Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU K+F+(I) struktúrái A tudomány- és innovációpolitika intézmény- és eszközrendszere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU K+F+(I) struktúrái A tudomány- és innovációpolitika intézmény- és eszközrendszere."— Előadás másolata:

1 Az EU K+F+(I) struktúrái A tudomány- és innovációpolitika intézmény- és eszközrendszere

2 A Kutatás-Fejlesztés Európai Intézményrendszere Az EU saját kutatásai (intézményei) Az EU közösségi kutatásai (intézményei) Európai (kormányközi és más) együttműködések Nemzeti kutatási (és innovációs) rendszerek Kutatóhelyek (K+F):Közös Kutatóközpont (JRC) és kutatóintézetei,, EIT KERETPROGRAMO K CERN, ESA, EMBL, ESO, ESRF Nemzeti kutatóhelyek (akadémia), nemzeti KKV-k (ipar) EC kormányzati (politikagyártó- és végrehajtó) szervek Közös Kutatóközpont (JRC) és kutatóintézetei, Kutatási Főigazgatóság (Research DG) Tanácsadó szervezetek Európai Tudományos Tanács (ERC), Európai Tudományos Tanácsadó Testület (EURAB) Európai Tudományos Tanács (ERC), Közös Kutatóközpont (JRC) és kutatóintézetei Alapítványok, Ügynökségek Európai Tudományos Alapítvány (ESF) Nemzeti kutatás- fejlesztési ügynökségek Hálózatok (kormányközi összefogás) EIROFORUM, COST, EUREKA

3 Az ERA-intézmények rendszerezésének szempontjai Különbségtétel: Uniós intézmények és ERA- szereplők Szempont (1): Milyen mértékben „uniós” az intézmény? Szempont (2): Milyen tevékenységet végez (kutatóhely, támogató, politikaformáló stb.)

4 Az EU központi K+F-szervei Kutatási Főigazgatóság (Research DG) Az Európai (EC) Bizottság része: Kutatás-fejlesztési „minisztérium” analogonja, vagyis a tudománypolitika tervezése, foganatosítása (végrehajtás) a feladata Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center, JRC) A JRC az Európai Unió tudományos és technológiai kutató „laboratóriuma”, az Európai Bizottság része.

5 Az EU központi K+F-szervei Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center, JRC): Az európai „MTA” Külön fõigazgatóságként szerepel az Európai Bizottság szervezetében A) Tudományos tanácsokkal és technikai tudással segíti az EU politikáinak kialakítását, (B) kutatásokat végez, közvetlen támogatást biztosít bizonyos fõigazgatóságoknak és a versenyképességgel összefüggõ tevékenységeket is végez stratégiai kapcsolatban a tudományos és üzleti közösséggel. Független a magán vagy nemzeti érdekektõl Öt tagállamban mûködõ hét kutatóintézetének célterületei: (1) az élelmiszerek, (2) a vegyipari termékek és az egészségügy biztonsága, a környezetvédelem,a fenntartható fejlõdés és a nukleáris biztonság.

6 Az EU központi K+F-szervei Terv: Európai Technológiai Intézet (European Institute of Technology) – az európai MIT Javaslat: 2005 tavasza, várható: 2009 Cél: Európai felsőoktatás és kutatás jelenlegi széttagoltságának megszűntetése Minta: MIT, az akadémiai és vállalkozói szféra közti „tudástranszfer” intézménye Működés: állomány kialakítása: egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok delegáltjainak egy szervezetbe integrálása Területek: „transzdiszciplináris” (mechatronika, bioinformatika) [TUDOMÁNYTERÜLETEK], „interdiszciplináris” (zöld energia, éghajlatváltozás, ököinnováció, elöregedő társadalom) [TÉMATERÜLETEK]

7 Az EU központi K+F-szervei Az Európai Kutatási Tanács (ERC) és koncepciója „Annak ellenére, hogy a 6. KP-nak már fontosabb eleme az alapkutatás támogatása, mint a korábbi Keretprogramoknak, sok kutató úgy véli, hogy ez nem elegendõ,és új mechanizmusokra van szükség a probléma kezeléséhez.” Az ERC legfõbb feladata a nagyon erõs európai versenyeztetési alapon a tudomány bármely területén Európában nagyobb kritikus tömeg, kevesebb átfedés, jobb eredményeket irányító iroda Tudományos tanács, amelynek tagjait maguk a tudósok fogják megválasztani

8 Az EU központi K+F-szervei

9 Európa hálózatos K+F szervezetei Kormányközi „laboratóriumok” Közös jellemzők: európai kormányközi szerződés, európai székhely, közösen létrehozott kutatási infrastruktúra, használat a hozzájárulás mértékében Európai Nukleáris Kutatási Szervezet – CERN (székhely: Genf) Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium – EMBL Európai Ûrügynökség – ESA Európai Déli Obszervatórium – ESO (létesítmény: Chile) Európai Szinkrotronsugárzási Laboratórium – ESRF Laue-Langevin Intézet – ILL

10 Európa hálózatos K+F szervezetei Kormányközi: Európai Tudományos és Technikai együttműködés (COST) A legnagyobb múlttal rendelkező kormányközi együttműködés Európában ezen a területen (1971) A nemzeti szintű kutatások koordinációs támogatása; gyakorlatban: a koordinációs költségek finanszírozása (utazások, konferenciák stb.); a kutatásfinanszírozás továbbra is állami kompetencia Kezdettől fogva nagyobb regionális hatáskör, mint az EU-intézményeké (Közép-Kelet-Európa!) „Bottom-up” modell: központi kutatáspolitika alkalmazása helyett „alulról” szerveződő tevékenység

11 Európa hálózatos K+F szervezetei Európai Tudományos Alapítvány (ESF) Az ESF a tudományos kutatás támogatásáért felelõs nemzeti (nem kormányzati) szervezetek európai szövetsége, amelyet 1974-ben hoztak létre. Magyarországot az MTA és az OTKA képviseli. Területek: orvostudományok, az élet- és környezetvédelmi tudományok, a fizikai és mérnöktudományok, a humán tudományok és a társadalomtudományok. Szempontok [hívószavak]:, tudományos kiválóság és az európai hozzáadott érték. „ ú j tudományos fejlõdést” határozzanak meg és dolgozzanak ki, valamint, hogy multidiszciplináris természetûek legyenek.

12 Európa hálózatos K+F szervezetei Európai Tudományos Alapítvány (ESF) ESF-támogatás: részesedésarányos (nemzeti részvétel függvénye) ESF-Programok: Az ESF egyik új eszköze, amellyel a kutatás kollaboratív támogatását kívánja megoldani az EUROCORES (az Európai Tudományos Alapítvány programja akutatási együttmûködés fokozására) program. A program kidolgozásakor az EU Keretprogramjainak a kiegészítése volt a cél, mivel a KP-ok nem fednek le minden tudományterületet. Az EUROCORES lehetõséget teremt az alapkutatás európai szintû támogatására is.

13 A Kutatás-Fejlesztés Európai Intézményrendszere Az EU saját kutatásai (intézményei) Az EU közösségi kutatásai (intézményei) Európai (kormányközi és más) együttműködések Nemzeti kutatási (és innovációs) rendszerek Kutatóhelyek (K+F):Közös Kutatóközpont (JRC) és kutatóintézetei,, EIT KERETPROGRAMO K CERN, ESA, EMBL, ESO, ESRF Nemzeti kutatóhelyek (akadémia), nemzeti KKV-k (ipar) EC kormányzati (politikagyártó- és végrehajtó) szervek Közös Kutatóközpont (JRC) és kutatóintézetei, Kutatási Főigazgatóság (Research DG) Tanácsadó szervezetek Európai Tudományos Tanács (ERC), Európai Tudományos Tanácsadó Testület (EURAB) Európai Tudományos Tanács (ERC), Közös Kutatóközpont (JRC) és kutatóintézetei Alapítványok, Ügynökségek Európai Tudományos Alapítvány (ESF) Nemzeti kutatás- fejlesztési ügynökségek Hálózatok (kormányközi összefogás) EIROFORUM, COST, EUREKA

14 A tudománypolitika megvalósításának eszköze: a Keretprogramok A keretprogramok fontosabb jellemzői Időtartam: általában 5 év (6: , 6: ) Középpontjában a két fő tud.pol. cél: ipar versenyképességének (tágabban: EP) és az EU közösségi politikáinak támogatása adott területeken tagországokban ERA-intézményeinek együttműködési feltételeit hivatott megteremteni: költségvetés fő része a nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra fordul l meghatározott, kiemelt tudományterületek (tematikus prioritások), horizontális támogatások (innováció, képzés, mobilitás, infrastruktúra) „eszközök (instruments)”: előre meghatározott projekttípusok részvételi szabályok (tagorszáok: MS, társult országok: AC stb)

15 A tudománypolitika megvalósításának eszköze: a Keretprogramok Értsd (gyakorlat) … Központi kutatásfinanszírozási rendszer, amelyben, az EC többnyire (=kizárólag) a nemzetközi együttműködésben végzett kutatási projekteket támogatja, a keretprogram költségvetéséből, adott sémák szerint: a projektek jellegét a legtöbb tekintetben előírja (célok, tematika, szerkezet, költségvetés stb.)

16 A 6. Keretprogram: Három „aktivitási terület”: 1. Az európai kutatás koncentrálása és integrálása Koncentrálás: tematikus koncentráció a kiemelt területeken („ipari versenyképesség” történeti és mindenkori értelmezése) > Tematikus alprogramok Élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában (LIFE), Az információs társadalom technológiái (IST), Nanotechnológia és nanotudományok, többfunkciós tudásalapú alapanyagok, új termelési eljárások és berendezések (NANO), Repüléstechnika és ûrkutatás (SPACE), Élelmiszerminõség és -biztonság (FOOD), Fenntartható fejlõdés, globális változások és ökoszisztémák (SUSTDEV), Állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban (CITIZENS).

17 A 6. Keretprogram: : tematikus tendenciák viszonylagos állandóság, változó prioritások: költségvetés (pl. ICT) tényezők: történet (iparorientáltság), globális „tudománydinamika” és felzárkózási kényszer

18 A 6. Keretprogram: Három „aktivitási terület”: 1. Az európai kutatás koncentrálása és integrálása Integrálás: közösségi politikák és a tudománypolitika előmozdítása A felsorolt hét tematikus prioritáson túlmenõen ehhez a fejezethez tartoznak a következõ tevékenységek is („a kutatás szélesebb köréhez tartozó tevékenységek”): Az EU politikák támogatása a tudomány és kutatás eszközeivel, A tudomány és technológia új szakterületei (NEST), Nemzeti kutatási akciók hálózatba szervezése, Kis- és középvállalkozások részvételével folyó speciális akciók (SME), Akciók a nemzetközi együttmûködés területén. Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenysége.

19 A 6. Keretprogram: Három „aktivitási terület”: 2. Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása A kutatás és innováció kérdéskörével kapcsolatos tevékenységek (az innováció ösztönzése, a kutatási eredmények hasznosítása, a technológiatranszfer elõmozdítása, a kockázati tõke bevonásának megkönnyítése, a szellemi tulajdon hatékonyabb védelme). Humán erõforrások és mobilitás (a kutatók mobilitásának ösztönzése és megkönnyítése, kiváló kutatócsoportok támogatása, Európa vonzerejének növelése harmadik országok felé, ösztöndíjak, stb.). A kutatási infrastruktúra fejlesztése (a határokon átívelõ hozzáférés elõmozdítása, hálózatba szervezés, a fenntartás és hasznosítás európai szintre emelése, új létesítmények létrehozása). Tudomány és társadalom (a társadalom tájékozottságának növelése a tudománnyal és kutatással kapcsolatos kérdésekben, a kutatási szféra és a nagyközönség közötti párbeszéd erõsítése, a kutatással összefüggõ etikai normák és értékek kidolgozása és elterjesztése, a tudomány és kutatás társadalmi elfogadottságának növelése).

20 A 6. Keretprogram: Három „aktivitási terület”: 3. Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése A kutatási tevékenységek koordinációja. (A nemzeti és európai kutatások koordinációjának támogatása, a nemzeti programok kölcsönös megnyitása, nemzeti kutatási tevékenységek európai hálózatba szervezése, a nemzeti és uniós tudomány- és technológiapolitikák öszszehangolt fejlesztése.) Kutatási és innovációs politikák kialakítása.

21 A 6. Keretprogram: : szerkezet

22 A 6. Keretprogram: Insturmentumok, támogatási sémák = projekttípusok A specifikus célzott kutatási projektek (STREP) [„kicsik”] A résztvevõknek az alábbi két projektforma közül kell választaniuk, illetve kombinálhatják is a kettõt: új ismeretek megszerzésére irányuló kutatási és technológiafejlesztési projekt, mely vagy új termékeket, eljárásokat vagy szolgáltatásokat fejleszt ki, vagy a társadalom és a közösségi politikák egyéb szükségleteinek felel meg; a potenciális gazdasági elõnyökkel járó új technológiák megvalósíthatóságát igazoló demonstrációs projekt, amely azonban nem használható fel közvetlen kereskedelmi célokra. A projekt jellemzõen 2-3 évig tart, csak kivételes és kellõen indokolt esetben

23 A 6. Keretprogram: Insturmentumok, támogatási sémák = projekttípusok Kutatás-fejlesztés és demonstráció A specifikus célzott kutatási projektek, STREP Integrált projektek, IP: résztvevők: ipar+akadémia, cél: szolgáltatás vagy termék (eredményorientált), jelleg: kockázatosabb befektetés, feltétel: hasznossági terv és hatáselemzés, időtartam: 3-5 év Kiválósági hálózatok, NoE: résztvevők: tudományos iskolák, kutatóközpontok, cél: kiemelt tudományterületeken „kritikus tömeg”, az elaprózódás ellen, időtartam: 5 év Egyéb tevékenység Koordinációs akciók, CA: konferenciák, hálózatépítés stb: stratégiai tevékenység Specifikus támogató akciók, SA: ld. Koordinációs akciók

24 A 6. Keretprogram: : szerkezet II A Keretprogramban folytatható tevékenységek Támogatott Akciók TematikusHorizontális ~ típusa, tevékenysé g szerint Kutatási és technogia- fejlesztési projektek Demonstrációs projektek Innovációs, képzési, mobilitási, infrastruktúrális támogatás EszközökNoE, IP, STREP, CA, SAEgyéb

25 Az EC pénzügyi részvételének mértéke projekttípusok szerint (Forrás: OM)

26 A 7. Keretprogram: Igények és változások 6. Keretprogram: bonyolult és sokszor áttekinthetetlen szerveződés (Projektek a Keretprogram áttekintésére!) Merev és túlszabályozott finanszírozási rendszer (instrumentumok) Az alapkutatás helyének változatlan kérdése > Változások a 7. keretprogramban

27 EP – tudományos kiválóság? (Royal Society, 2004)

28 EP – tudományos kiválóság? (King, 2004)

29 EP – tudományos kiválóság? (EC, 2004)

30 A keretprogramok értékelése I.

31 A keretprogramok értékelése II. „A téves diagnózistól a téves szakpolitikáig” (Dosi, Llerena, Labini, 2005)? Az EP-hipotézis (erős európai tudomány, gyenge hasznosulás) téves premisszákon nyugszik A probléma nem a két „pólus” (akadémia, ipar) kapcsolatának gyengesége, hanem a két pólus (relatív) gyengesége Ipar/innovációgyengítő tényezők: relatíve csekély (1) jelenlét az új technológiai paradigmákra épülő területeken (ICT, biotechnológia), (2) innovációs „hajlandóság”, (3) részvétel a nemzetközi oligopóliumokban.

32 A keretprogramok értékelése II. A keretprogramok célrendszere (Dosi, Llerena, Labini, 2005) „A kutatási pályamunkák elbírálásánál azok élveznek nagyobb prioritást, amelyek a gyakorlati előnyöket hangsúlyozzák: a felhasználók bevonását (beleértve a társfinanszírozást), az egyetemek szellemi tulajdonjogból nyomán való részesedésé stb., továbbá jelentős közpénzeket fordítottak olyan előrejelzési tevékenységekre, amelyek az alkalmazások jövőbeni lehetőségeit körvonalazzák.” (Pavitt, 2001) Bürokrácia és lobbitevékenység növekvő szerepe A tényleges kutatási célok elkendőndőzése és „hívószó-ipar” („citizenship”, ‘”cohesion” stb.) Kiválósági hálózatok: „kimondottan megakadályozzák az EU-források kutatási hasznosulását” A másik pólus (ipar) reakciója a „pre-competitív” paradigmára: közösségi források alkalmazása a saját befektetésekhez kockázatos peremterületeken

33 A keretprogramok értékelése II. A keretprogramok célrendszere (Dosi, Llerena, Labini, 2005) Integrált tudomány- és innovációpolitika helyett (1) erős tudománypolitika és (2) erős iparpolitika Az (1) az alapkutatás erősítését követelné meg az alkalmazás- és társadalmiigény-orientált kutatás forszírozása helyett A keretprogramok célt tévesztenek

34 A keretprogramok értékelése II. A programok szerepe az ERA-ban A keretprogramok és a többi ERA-tényező viszonya (Georghiou, 2001) Kérdésfeltevés: három alapvető, páneurópai K+F (ERA) -alakító program viszonya: FP-k, EUREKA és COST A kapcsolatrendszer vizsgált típusai: (1) Szekvenciális viszony, amelyben az egyik programhoz tartozó projektek kimenetei előkészítik valamely másik program sikerét („piacteremtő erő”) (2) Közös előnyök projektek közös támogatásából, amelyek mindkét szerveződés céljait támogatják (3) Implicit versengés amely az átfedésekből származik

35 A keretprogramok értékelése II. A programok szerepe az ERA-ban Szekvenciális modell: FP-k és EUREKA: „egyazon innovációs láncba szerveződnek”(Davignon, 1997) Értékelések: az ipari szereplők kevésbé lelkesek Társfinanszírozás-modell: kezdeményezések közösen támogatott (EC, EUREKA-résztvevők) projektekre Moderált siker („Klaszterek” mint fejlemény) Szekvenciális modell: FP-k és COST. Értékelés: COST mint az FP-k strukturális alapja. Versengés-modell: Történeti kép: FP-evolúció átveszi a COST- és EUREKA-funkciókat (bővítés: régiók, tématerületek [közlekedés pl.])

36 A keretprogramok értékelése II. A programok szerepe az ERA-ban Folyamatok: globalizáció, változó innovációpolitika, bővítés Eredmény: instabil, de létező munkamegosztás Szervezeti kötöttségek kialakulása, csekély alkalmazkodókészség A versengés hasznosságának kérdése (globalizáció) Nemzeti innovációs politikák vs. európai kollaboráció Megoldás: politikák elosztása a három között? Koordináció?


Letölteni ppt "Az EU K+F+(I) struktúrái A tudomány- és innovációpolitika intézmény- és eszközrendszere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések