás. Rögsziláid, állandó, beéredett talajszerkezetet csak fizikai úton nem tudunk, csak a mikroorganizmusok képesek előállítani. Tehát a talajműveléssel a mikrobák tevékenységét kell segítenünk.

22 A talajművelő eszközök hatásai a/ Forgatás Túlzott forgatás: mineralizáció nő - csökken a humusz a talaj szerkezete romlik, porosodik, tömődik A hosszú időn át tartó intenzív talajművelés hatása:  tömődöttség,  eke, tárcsalap rétegek  sekély gyökerezés (aszályérzékenység)  alsó rétegek tápanyagai kimosódnak (környezet!) Forgatás elhagyása: * mineralizáció csökken * tápanyagszolgáltatás csökken * humuszképződés nő Megoldás: periodikus, 2-5 évenkénti forgatás különböző talajmélységekben: tápanyag mobilizálás a köztes években forgatás nélkül: humuszosodás

23 b/ Lazítás: réteg (35 cm), középmély (35-50 cm), mély (50-70 cm) lazítók: talajok mélyebb rétegeinek bekapcsolása a növények tápanyagellátásába, vízbefogadó, vízmegőrző képesség nevelése. c/ Porhanyítás, keverés (tárcsák): mérsékelt tápanyag-mobilizálása a feltalajnak. dl A feltalaj tömörítése: párolgáscsökkentés - ventiláció korlátozása, túlzott mértékű nitrifikáció korlátozása.

24 Talajművelési rendszerek 1. Hagyományos  alapművelés ekével,  sokmenetes,  idő, energia és költségigényes 2. Minimális talajművelés (minimum tillage) kevés művelés, de az ekét nem mindig kapcsolja ki, pl.: eke + elmunkálás – vetés 3. Talajvédő művelés (conservation tillage) A terület 30%-a a vetés után is tarló- és gyökérmaradványokkal fedett - direktvetés (no tillage) - hasítékba vetés (slot planting) - sávos művelés és vetés (strip tillage) - bakhátas művelés és vetés (ridge tillage) - sekély forgatás nélküli módszerek

25 4. Csökkentett talajművelés (reduced tillage) energiatakarékos a termesztendő növény igényeitől függő legkevesebb eljárás és menetszám módszerei: - középmély lazítóra alapozott - nehézkultivátorra alapozott - nehéztárcsára alapozott - kombinált alapművelés és vetés Magyarországon ezek alkalmazhatók. 5. Alkalmazkodó talajművelés egyesíti az energiatakarékos és talajkímélő módszer legfonto-sabb jellemzőit, hosszú időn keresztül megőrzi a talajtermékenységet Jellemzői: - termőhely védelme - művelés mélysége a növény igénye szerint - művelés sorrendje a talaj biológiai állapotának figyelembevételével tarlómaradványokat hasznosítja

26 Alapelvei: a/ - sekélyen forgatni, mélyen lazítani -a mélyebb rétegek tápanyagkészletét kihasználni mélyebben gyökerező növényfajokkal b/ Időszakonként az erre igényes kultúrák alá célszerű forgatást végezni Vannak: - magágyigényes (fűfélék, kalászosok) - magágy és gyökérágyigényesek (burgonya, cukorrépa) Szélsőséges talajok néhány figyelembe veendő fontos tulajdonsága: - kötött talajok: száradással zsugorodnak (repedések) - laza talajok: defláció veszély - szikesek: perctalajok - lejtős, erodált talajok: erózió veszély

27

28 A talajállapot-romlás megelőzése érdekében kerülendő: * a tarló mélyhantása vagy felszántása nyári és nyár végi betakarításkor. * a felszín nyitva hagyása. bármely nyár és nyár végi lazító művelést követően (talajkiszáradás miatt romlik s következő beavatkozások minősége). * fedetlen felszín hagyása nyári időszakban (mivel fokozza a nedvességvesztést) * a gyakori mélyszántás vagy a minden évben való szántás (a felrögösítés lehetősége,valamint a szervesanyag fogyás miatt), * a talaj indok nélküli mély bolygatása (több menetes visszatömörörí-tésre kényszerít;. * bármely művelési vagy termesztés technológiai eljárás. amely kiváltja. vagy fokozza a talajok tömörödését, és ennek következtében javító (és általában mélyebb) művelésre kényszerít, * a sokmenetes, porosító magágykészítés (több menet akkor szükséges. ha rossz minőségű - rögös - az alapművelés és az elmunkálás. * a kártevők és kórokozók elszaporodása, mivel a drasztikus kémiai beavatkozások mellett mélyforgatásra vagy a tarlómaradványok elégetésére kényszerít.

29 ELŐADÁS Felhasznált forrásai Szakirodalom: 1.Ángyán J.- Fésűs I.- Podmaniczky L.- Tar F.- Vajnáné Madarassy A.: Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program. Agrár- környezetgazdálkodási tanulmányi kötetek. 1. kötet, FVM, Budapest, 174 p. 2.Ángyán J.- Menyhért Z. : Integrált, alkalmazkodó növénytermesztés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 163 p. 3.Demeter, A. (szerk) (2000) Natura 2000 – Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére, Öko Rt., Budapest Egyéb források: 1.A nemzeti agrár-környezetgazdálkodás honlapja: 2.A NATURA 2000 honlapja:

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések