Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 1 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történő vízbefulladás bizonyítására.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 1 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történő vízbefulladás bizonyítására."— Előadás másolata:

1 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 1 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történő vízbefulladás bizonyítására Dr. Baranyai Tibor

2 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 2 „Vízből kifogott holttestek vizsgálatánál legfontosabb annak megállapítása, vajon élő állapotban való vízbejutásról ̶ tehát vízbefulladásról ̶ vagy pedig a holttest halál utáni vízbekerüléséről van-e szó. A kérdés fontosságát eléggé megvilágítja az, ha meggondoljuk, hogy bűncselekmények elleplezésére mennyire alkalmas a bármily módon megölt személyek holttestének utólagos vízbedobása. Érthető tehát, hogy a törvényszéki orvostannak nagyon régi feladata oly elváltozások keresése, amelyek alapján az életben, vagy pedig a halál után történt vízbekerülés megállapítása lehetséges.” Tamáska Lóránd; Orvosi Hetilap;

3 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 3 A kovamoszat (Diatoma) kimutatást vízbefulladásos halál esetén végezzük, az élő állapotban történt fulladás bizonyítása céljából. E vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a természetes vizekben (folyó; tó; patak) fellelhető, mikroszkópos méretű, kovaváz alapú moszatok (Kovamoszatok; Diatomák), melyek normális körülmények között nincsenek, vagy csak elenyésző számban lehetnek jelen az emberi szervekben, a fulladás alkalmával bekerültek-e az egyén szervezetébe és a szervekből megfelelő előkészítést követően kimutathatók-e? A vízbefulladás, vagy a holttest feltalálása helyszínéről biztosított vízminta egyidejű vizsgálata segíthet a vízbefúlás helyszínének közelítőleges meghatározásában.

4 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 4 A vízbefulladás mechanizmusának kórélettani és kórbonctani vonatkozásai I. Igazságügyi orvostani szempontból akkor beszélünk fulladásos halálról, ha az oxigén-anyagcserét valamilyen külső fizikai ok akadályozza. A vízben való fuldoklás során  az oxigén-felvétel csökkenése miatt  először a belélegzés, majd később a kilélegzés válik nehezítetté; mindkét szakasz kb. 1/2 - 1 percig tart. Ezt követően a légzés 1-2 percre teljesen leáll, majd terminális  hüppögő jellegű  légzés lép fel.

5 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 5 A vízbefulladás mechanizmusának kórélettani és kórbonctani vonatkozásai II. A tüdő rendszerint egyenletesen légtelt, de előfordulhat a léghólyagok megrepedése is. A mellhártya zsigeri lemeze alatt foltos bevérzések keletkeznek. A fuldoklás, illetve a szívműködés tartamától függően tüdővizenyő is kialakulhat. A vénás visszaáramlás akadályozottsága miatt a nagyvérköri vénás rendszerben heveny pangás lép fel, melynek következménye a heveny visszeres bővérűség és a pangásos vérzések. A tüdő száraz, rendszerint halvány. A tüdők ballonszerű puffadását száraz vizenyőnek  Emphysema aquosumnak  nevezzük. A jelenség oka, hogy a légutakba behatoló víz a levegőt egyre inkább a léghólyagokba préseli, és a víz nyomása miatt a levegő nem tud kiürülni. Az átszakadt falú léghólyagokból a megnyílt hajszálereken keresztül a bal szívfélbe kerül a belehelt víz, így a vér felhígul. Ebben a vérben vízi eredetű idegen anyagok is vannak; ezek egyes alakos elemei laboratóriumi vizsgálattal kimutathatók.

6 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 6 A „vízbefulladásos” tüdő kórszövettani jellegzetességei H & E festés; Nagyítás: 40 x Szövettanilag a tüdő-léghólyagok  alveolusok  kiterjedt tágulatát látjuk; a léghólyagok falai megnyúltak, elvékonyodtak, szakadozottak, bevéreztek, így egyetlen, nagyobb üregű léghólyag jön létre. A fulladás elhúzódásánál először vizenyő jelenik meg a léghólyagokban, melyhez később kisebb-nagyobb bevérzések is társulnak.

7 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 7 Történeti áttekintés I. A természettudományok és a laboratóriumi vizsgáló módszerek fejlődése adott új irányt a kutatásoknak. DÖHNE 1857-ben közölte, hogy a vízbefúláskor belégzett (aspirált) folyadék a tüdőből a szív vérébe jut. PALTAUF 1888-ban észlelte, hogy az aspirált festékoldat az állat vérében megjelenik. CORIN 1900-ban a vízbefult állatok; ZIEMKE 1907-ben a vízbefúlt emberek vérében a belégzett folyadék baktériumait mutatta ki. CORIN és STOCKIS 1909-ben állatkísérletekben a szív vérében az aspirált folyadékba szuszpendált keményítő szemcséket és ásványi kristályokat (plancton mineral du coeur) talált. Tehát már a XIX. század második felében egyes kutatók rámutattak arra, hogy a vízbefulladás bizonyítása egyben vérkeringési probléma is.

8 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 8 Történeti áttekintés II. A „vérkeringési probléma", a vízbefulladáskor a tüdőből történő folyadék- felszívódás (resorpció) kérdése állandóan a felszínen maradt. Ezért  kb. a XIX. század 80-as éveitől kezdve  számos olyan kísérletet végeztek, amelyek a vízbefúláskor a belélegzett folyadéknak a vérbe való felszívódására vonatkoztak. Valamennyi arra a következtetésre jutott, hogy a fuldoklás során belégzett (aspirált) folyadék a tüdőből felszívódik a vérbe, és annak fiziko-kémiai viselkedését megváltoztatja. Ezeknek a vizsgálatoknak a nagy része nem válhatott a gyakorlatban általánossá, mivel kivitelezésük hosszadalmas és bonyolult, valamint vízbefúlást bizonyító értékük már a holttest bomlásának megkezdődése után kétséges; tehát ezen vizsgálatok csak friss halottak esetén használhatók.

9 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 9 Történeti áttekintés III. REVENSTORF 1904-ben látott hozzá vizsgálni a diatomák tüdőbe való jutását a vízbefulladt személyeknél; az ő műve volt az, amelyben először került leírásra az asszociáció a diatomák és a vízbefulladásos halál között. REVENSTORF HOFFMANN-nak (1896) tulajdonította a diatomáknak a vízbefulladt személy tüdő-présnedvéből történő kimutatását, de REVENSTORF volt az, aki megpróbálta korrelációba hozni a diatomák tüdőbeli megjelenését az élőben történt vízbefulladás bizonyításával. Ő vizsgálta a folyadékot, amelyet a vízbefulladt személyek tüdejéből szívott le, és ő vitte véghez először a tüdő savas emésztését (roncsolását). REVENSTORF 107  vízbefulladás miatt elhunyt  esetet vizsgált és 98 esetben talált kovamoszatokat a tüdőben. Azzal folytatta, hogy „lehetséges, hogy néhány, nagyon kicsi plankton bejut a vérbe; véletlenül és kis számban; együtt a fulladásos közeg folyadékával”.

10 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 10 Történeti áttekintés IV ben hazánkban INCZE GYULA professzor publikált egy beszámolót kutatásairól, amelyek azt mutatták, hogy diatomák nyerhetők a diatoma-szuszpenzióba fullasztott nyulak tüdejéből, véréből és szerveiből. 8 megfulladt személy esetében ugyanez az eredmény adódott, és úgy tűnt, hogy ez az első közölt beszámoló, mely összefüggésbe hozta a vízbefulladást azon diatomákkal, amelyek a befúlás közegéből (folyó, tó) származtak. INCZE professzor mutatott rá arra, hogy a befúlás során a véráramba jutott diatomák mennyisége, kimutathatósága egyfelől a tüdőbe aspirált (belégzett) diatomák számától, másfelől a tüdőből való resorpció (felszívódás) feltételeitől függ. A tüdőben található diatomák száma pedig a belégzett víz diatoma-gazdagságávál és az aspirált vízmennyiséggel áll egyenes arányban.

11 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 11 Történeti áttekintés V. Vizsgálatai alapján INCZE professzor bebizonyította, hogy a friss, rothadástól mentes vízi halottak vérében talált diatomák csakis élőben juthatnak a vérbe; továbbá rámutatott arra, hogy a diatomák az aspirált (belélegzett) vízből a tüdő hajszálér hálózatán át  részben a tüdő­szövet fuldoklásos sérülésein keresztül  szívódnak fel a vérbe. Szerinte a vérben kimutatott diatomák megnyugtatóbban bizonyítják a vízbefúlást, mint a tüdőben találtak, mert a diatomák a tüdőbe a halál után is bejuthatnak. INCZE professzor fentebb leírt, fontos megállapításait  talán a háborús id ő nek köszönhetően  csaknem elmulasztották figyelembe venni.

12 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 12 A kovamoszatok ( Diatomák ) helye a növényrendszertanban I. I. Vírusok (Virophyta) II. Baktériumok (Shyzomycophyta) III. Kékmoszatok (Cyanophyta) IV. Ostorosmoszatok (Euglenophyta) V. Sárgásmoszatok (Chrysophyta) VI. Barázdásmoszatok (Pyrrophyta) VII. Zöldmoszatok (Chlorophyta) VIII. Barnamoszatok (Phaeophyta) IX. Vörösmoszatok (Rhodophyta) X. Nyálkagombák (Myxophyta) XI. Valódi gombák (Mycophyta) XII. Zuzmók (Lichenophyta) XIII. Mohák (Bryophyta) XIV. Harasztok (Pteridophyta) XV. Nyitvatermők (Gymnospermatophyta) XVI. Zárvatermők (Angiospermatophyta)

13 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 13 A kovamoszatok ( Diatomák ) helye a növényrendszertanban II. V. Sárgásmoszatok (Chrysophyta) törzse 5.1 OsztálySárgászöld moszatok (Xanthophyceae) 5.2 OsztálySárgamoszatok (Chrysophyceae) 5.3 OsztályKovamoszatok (Bacillariophyceae)

14 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 14 A kovamoszatok ( Diatomák ) helye a növényrendszertanban III. Kovamoszatok (Bacillariophyceae) osztály Pennales rend: A sejtek megnyúltak, kétoldalasan részarányosak. A fedő- vagy alaplap felől nézve bot vagy hajó alakúak 2 alrend 7 család 39 nemzetség Centrales rend: A sejtek sugarasan részarányosak, henger -, vagy korong alakúak. A fedő- és alaplap is kör alakú. 11 nemzetség Összesen kb faj !

15 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 15 A kovamoszatok alaktani jellemzői I.  A kovamoszatok általában egysejtűek, ritkán fonalasak. Magányosan, vagy kolóniákban élnek. Felépítő szervezetek.  Méretük: mikron.  A plasztiszuk barna színű, mivel az a- és c-klorofill színét a nagy mennyiségű fukoxantin elfedi.  Minden fajra jellemző a sejtfalban, a speciális plazmalemma (szili- kolemma) által kiválasztott kovasav (H 2 SiO 3 ) tartalmú kovaváz. A kovahéj (frustulum) két szimmetrikus, egymásba illeszkedő félből áll. A nagyobb az epitéka, a kisebb a hipotéka. A héjfél felszíni része a valva, oldalsó része a cingulum. A valva lehet körkörös (Centrales) vagy bilaterális szimmetriájú (Pennales).

16 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 16 A kovamoszatok alaktani jellemzői II. A kovahéj (frustulum) két szimmetrikus, egymásba illeszkedő félből áll. A nagyobb az epitéka, a kisebb a hipotéka. Az epitéka úgy illeszkedik a hipotékára, mint doboztető a dobozra.

17 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 17 A diatoma-vizsgálat I. A diatomák festett, szövettani metszetekből (tüdő, stb.) való kimutatása nehézkes, időigényes és véletlenszerű, ezért szükség volt olyan megoldásra, mely lehetővé teszi, hogy a kovamoszatokat a vizsgálni kívánt szerv-részletből aránylag egyszerű, kevésbé időigényes módszerrel tudjuk kimutatni.

18 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 18 A diatoma-vizsgálat II. A diatoma-kimutatás elve: A diatoma - kimutatás azon az egyszerű meggondoláson alapul, hogy a kovamoszatok rendkívül ellenállóak a fizikai-kémiai behatásokra, a kovaváz ellenáll az erős savaknak, hőnek. A beküldött szerv-részleteket olyan emésztési-roncsolási eljárásnak tesszük ki, melynek során végezetül csupán a kovaváz marad meg és kényelmesen lesz tanulmányozható. Természetesen, a roncsolási eljárás során nemcsak az összes zavaró szerves alkotórész semmisül meg, hanem ezzel egyidőben megsemmisül a diatoma-sejt valamennyi alkotóeleme is, csupán a szilícium tartalmú váz marad meg. Ez utóbbi viszont a vizsgálat számára kifejezetten előnyös, hiszen sokkal jobban tanulmányozható egy „lecsupaszított" kovaváz, mint egy élő diatoma-sejt, valamint a morphológiai jegyek vizsgálatára mindenképpen csak a szerves alkotórészektől megfosztott diatoma-csésze alkalmas.

19 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 19 A Diatoma-vizsgálatra beküldött anyag szakértői vizsgálatra való előkészítése I. A diatoma-vizsgálatok kéréséhez, valamint az eredmény közléséhez Diatoma-vizsgálati kérőlapot terveztünk, melyet az ISZKI regionális centrumaiba megküldtünk. Intézetünkbe az ország különböző régióiból más és más anyagok érkeznek vizsgálatra. A beküldött anyag között van tüdő-részlet, valamint bizonyos régiókból állandó szerv-kombinációk érkeznek, pl.  tüdő-csontvelő  tüdő-lágyburok  csontvelő  tüdő-csontvelő-máj;  tüdő-lágyburok-vese, stb.

20 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 20 Diatoma-vizsgálati kérőlap

21 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 21 A Diatoma-vizsgálatra beküldött anyag szakértői vizsgálata I. Az utólagos por- és egyéb (esetleges diatoma) szennyeződést elkerülése érdekében a szabályszerűen felcímkézett centrifugacsöveket ezután fóliával (Parafilm) zárjuk. A vizsgálat kivitelezése Eldobható, műanyag Pasteur-pipettával a mintát tartalmazó centrifuga- csőből egy cseppet tárgylemezre cseppentünk, fedőlemezzel lefedjük és fénymikroszkóppal vizsgáljuk. Minden egyes vizsgálati esethez és vizsgálati mintához új, használatlan műanyag Pasteur-pipettát használunk!

22 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 22 A Diatoma-vizsgálatra beküldött anyag szakértői vizsgálata I.

23 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 23 A Diatoma-vizsgálatra beküldött anyag szakértői vizsgálata II. Osztályunk az Intézet fennállása óta  1961 óta  foglalkozik a vízbefulladt személyek holttestéből származó szerv-részletek szövettani vizsgálatával és a diatoma-kimutatással. POZITÍVNAK jelöljük az esetet, ha a vizsgált cseppben több diatoma- csészét, vagy diatoma-részletet (töredéket) találunk. Az irodalmi adatok nem tesznek utalást arra vonatkozóan, hogy mikor mondhatjuk ki egy esetre  teljes bizonyossággal , hogy NEGATÍV, tehát egyik szerv üledékében sem volt diatoma. Megnyugtatóan akkor lehet kimondani, hogy negatív a diatoma-vizsgálat lelete, amikor a rendelkezésre álló teljes anyagot átvizsgáltuk  és abban nem találtunk diatomát, vagy töredékét.

24 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 24 A Diatoma-vizsgálatra beküldött anyag szakértői vizsgálata III.  Keringési zavarban szenvedő, vagy a vízből való menekvés, úszás miatt kifáradt személy fuldoklása olyan rövid ideig tart, hogy a belégzett víz  és a vele együtt a diatomák  mennyisége is elenyésző. Máskor a vízbe került személy halála másodpercek alatt  reflexesen  bekövetkezik, így a folyadék belélegzése egyáltalán nem következik be.  A másik legfontosabb tényező, hogy a személy olyan közegbe fulladt bele, mely közeg egyáltalán nem, vagy csak igen kis mennyiségben tartalmazott kovamoszatokat. A diatomák előfordulása, szaporodása a kora tavaszi és az őszi hónapokban éri el a tetőpontját, ebben az időszakban természetes vizeinkben igen nagy számú és fajú diatoma él. Télen, illetve a nyár közepén viszont erősen lecsökkenhet természetes vizeinkben a diatomák száma; ezt számos, saját megfigyeléseinkkel is alátámasztottuk a különböző évszakokban a Dunából, a Tiszából, a Balatonból, és a Velencei tóból vett vízminták vizsgálatával.

25 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 25 Vízminta fénymikroszkópos vizsgálata Vízminta fénymikroszkópos vizsgálata Nagyítás: 400x

26 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 26 Gyrosigma acuminatum Cyclotella meneghiniana Élő Élő kovamoszatok (Diatomák) bemutatása a Centrales és Pennales rendből

27 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 27 Élő és roncsolt diatoma bemutatása Centrales rend: Cyclotella meneghiniana

28 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 28 Élő és roncsolt diatoma bemutatása Pennales rend: Cymatopleura elliptica

29 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 29 Fénymikroszkópos kép Diatoma vulgaris Nagyítás: 400x

30 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 30 Pásztázó elektronmikroszkóppal a nagyítás növelésével egyre finomabb részletek tünnek elő Diatoma vulgaris Nagyítás: 2400x; 7800x; 20000x

31 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 31 Fénymikroszkópos kép Cyclotella meneghiniana Nagyítás: 400x

32 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 32 Pásztázó elektronmikroszkópos kép Cyclotella meneghiniana Nagyítás: 4400x; 3600x Az epitéka kívülről - balról Az epitéka belülről

33 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 33 Vizsgálati minta Fénymikroszkópos kép Nagyítás: 200x

34 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 34 Vizsgálati minta Fénymikroszkópos kép Nagyítás: 400x

35 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 35 Vizsgálati minta Fénymikroszkópos kép Nagyítás: 400x

36 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 36 Kovamoszat - töredékek Fénymikroszkópos kép Nagyítás: 400x

37 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 37 Összefoglalás Természetesen a diatoma - negatív esetekben nem lehet a vízbefulladás tényét cáfolni csupán a diatoma leletre támaszkodva. Több esetben előfordult már, hogy a személy vízbefulladását szemtanúk látták, a bonclelet is vízbefulladásos halálra jellegzetes elváltozásokat mutatott, ennek ellenére egyik vizsgálatra küldött szervből sem tudtunk diatomát kimutatni. A vízbefulladás diagnózisa komplex diagnózis; kimondása nagy körültekintést igényel. A diagnózis felállításának a diatoma-vizsgálat lelete csupán egy láncszeme. Végsőként tehát azt a következtetést kell levonni, hogy a vízbefulladás diagnózisát – az összes rendelkezésre álló előzményi-és nyomozati adat, tanúvallomások, a kiegészítő vizsgálatok (a szövettani és diatoma- vizsgálat) eredményének analízise és szintézise alapján – a boncolást végző orvosszakértő mondja ki.

38 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 38 Köszönöm a figyelmet ! Dr. Baranyai Tibor


Letölteni ppt "A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történet vízbefulladás bizonyítására 1 A kovamoszat kimutatás szerepe az élőben történő vízbefulladás bizonyítására."

Hasonló előadás


Google Hirdetések