Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Műszeres analitika vegyipari területre A mérés, műszeres analitika

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Műszeres analitika vegyipari területre A mérés, műszeres analitika"— Előadás másolata:

1 Műszeres analitika vegyipari területre A mérés, műszeres analitika

2 0.1 A mérés fogalma A méréskor valamilyen jellemző mennyiségét határozzuk meg, úgy, hogy azt valamihez (mértékegység) hasonlítjuk. Így az eredmény két részből áll: számérték és mértékegység. Egyik a másik nélkül semmit sem ér! (Egy szakállas vicc: a kapitány látja, hogy a hajósinas mért valamit és megkérdezi tőle: – Mennyi? – A hajósinas válaszol: – Harminc. – Mi harminc? – kérdi a kapitány. – Mi mennyi? – felel a hajósinas.)

3 0.2 A mértékegységek Mértékegységek régen, már az ókorban is voltak. A hosszúság régi egységei testméretekhez kapcsolódtak: a hüvelyk, az arasz, a könyök, a láb. Nagyobb hosszúságegységek inkább a távolságokhoz: lépés, napi járás (járóföld), később a mérföld volt. Az űrmértékek egy része is ilyen volt: csipet, marék ( drakhma a g ö r ö g drax = mar é k sz ó b ó l ), más részük tárgyakhoz kapcsoló- dott: zsák, kosár, puttony, mérő, véka, tömlő, kulacs, hordó. Tevékenységhez kötött mértékek: idő – miatyánk, távolság – napi járás, köböl űrmérték és területegység, mivel ennyi mag kellett az adott terület bevetéséhez. Ezek a mértékek nagyon különbözőek lehettek, ezért vezet- ték be a mértékrendszereket (MKS, CGS, technikai, SI). Régi mértékegységeket ld. a függelékben.függelék Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)

4 0.3 Az SI mértékrendszer (olvasmány) A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul. A jelenleg használt SI mértékegység- rendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (General Conference on Weights and Measures) fogadta el 1960-ban. A korábbi, nemzetközileg is elfogadott mértékegységrendszert MKSA-nek nevezték, amely a méter, a kilogramm, a másodperc (secundum) és az amper mértékegységeken alapult, nevét ezek kezdőbetűiből alkották. Ezt egészítették ki később (1948-ban) 3 alapmérték- egységgel: a erő (newton), az energia (joule) és a teljesítmény (watt) egységekkel. A mértékegységek rendszerét az alapegységek, a kiegészítő egységek és a velük leírható származtatott egységek alkotják. A mértékegységek nagyságrendjét a prefixumok (előtagok) adják meg. A Magyar Népköztársaságban már 1960-tól az SI figyelembevételével készült kormány- rendelet (50/1960. Korm. sz.) szabályozta a mértékegységek használatát ben megjelent az MSZ 4900 „Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége” című magyar szabvány, amely teljes egészében a nemzetközi mértékegységrendszert használta, de kötelező használatát nem írta elő ban kiadták a 8/1976.(IV. 27) MT. sz. miniszter- tanácsi rendeletet, amely már előírta az SI rendszerre való kötelező áttérést. Ez a rendelet az SI kizárólagos, kötelező használatát (azaz más mértékegységek használatának tilalmát) január 1-jétől írta elő. A Magyar Köztársaság országgyűlése az évi XLV. törvény 1. mellékletében ismét meghatározta a szabványos magyar mértékegység- rendszer alapjait, az 1976 óta ismertté vált tudományos eredmények figyelembevételével. Jelenleg (2008-ban) ez az idevágó joghatályos előírás. Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

5 0.4/A Az SI alapegységek A mennyiségmértékegység nevejelenevejele hosszℓméterm tömegmkilogramm*kg időtmásodpercs elektromos áramerősségI (nagy i)amperA abszolút hőmérsékletTkelvinK anyagmennyiségnmólmol fényerősségIvIv kandelacd Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

6 0.4/B Származtatott SI egységek nevejele sz á rmaztat á sa m é rt é kegys é g neve jele területA= ℓ 2 négyzetméterm2m2 térfogatV= ℓ 3 köbméterm3m3 t ö megkoncentr á ci ó ρBρB = m/V kilogramm per k ö bm é ter kg/m 3 sebességv= ℓ/t m é ter per m á sodperc m/s gyorsulása= v/t = ℓ/t 2 m é ter / m á sodperc 2 m/s 2 erőF= m·a newton (kg·m/s 2 ) N mech. fesz., nyom á s p= F/Apascal (N/m 2 )Pa munka, energiaW, E= F·ℓjoule (N·m)J teljesítményP= W/t = U·Iwatt (J/s = V·A)W elektromos t ö lt é s Q= I·tcoulomb (A·s)C feszültségU= W/QvoltV anyagm. koncentr á ci ó c= n/V mol per k ö bm é ter mol/m 3

7 0.4/C Az SI egységek SI mértékegységek I-II. 2 DVD lemez Ft ismertető megnézés letöltésmegnézésletöltés Eddig ismeretlen oldaláról ismerhet- jük meg a fizika és a mérés történe- tét. Hogyan jött létre az időmérés, vagy mi a méter etalon, de betekint- hetünk az ifjú James Watt kaland- jába is a bányalóval. Szabó Sipos Tamás sajátos humo- rú, szórakoztató rajzfilmje Avar István felejthetetlen hangján vezeti be a nézőket a mérés történetébe, és az egységes mértékegység- rendszer sajátos világába. A hat részes sorozat igazi ritkaság. Sokak örömére végre megjelent DVD-n. Az SI sorozat garantált szórakozás – és tanulás – gyermek- nek, felnőttnek egyaránt.

8 0.4/D Az SI prefixumok Forrás: SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum ElőtagJeleSzorzóElőtagJeleSzorzó hatvánnyalszámnévvelhatvánnyalszámnévvel yotta-Y10 24 kvadrillió ––10 0 egy zetta-Z10 21 trilliárd deci-d10 −1 tized exa-E10 18 trillió centi-c10 −2 század peta-P10 15 billiárd milli-m10 −3 ezred tera-T10 12 billió mikro-µ10 −6 milliomod giga-G10 9 milliárd nano-n10 −9 milliárdod mega-M10 6 millió piko-p10 −12 billiomod kilo-k10 3 ezer femto-f10 −15 billiárdod hekto-h10 2 száz atto-a10 −18 trilliomod deka- da (dk) 10 1 tíz zepto-z10 −21 trilliárdod ––10 0 egy yokto-y10 −24 kvadrilliomod

9 5/A Analitika Az analitika, analízis elemzést jelent. Az elemzés többféle lehet. Célját tekintve –minőségi és –mennyiségi; módszerét tekintve –klasszikus és –műszeres; az anyagra való hatása szerint –roncsolásos és –roncsolás nélküli; a felhasznált anyag mennyisége szerint –hagyományos és –mikroelemzés lehet.

10 5/B Az analitikai módszerek lépései 1. Mintavétel (a tervezéstől a tartósításon át a beszállításig) 2. Laboratóriumi minta előkészítése 3. Kalibrálás és mérés 4. Eredmények számítása 5. Eredmények értékelése és megbízhatóságának becslése A következőkben röviden szó lesz az 5. és az 1-2. lépésről, részletesen azonban a 3-4. lépést tárgyaljuk.

11 5/C Műszeres analitika Az anyagnak, vagy az abból előállított reakcióterméknek valamilyen jellemzőjét mérve elektromos jelet kapunk, ami a vizsgált anyag minőségével és/vagy mennyiségével (egy- értelmű) kapcsolatban van. A főbb módszer csoportok a következők: Elektrokémiai mérések potenciometria (pl. pH mérés), konduktometria, polarográfia, stb. Optikai (fénnyel kapcsolatos) mérések refraktometria, polarimetria, fotometria, stb. Hővel kapcsolatos mérések termometria, derivatográfia, égéshő mérés, stb. Elválasztásos vizsgálatok (kromatográfia).

12 A jel és a mért mennyiség kapcsolata Az elektromos jel (pl. U), amit kaptunk, szerencsés esetben arányos a mért mennyiséggel pl. koncentrációval. jel (U, V) koncentráció U ~ c  A jel és a koncentráció hányadosa az érzékenység (S). tg  = S

13 A további fejezetek Mérési hiba, mérési adatok értékelése Mintavétel Elektrokémiai mérések Optikai mérések Kromatográfia Módszer validálás


Letölteni ppt "Műszeres analitika vegyipari területre A mérés, műszeres analitika"

Hasonló előadás


Google Hirdetések