Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulturológia története II. Gondolkodás a kultúráról a Reneszánsz korában és az Újkorban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulturológia története II. Gondolkodás a kultúráról a Reneszánsz korában és az Újkorban."— Előadás másolata:

1 Kulturológia története II. Gondolkodás a kultúráról a Reneszánsz korában és az Újkorban

2 A kulturális paradigma váltása humanista szellemiség, individualizmus, Az Antikvitás és hagyományai iránti érdeklődés, teokrácia  emberközpontúság, ember / természet viszony, kultúra  paideia  harmonikusan fejlett személyiség Reneszánsz – a kultúráról való gondolkodás újjászületése

3 az antik kultúra „felfedezése“ mint egy új (antropocentrikus) kultúratípus a középkori teocentrizmussal szemben, historizmus a kultúratípusok értelmezésében, a Reneszánsz-kultúra tudományos önértelmezése, Francesco Petrarca ( 1304–1374 ) a kultúrateremtő ember  életépítés elméleti posztulátumok alapján az első európai filológus: antik szerzők „felfedezése”, – az irodalmi latin nyelv megteremtése, – hermeneutika, – a platonista hagyomány,

4 nyelvfilozófia: a nyelv és az ember belső világának kölcsönhatása, nyelv és nemzet, nyelv és államiság, ember és természet, természet / kultúra dichotómiája  a városi kultúra kritikája, Európa kulturális egységének eszméje és megkülönböztetése más civilizációs rendszerektől (szláv, iszlám), az ember, a humanizmus és a historizmus aspektusainak összesítése a kultúra-értelmezésben.

5 Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) az utolsó reneszánsz-humanista és az Újkor első moralistájának: Esszék ( ‘Próbálkozások’, Essais, 1580–88). a tacitusi civilizáció-kritika továbbgondolása: a kulturális Európa-centrizmus bírálata, az emberi „mindenhatóságban“ vetett hit megkérdőjelezése és a „természetes” ember apológiájának kezdete, az antik kultúratípus mint kulturális minta a többi kultúra számára, moralista kultúrafelfogás – a kultúra „erkölcsössége”, kultúra és civilizáció – az emberi tevékenység kétfajta produktuma, kultúra és vallás újkori megkülönböztetésének kezdete.

6

7 Az újkor ( XVI - XVIII. sz. ) Az anyagi világ tágulása, a tudományos tudás robbanásszerű fejlődése  a világnézeti fordulat: az ész kultuszának kialakulása,az ész kultuszának kialakulása, a világ változékonyságának érzékelése,a világ változékonyságának érzékelése, az „új“ mint paradigmajelölő fogalom,az „új“ mint paradigmajelölő fogalom, az új „kultúrember“ típusa,az új „kultúrember“ típusa, a központi téma – a természet megismerése,a központi téma – a természet megismerése, a kultúra racionalista felfogása: a tudomány és a kultúra viszonya, a tudomány „szakralitása“.a kultúra racionalista felfogása: a tudomány és a kultúra viszonya, a tudomány „szakralitása“.

8 Francis Bacon (1561–1626): Új Organon (Novum organon scientiarum, 1620), A tudományok méltóságáról és előremeneteléről, De dignitate et augmentis scientiarum, 1623, Új Atlantisz (The New Atlantis, 1627). hangsúly-eltolódás a kultúrafelfogásban: a kultúrát a tudomány / a tudományok eredményeinek gyakorlati alkalmazása határozza meg  technikai fejlődés a szellemi és művészeti / művészi értékek leértékelődése, a kultúra mint fenomén, kultúra és természet, a kultúra folytonosságának eszméje = a tudás folytonossága, a kulturális fejlődés ellentmondásossága és ennek okai, kultúra és szabadság

9 Thomas Hobbes (1588 –1679) Leviatán, vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma (Leviathan, or The Matter, Form and Power of a Common Wealth Ecclesiastical and Civil, 1651). az állam mint a kultúra eleme, az államiság története – a kultúra története  „kultúratipológia”: az államiság / kultúra három típusa (monarchia, demokrácia, arisztokrácia), a beszéd szakrális eredete és jellege, funkciója, a nyelvalakítás emberi volta, kultúra és vallás, kultusz és kultúra, tudomány és kultúra elválaszthatatlansága.

10 John Locke (1632–1704) A társadalmi szerződés és a természeti jog elméletének kulturológiai aspektusai: az állam – az emberi tevékenység eredménye, történelmileg kialakult kulturális képződmény, a nyelv emberi mivolta, neveléselmélete: az enkulturáció célja – gyakorlatias gondolkodású, jó modorú, érzéseit uraló egyéniség.

11 Képek forrásai Michelangelo Buonarroti, Ádám teremtése. (1508–1512) A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója. Francesco Petrarca Leonardo da Vinci, Leda (fejvázlat) / Studies for the head of Leda ( ). The Royal Collection Her Majesty Queen Elizabeth II Raffaello Santi, Az athéni iskola ( ), A Vatikáni Stanzák („Raffaello-Stanzák”)

12 Locke Backgrounds:

13


Letölteni ppt "Kulturológia története II. Gondolkodás a kultúráról a Reneszánsz korában és az Újkorban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések