Magyarország a nyugati sajtó kereszttűzében 2012.

Az előadások a következő témára: "Magyarország a nyugati sajtó kereszttűzében 2012."— Előadás másolata:

1 Magyarország a nyugati sajtó kereszttűzében 2012

2 A francia és amerikai sajtó Magyarországról A Le Monde Magyarország miniszterelnökét náciként ábrázolja (2012 január) Hillary Clinton: sérül Magyarországon a demokrácia (2011) Mi van a háttérben?

3 Le Monde a magyar kormányról

4 Amerikai-francia lobbi a magyar vízpiac milliárdjaiért Víz =„kék arany”, 21. század olaja Magyarország legfontosabb természeti kincse Inni és vizelni mindig fognak az emberek: víz- és csatornamű-üzemeltetés óriási üzlet A világ legnagyobb vízi óriásvállalatai: Suez (vízművek) + Veolia (csatornázás) A két cég francia A Suez 36%-ban a francia állam tulajdona

5 A Suez híre a nagyvilágban Fülöp-szigetek: a helyi szolgáltatót privatizálták: az új tulajdonos, a Suez 400-700 %-kal emelte meg az árakat. A szegénység sújtotta negyedek víz nélkül maradtak: kolera- és vérhasjárvány… Argentína, Bolívia: itt is megfosztják a rászorulókat a víztől (nem tudják a szegények fizetni a Suez megemelt árait): Bolívia, lázadások.

6 Bolívia A Suez egyik leányvállalata 200 ezer embert fosztott meg a vízellátástól, amikor 335 dollárt kért a (64 000 forint) vízért, hogy egy házba bekösse a vizet. Az emberek többsége képtelen volt ezt az árat megfizetni, mivel a dél-amerikai országban az egy főre jutó éves GDP 915 dollár, vagyis 137 ezer forint. A víziközmű-privatizáció eredménye lázadás lett.

7 Az éltető víz

8 Nemzetközi civil szervezetek a Suezről „Az emberi jogokat leginkább sértő globális vállalat” „Felelős azért, hogy a víz közkincsből luxuscikké vált világszerte” A cég megítélésére jellemző, hogy 2011 januárjától Párizs önkormányzata is megvált tőle... Érve: „A víz nem árucikk, magától értetődő, hogy kezelését elvegyük a magánszférától és azzal a közösség gazdálkodjon.”

9 Mi köze a Sueznek Magyarországhoz? 1990-es évek közepén zajló „vadprivatizáció” során, az akkori MSZP-SZDSZ kormány sorra adta el a magyar közmű-vállalatokat külföldi cégeknek. Kaposvár, Pécs (1995) és Budapest (1997) „vízi befektetője” a Suez lett. 2008 végén 2,225 millió magyar fogyasztó függött a Sueztől, világszerte 100 millió ember vízellátásáért felelnek. 2005. A Suez-csoport nyeri el a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep felépítésére és működtetésére kiírt pályázatot, a főpolgármester ezúttal is Demszky Gábor (SZDSZ), a kormány szintén kék-piros (MSZP-SZDSZ)...

10 Demszky Gábor főprivatizátor

11 Az extraprofit 1997. A Suez 16,5 milliárd forintot fizet a Fővárosi Vízművek 25%-os üzletrészéért, cserébe megkapja a vállalatirányítás jogát is 25 évre. 2011-ig 35 milliárd Ft nyeresége volt a vállalatnak, 2022-ig a szerződés lejártáig további 30 milliárdos nyereségre számíthatnak A ráadás: 2022-ben Budapest köteles visszavásárolni a Sueznek 1997-ben eladott részvényeket, legalább 17 milliárdért… Mennyi a Suez haszna az üzleten 25 év alatt?

12 Az extraprofit 82 milliárd forint nyereség 25 év alatt! A víz ára persze Budapesten is jelentősen emelkedett, a lakosság itt sem jár jól…

13 A baloldal bukása veszélyezteti az extraprofitot 2009. Meghal Pécs szocialista polgármestere, az időközi választást a hagyományosan baloldali városban kétharmados többséggel Páva Zsolt fideszes politikus nyeri. Az új városvezetés felbontja a Suezzel kötött szerződést, a víz ára lefelé mozdul el. 2010. országgyűlési választások: a jobboldal kétharmados győzelme, ősz: Budapesten 20 év után kártyavárként omlik össze az MSZP-SZDSZ.

14 Tarlós István nyilatkozata a Suezzel kapcsolatban (2010) „Legszívesebben felbontanám a szerződéseket. De aligha kezdhetjük azzal, hogy felállítjuk a ringet és kiosztjuk a kesztyűket. Első körben tárgyalni szeretnénk a szerződések módosításáról. Ha ebben nem lesznek partnerek, akkor jöhet a második menet. Az kevésbé lesz barátságos.”

15 2011 december Rendőrségi nyomozás veszi kezdetét a fideszes városvezetés feljelentése nyomán. Háttér: szerződésszegésen kapták a franciákat. A francia elnök, Sarkozy levelet ír Orbánnak: „kielégítő megoldásokat várok olyan aggodalmat keltő ügyekben, mint a Budapest közműveit ellenőrző francia cégek sorsa.” Orbán nem alkuszik… 2012. január: francia sajtó: diktatúra-veszély Magyarországon, Orbán felszámolja a demokráciát, náci.

16 Valaki Amerika - az amerikai szál 2011. A Suez, látva a „veszélyt”, felbérel egy amerikai céget tanácsadó munkára. A cég feladata: Pécs „kivéreztetése” – 10 milliárdos kártalanítási összeget próbálnak bírósági úton behajtani a városon. Cél: bosszú + a fideszes Budapest megriasztása

17 A Compass Lexekon Ügyvezető Jonathan Orszag A cég a Clinton család bizalmasa (J. Orszag Bill Clinton elnöksége alatt a Fehér Ház gazdasági tanácsadója, a Clinton alapítvány adománygyűjtője) Hillary Clinton 2011 őszén Orbánhoz írt levelében aggódik a magyar demokráciáért…

18 Jonathan Orszag

19 Az amerikai cég magyar kapcsolata J. Orszag a Center for American Progress (CAP) – Clinton hátországát jelentő agytröszt főmunkatársa A CAP a Haza és Haladás nevű magyar alapítvány főszponzora. A Haza és Haladást Bajnai Gordon baloldali miniszterelnök alapította 2010-ben kormánya bukása után. 2012. január 12. Az Index már arról ír, hogy előbb-utóbb ismét Bajnai lesz országunk miniszterelnöke, mindez idő kérdése…

20 A kollaboráns

21 A Suez és a többi multi érdeke A jobboldali, multikat, bankokat megadóztató Orbán-kormány megbuktatása A világ 3 nagy hitelminősítő intézete amerikai, mögöttük globális vállalatok állnak. A Sueznek és a többi multinak egy az országot kiárusító kormány felel meg. Bajnai tökéletes erre a szerepre… Így lett náci vezér Orbán Viktor a Le Monde- ban…

22 William Odom, a Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori amerikai igazgatója az MSZP-ről „A szocialistáknak bűntudatuk van, és gazsulálnak nekünk. Ez olyan előny, amit csak a bolond hagy kihasználatlanul. A volt magyar kommunisták úgy adják be a derekukat, mint ahogy annak idején ezt tették a szovjet gazdának.” No comment…

23 Kína is a mi vizünket akarja Amikor 2011-ben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Kínában járt, hogy a magyar államadósság- csökkentő programban való részvételre ösztönözze az ottani vezetést, a kínaiak a gazdasági segítségnyújtás feltételéül a magyar vízkészlet 75%-át kérték… Természetesen ezen a ponton a tárgyalások megszakadtak. Hosszú távra tervező, előrelátó politikusok kellenek Magyarországnak, akik nem kótyavetyélik el egyik utolsó nemzeti kincsünket is.