Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR Készült:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR Készült:"— Előadás másolata:

1 AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR Készült: a MAVESZ évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára Összeállította: Dr. Blazsek István vezérigazgató Eger, október 8. A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatában

2 1.A múlt öröksége 2.EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 3.Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 4.A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája Tartalom

3 1. A múlt öröksége 1.1. Telepítési adottságok a gyár iparvidéken létesült a település fokozatosan közelített a gyárhoz a vállalkozás piaci környezete kedvező

4 1. A múlt öröksége 1.2. Technológiai adottságok, versenyképesség heterogén technológiai struktúra (BAT-üzem & telepítéskor közepes színvonalú technológia) jó minőségű és jól eladható termékek

5 1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés salaktér ( ) építési és gyártási hulladékok tárolása terhelt terület: ~8,2 ha

6 1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés (folyt.) ammónia tartalmú hulladékvizek átmeneti tárolása (32 ha) 1970-es évek környezetvédelmi színvonala

7 1. A múlt öröksége 1.3. Környezetterhelés (folyt.) Pétisó üzemi hulladékvizek átmeneti tárolása, (2 ha) hulladékvizek feldolgozásra kerültek az üzemi technológia kiegészítéseként

8 1.4. A környezetterhelés csökkentése (megszüntetése) kiegészítő létesítményekben (XX. sz. utolsó évtizedei) 1. A múlt öröksége AN üzemSzennyvíztisztító (feldolgozó) üzemrész

9 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában a környezet-minőség fejlesztése iránti igény folyamatosan felértékelődött/felértékelődik (alkalmazottak, környező lakosság, hatóságok) a vállalati vagyon-értékeléskör az EBK-jellegű elvárások az értékelés fontos szempontjai a hosszú távú működtetésben érdekelt tulajdonosok prioritásként kezelik az EBK követelményeket

10 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.) a fejlesztésekben/beruházásokban a környezetterhelés csökkentési törekvések technológia fejlesztéseken keresztül valósulnak meg (versenyképesség) az üvegházhatású gázkibocsátás törvényi szigorítása mind a vegyipart, mind a többi iparágat fejlesztései újragondolására készteti

11 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.) a talaj- és talajvíz-szennyezési ügyek törvényi kezelése az állami felelősség jó részét áttolta a vállalati felelősségi körbe évi LIII. törvény a Környezetvédelemről 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a Felszín alatti vizek védelméről

12 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.2. Az EBK jellegű problémák felértékelődése levegőtisztaság-védelem, elfolyó vizek védelme (1980- ) egészségvédelem, talaj- és talajvíz-védelem (1990- ) EU csatlakozás, új jogszabályok átvétele Vörösiszap-katasztrófa (2010. október 4.)

13 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.3. Az EBK-t érintő fejlesztések és beruházások a környezetterhelés múltból eredő ügyeinek felszámolása a technológiai rendszereket elhagyó elfolyó vizek és a levegőszennyezés csökkentése a termelés- és üzembiztonság növelése a gyártelepítéstől függő egészségvédelmi követelmények javítása

14 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.4. A környezetterhelés múltból eredő örökségének (bűneinek) felszámolása, talajszennyezési ügyek Hulladéktároló rekultiváció előtt és után

15 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése NZrt. régi gyárrész és Huntsman Zrt. területek a terület szennyeződés érzékenységi besorolása: 219/2004 (VII.12.) Korm. rendelet szerint: „fokozottan érzékeny, ill. kiemelten érzékeny” (t: , tv: ) szennyezettségi határértékek 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet szerint: TPH (C 5 -C 40 ) talajra:100 mg/kg, TPH (C 5 -C 40 ) talajvízre: 100µg/l TPH = össz. alifás szénhidrogén

16 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése (folyt.) a szénhidrogének eredete: szénlepárlás, műbenzin-gyártás ( , volt péti műbenzin gyár) a szénhidrogének a talajba kerültek, illetve az 1944-es bombázások során a területek jelenlegi tulajdonosai nincsenek jogviszonyban az egykori tulajdonosokkal az NZrt. a bírósági út helyett a szennyezés mentesítés mellett döntött

17 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) Szénhidrogénnel szennyezett talaj/talajvíz szennyezés mentesítő technológia

18 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák) 2.5. Víz és légszennyezési állapot javítása (alapelvek, stratégiaváltás) az adott üzemi technológia korszerűsítése révén csökkentjük az elfolyó vizek ill. a levegő vegyi anyag terhelését, a régi üzemeket felváltó új üzemekben világszínvonalú környezetvédelmi megoldásokat követelünk meg a szállítótól

19 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai Technológia fejlesztő beruházások (a tájékoztatás nem teljeskörű) Karbamid üzem: anyag és energiatakarékossági, környezetvédelmi és irányítástechnikai fejlesztések Salétromsav üzem: új üzem építése, régi üzemek leállítása Pétisó Granuláló üzem:új üzem építése, régi műtrágyaüzem leállítása Ammónia üzemanyag-, energiatakarékossági, környezetvédelmi és kapacitásbővítési fejlesztések

20 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.1. Karbamid üzem (1975) kapacitás: 600 t/nap technológia: Stamicarbon (holland) technológia-fejlesztő beruházások: 1979, 1986, termékminőség javítása anyag és energetikai hatékonyság javítása víz és légszennyezés csökkentése teljes irányítástechnikai korszerűsítés beruházási költség kb. 5 MEUR

21 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.1. Karbamid üzem (a fejlesztések környezetvédelmi eredményei) ÉvBeruházásokLégszennyezés csökkentésElfolyó vizek szennyezőanyag csökkenés NH3 (kg/t)Por (kg/t)NH 3 (ppm)Karbamid (ppm) 1975Eredeti állapot30-40n.a Recirk abszorber (know how) 8-10n.a Komplex hatékonyság javítás (licenc) 1,571,46<5 BAT értékek 1,5-1,81,1-1,5<10<5

22 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.2. Salétromsav üzem (2007.) kapacitás: 1800 t/nap technológia: GPN (francia) és Uhde (német) környezetvédelmi innovációs díj: 2008 beruházási költség: kb. 58 MEUR ERU értékesítésből eredő bevétel kb. ~ 26,5 MEUR

23 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai Év szén- monoxid dinitrogén- oxid nitrogén- oxidok régi üzemek ,03n.a. 1, ,0014,290, ,7011,500, ,5610,000, ,5910,100,45 új üzem 20070,740,040, ,120,040, ,140,100, ,210,070, ,350,080, ,350,040, ,150,080, Salétromsavüzem (fajlagos levegőterhelési adatok kg/termék)

24 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.3. Pétisó Granuláló üzem (2008.) kapacitás: 1400 t/nap technológia: Uhde (német), ZAK (lengyel), Poittemill (francia) beruházási költség: kb. 33 MEUR

25 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.4. Pétisó Granuláló üzem (a leállított és az új üzem fajlagos kibocsátási adatai) Leállított AN műtrágyaüzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t) üzem szennyező anyag átlag AN- üzem Σ ammónia0,050,060,370,230,120,100,16 Σ szilárd anyag0,510,491,031,290,990,830,86 üzem szennyező anyag átlag CAN- üzem Σ ammónia0,280,150,230,190,210,230,260,22 Σ szilárd anyag0,180,110,170,120,070,090,170,13 Új Pétisó Granuláló üzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t)

26 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem (1975) kapacitás: 1200 t/nap technológia: M.W.Kellogg (ma KBR) technológia korszerűsítő beruházások: kapacitás növelése, energiafelhasználás csökkentése, környezetterhelés csökkentése beruházási költség kb. 25 MEUR

27 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem (ÜHG kibocsátás „különleges” szabályozása) meghatározó nem az üzemi CO 2 és N 2 O kibocsátás, hanem a fajlagos energiaigény (energetikai hatékonyság) az EU legjobb 10 Ammónia üzeme alapján meghatározták 2013-tól az ún. benchmark értéket, s ettől függ, hogy ki értékesít, ki vásárol kibocsátás csökkentési egységet az erősek felhasználták érdek érvényesítő helyzetüket, a jó pozícióban lévők még jobbak, a gyengék még gyengébbek lesznek

28 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásai 3.5. Ammónia üzem Kapacitás és energiahatékonysági jellemzők (ETS III. számított benchmark; 28,7 GJ/t NH 3 )

29 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra az EBK jellegű beruházások klasszikus befektetés/üzleti előny alapon soha nem térülnek meg, ezért azokat integrálni kell az adott egység technológiai fejlesztései közé a vállalat évtizedek óta egyre növekvő összegeket fordít EBK célokra a munkahelyi biztonság és egészségvédelem erkölcsi kényszere nő a törvénynek megfelelési igény minden komoly vállalkozásnál prioritás

30 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra (folyt.) a tűzvédelmi, biztonságtechnikai fejlesztések támogatják a vagyon védelmét és a termelésbiztonságot, azaz az eredményesebb működést a BAT szerinti technológiák alkalmazása – a hatékonyság javítása következményeként – javítja a vállalkozás versenyképességét nemzeti és nemzetközi céloknak megfelelés követelménye

31 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.2. EU klíma és energetikai bizottsága előtt „várakozó” témák évi kibocsátási szinthez képest 40%-os csökkentés 2030-ra (ammónia, salétromsav) a megújuló energiaforrások részaránya érje el a 27%-ot, az energetikai hatékonyság javulási cél 30%, nem kötelező érvényű célkitűzés (ammónia)

32 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? az EBK jogszabályoknak a versenytársakkal egy időben és egyenlő mértékben feleljünk meg, az EBK kötelezettségeknek eleget tétel igazodjon a vállalkozás üzleti lehetőségeihez a törvényalkotók érezzék azt, hogy az új követelmények összhangban vannak a nemzeti/vállalati teherbíró képességgel, s nem rombolják le a versenyképességet

33 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás dilemmája 4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? (folyt.) a törvény alkotókkal meg kell értetnünk, hogy nem baj, ha van egy késésünk a fejlett nyugattal szemben az EBK kötelezettségek teljesítésekor, s forrásainkat e helyett – részben – ipari és technológiai felzárkózására fordítjuk, nem az EBK fejlesztésekben kell eminensnek lenni, hanem a versenyképességben!

34 5. Elismerés, tanúsítvány

35 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatában


Letölteni ppt "AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR Készült:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések