Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ALAPVETŐ MÉRÉSEK. Bevezetés n Méréssel kapcsolatos előzetes ismeretek felelevenítése. Csoportok alakítása. Csoportmunka. n Mennyiségi tulajdonságok: hosszúság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ALAPVETŐ MÉRÉSEK. Bevezetés n Méréssel kapcsolatos előzetes ismeretek felelevenítése. Csoportok alakítása. Csoportmunka. n Mennyiségi tulajdonságok: hosszúság."— Előadás másolata:

1 ALAPVETŐ MÉRÉSEK

2 Bevezetés n Méréssel kapcsolatos előzetes ismeretek felelevenítése. Csoportok alakítása. Csoportmunka. n Mennyiségi tulajdonságok: hosszúság terület térfogat -űrtartalom tömeg hőmérséklet idő n Önálló hallgatói feldolgozás: az SI mértékegységrendszer ismerete és alkalmazása

3 A mérések általános menete n 1. A mérés fogalma: A mérés összehasonlítás. Eredménye a mérőszám és a mértékegység szorzata n 2. A mérés logikai menete: A mérendő kiválasztása A mennyiségi tulajdonságok érzékelése és megnevezése A mérendő mennyiségi tulajdonság megnevezése A mennyiségi tulajdonság fogalma, jele A mennyiségi tulajdonság mértékegységei és értelmezésük F önkényes: F régi, emberi mérték: F nemzetközileg elfogadott, SI:

4 A mérés menetének folytatása A mérés eszközének vagy eszközeinek megismerése A mérés menetének megfogalmazása Viszonyítás Becslés Mérés Becslés és a mérés eredményének összehasonlítása és minősítése A mérés eredményének gyakorlati alkalmazása

5 Hosszúságmérés

6 n A hosszúság fogalma - alapmennyiség n jele: l, s, h, d, r, ….. n Mértékegységei: F önkényesen választott pl. bot hossza, pénzérme átmérője……. F emberi mértékek: az ujjakkal, a karral, a lábbal kapcsolatos mértékek ismerete. Feladat: a, a mesékben használt mértékek összegyűjtése, a mértékek értelmezése. b, a mértékek rajzbeli megfogalmazása c, SI mértékegységrendszer mértékei és értelmezésük d, m - fogalma

7 A méter etalon deciméter (dm) - a méter tizedrésze (1 x m) centiméter (cm) - a méter századrésze (1×10 -2 m) milliméter (mm) - a méter ezredrésze (1×10 -3 m) mikrométer (µm) - a méter milliomodrésze (1×10 -6 m) nanométer (nm) - a méter milliárdodrésze (1×10 -9 m) pikométer (pm) - a méter billiomodrésze (1× m) femtométer (fm) - a méter billiomodrészének ezredrésze (1× m) A méter törtrészei

8 A méter fogalom időrendi sorrendje a méter története - n A Francia Nemzetgyűlés -- a hosszmérték új mértékegysége a méter, amely a Föld Párizson áthaladó délkörének negyvenmilliomod része. n Megmérik a Párizson áthaladó délkör Dunkerque és a Barcelona melletti Monjuick közötti távolságot, minek eredményét egy véglapos méterrúdon rögzítik. (ősméter) n A méter bevezetése Magyarországon. n Az iparilag fejlett államok Anglia és az Egyesült Államok kivételével elfogadják a méter bevezetését szeptember 24-én Párizsban kisorsolnak 30 db méterrúd másolatot. n A VII. Súly ­és Mérésügyi Nemzetközi Konferencia a vörös kadmium hullámhosszát fogadta el a méter definíciójaként. n A XI. Súly- és Mérésügyi Nemzetközi Konferencián, a Cd helyett a 86-os tömegszámú kripton izotóp sugárzására alapozott meghatározást iktatták törvénybe. n A Méter Definíció Tanácsadó Bizottság Párizsban, elfogadta BAY ZOLTÁN javaslatát az etalonképzés új módjára. n

9 Bay Zoltán ( ) n Századunk kiemelkedő kísérleti fizikusa, hazánkban az első atomfizikai tanszék alapító professzora n a hold-radarkísérlet létrehozója (1946) n a fényre szabott méter megalkotója (1983) (A métert a másodperchez és a fény vákuumban mért sebességéhez köti. Ma egy méter az a távolság, mennyit a fény 1/ s alatt megtesz)

10 F/1. Munkaasztal szélességének becslése mérése n A mérendő távolság azonosítása n A mértékegység-választás és mérés a, …………… „ mértékegység értelmezése” : ……………. a mérés menete: …………... becslés = mérés = összehasonlítás: ……………. b,…………… „mértékegység értelmezése”: ……………. a mérés menete: ………... a becslés = a mérés = összehasonlítás: …………….

11 c, ………… A mérőeszköz megismerése: ……………... „A mértékegység értelmezése” : ……………. A mérés menete: ……….. Becslés = …….. Mérés = …….. Összehasonlítás: …... F/2. 60 cm hosszú tárgy megnevezése a, ……………………. b, a becslés ellenőrzése méréssel F/3. Hosszúságmérés jelentősége a gyakorlatban A lehetőségek összegyűjtése, felsorolása

12 Területmérés

13 n A terület fogalma: n Származtatott mennyiség. n Jele: n Mértékegységei: n Régi mértékek: kateszterihold (1600 négyszögöl), magyarhold (1200 négyszögöl), négyszögöl. n SI mértékek: négyzetméter (m 2 ), hektár (ha) 1 négyszögöl = ……………. m 2 1 hektár = ……………. m 2 Feladat: Füzetlap területének becslése, mérése Önkényesen választott mérték: ………….. A mérés módja: ……... Becslés: ……. A mérés elvégzése és eredménye: …….

14 Feladatok n 1 cm 2 -nyi terület lerajzolása (becslése) a becslés ellenőrzése méréssel mértékegység megnevezés mérés elvégzése becslés értékelése a mérés tükrében n 9 cm 2 -nyi terület lerajzolása (becslése) A becslés ellenőrzése méréssel mértékegység megnevezése mérés elvégzése becslés értékelése a mérés tükrében n Területmérés a gyakorlatban

15 n A tenyér területének becslése mérése A tenyér lerajzolása mértékegység megválasztása: cm 2 mérőeszköz kiválasztása: ………………. mérés módjának meghatározása: ………….. Becslés: ……….. cm 2 Mérés elvégzése Mérés eredménye: ……………... cm 2 n Teljes testfelület kiszámítása ha a tenyér területe a teljes felület 1 %-a. A számítás eredménye: …….cm 2 = …....m 2


Letölteni ppt "ALAPVETŐ MÉRÉSEK. Bevezetés n Méréssel kapcsolatos előzetes ismeretek felelevenítése. Csoportok alakítása. Csoportmunka. n Mennyiségi tulajdonságok: hosszúság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések