között az európai uniós programokban

Az előadások a következő témára: "között az európai uniós programokban"— Előadás másolata:

1 2014-2020 között az európai uniós programokban
GAZDASÁGFEJLESZTÉS között az európai uniós programokban Szoboszlai Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2 AMIRŐL SZÓ LESZ A 2014-2020-as tervezési időszak
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Sz-Sz-B megye lehetőségei 2

3 Nemzeti Reform Programban (NRP)
Célkitűzések EU 2020 célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) 2020 Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Megújuló energia-források részaránya 14,6%-ra nő Energia-hatékonyság 10%-os növelése ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a éves népességen belül 30,3%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a évesek között A szegény-ségben élő népesség száma fővel csökken A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni. 3

4 Út a pályázatokig… PM aláírás Az OP-k hazai elfogadása
Benyújtásuk a Bizottsághoz Tárgyalások Konstrukciók kidolgozása OP elfogadás Pályázati kiírások 2014. szeptember 11. 4

5 Az OP-k pénzügyi keretei
Összes forrás: 25,4 Mrd € Mrd Ft (315 EUR/HUF) 5

6 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
A GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program CÉLJAI: Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése Gazdasági együttműködések erősítése Versenyképességi akadályok lebontása CÉLTERÜLETE: EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe KEDVEZMÉNYEZETTJEI: kkv-k IKT és pénzügyi eszközök: bizonyos esetekben önkormányzatok is 6

7 Indikatív források - GINOP
PRIORITÁSOK OP-n belüli arány Forrás (nemzeti társfinanszírozással) 1. Kis- és középvállalkozások 18,1% 466,8 milliárd Ft 2. K+I 19,3% 498 milliárd Ft 3. Infokommunikációs fejlesztések 5,2% 134,2 milliárd Ft 4. Energia 2,6% 66,6 milliárd Ft 5. Foglalkoztatás és képzés 24% 619,7 milliárd Ft 6. Turizmus 4,1% 106,4 milliárd Ft 7. Pénzügyi eszközök 26,8% 694,3 milliárd Ft ÖSSZESEN 100,00% 2 586,0 milliárd Ft Tematikus cél 7

8 GINOP prioritások (1) 1. Prioritás – Kis és középvállalkozások:
Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése Növekedési potenciállal rendelkező KKV-k támogatása Együttműködő kkv-k számának növelése 2. Prioritás – K+I: A K+I kapacitások megerősítése Stratégiai K+I hálózatok számának növelése 3. Prioritás – Infokommunikáció: IKT szektor nemzetközi versenyképességének növelése A vállalkozások informatizáltságának növelése Digitális felzárkózás felgyorsítása és a közösségi hozzáférés növelése Újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állásának biztosítása 8

9 GINOP prioritások (2) 4. Prioritás – Energia:
Közvetlen energiaköltség csökkentése - energiahatékonyság, megújuló energiák 5. Prioritás – Foglalkoztatás és képzés: Munkaerő-piaci integráció – munkanélküliek, alacsony végzettségűek Társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitása A nem foglalkoztatott, nem tanuló fiatalok részére Ifjúsági Garancia Gyakornoki helyek és vállalkozói aktivitás serkentése – fiatalok Egész életen át tartó tanulás támogatása Oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez igazítása 6. Prioritás – Turizmus: Kulturális és természeti örökségi helyszínek fejlesztése 7. Prioritás – Pénzügyi eszközök: Kkv-k külső finanszírozása Megújuló energiák felhasználására Foglalkoztatáshoz 9

10 Kkv-k és nagyvállalatok számára…
Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Vállalkozói együttműködések ösztönzése Vállalati K+F+I tevékenység támogatása: Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása Innovációs ökoszisztéma építése Vállalati K+F kapacitásfejlesztés Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések Nemzetközi/Együttműködésben végzett K+F+I projektek K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések Ipari kutatóközpontok Infokommunikációs fejlesztések Energiahatékonyság 10

11 Pénzügyi eszközök CÉL: a piaci forrásból nem megfelelően finanszírozott, megtérülő beruházásokhoz – minden más EU tematikus cél megvalósításához Rendelkezésre álló forrás: ~714,4 Mrd Ft ebből  198,1 Mrd Ft K+F+I-re Lehetséges pénzügyi közvetítők: hitelintézetek; pénzügyi vállalkozások; helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok; garancia szervezetek; kockázati tőkealap kezelők Végső kedvezményezettek: vállalkozások (főként kkv-k), illetve energiahatékonyság-növelést és megújuló energia felhasználását ösztönző projektek esetében önkormányzatok és a lakosság is Tervezett eszköztípusok: refinanszírozás hitel; faktoring; lízing; garanciaeszközök; tőkeprogramok; kiegészítő kamat- és garanciadíj támogatás; vissza nem térítendő források kombinációja 11

12 A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Célja Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági fejlesztések A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések Célterület EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Kedvezményezettek elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat Funkciója a vidéki térségek fejlesztése, város-vidék kapcsolatok erősítése a társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhez A megvalósítás Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok Előre tervezhető, ismert (dedikált) forráskeretek a területi szinteken Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések 12

13 Indikatív források - TOP
PRIORITÁSTENGELYEK OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 41,2 % 482,4 milliárd Ft 2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 17,9 % 209,2 milliárd Ft 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken 19 % 222,4 milliárd Ft 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 7,5 % 87,4 milliárd Ft 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 3,7 % 43,4 milliárd Ft 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 10,8 % 127,0 milliárd Ft Összesen 100,00 % 1 171,8 milliárd Ft 13

14 Önkormányzatok számára…(1)
1. Prioritás – Térségi gazdaság­fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: Önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, logisztikai központok) fejlesztésére Alacsonyabb rendű utak fejlesztésére és mobilitás ösztönzésére Óvodák, bölcsődék, családi napközik fejlesztése, a munkába való visszatérés segítésére 2. Prioritás – Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésére Család- és klímabarát településfejlesztés, zöldfelületek megújítása és növelése Helyi turisztikai vonzerők fejlesztése 14

15 Önkormányzatok számára…(2)
3. Prioritás – Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: A fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő, kisléptékű közlekedési infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztésekre Önkormányzati épületek energiahatékonyságának és a megújuló energia részarányának növelésére 4. Prioritás – A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Szociális városrehabilitáció 15

16 Önkormányzatok számára…(3)
5. Prioritás - Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) Célja: kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével Támogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére Helyi közösségszervezés, közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra 6. Prioritás - Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra Közösségi, humán fejlesztésekre Helyi identitás és kohézió erősítésére, civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira 16

17 Fejlesztési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
17

18

19

20

21 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei + MJV + járási keret megyékre bontva (Mrd Ft)

22 Fajlagos mutató (egy főre jutó megyei+járási+MJV keret - megyei szinten) (Ft/fő)

23 A megyei program megvalósításnak keretei
Szabolcs megye számára elérhető forrás: 93 Mrd Ft (165 eFt/fő) Nyíregyháza MJV kerete: 23,2 Mrd Ft Megyei gazdaságfejlesztési projekt javaslatok irányai: Üzleti infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése Gazdaságfejlesztési célú közlekedési projektek Turisztikai fejlesztések Óvoda és bölcsőde fejlesztések Fejlesztési irányok és vezérprojektek koherenciája=> 23

24 Vezérprojektek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye integrált gazdaságfejlesztési projektcsomagjai (2014. május )  Vezérprojektek: 1. Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása (TOP 1. prioritás 1. intézkedés): Üzleti infrastruktúra fejlesztés elemei Megyei centrum – Nyíregyháza: Decentrumok – Mátészalka, Kisvárda-Záhony, Nyírbátor Járásközpontok – Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Csenger, stb. 2. Megyei turizmusfejlesztési program (TOP 1. prioritás 1. és 2. intézkedés, GINOP): 3. Kis- és középvállalkozások támogatása (TOP 1. prioritás, TOP 6. prioritás, GINOP, VP) : A megye számára kiemelt jelentőségű ágazati Operatív Programokból megvalósuló projektjei 1. Szociális foglalkoztatási program (TOP 6. prioritás, GINOP, EFOP, VP): 2. Versenyképes élelmiszergazdaság program (TOP 1. prioritás, TOP 6. prioritás, GINOP, VP) 3. Fenntartható vízgazdálkodás (KEHOP) 4. Megyei környezet- és hulladékgazdálkodási program (KEHOP)

25 2014. II. felében meghirdetni tervezett pályázatok*
OP neve Felelős tárca Pályázati kiírás címe Pályázati kiírás keretösszege (Mrd Ft) GINOP NGM Fiatalok vállalkozóvá válása 4,0 Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek EFOP EMMI Kisgyermekkori nevelés támogatása 1,5 Felzárkóztató egészségügyi szakképzési program 0,7 KEHOP NFM Ivóvízminőség-javítás 8,7 Szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések 50,0 *Az 1509/2014. (IX. 16.) Korm. hat alapján 25

26 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Területfejlesztési, területi tervezési és
szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP