Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Használati szabályok főbb változásai az OTSZ.-ban SZ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Használati szabályok főbb változásai az OTSZ.-ban SZ."— Előadás másolata:

1 Használati szabályok főbb változásai az OTSZ.-ban SZ

2 54/2014. BM rendelet 4. §(1) E rendelet alkalmazásában a) a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeknek számítanak a IX. fejezetben foglaltak, b) az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII-XX. fejezetben foglaltak és c) az a) és b) pontban nem szereplő követelmények az építmények tűzvédelmi létesítési előírásainak számítanak.

3 Mi alapján kell meghatározni a használati, követelményeket? 54/2014. BM rendelet 8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Próbáljuk meg!

4 Anyagok tűzveszélyességi osztálya

5 De mi a helyzet az épületekkel? A kockázati osztály tervezés, létesítés során használható fogalom. Kockázati osztályhoz kötött használati előírás a jogszabályban nincs! Pontosabban: A kockázati osztály kifejezés az új OTSZ használati előírásoknak számító XVIII.- XX. fejezetében nem fordul elő. De azért pár előírás csak van!

6 1996. évi XXXI. törvény: 19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magán- személyeknek…, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

7 1996. évi XXXI. törvény: 19. § (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.

8 1996. évi XXXI. törvény: 20. § (1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. Valószínű a törvény módosítása!

9 Jelenlegi ismereteink alapján a helyiségek, épületek használati előírásait a helyiség, épület rendeltetéséből közvetlenül kell levezetni.

10 A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. Milyen helyiség számít tűzveszélyesnek? A tűzveszélyességi osztály hiányában nehezen értelmezhető és végrehajtható. Mi lesz a jelenlegi jelölési rendszerrel?

11 Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni. Mi lesz a jelenlegi jelölési rendszerrel?

12 A homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét - a lakóépületek kivételével - a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni.

13 Tűzveszélyes tevékenység Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A „Munkát elrendelő személy” felelősségi körét az „A munkavégzésre utasítást adó, a munkát végző személy tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha ilyen személy nincs, akkor a munkát végző” veszi át.

14 A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. A munkavégzést követően a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell.

15 Tárolás nagy belmagasságú helyiségben Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani.

16 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Többszintes lakóépületben - az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével - lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack.

17 A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Szellőző berendezések

18 A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható. Villamos berendezések

19 Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítmények- hez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, ahol e rendelet előírja és jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. Tűzoltó készülékek

20 16. Melléklet 1. táblázat 16. Melléklet 2. táblázat MSZ EN 3-7: A1:2008 Hordozható tűzoltó készülékek. 7. rész: Jellemzők, teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN :2008 Mozgatható tűzoltó készülékek. 1. rész: Jellemzők, működés és vizsgálati módszerek

21 Számítási példa: 2000 m 2 -es raktár 1.lépés: A rendelkezésre álló tűzoltókészülékek oltóanyag egységének (OE) meghatározása 2 kg-os porral oltó oltásteljesítménye 13A 89B, ez 4 oltóanyag egységet jelent A kisebbet kell figyelembe venni

22 Számítási példa: 2000 m 2 -es raktár 1.lépés: A rendelkezésre álló tűzoltókészülékek oltóanyag egységének (OE) meghatározása 6 kg-os porral oltó oltásteljesítménye 34A 183B, ez 10 oltóanyag egységet jelent

23 Számítási példa: 2000 m 2 -es raktár 1.lépés: A rendelkezésre álló tűzoltókészülékek oltóanyag egységének (OE) meghatározása 12 kg-os porral oltó oltásteljesítménye 55A 233B, ez 15 oltóanyag egységet jelent

24 Számítási példa: 2000 m 2 -es raktár 2. lépés: A szükséges oltóanyag egység meghatározása Ha a raktárban robbanásveszélyes anyagot nem tárolnak, úgy 20 oltóanyag egységet kell biztosítani

25 Számítási példa: 2000 m 2 -es raktár 3. lépés: A szükséges tűzoltó-készülék darabszám meghatározása A 20 oltóanyag egység (20 OE) 5db 2 kg-os porral oltó tűzoltókészülékkel (5 x 4 OE=20 OE), vagy 2db 6 kg-os porral oltó tűzoltókészülékkel (2 x 10 OE=20 OE) biztosítható. De megfelelő lehet 1 db 12 kg-os és 2 db 2 kg-os porral oltó tűzoltókészülék (15 OE + 2 x 4 OE > 20 OE) készenlétben tartása is.

26 A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Tűzoltó készülékek

27 Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Lakóépület Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. és legfeljebb 30 liter III. Önálló lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.

28 Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Gépjárműtároló Lakóépület tartozó gépkocsitároló esetében parkolóállásonként ás tárolóhelyiségenként 5 liter háztartásban használatos éghető folyadék tárolható Nem lakóhelyiséghez tartozó gépkocsitárolóban éghető folyadék vagy gáz nem tárolható

29 Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Kereskedelmi egység területén táblázat szerinti mennyiségű, bontatlan csomagolású I-II. tv. fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható. Tűzgátlóan elhatárolt szakkereskedésnél az értéket 3x-ozni lehet.

30 Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Egyéb közösségi rendeltetés Az anyagok maximális tárolási mennyisége fémszekrényben 20 liter, robbanásgátló szekrényben (MSZ 9905) 50 liter, tűzálló szekrényben (MSZ EN 14470) 60 liter. A szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként.

31 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Használati szabályok főbb változásai az OTSZ.-ban SZ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések