Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csillagászat KENDERES KARSA Múltól a jövőig Az emberiség legrégebbi tudományága már öskortól ismerik AAz ember fejlõdése során eljutott arra a szintre,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csillagászat KENDERES KARSA Múltól a jövőig Az emberiség legrégebbi tudományága már öskortól ismerik AAz ember fejlõdése során eljutott arra a szintre,"— Előadás másolata:

1

2 Csillagászat KENDERES KARSA Múltól a jövőig

3 Az emberiség legrégebbi tudományága már öskortól ismerik AAz ember fejlõdése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta.  Megfelelõ választ nem találva, a természet csodáit szellemeknek, isteneknek, egyfajta Felsõ Mozgató Erõnek tulajdonították. Ezt az erõt, szellemeiket gyakran a csillagokban, Holdban, Napban vélték felfedezni HHamar feltûnt nekik, hogy míg a Nap és az úgynevezett “állócsillagok” alig, addig a Hold igen sûrûn változtatja helyét az égbolton, és nemcsak helye, de alakja is változik. Hogy csak néhány példát említsünk: télen hosszú, nyáron rövid íven megy át az égbolton, és szüntelenül változik a horizonton keltének, és nyugtának a helye. A Hold vándorlásának kiemelkedõ mágikus szerepe volt.

4 Csillagászat az ókori Egyiptomban  Az ókori Egyiptomban alkalmazták az első komoly csillagászati műszereket: nap- és vízórákat, bemetszett pálcákat, egyszerű szögmérő eszközöket és a függőónt  Az égitesteket gömb alakúnak tekintették, majd a Kr. e. I. évezredtől a Földet is szabadon lebegő gömbnek írták le. Az egyiptomi csillagászat egészen fantasztikus teljesítménye, hogy a Merkúr és a Vénusz bolygókról mint a Nap körül keringő égitestekről beszéltek. Ez azonban – mint oly sok más dolog is – a papok titka maradt.

5 Csillagászat az ókor Görögországban  Az ókori görögök számos újítást vezettek be a csillagászatbaókori görögök  Többen próbálkoztak a Föld nagyságának megmérésével. A valóságot legjobban Eratoszthenész közelítette meg a Kr.e. III. században  Megpróbálták a bolygók mozgásának kérdését tisztázni  Arisztarkhosz rájött, hogy a Föld-Hold távolság arány egyetlen szögméréssel meghatározható. Mérései és teljesen egzakt matematikai módszerekkel végzett számításai alapján meghatározta a Hold és a Nap viszonylagos távolságát

6 Csillagászat az ókor Mezopotámiában  Mezopotámia népei kezdték el az égitestek rendszeres megfigyelését, minden észlelt apró változást feljegyeztek  A megfigyelések akár több generáción keresztül is folyhattak  A csillagászati megfigyeléseiket többnyire a hétemeletes lépcsõzetes toronytemplomokból végezték  Megállapították a nap- és holdfogyatkozások ismétlõdésének idejét is  Õk osztották fel a napot 12 részre, majd késõbb elterjedt a 24 egységes felosztás

7 A görögök feladták, de az Arabok folytatták  A görög csillagászatot az arabok folytatták, s õk lettek a görög szellemiség megmentõi.  Áldozatos munkával felkutatták, összegyûjtötték és arabra fordították a fellelhetõ görög mûveket  Valójában, majdnem minden amit a görög csillagászatról tudunk az arabok közvetítésével jutott el Európába  Az arabok a megszerzett ismereteiket hatékonyan használták fel, és saját tapasztalataikkal, elképzeléseikkel is kiegészítették azokat.

8 EURÓPAI csillagászat a középkorban  A középkori Európában a csillagászat a XV. századig semmit sem fejlõdött.  Az egyház a ptolemaioszi világképet dogmaként fogadta el.  A görög csillagászat nagyszerû eredményei szinte teljesen feledésbe merültek.  A XV. század végén a hajózás nagyarányú megindulása szükségessé tette a tengeren való tájékozódást.  Ez a ptolemaioszi geocentrikus világszemlélet alapján készült bolygótáblázatokkal már nem volt lehetséges, mert az egyre pontosabbá váló észlelések adatai már nem estek egybe a bolygótáblázatok adataival

9  Azáltal, hogy Galilei 1610-ben fordította elõször az égre fordította távcsövét, robbanásszerû változás történt.  A XVII. század végére már 9 új objektumot fedeztek fel  Az ismert égitestek száma 17-re, több mint a duplájára nõtt.  Kopernikusz tanai a Nap középpontú mindenségrõl pedig széles körben elterjedtek.  Már Kepler gyanította, hogy a bolygók pályamenti mozgása a Napból származó erõ hatására történik.

10 Most 10 vagy csak 9 bolygó van a naprendszerben?  A kutatók egyre gyakrabban gondoltak arra, hogy talán a Plútón túl is van még egy (Tizedik) bolygó.  A 10. bolygó (ha létezik) kétszer akkora mint a Földünk, s remélték, hogy jég borítja, mert ez esetben a rá esõ fénysugarakat visszaveri.  ha ekkor fölfedezik ezt a még ma is csak sejtett égitestet, merõben más képünk volna a Naprendszerrõl  Lehet, hogy a Plútót még ma sem ismernénk, ellenben volna egy "valódi" kilencedik bolygónk, megfelelõ méretû és távolságú. A Plútóval nem csak a méretei miatt van bajunk. A pályája is rendkívüli. Pályasíkja szokatlanul nagy szöget zár be az ekliptikával, azután a pályájának excentricitása a legnagyobb a nagybolygók közül, így pályája mintegy keresztezi a Neptunuszét.

11 Ûrszondák  A világ elsõ sikeres ûrszondája a Luna-2 volt (Szovjetunió): 1959-ben jutott a Hold felszínére  A Voyager augusztus 20-án indult útjára, a Jupitert és a Szaturnuszt látogatta meg  Luna szeptember 13-án zuhant a Hold felszínére  A Luna-9 volt az elsõ olyan, amely simán szállt le a Hold felszínére február 3-án.  A Mariner-2 ûrszondának sikerült elõször felkeresnie egy másik bolygót december 14-én elhaladt a Vénusz mellett, és hõmérsékletméréseket végzett.

12 Holdkutatás  A Holdat elõször egy szovjet ûrszonda, a Luna-2 látogatta meg ben.  Az Apollo-program a Egyesült Államok által tervezett és kivitelezett holdkutatási program volt, melynek fõ célja, hogy embert juttasson a Holdra. A programot J. F. Kennedy elnök hirdette meg 1961-ben. A program fõ célja az ember Holdra juttatása volt.  októbert 11-én, egy sor ember nélküli repülés után, az Apollo- 7 -et az elsõ háromtagú legénységgel Föld körüli pályára állították  1968-ban az Apollo-8 útja alkalmával elõször kerültek emberek a Hold közvetlen közelébe  Az Apollo-9 (a képen) küldetésének célja a teljes ûrhajórendszer kipróbálása volt, Föld körüli pályán a Holdra szállást gyakorolták

13 A holdra szállás  Holdra szállás fõpróbáját májusában az Apollo-10 útjával valósították meg  Az Apollo-11 útjával megvalósult az elsõ teljes Holdra szállás, melynek során elsõként léptek emberek a Hold felszínére  július 21-én 3 óra 56 perckor Neil Armstrong elsõként a világon kilépett más égitest felszínére  „ Ez kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.„  Apollo-11 után az Apollo-12 és 14 ûrhajók további talaj- és kõzetmintákat gyûjtöttek  Az Apollo tapasztalata alapján megkezdõdhetett a Hold alaposabb kutatása

14  Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Csillagászat KENDERES KARSA Múltól a jövőig Az emberiség legrégebbi tudományága már öskortól ismerik AAz ember fejlõdése során eljutott arra a szintre,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések