Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8/31/2009Könyvtártörténet Kis magyar könyvtártörténet 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8/31/2009Könyvtártörténet Kis magyar könyvtártörténet 1."— Előadás másolata:

1 8/31/2009Könyvtártörténet Kis magyar könyvtártörténet 1

2 8/31/2009Könyvtártörténet A könyvtártörténeti vizsgálódások szintjei: - egyetemes: teljes fejlődési vonal - nemzeti vagy országos - helyi vagy lokális A könyvtártörténet tárgya: 1. Egy-egy könyvtár történetének feldolgozása (intézménytörténet) egy-egy nemzet, közösség életében különleges jelentőséggel bír 2. Egy-egy közösség, ország vagy a világ együttműködése: a könyvtári kultúra egészét vizsgálja, a könyvtári szakma egészét 3. A könyvtárakat, a könyvtárakban őrzött dokumentumok történetét is kutatja (sajtótörténet, írástörténet, médiatörténet is a része) Tágabban: kommunikáció fejlődésének egész folyamatát követi, ezen belül a könyvtárak fejlődését. 2

3 8/31/2009Könyvtártörténet 3

4 8/31/2009Könyvtártörténet 4

5 8/31/2009Könyvtártörténet Művelődéstörténet: Kézzel írott könyvek (agyagtáblák, bambuszkötegek, selyem-, papirusz- és pergamentekercsek, pergamen- és papírkódexek) Nyomtatott könyvek (1440 – Gutenberg: Biblia; 1472– első magyar nyomda: Hess András, Buda)GutenbergBibliaHess András Magyarországi könyvkultúra: Honfoglaló magyarság: írás ismerete (könyv Ø)  rovásírás, törzsi élet, íb. ügyintézés Ø Keresztény térítés megindulása (11. sz.): könyvkultúra kezdete (Géza és István uralkodása)  Biblia megismertetéséhez írásbeli kultúra (latin nyelven)  térítő papsággal megjelennek a könyvek, könyvmásoló műhelyek (scriptorium), könyveket őrző könyvtárak (armarium), könyvírást, -olvasást, papképzést szolgáló iskolákscriptoriumarmarium 1.Egyházi (káptalani, kolostori) gyűjtemények: 1.első magyar iskola Szent Márton hegyén Pannonhalma (1001) (mai klasszicista épület: 1827)Pannonhalma 5

6 8/31/2009Könyvtártörténet Szerzetesi élet előírása: Szent Benedek Regulája szerint – közösségi felolvasás, egyéni felolvasás (kezdetben külföldről hozott könyvekből, majd honi kolostori másolóműhelyekből) Mesélő könyvtárak 107. o., Könyv és könyvtár… 63. o. Legrégibb bencés apátsági könyvtár (1093 – vagyonleltár: 80 könyv) hiteles hely – oklevelek kiállítása Tihanyi alapítólevél – 1055: I. Endre kiváltságlevele (legrégibb hiteles nyelvemlékünk) Tihanyi alapítólevél sz.: kevés forrásadat, ok: tatárjárás, belső háborúk könyvjegyzékek (nem katalógusok, a ködex nevét v. számát tüntetik fel, de nem az összes benne lévő művet (első: Pannonhalma) Kódexek: liturgikus könyvek szerkönyvek, prédikációgyűjtemények, Biblia, szerzetesi élet könyvei, orvosi könyvek, rendi szabályok 1182: ciszterci szerzetesrend telepítése Zirc (Bakony) Monostort és templomot emeltetett számukra III. Béla a ciszteci élet központjaciszterci szerzetesrend 19. sz-tól a magyar műveltség egyik központja: irodalmi, bölcseleti, teológiai, történelmi, természettudományi könyvek 6

7 8/31/2009Könyvtártörténet Világi társadalom – 12. sz. vége, III. Béla: királyi kancellária feladata: oklevelek kiállítása: királyi kancellária  jogi írásbeliség Világi célú könyvek: krónikák (Anonymus-kódex, Kézai, Képes) 13. sz.: lovagregények készítői is papok (felolvassák) 12. sz. közepe: egyetemek könyvszükségletét biztosító világi másolóműhelyek Európában Magyarország: Pécs, Pozsony, Óbuda (rövid életű, kis létszámú)  igény Ø Külföldi egyetemeken végzettek: királyi kancellária – adminisztrációban kamatoztatták ismereteiket első szerény könyvgyűjtemények tulajdonosai 7

8 8/31/2009Könyvtártörténet sz.: a kolostorok a hordozói a könyvtári kultúrának székesegyházi, káptalani főpapi  könyvek királyi családi Királyi könyvtár létrejötte: Anjou Károly Róbert idején (14. sz.) Európa: sz. – reneszánsz törekvése: nyilvánosság  világi könyvtárak, közkönyvtárak gondolata (első nyilvános könyvtár: Niccolo Niccoli firenzei gyűjteménye) ma Laurenziana Nálunk: egy évszázados eltolódás egyházi jelleg dominanciája! káptalani könyvtárak: egyházjogi munkák, jogi tevékenység plébániai könyvtárak: pásztori tevékenységhez sz. sz. könyvek püspökségi könyvtárak  török pusztítás  Felvidékre menekítés 8

9 8/31/2009Könyvtártörténet Reneszánsz (15.sz.): főpapi könyvtárak (Janus Pannonius, Vitéz János) - kezdetben Mátyás hű emberei 1472: összeesküvés leleplezése, száműzés, könyvgyűjteményük a kir. kvtárba! Csúcsteljesítmény: Mátyás király könyvtára – Bibliotheca Corviniana – egyes darabjai a korvinák Gyűjteménye: kézzel írott kódexek, leveles kézirat, néhány nyomtatott könyv kötet (3-4 mű/kötet) (Vatikán – 3000!, de korszerűbb) Díszítés: pompázatos: kötés – firenzei könyvkötő mesterek, gazdag díszítés (arany, bársony, selyem, bőr) Tematika, gyűjtőkör: görög-latin kettősség! klasszikus ókor szerzői kortárs humanista szerzők művei teljességgel! középkori irodalom válogatott darabjai legkiválóbbak! egyetemes jellegű, de egyre több nemzeti nyelvű mű! Elhelyezés: pultkönyvtár – 2 v. több pultsor, ezeken kódexek fektetve, előtte állványok sok helyen: láncos könyv (könyvszeretet? folio méret, hely biztosítása?) Kezelője: tudós könyvtáros eszménye – neves humanisták: Galeotto Marzio, Taddeo Ugoleto Mátyás halála után pusztulás (II. Ulászló, török megszállás, Szulejmán), maradt fenn, 53 hazánkban Digitalizálásuk: Bibliotheca Corviniana DigitalisBibliotheca Corvinianaláncos könyv Galeotto MarzioBibliotheca Corviniana Digitalis 9

10 8/31/2009Könyvtártörténet Az európai könyvtárak fejlődése a sz.-ban: 1.Forr. változás az információ rögzítésében: könyvnyomtatás→könyvek számának tetemes növekedése 2.Reformáció: fontos ideológiai fegyver a könyv, a küzdelem eszköze protestantizmus: iskolai oktatás, iskolák mellett iskolai könyvtárak építése 3.A jezsuiták is átveszik a módszert Jellegük: enciklopédikusság, melyet áttör a szakkönyvtárak létrejötte Állományuk: Könyv Kéziratok, ritkaságok, érmék, képzőművészeti alkotások, természettudományos tárgyak Könyvtár = múzeumi+könyvtári gyűjtemény a 20. századig! tudományosság műhelyei szórakozás mint könyvtári funkció megjelenése a korszak végén 10

11 8/31/2009Könyvtártörténet Új könyvtártípusok létrejötte: Városi könyvtárak (több fajta: ált. tud., közig.-hatósági, nyilvános) Iskolai könyvtárak: bentlakásos intézmények (többszintű iskolák) könyvtárai, az ún. kollégiumi könyvtárak. kollégiumi könyvtárak Egyetemi gyűjtemények - Oxford: Bodley  Bodleiana teremkönyvtár angliai változata: a pultkönyvtár egyenes folytatása, falakra merőlegesen felállított polcok  fülkék kialakítása  végén pult, ahol olvasni lehet Bodleiana Egyházi könyvtárak: kolostori könyvtárak újjászerveződése+főpapi könyvtárak a fejlődés élvonalában teremkönyvtár olasz változata: barokk könyvtárak ezen változata terjed el (Milano: Ambrosiana)  terem körbeállványozása, nagyság szerinti elhelyezés teremkönyvtár olasz változata Magánkönyvtárak: tudósok, papok, főnemesi, köznemesi gyűjtemények Udvari könyvtárak (királyi, fejedelmi, hercegi): kormányzati feladatok, egyetemek segítése, reprezentáció - első köteles példányok! (I. Ferenc) XIV. Lajos kvtára  nemzeti kvtár (1792) Bibliotheque Nationale 11

12 8/31/2009Könyvtártörténet Szakkönyvtárak: Hamburg  kereskedőkönyvtár, hajózási könyvek, helyi vonatkozású könyvek  első helyismereti gyűjtemény! Ún. nyilvános könyvtárak: bizonyos rétegek számára pénzért könyvkölcsönzés, egyesületi könyvtárak, olvasótermek, első mozgókönyvtárak (50 kötetes könyvtárak a falvakba szekéren) 1905 Nemzeti könyvtár: udvari vagy magánkönyvtárak az alapja : Sloan (a király orvosa) magángyűjteménye  British Museum (múzeum+könyvtár)  innen vált ki a British Library (része a régi királyi könyvtár is) - Párizs: Bibliotheque NationaleBritish Library 12

13 8/31/2009Könyvtártörténet Kollégiumi könyvtárak sz.: Az ország három részre szakadása török fennhatóság: könyvtári kultúra megszűnik királyi Magyarország: lépést tart Európával A reformáció - ellenreformáció egymás elleni harca során jöttek létre a protestánsoknál és a katolikusoknál Mély, szigorú vallási világnézeti szellem hatotta át tananyagát a felekezeti hovatartozástól függően A humanista ismeretanyagot vallási tanításokat, filozófiai műveltséganyagot segítették, reneszánsz szellem továbbélése Református: Gyarapodás: adományok, külföldi ösztöndíjas diákok ajándéka, hagyatékok révén Mesélő könyvtárak 119. o. Debreceni Református Kollégium Könyvtára (1551), Sárospatak (1531) (Rákócziak) Gyulafehérvár (Bethlen Gábor alapító jól felszerelt könyvtári adománya)Debreceni Református Kollégium Könyvtára Sárospatak Gyulafehérvár 13

14 8/31/2009Könyvtártörténet Funkciójuk: kezdetben iskolai könyvtárak, diákok munkájának segítése  később: átfogóbb tájékoztatás, tudományos kutatás céljából enciklopédikus teljességre törekvő tudományos könyvtárak Debrecenben pl. Maróthi György ( )Maróthi György Sárospatakon pedig Szombathy János ( ) professzor kezdeményezésére a 18. században, 1783-tól indult meg az a könyvtárfejlesztő tevékenység, amelynek eredményeként a gyűjtemények enciklopédikus teljességre törekvő tudományos könyvtárakká váltak. (Fülöp Géza) A református kollégiumi könyvtárak nagyértékű régi állományukkal napjainkban a történeti, művelődéstörténeti kutatás fontos bázisai. A tárolás helye: református teremkönyvtár - kezelés, tárolás, használat egy térben 14

15 8/31/2009Könyvtártörténet Katolikus: Nagyszombat 1561 jezsuita rend alapítása - kollégium könyvtárralNagyszombat 1635: Pázmány Péter egyetemet alapított itt ennek könyvtára lesz – a későbbi Egyetemi Könyvtár alapja (1500 könyv)Pázmány Péter Egyetemi Könyvtár katolikus-humanista szellemű oktatás ügyét szolgálta kollégium  középiskolai  egyetemi oktatás segítése Gyarapodás: a jezsuita rend rendszeres évi jövedelmet rendel el A jezsuiták mindig nagyon nagy hangsúlyt fektettek, hogy megfelelő könyvekkel rendelkezzenek. A Ratio studiorum évi kiadása hangsúlyozta, hogy „a jezsuiták könyvek nélkül, olyanok, mint a fegyvertelen katonák” körül: kötet egyházpolitikai intézmény  Mária Terézia: jezsuita rend feloszlatása  állami politikai célkitűzések magvalósítására alkalmas gyűjtemény (1773) 1777: Budára költözik, a várban nyílik meg 15

16 8/31/2009Könyvtártörténet Főpapi, főúri könyvtárak a 18. században: Török hódoltság utáni újjáépítés  katolikus egyház térhódítását szimbolizáló barokk épületek, századfordulótól: klasszicista főpapi rezidenciák, melyeknek része a klasszicista könyvtárterem Főpapi teremkönyvtár állománya: - enciklopédikus jellegű - összes ismeretterület, főképp teológia, filozófiai, történeti munkák, ókori klasszikusok, természettudományok, könyvritkaságokteremkönyvtár század vége: francia és európai felvilágosodás művei - hazai felvilágosodás: egyre több magyar nyelvű könyv (hungarica) Bécs ellenes nemzeti ellenállás programja Legjelentősebb papi könyvtárak: 1. Pécs: Klimó György pécsi püspök egyetemet kívánt alapítani, az itt folyó tudományos munka támogatására gyűjtött könyvtárat terve nem valósult meg,Klimó György 16

17 8/31/2009Könyvtártörténet de: 1774: kötetes gyűjteményét nyilvánossá tette, ezzel létrehozta Magyarország első nyilvános könyvtárát A Klimó-könyvtár ma a pécsi egyetemi könyvtár különgyűjteményekülöngyűjteménye 2. Eger: Eszterházy Károly gróf egri püspök Mesélő könyvtárak 31. o.Eger ugyancsak egyetem alapítását tervezte gyűjteményét az egyetem könyvtárának szánta királyi jóváhagyást nem kapott 1793: a kötetes állományt az egri Líceum díszes barokk könyvtártermében tette nyilvánossáegri Líceum díszes barokk könyvtártermében 3. Gyulafehérvár : Batthyány Ignác gróf erdélyi püspök Batthyaneum: erdélyi történelemkutató társaság támogatásáraBatthyány Ignác Batthyaneum 4. Nagyvárad: Patachich Ádám nagyváradi püspök, kalocsai érsekkalocsai 17

18 8/31/2009Könyvtártörténet 18. századi újjáépítés: főúri, nemesi kastélyok, kúriák, városi paloták részük a díszes könyvtárterem tulajdonosaik művelt, nemzeti érzésű nemesek, (külföldön tanultak  ráébredtek a műveltség fontosságára  gazdag enciklopédikus könyvtárak létrehozása állományuk: korabeli külföldi és hazai könyvtermés, modern nemzeti és magyar nyelvű irodalom gazdagon képviselve közreadták a gyűjtemények katalógusait, később közkönyvtárrá alakultak. Fontos tudományos, művelődési funkció! Kiemelkedett: 1. Pécel: Ráday-könyvtár (Ráday Pál és Gedeon) (12000 kötet)  ma: Pesten a Dunamelléki Ref. Egyh. KönyvtáraRáday-könyvtár 18

19 8/31/2009Könyvtártörténet 2. Nagycenk (magyar kvtára), Sopron (külföldi kvtára): Széchényi Ferenc (17000 kötet) - könyv-, kézirat-, térkép-, metszet-, éremgyűjtemény  magyar nemzeti könyvtár (OSZK) alapja 3. Marosvásárhely: Teleki Téka (40000 kötet) Teleki Sámuel adta át saját kvtárát a nyilvánosságnakTeleki Téka 4. Teleki József es gyűjteménye  MTA Könyvtára alapja 19

20 8/31/2009Könyvtártörténet A felvilágosodás olvasóközönsége: felvilágosult írók, radikális gondolkodású nemesi, polgári réteg (önművelésük érdekében olvasókörökbe, klubokba tömörülnek, titokban olvassák a francia forradalom lapját, világpolitikai tájékozottság, bizalmas politikai jelleg, titkos egyesülések! Könyvkereskedők kölcsönkönyvtárai, olvasószobái: minden réteg számára nyitva - csekély kölcsönzési díj ellenében kölcsönöznek német nyelvű állományukból A felvilágosodás idején e nemzeti irodalom támogatására olvasókabinetek Győrben, Pesten (nagy hatás  1799: betiltás a Martinovics-mozgalom elfojtását követően iskolai irodalmi társaságok: fiatal olvasók nevelésében kiemelkedő szerep: magyar művek felolvasása, megvitatása, később közülük kerül ki számos későbbi kiváló író - Dayka Gábor, Kis János, Berzsenyi Dániel, Csokonai, Petőfi, Jókai,Tompa Mihály 20

21 8/31/2009Könyvtártörténet Az Egyetemi Könyvtár: 1561: nagyszombati jezsuita kollégium alapítása, 1635: Pázmány Péter egyetemet alapít ugyanitt, a kollégium könyvtára az egyetemet szolgálta egyre nagyobb szerep az ország tudományos életében 1773: a nagyszombati egyetem könyvtára (15000 kötet) a jezsuita rend feloszlatása után  egyetlen állami közkönyvtár Mária Terézia rendelete: évi 500 Ft + az egyetemi nyomda jövedelme az állomány gyarapítására 1777: Budára költözött a királyi várba /Mária Terézia/ Ratio Educationis - a könyvtárak fontosságát hangsúlyozta 1779 Szervezeti szabályzata: „mindenkinek használatára van rendelve, ennyiben tehát nyilvános” Állománya hagyatékokból gyarapodott 1780-tól köteles példányt kap, nemzeti könyvtári feladatokat is ellát 1784: Pestre költözik a könyvtár (II. József rendeli) - ferences rendház 21

22 8/31/2009Könyvtártörténet 1785: II. József állománygyarapítási rendelete korlátozza általános gyűjtőkörét: „ tanárok megtalálják benne azt, amire szaktudomá- nyukban feltétlenül szükségük van” 1786: nyitás a nagyközönség előtt (15-16 ezres encikl.-kus gyűjt. 1875: jelenlegi épületében kap helyet (elsőként könyvtári célú épület) Jozefinista évtized: felvilágosult szellemiségű, természettudományos művek, egyetemi könyvtári funkció mellett nyilvános kvtárként segíti a tudományos kutatást Reformkorban: ezt a vonalat követte Toldy Ferenc igazgatása idején is Olvasóközönsége: egyetemek hallgatósága, professzorok, fővárosi értelmiség Állománya kb. 1,6 millió könyvtári egység Fő gyűjtőköre: filozófia, közép- és újkori történelem és segédtudományai vallás- és tudománytörténet szakkönyvtára Ritkaságai: ősnyomtatványok, régi könyvek, kéziratok, kódexek oklevelek - A könyvtár történeteA könyvtár története 22

23 8/31/2009Könyvtártörténet Az első szakkönyvtárak létrejötte: Selmec - Bányászati Akadémia: első szakoktatási intézmény könyvtára (ma: Miskolci Egyetem gondozásában) Szenc - piarista Collegium Oeconomicum kvtára: bányászati, geometriai, térképészeti, mechanikai, kereskedelmi ismeretek közv. Helikon Könyvtár, Keszthely Az egyetlen, épségben fennmaradt főúri könyvtárunk alapja: gróf Festetics Miklós 2000 kötetes gyűjteménye Országos hírű gyűjteménnyé a felvilágosodás és reformkor nagy hatású főura, Festetics György fejlesztette Létrehozta kastélyában Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont Georgikont : külön szárnyban helyezi el a levéltárat és a könyvtárat Galériás klasszicista könyvtártermében mintegy dokumentum kapott helyet: kódexek, ősnyomtatványok, jogi, földrajzi, történelmi, régi magyar irodalmi művek, a francia felvilágosodás irodalma, mezőgazdasági könyvek Sokat áldozott könyvei megóvására: legtöbb könyvét aranyozott bőrkötésbe foglalta 23

24 8/31/2009Könyvtártörténet Országos Széchényi Könyvtár: Magyarországi felvilágosodás, reformkor - főurak, költők politikusok felismerése: a műveltség és a kultúra terjesztése csak magyar nyelven lehetséges - magyar nyelv védelme érdekében egyre több magyar nyelvű könyv, újság jelenik meg - érdeklődés növekedése a magyar nemzeti múlt és a régi könyvek iránt Széchényi Ferenc 1802-i adománya révén jött létre nemzeti könyvtár, alapja: a nagycenki gyűjtemény (kb kötet) Anyaga: magyar vagy magyar vonatkozású (nyomtatványok, kéziratok, térképek) Gyűjteményét a köznek szánta: 1. a könyvtár katalógusát magyar és külföldi magánszemélyeknek, intézményeknek küldte el (550 pld.) 2. élő művelődési intézménynek tekinti, nem múzeumnak. Alapítványát 1808-ban az ogy. törvénybe iktatta. 24

25 8/31/2009Könyvtártörténet A könyvtár útja: : Nagycenkről Pestre (pálos kolostor)  1806 egyetem épülete : kötelespéldány-rendelet : Temesvárra és 1809: Nagyváradra menekítés - a napóleoni háborúk miatt től a mai Múzeum-kertben lévő épületekben működött, 1846/47-ben költözött be a Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe együtt működött a könyvtár a Nemzeti Múzeummal 1949-ig, ettől kezdve önálló intézmény, Országos Széchényi Könyvtár a neve bár Hild József már 1807-ben tervet készített a könyvtár épülete számára, csak 1985-ben költözött a Budavári PalotábaOrszágos Széchényi Könyvtár Gyarapodás: értékes állományrészekkel, kötelespéldány- szolgáltatással, ajándékok, vásárlások révén; (1817: az alapító külföldi gyűjteményét is az intézményre hagyja) az állomány 1848/49-ig kötetre emelkedett 25

26 8/31/2009Könyvtártörténet Gyűjtőköre: első osztályú tudományos könyvtár, országos feladatkörű szakkönyvtár minden magyar vonatkozású könyv és folyóirat, finnugor és szomszéd népek irodalmára, történelmére, műveltségére vonatkozó alapvető irodalom, könyv- és könyvtártörténeti dokumentumok A könyvtár alapítása, működése, gyűjtemények: A könyvtár alapítása, működése, gyűjtemények: 26

27 8/31/2009Könyvtártörténet A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Akadémia életre hívója: gróf Széchenyi István 1825: egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság később: Magyar Tudományos Akadémia létrehozására itt működik hazánk legfontosabb tudományos könyvtára - gyarapodása: ajándékok, hagyatékok útján nagyrészt 1826: gróf Teleki József kötetes magángyűjteményét az Akadémiának adományozta 1831: az Akadémia megkezdi működését, de a Teleki-könyvtárat helyhiány miatt csak az 1840-es években tudta átvennigróf Teleki József Állománygyarapítás módjai: ajándék, vásárlás, előfizetés, csere A cserekapcsolatok különösen jelentősek: a külföldi akadémiák nagy értékű tudományos kiadványainak birtokaiba jutott az MTA, bekapcsolódott a világ tudományos vérkeringésébe A könyvtár átvétele után Toldy Ferenc jeles könyvtári szakember nevéhez fűződik. Ő vette át a Teleki-gyűjteményt, és dolgozta fel az egész állományt egyetlen írnok segítségével december 23-án nyílt meg az kötetből álló könyvtár 27

28 8/31/2009Könyvtártörténet Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban c. verse ez alkalomból született meg, miután a költő megtekintette maga is a könyvtáratGondolatok a könyvtárban A könyvtárat - alapítólevél intenciójától eltérően helyhiány miatt (Trattner-Károlyi ház) - csak elismert tudósok, akadémiai tagok használhatták elnöki engedéllel Az Akadémia önálló székháza 1865-ben nemzeti közadakozásból készült el 1988-ban költözött könyvtári célra átalakított akadémiai bérházba 28

29 8/31/2009Könyvtártörténet Gyűjtőköre: - nyelv- és irodalomtudományi, ókortörténeti és irodalmi, - tudományszervezési, tudománytörténeti, - orientalisztikai (keleti) művek: arab, török, héber, perzsa kéziratok - magyar tudósok, írók kéziratai - kiadványcsere útján külföldi akadémiák kiadványai - közel félmilliós kézirattár: Vörösmarty, Csokonai, Arany kéziratai Az ország legfontosabb enciklopédikus jellegű tudományos gyűjteménye! Európa sz. 1816: Leopoldo della Santa - hármas tagoltságú könyvtárépület váltja fel az egyterű könyvtárépületet: megjelennek a könyvnek, könyvtárosnak, olvasónak szánt különálló terek 29

30 8/31/2009Könyvtártörténet Magyarországi könyvtárügy a polgárosodás korában 1. M.o. igazodott az európai fejlődéshez, az anyanyelvi műveltség színvonalának emelése, polgári fejlődés Lehetővé tették: felajánlások, adományok o 1802: Széchényi Ferenc adománya – OSZK alapja o 1826: Teleki József – MTA Könyvtár alapja : kiegyezés  belső nemzeti önállóság hazai tőkefelhalmozás ipari, mezőgazdasági fejlődés, kapitalizálódás nagy mennyiségű, tartalmilag, minőségileg változatos kiadványtermés 3. Polgári fejlődés következménye: ipar, mezőgazdaság fejlődése  mezőgazdasági könyvtárak (Georgikon)  egyesületi és más szakkönyvtárak 30

31 8/31/2009Könyvtártörténet 4. Eötvös József kultuszminiszter kezdeményezése: 1868: ún. népoktatási törvény 6-12 éves korig mindenkinek elemi iskola ha középszinten nem tanul tovább ún. ismétlő iskola } kötelező!Eötvös József Magasabb igényű olvasó közönség  első munkáskönyvtárak – 1866: nyomdászok – 500 kötet gyarapodás: eleinte ajándékok később 1870-től rendszeres költségvetés állomány: külföldi és hazai klasszikusok (Boccaccio, Hugo, Vörösmarty) modern szerzők (A. France, Gorkij, Mikszáth) ism.terjesztő, pol.-fil. Irodalom szakkönyvek, folyóiratok 1910: 41 jól felszerelt könyvtár két világháború között:  szakszervezeti könyvtárak a politikai nevelés fontos intézményei 31

32 8/31/2009Könyvtártörténet 5.  ”népkör”, „munkáskör”, olvasó népkör”, „olvasóegylet”, „önképző egylet” Politikai, társadalmi, művelődési szervezetek +agrárproletariátus közművelődési könyvtárai fenntartás: tagdíjakból – közös mulatságok, előfizetett sajtótermékek, vásárolt és ajándékba kapott könyvek Politikai hatásuk jelentős: innen indulnak a földmunkás bérharcok, aratósztrájkok  1951: feloszlatás 6. Városi olvasók  városi könyvtárak (korábban csak tudósok, értelmiségiek ellátása) Intenzív polgárosodás, ipari fejlődés  hazai nagyvárosok kialakulása 1873: Budapest (Pest, Buda, Óbuda) Különböző foglalkozású társadalmi rétegek (ped., ért., hivat., munkás) : Festetics László sikertelen kezdeményezése megyei könyvtárak alapítására, de Korszerű városi intézmények létrejötte (dualizmus: kb. 25 db): Nagyvárad, Arad, Győr, Szombathely, Debrecen o Állomány: szakembereknek szakirodalom, átlagolvasó: önművelődéshez ism. terjesztő művek, szórakozás: szépirod., időszerű: sajtótermékek o Helyben olvasás + kölcsönzés 32

33 8/31/2009Könyvtártörténet Leggazdagabb városi könyvtár: Somogyi Könyvtár – SzegedSomogyi Könyvtár Alapítás: Somogyi Károly esztergomi kanonok (a nagy árvíz után) a szellemi, művelődési megújítás érdekében kötetes könyvtárának odaajándékozása a szegedieknek Állomány: társadalomtudományok, ősnyomtatványok, sőt Engels, Hegel (egyházi személy!) Kikötése: KÖLCSÖNÖZNI NEM SZABAD!, csak helyben használat: tudósoknak, szakembereknek Gyűjtemény méltó kezelésére: könyvtáros állás + palotát emeltet a város vezetése (1896) könyvtár + városi múzeum 1984: új épület a Dóm térenúj épület 20. század jeles vezetői: o Tömörkény István, Móra Ferenc a közművelődési funkcióért sokat tettek Móra Ferenc: „Az intézménynek szolgálnia kell az egész városi lakosság ügyét!” 33

34 8/31/2009Könyvtártörténet Legsikeresebb a Somogyi Könyvtár mellett a Fővárosi Nyilvános Könyvtár Megalapítás: Szabó Ervin - korábban gyakorlat az Országgyűlési Könyvtárban - Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában - elsőként alkalmazza a Tizedes Osztályozási rendszert (TO)Szabó Ervin 1904: a Fővárosi Könyvtár igazgatója európai szintű társadalomtudományi, szociológiai, közigazgatási, urbanisztikai, Budapest-történeti nagy nyilvános könyvtár létrehozása 1911-től fiókkönyvtárak létrehozása – a könyvtárat az egész főváros közművelődési intézményévé kívánja tenni - példa: public library (nyilvános könyvtár) – angolszász minta, mellette műv.házat is akart - olvasók száma: 1904: : mama 34

35 8/31/2009Könyvtártörténet Eredmények: - könyvtári munkában is jártas képzett munkatársak alkalmazása (Madzsar József – orvos, Dienes László – közgazdász) - első könyvtárosnők (Pikler Blanka, Várady Irma) 1913: első fiókkönyvtár nyitása az Almássy téren 1919-ig 7 fiókkönyvtár, a két világháború között újabb : mai helyére költözik a Wenckheim-palotába (bár nem könyvtári célú épület, raktári, munkahelyi, olvasótermi körülményei javulnak), ’ : rekonstrukció - funkcióiban, szolgáltatásaiban is korszerűWenckheim-palotába 7. →Iskolai, ifjúsági könyvtárak Az iskolarendszer kiszélesedésével fokozatosan gyarapodnak 1777: Ratio Educationis nyomán – felsőbb szintű tanintézetek könyvtárai színvonalas könyvállománnyal rendelkezzenek 1850: osztrák Leo Thun /közokt. min./: Entwurf – gimnáziumi, középiskolai könyvtárak szervezéseLeo Thun 1868: ún. népiskolai törvény nyomán a tanítók → olvasókörök 1870-től a vallás és közokt. min. rendelete: iskolai könyvtárak létesítése minden minden állami és községi iskolában (fedezet is) 35

36 8/31/2009Könyvtártörténet 1902: a népiskolai könyvtárügy irányítására Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság (NIKIB) → 1909-ig 3284 új kvtár 1. világháború: a fejlődés megszakad : Klebelsberg Kunó közokt. min.: tanyai és falusi iskolák hálózatának kiépítése, az iskolákat könyvtárakkal látta elKlebelsberg Kunó 8. →Közművelődési könyvtárak Nagyobb lemaradás, a public library nem terjed el, a városi könyvtárak mellett rétegkönyvtárak létrejötte: ( 1898-tól a Múzeumok Könyvtárak Országos Felügyelősége hozza létre) falusi (agrárszocialista) olvasókörök, népkönyvtárak a nagyvárosok külső kerületeiben (kis állomány, csere ⃠, kifullad), gazdakönyvtárak (1904: mg, háziipar), legénységi könyvtárak (honvéd), egyházak, ifjúsági egyesületek, népi írók könyvtárai, szakszervezeti stb : könyvtárügy irányítása: Közoktatásügyi Népbiztosság végrehajtás: Országos Könyvtárügyi Tanács első könyvtárosképző tanfolyamok 36

37 8/31/2009Könyvtártörténet A 20. század könyvtártörténete Jellemzői: - az ismeretanyag és az inf.hordozók mennyisége megnő - a könyvtár feladata a dokumentumok gyűjtése, rendelkezésre bocsátása mellett a dokumentáció (eredetit pótló tömörítvények létrehozása, teljes szöveg mellett részekhez hozzáférés biztosítása - mind konkrétabb információszolgáltatás! - a hagyományos nyomtatott dokumentumok mellett új inf.hordozók befogadása: kutatási jelentések, CD,DVD, elektronikus folyóiratok, adatbázisok Könyvtártípusok: - új könyvtártípus nem jött létre, az elektronikus könyvtár nem típus, csak a hozzáférés új lehetősége - szakkönyvtár mutációja: dokumentációs központok, információs intézmények - iskolai könyvtár: az ott folyó tevékenység szakkönyvtárai megszűnik a tanári, tanulói különállás információs forrásközpontok - tanulás, önképzés, kutatás helyszínei? (anyagi fedezet) - felsőoktatási könyvtárak: tanulás, használók képzésének, tudományos munkának helyszínei 37

38 8/31/2009Könyvtártörténet Nemzeti könyvtár és a nyilvános közkönyvtár „akklimatizálódik”:  új kihívások: - élethossziglan tartó tanulás, könyvtárlátogatók változásai, digitális forradalom új feladatok: - információszolgáltatás, használók képzése, közszolgálat (közérdekű, köznapi és lokális információk szolgáltatása könyvtárépület: a hármas tagoltságú épület révén könyv, könyvtáros, olvasó egysége hátrányt szenved  moduláris könyvtár (falak helyett oszlopokkal tagolt szintek) 2. világháború után: könyvtárak együttműködésének felerősödése az IFLA a motorja  Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel programja (UBC) Következményei: számítógépes adatrögzítés, könyvtári adatbázisok egyesítése, virtuális nemzetközi együttműködés Egyetemi, főiskolai könyvtárosképzés - nálunk: : egyetemi könyvtárszak 1989: informatikus könyvtárosok képzése TESZT 2. 38


Letölteni ppt "8/31/2009Könyvtártörténet Kis magyar könyvtártörténet 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések