Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

M AGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL Készítette: Giligor Anita Geográfus MsC.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "M AGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL Készítette: Giligor Anita Geográfus MsC."— Előadás másolata:

1 M AGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL Készítette: Giligor Anita Geográfus MsC

2 T RIANON ELŐTT Magyarország létrejötte a magyar törzsek kárpát-medencei honfoglalásához köthető. Ettől kezdve több mint 1000 éven át Magyarország története a Kárpát-medence történetével volt azonos. A magyar államalapítástól egészen 1918-ig a magyar történelem egyben a Magyar Királyság történetét is jelentette, annak valamennyi lakójával együtt.

3 T RIANON UTÁN 1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól, a trianoni békeszerződés megkötésétől Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódik.

4 R OMÁNIAI MAGYAROK Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését a Román Királysággal Az 1920-as trianoni béke kimondta, hogy ahol a magyarság aránya nagyobb mint 20%, ott az államnak etnikai autonómiát kell biztosítania A II. világháború alatt, a második bécsi döntés következtében Magyarország visszakapta Erdély magyarlakta területeinek többségét, Észak-Erdélyt. A terület négy évig tartozott a magyar államhoz.

5 1946-ban kommunista ideológia alapján folyó üldözéseknek számos magyar is áldozatul esett ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával ismét több ezer magyar személyt, főleg diákokat és értelmiségieket zártak börtönbe, sokakat ki is végeztek közülük ben a hatalmat Nicolae Ceauescu vette át, aki személyi kultuszt épített ki, fokozta a politikai elnyomást és nyíltan magyarellenes volt. Az 1989-es forradalom magyar–román egyetértésben indult március 19-én Marosvásárhelyen etnikai zavargás tört ki es években csökkentek a magyarellenes atrocitások, ám még mindig havonta hallani híreket, hogy magyarokat bántalmaznak.

6 S ZLOVÁKIAI MAGYAROK A csehszlovák–magyar államhatárt nem etnikai, hanem stratégiai, gazdasági és közlekedési szempontok alapján húzták meg. A trianoni békeszerződés értelmében mintegy 1 millió 70 ezer magyar anyanyelvű került a frissen kikiáltott Csehszlovákiához, a mai Kárpátalja területét is beleértve. Az november 2-án hozott első bécsi döntés alapján Magyarország km 2 területet kapott vissza. Az 1947–49 között végrehajtott csehszlovák–magyar lakosságcsere 1946–47 telén ezenkívül mintegy 44 ezer magyar személyt, férfiakat, nőket, gyerekeket és öregeket Csehországba deportáltak, ahol mezőgazdasági kényszermunkát végeztettek velük,

7 Reszlovakizáció - ennek keretében magyar személy szlováknak nyilvánította magát, hogy visszakaphassa állampolgárságát és elkobzott tulajdonát. Az november 17-én Csehszlovákiában kirobbant bársonyos forradalom új korszakot nyitott a szlovákiai magyarok történetében is január 1-jétől Szlovákia független állammá vált, amelynek kormánya ismét a magyarság jogait korlátozó politikát folytatott ben a szlovák parlament elfogadta a nyelvtörvényt, amely a Felvidéken lakó magyarokra igen nagy hátrányt jelent.

8 K ÁRPÁTALJAI MAGYAROK Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása Az elszakított területek közül Kárpátalja a következő államok kötelékébe tartozott:  1920-ig Magyarország  /39 Csehszlovákia (Podkarpatszká Rusz)  1938/ Magyarország  Csehszlovákia része szovjet megszállás alatt  Szovjetunió ( Kárpátontúli Ukrajna, Ukrán SZSZK)  1991-től Ukrajna része.

9 Az 1910-ben az utolsó objektív népszámlálás idején magyart írtak össze Kárpátalja területén. A trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során magyart írtak össze.

10 V AJDASÁGI MAGYAROK 1941 tavaszán Bácskát visszacsatolták Magyarországhoz, Bánát pedig német fennhatóság alá került őszén a titói hatalom két hónapig katonai közigazgatást vezetett be, és a jugoszláv partizánhadsereg a délvidéki magyarság ellen szervezett népirtást hajtott végre. Az életben maradottak egy részét örökre száműzték otthonukból, a házaikba szerb és montenegrói családokat telepítettek. Később Tito igyekezett elfeledtetni a partizánok által elkövetett ös mészárlásokat. Vajdaságban hivatalossá tette a magyar nyelvet, az utcai feliratoktól kezdve a hivatalos dokumentumokig mindent magyarul is kiírtak.

11 1990-ben, a milosevicsi soviniszta rendszer hatalomra jutásával megkezdődött a délvidéki magyarság újabb tragikus kálváriája. Az 1990-es évek óta folyamatos volt a magyarság politikai megfélemlítése. A Szerbia kormányát irányító demokratikus koalíció megtagadja mind a területi, mind a gazdasági vagy etnikai autonómiát a Vajdaságtól. A délszláv háború óta is időnként előfordul magyarokkal szembeni tettlegesség, de azóta fokozatosan javult a helyzet.

12 H ORVÁTORSZÁGI MAGYAROK Míg a mai Horvátország területén 1910-ben még 208 településen élt száznál több magyar, és a magyarság létszáma összesen 70 ezer volt, 1921-re a száz főnél népesebb magyarságú települések száma 108-ra csökkent, összesen 52 ezer magyarral. A továbbiakban a fogyás már kisebb ütemű, de területileg eltérő mértékű volt. A szerb hadsereg a délszláv háború idején megszállta Északkelet-Horvátország területét, ahol létrehozták a Szerb Krajina nevű államot. A szerb katonai egységek több településen meggyilkoltak a horvátok mellett magyar polgárokat is.

13 S ZLOVÉNIAI MAGYAROK A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében alakultak ki. Sorsuk azóta Jugoszlávia, illetve 1991 óta Szlovénia államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz. Zömükben Muravidék (Prekmurje) történelmi régióban élnek.

14 Közigazgatásilag ez jelenleg a kissé nagyobb Pomurska szlovéniai régió része. A muravidéki magyarok két csoportra oszthatóak, az egyik az őrségi (az Őrség szlovéniai részét a magyarok által is használt helyi elnevezéssel Goricskónak - Goričko - is nevezik), a másik a Lendva-vidéki magyar tömb. Az előbbiek az első világháború előtt Vas vármegyéhez, az utóbbiak Zala vármegyéhez tartoztak.

15 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "M AGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL Készítette: Giligor Anita Geográfus MsC."

Hasonló előadás


Google Hirdetések