Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IPAT és a Jevons paradoxon Szigeti Cecília. Fenntarthatósági kérdés Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IPAT és a Jevons paradoxon Szigeti Cecília. Fenntarthatósági kérdés Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni."— Előadás másolata:

1 IPAT és a Jevons paradoxon Szigeti Cecília

2 Fenntarthatósági kérdés Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni a gazdasági rendszerek dinamikáját az ökológiai rendszerek ével (York, 2008). Az ökológiai közgazdaságtan hatékonyság fogalma Herman E. Daly (1996) nevéhez fűződik, aki összekapcsolja a gazdasági és ökológiai elméletet és a hatékonyságot az ember által létrehozott érték és a felhasznált természeti tőke hányadosa ként adja meg (Tóthné Szita, 2007).

3 Ökohatékonyság- korlátok Az ökohatékonyság elméletének alapvető kritikája megtalálható Tóth Gergely disszertációjában (2002). Szerinte a fogalom szorosan összekapcsolódik a normál üzletmenet megkérdőjelezhetetlenségével. Egyszerűen fogalmazva: csináljuk, amit csinálunk jobban, hatékonyabban (ökohatékonyság), így egyszerre jár jól a pénztárcánk és környezetünk. Egyes elgondolások szerint a hatékonyság (az adott természeti erőforrás ráfordítással és szennyezéssel előállított termékek mennyisége) akár tízszeresére is növelhető, néhány évtized alatt. Az ökohatékonyságnak azonban korlátai vannak. Fokozása csak egy ideig lehetséges. Az ökohatékonyság önmagában támogatandó és üdvös dolog, de a fenntarthatóság legégetőbb problémáiról (pl. néhány gazdasági tevékenység romboló természete, kezelhetetlenül nagy vállalati méret, az elosztás igazságossága ) semmit, vagy vajmi keveset mond.

4 Egyenlőtlen elosztás Földünk három leggazdagabb embere több vagyonnal rendelkezik, mint amekkora a legszegényebb 48 állam bruttó hazai összterméke együttvéve. A 225 leggazdagabb vagyona több mint ezermilliárd dollár, ami majdnem minden második földlakó, azaz közel hárommilliárd ember éves jövedelmének felel meg. A világ fogyasztásának 96 százaléka a népesség öt százalékára jut – 1,3 milliárd ember viszont napi egy dollárnál kevesebb összegből kénytelen megélni

5

6 Vice Fund

7 Megoldás Bizonyos megközelítésekben alapvetően a technológiai változás teszi lehetővé az elmozdulás t a fenntarthatóság irányába. Az álláspontok másik része szerint viszont a technológiai változás a probléma és nem a megoldás része (Bajmócy-Málovics, 2011).

8 IPAT Az úgynevezett IPAT formula széles körben ismert és látszólag egyértelmű következtésekkel szolgáló analitikus keretet biztosít az ökológiai hatékonyság fogalomköre számára. Az eredeti formájában mintegy negyven éve leírt összefüggés (Ehrlich–Holdren, 1971) jelentős hatást váltott ki a nemzetközi és a hazai szakirodalomban (Alcott 2005, Takács-Sánta 2008, Kocsis 2010). I = P * A * T I = az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása (impact), P = a népességszám (population), A = az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (affluence), T = technológia (technology), amely azt jelzi, hogy a gazdasági javak előállítása mekkora környezeti hatással jár (Bajmócy –Málovics, 2011).

9 Módosítási javaslatok 1. Schulze (2002) javaslata szerint az IPAT-formulát bővíteni kellene egy B viselkedésmód (behaviour) változóval (I = PBAT), amely ötlet nem talált lelkes követőkre elsősorban a matematikai megfogalmazás pontatlanságai miatt, jelentős fejlesztési irány Dietz − Rosa (1994) STIRPAT modellje, amely sztochasztikussá teszi az eredeti IPAT összefüggést, Waggoner–Ausubel (2002) egy új, C fogyasztási hatékonyságra utaló tényezőt (consumption) javasol fölvenni (ImPACT), s ezzel szétválasztja a C fogyasztás, illetve a T termelés hatékonyságának kérdését.

10 Módosítási javaslatok 2. Takács-Sánta András (2008) az IPAT összefüggésben az utolsó, legnehezebben megfogható tényezőt az általánosan használt „technológia” (T) értelmezésnél tágabb fogalomként használja, megkülönböztetve további két összetevőt: a gazdaság szerkezetét (S), amellyel az mutatható meg, hogy milyen arányban vannak jelen benne a kisebb és a nagyobb bioszféra átalakítással járó tevékenységek, milyen a gazdaság földrajzi mintázata (G), azaz mennyire válnak el egymástól a térben a gazdasági folyamat egyes fázisai.

11 Módosítási javaslatok 3. I = PA (1/X), ahol X = 1/T A makrogazdaság ökológiai hatékonyságát X jelzi, amely a gazdasági összteljesítmény (P × A) és a környezeti hatás (I) hányadosa. Így ha egy innováció növeli az ökológiai hatékonyságot, akkor X növekedéséről és nem T csökkenéséről kell beszélnünk. A ökológiai hatékonyság szempontjából, a fizikai és a társadalmi technológia változását külön kezelik, ahol tp az ökológiai hatékonyság innovációnak köszönhető változását jelöli a fizikai technológia esetében, míg ts ugyanezt a társadalmi technológia kapcsán. ΔX = tp + ts, Az IPAT formulának az „új technológiával járó környezeti hatás” tényezőjét tovább pontosítják, ahol u az ökológiai hatékonyságot növelő hatás szisztematikus túlbecslésének mértéke, amely megváltoztatja az ökológiai hatékonyságot növelő innováció hatását az ökológiai hatékonyság makroszintű növekedésére: ΔX = (uptp)+(usts), – ∞

12 IPAT és az ökológiai lábnyom Kocsis Tamás szerint (2010) a terhelés (I) mérésének mikéntje egyben a technológiatényező (T) értelmezését is eldönti. Nézete szerint a jelenleg elérhető legátfogóbb terhelésmutató az ökológiai lábnyom alapján számítható. Más eredmények szerint a gazdasági fejlettség és a környezeti állapot nagysága között valószínűsíthető kapcsolat az ökológiai lábnyom és a GDP közötti korreláció alapján közepesnél erősebb (York et al., 2004) ezért a GDP adatok alapján is meg tudjuk becsülni az ökológiai lábnyomot. Az előbbiek szerint, ha meg tudjuk határozni, GDP és az ökológiai lábnyom közötti regressziós függvényt, akkor ezzel becslést tudunk adni az IPAT formula technológiai (T) tényezőjére.

13 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom (Ecological Footprint) azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű produktív földterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár/fő (gha).

14 Regressziós függvények (GDP- ökológiai lábnyom) év országok száma R2R2 fogyasztástól függő lábnyom (A=GDP) autonóm lábnyom ,530,0004A1, ,750,0002A1,26

15 I/P(1)=0,0004A+ 1,02 I/P(2)=0,002A+1,26 Az IPAT egyenletből kifejezhetjük T-t. (I/ P)/A= T T1= (0,0004A+1,02)/A T2=(0,0002A+1,26)/A

16 RICHARD YORK ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK

17 Két paradoxon

18 Jevons paradoxon William Stanley Jevons (2001 [1865]), az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvető szerzője A szénkérdés (The Coal Question) című híres könyvében írta le az ökológiai közgazdaságtan talán legismertebb paradoxonát, amelyet azóta Jevons- paradoxonként tartanak számon (Clark–Foster, 2001). Jevons azt figyelte meg, hogy noha az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – ezáltal egységnyi szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé –, az abszolút szénfelhasználás növekedett.

19

20

21 MAGYARÁZATOK A klasszikus gazdaságtan szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén költségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrássá válik, így szenet hasznosító technológiákba fektetnek. A politikai gazdaságtan szerint a profit a kapitalista termelés hajtóereje, s ez egyrészt arra készteti a termelőket, hogy a költségeket az egységnyi kibocsátásra jutó erőforrás- felhasználás csökkentésével (azaz hatékonyságnöveléssel) faragják le, másrészt pedig hogy a bevétel növelése érdekében több jószágot és szolgáltatást állítsanak elő, szükségessé téve ezzel az erőforrás fogyasztásának növekedését (Foster, 2002, 92–103. o.; Schnaiberg–Gould, 1994, 45– 67. o.).

22 JELENTŐSÉGE Lehatárolni a Jevons-paradoxon érvényességét, továbbá meghatározni, hogy mennyire általánosan alkalmazható, a környezeti társadalomkutatók egyik fontos feladata, mivel az olyan érvek, miszerint a hatékonyabb termelési technológiák megoldják a környezeti kríziseket, rendszeresen megjelennek a közpolitikai vitákban a legfejlettebb országokban. Továbbá legalább burkoltan, de gyakran nyíltan is előkerülnek különböző kutatási programokban. Bár a kapcsolatot Jevons egy bizonyos szinten (az ipar szintjén), a hatékonyság egy sajátos fajtája (az egységnyi erőforrás használatra jutó kibocsátás) és egy konkrét természeti erőforrás (a szén) között vizsgálta, fontos megállapítani, mennyire általános ez az összefüggés. Végső soron, ha a hatékonyságnövekedés gyakran fokozza az erőforrás fogyasztását, akkor a hatékonyság növelése elhibázott és félrevezető lehet.

23

24

25 Norvégia ökolábnyoma és ökohatékonysága

26 Papírmentes iroda paradoxona Minthogy a papír természetesen jellemzően farostból készül, a papírfogyasztás világszerte jelentős terhet ró az erdei ökológiai rendszerekre. Első ránézésre úgy tűnhet, a számítógépek elterjedése és a dokumentumok elektronikus formában való tárolásának lehetősége a papírfogyasztás mérséklődéséhez, végső soron a „papírmentes iroda” megjelenéséhez vezetne, ami határozottan kedvező volna az erdők számára. Azonban nem ez a helyzet, ahogy azt Sellen és Harper (2002) világosan dokumentálják A papírmentes iroda mítosza (The Myth of the Paperless Office) című könyvükben.

27

28

29 Feladat1 A mai napon elküldésre kerülő cikkről készítsen recenziót.

30 Feladat.2 Számoljon és mutasson be megtérülő/ ökohatékony beruházás t vagy intézkedést, amelyeket megvalósítottak, terveznek vagy elvileg megvalósíthatnának egy Ön által ismert vállalkozásnál vagy az otthonában. A jelenlegi helyzetet mutassa be egy ökotérképen is. A prezentációban fényképeket és pontos számítást is tartalmazzon.

31 Feladat beküldése A feladathoz 3 mellékletet várok: – Recenziót (feladat1), – Számítás Excel tábláját (feladat2), – Számítás és az ökotérkép prezentációját (feladat2). (Prezentáció kb. 10 diát tartalmazzon) Feladat beérkezése: kedd 12 óráig.


Letölteni ppt "IPAT és a Jevons paradoxon Szigeti Cecília. Fenntarthatósági kérdés Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni."

Hasonló előadás


Google Hirdetések