Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhez Felsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhez Felsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális."— Előadás másolata:

1 A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhez Felsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium

2 Áttekintés Történeti háttér A felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterekben Jelenlegi helyzet, problémák, feladatok Kormányzati ösztönzők Lehetséges válaszok a gazdasági válságra Összegzés

3 Definíció A klaszter a gazdasági szféra szereplői között létrejött együttműködések szervezeti formája A kapcsolatok közös vagy kiegészítő termékeken, termelési folyamatokon, kulcstechnológiákon, természeti erőforrás szükségleteken, szakértői szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak A klaszterek általában földrajzilag koncentráltak

4 Dinamikus Klaszterek Klaszterek kialakulásának motivációi: – Költségoptimalizálás – Piaci részesedés növelése – Árbevétel maximalizálása Az első klaszterek a ’80-as években: – Számítástechnika – Szilikon-völgy – Média – Hollywood – Pénzügyek – New York, London – Autógyártás – Detroit, Dél-Németország – Textil,- és divatipar – Észak-Olaszország

5 Dinamikus Klaszterek Főbb jellemzői: – Alulról történő építkezés – Önkéntes alapon – Az együttműködés nem a tradicionális gazdasági társasági forma szerint alakult ki.

6 Klaszterek a fejlődő országokban Klaszterek kialakulásának jellemző vonásai: – EU 6-os keretprogram – Más EU-s fejlesztési programok – Fentről lefelé építkezés – Önkéntes alapon, de nem spontán – Nem átlátható és tisztázott hierarchia – Visszacsatolás hiánya

7 Felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterben 1.Tehetségek képzése és vonzása, amely hozzájárul mind a versenyképes tudásállományhoz a helyi gazdaságban, mind a helyi munkaerőpiac erősítéséhez. (TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program) 2. Összefüggésben az alapkutatásokkal, az egyetemek formális és informális technológiai támogatást nyújtanak speciális szaktudásukkal és képességeikkel a folyamatban lévő, alkalmazott kutatások területén. (ennek támogatása: TÁMOP 4.2.1; 4.2.2)

8 Felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterben 3.A FOI-k csatornaként is funkcionálnak a vállalatok számára, így azok hozzájuthatnak a nemzetközi akadémiai kutatási hálózatok aktuális tudásanyagához. 4.A FOI-kat ‘jó közösségi játékosként is’ említhetjük, mivel tudástranszferrel támogatják a vállalkozások kialakulását és növekedését, továbbá ők a ‘kreativitás megtartói’, mivel vonzással és megtartással fenntartják a tehetségek kiegyensúlyozott körforgását.

9 Jelenlegi helyzet Hazai kormányzati programok, melyek célja, hogy a FOI-k és a gazdaság szereplői között együttműködések alakuljanak ki: – Regionális (Egyetemi) Tudásközpontok (NKTH Pázmány Péter program, 19 támogatott központ, ~18 milliárd Ft) – Kooperációs Kutatóközpontok (OMFB, 2001, 5 támogatott központ, NFT I. GVOP 14 támogatott központ, ~ 320 millió Ft) – Nemzeti Technológiai Platform (NKTH, KTI Alap)

10 Jelenlegi helyzet Nem megfelelő hierarchia – Csak a felsőoktatási intézmények pályázhatnak a kormányzati támogatásokra, így a klaszterek irányítása a felsőoktatási intézményekre hárul. (Normál esetben az irányítás egy együttműködésben a gazdasági szereplő feladata) Nem megfelelő információáramlás – Külföldi tulajdonú nagyvállalatok, nincs hosszú távú stratégia a KKV-knál, a FOI-knál alacsony a kultúrája a technológiai transzfereknek

11 Feladatok Meghatározni a klasztertagok szerepét A gazdasági szereplőknek kell irányítani a klasztereket Kölcsönös, folyamatos információáramlás biztosítása a tagok között Erősíteni a FOI-k és az akadémiai kutatóközpontok szolgáltató szerepét

12 Kormányzati ösztönzők Jogszabályi ösztönzők – Új felsőoktatási törvény (A felsőoktatási intézményeknek nagyobb a szabadsága, a gazdaság szereplőivé váltak) – Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai Stratégia Pénzügyi ösztönzők: – Hazai fejlesztési programok (Regionális Fejlesztési Program, ROP; Gazdasági Fejlesztési Program, GOP; Infrastrukturális Fejlesztési Program, TIOP)

13 Uniós Regionális Fejlesztési Programok a FOI-k és a gazdaság szereplői közötti együttműködés ösztönzésére DAOP-1.2.1/A ( ) DDOP-1.1.3/B (2009) ÉAOP-1.1.2/A (2009) ÉMOP ( ) KDOP (2009) NYDOP-1.1.1/A (2009)

14 Lehetséges válaszok az aktuális globális válságra Anyagi, szellemi és erkölcsi befektetés az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe Klaszterek szerepe lehet ebben: – Gazdasági szféra teljesítményeinek, legújabb eredményeinek visszaforgatása az oktatásba – Olyan fejlesztési területek támogatása, amelyek elősegíthetik a gazdaság élénkülését, pl.: Biotechnológiai kutatások Megújuló, alternatív energiaforrások kiaknázása Hulladékhasznosítás, ésszerű nyersanyag-gazdálkodás Nanotechnológia, IT – Ezeken a fejlesztési területeken célszerű erősíteni, gyorsítani a technológiatranszfer, tudáshasznosítási, innovációs folyamatokat.

15 Összegzés A felsőoktatási intézmények szerepe több szempontból is fontos: – Humánerőforrás képzése – Technológiai erőforrások K+F+I-hez – Információszolgáltatás Klaszter típusú együttműködések segítséget adhatnak a válságkezelésben.

16 Köszönöm a figyelmet! Dr. Nádai László


Letölteni ppt "A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhez Felsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések