Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió. 497 millió ember 27 ország (2011)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió. 497 millió ember 27 ország (2011)"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió

2 497 millió ember 27 ország (2011)

3 Az EU népessége a világ országai között Népesség millió fő, EUKína JapánOroszországUSA

4 Az EU területe a világ többi részéhez képest terület, km² EUKína Japán OroszországUSA

5 Milyen gazdag az EU a világ többi részéhez képest? EUKínaJapán Oroszország USA EU KínaJapánOroszországUSA Bruttó hazai termék (GDP) milliárd €, 2006 Bruttó hazai termék az egy főre eső vásárlóerő-paritás szerint,

6 Az Európai Unió története Az együttműködés kezdete május 9.: Schumann terv (tartós béke) április 18.: Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) március 25.: Római szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) Alapító tagállamok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.

7 Az Európai Unió története A gazdasági fellendülés és a bővülő közösség 1962: Közös mezőgazdasági politika: az élelmiszertermelés közös ellenőrzése 1968: vámok eltörlése (vámunió) a „hatok” országainak áruira től a közös valuta bevezetésének előkészítése január 1.-től 3 új tagállam: Dánia, Egyesült Királyság, Írország 1974: Európai Regionális Fejlesztési Alap elődje 1979: Európai Parlamenti képviselőválasztás

8 Az Európai Unió története Út az EU szerződés aláírásáig január 1.-től új tagállam: Görögország január 1.-től 2 új tagállam: Spanyolország,Portugália 1986: Egységes Európai Okmány 6 éves program a belső határokon átnyúló kereskedelem akadályainak felszámolására Február 7.: Maastrichti szerződés Európai Unió

9 Koppenhágai kritériumok Csatlakozáshoz egy államnak a következő kritériumokat kell tudni teljesítenie: Demokrácia és jogállamiság Működő piacgazdaság A teljes uniós joganyag átvétele és harmonizációja

10 Az Európai Unió története EU szerződés Január 1.-től: Egységes Piac 4 alapszabadság: személyek, tőke, áruk, szolgáltatások szabad áramlása január 1.-től 3 új tagállam: Ausztria, Finnország és Svédország március 26.: Hét országban hatályba lép a Schengeni megállapodás

11 Az Európai Unió története A további bővülés 1997: Amszterdami Szerződés – az EU szerződés módosítása  Több forrás a foglalkoztatásra és az állampolgári jogokra  Schengeni megállapodás EU keretbe emelése 1999 január 1.: Euró bevezetése 11 országban számlapénzként február 26.: Nizzai szerződés

12 Az Európai Unió története napjainkig Május 1.: 10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia január 1.: 2 új tagállam: Bulgária és Románia december 13.: Lisszaboni szerződés Célja: demokratikusabb, hatékonyabb,átláthatóbb EU december 1.-jén lépett hatályba

13 A Lisszaboni szerződés legfontosabb tartalmi elemei Rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit Egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára Tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört től feltételesen, 2017-től végérvényesen módosítja a jelenlegi szavazati rendszert A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabály- tervezetben. Egymillió uniós polgár közös petícióban uniós jogalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál.

14 Foglalkoztatás és gazdasági növekedés Kihívások: Demográfia: az európaiak várható élettartama nő, a születések száma csökken Globalizáció: Európának szembe kell néznie a világ más gazdasági régiói jelentette versennyel Éghajlatváltozás: csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását

15 Megoldások a kihívásokra Az európai vezetők közös stratégiát dolgoztak ki. A stratégia célja: a kutatási és az innovációs tevékenység ösztönzése dinamikusabb üzleti környezet kialakítása az emberi erőforrások fejlesztése környezetbarát gazdaság kiépítése.

16 Az EU regionális politikája A régiók kialakítását számos tényező befolyásolja: –Történelmi hagyomány – Bréma, Hamburg –Agglomerációs folyamatok – Ile de France, Athén –Politikai kényszer – Észak-Írország –Közigazgatási struktúra – Franciaország, Hollandia –Központi hatalommal szembeni egyensúlyok teremtése – Németország, Olaszország –A gazdaság és társadalompolitika szükségletei Nincs egységes EU terminológia, európai régióalkotási modell, régió fogalma alatt minden országban mást értenek, kialakulásuk is eltérő!

17 Régió, EU-s megfogalmazásban RÉGIÓ: A közösségi regionális politika támogatási rendszerének alapja. A támogatás megítélésekor egy adott területegység gazdasági teljesítményét vizsgálják, különböző gazdasági mutatók alapján. Két terület akkor összehasonlítható, ha -nagyjából azonos a lakosságuk -nagyjából azonos a területük Az ilyen összehasonlítások elvégzéséhez alakította ki az Európai Közösség az úgynevezett NUTS-rendszert. (Nomenclature of Territorial Units for Statistics - Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája)

18 A NUTS rendszer NUTS I (számuk között 78) –Európai Közösségi Régiók szintje –Nagyságrendjük különböző, de általában a német szövetségi tartományok méretéhez hasonló –Kisebb országok esetében országos szint (Dánia, Írország, Luxemburg) NUTS II (számuk között 206) –A Közösségi regionális politika támogatási rendszerének alapja –Átlagos méretük a francia és az olasz régiókhoz hasonlítható

19 A NUTS rendszer NUTS III (számuk között 1031) –Az országok jelentős részében a tényleges közigazgatási körzetbeosztásnak felel meg NUTS IV (számuk között 1074) –Helyi szinten meghatározott körzetek (kezdetben csak Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg és Portugália esetében) NUTS V (számuk között 98433) –Települési szint

20 A NUTS rendszer Magyarországon NUTS I –Magyarország NUTS1 szinten egyetlen egység (hasonlóan Dániához, Írországhoz) NUTS II – tervezési-statisztikai régiók (7) –Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye) –Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye) –Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna és Somogy megye) –Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye) –Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) –Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megye) –Dél-Alföld (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye)

21 A NUTS rendszer Magyarországon NUTS III –Megyei szint (19) NUTS IV –Statisztikai kistérség (176) NUTS V –Települési szint (több mint 3000)

22 NUTS II régiók Magyarországon

23 Támogatási alapok

24 Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (Orientációs Szekció –EMOGA - átalakult, 2007-től Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap/Garancia Alap –EMVA/EMGA) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE) (átalakult, 2007-től Európai Halászati Alap - EHA)

25 Kohéziós Alap Maastrichti szerződés hozta létre:  lassan megtérülő, nagy  közlekedési és környezetvédelmi  infrastrukturális beruházások támogatása Célja:  Felzárkózás gyorsítása  Gazdasági társadalmi kohézió erősítése és a regionális különbségek csökkentése  A költségvetési egyensúly megtartása a környezet állapotának javítása Jellemzők: Országokat, nem régiókat támogat! Kohéziós országok: Spanyolo., Portugália, Görögo., Írország, 10+2 új

26

27 Az EU regionális politikájának célkitűzései 1.célkitűzés: Konvergencia: a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok felzárkóztatása. Az alapok összegének 82%-a (az EU lakosságának 35%-a érintett) 2.célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a legkevésbé fejlett régiókon kívüli területekre vonatkozik, elsősorban a lisszaboni stratégia megvalósítása a cél. 55 milliárd € 3.célkitűzés: Európai területi együttműködés: határ menti, transznacionális és interregionális szinten. 8,7 milliárd €

28 A 3 célkitűzés 3 alappal való megvalósulása Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA tartós munkahelyek létrehozása, termelő infrastrukturális beruházások megvalósítása, a kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítése, a K+F tevékenység feltételeinek javítása. Európai Szociális Alap – ESZA speciális helyzetű csoportok (pályakezdő munkanélküliek, munkaerőpiacra (vissza)kerülését segítő intézkedések, a munkaerő átképzését szolgáló intézkedések, oktatás és képzés rendszerének erősítése, korszerűsítése Kohéziós Alap Lassan megtérülő, nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások támogatása tagállamok részére!

29 A célkitűzések forrásait a három alap megosztva biztosítja Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA Kohéziós Alap Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés ERFA ESZA Európai területi együttműködés célkitűzés ERFA

30 A támogatás folyósításának alapelvei

31 Európai Unió támogatási alapelvei Partnerség: Ágazati, gazdasági, társadalmi együttműködés (PPP) Programozás: EU-s támogatás (igénybevétele is) egy komplex tervezésen alapuló folyamat. Decentralizáció: Feladatok és felelősségek széles körben való megosztása (tervezés-lebonyolítás). Szubszidiaritás: minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. Fenntarthatóság: a környezetvédelem feltételeinek megfelelő fejlődés

32 Koncentráció: A támogatásokat csak meghatározott célra szabad felhasználni(a források szétforgácsolásának elkerülésére) Addicionalitás: Az EU kiegészítő támogatást nyújt, ami nem helyettesíti a hazai helyben is hozzá kell járulni Társfinanszírozás: EU-s hazai arány % Kompatibilitás: A támogatott projektnek összhangban kell lenni ez EU normáival, programjaival. Monitoring: A támogatás hatékonyságának folyamatos mérési kötelezettsége. Európai Unió támogatási alapelvei 2.

33 EU INTÉZMÉNYEI

34 Az Európai Parlament szerepe 1.Európai jogszabályok elfogadása 2.Demokratikus felügyelet az uniós intézmények felett 3.Költségvetési hatalom Jerzy Buzek EP elnök

35 Az Európai Unió Tanácsa Eredete: 1950-es évek Tagállamonként 1-1 miniszterrel (mindig a releváns) Székhelye: Brüsszel A Tanács összesen kilenc féle összetételben működhet: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) Bel- és igazságügyek (JHA) Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezetvédelmi Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács

36 Az Európai Tanács hat kulcsfontosságú felelősségi köre 1.Európai jogszabályok elfogadása– számos politikai területen az Európai Parlamenttel együtt. 2.A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása 3.Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek között. 4.Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása. 5.Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása, az Európai Tanács által felállított irányvonalak alapján. 6.A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben.

37 Az Európai Bizottság Eredete: 1950-es évek Nemzeti kormányoktól függetlenül működik A bizottság tagjai a „biztosok” – 27 fő (minden országból 1) Új bizottság 5 évente áll össze, az EP választást követő 6 hónapon belül Elnöke: José Manuel Barroso Székhely: Brüsszel

38 Az Európai Bizottság négy fő feladata 1.törvények javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak 2.az Unió politikájának és költségvetésének kezelése, irányítása és végrehajtása 3.az Európai jog érvényesítése (az Európai Bírósággal közösen) 4.az EU képviselete a nemzetközi színen, például tárgyalások folytatása és megállapodások kötése az Unió és más országok között.

39 Európai Parlament Az EU intézményei Bíróság Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Európai Beruházási Bank Európai Központi Bank Ügynökségek Európai Tanács

40 Az EU támogatásokról

41 Országos Területfejlesztési Koncepció H/18068 sz. országgyűlési határozat EU társfinanszírozással megvalósuló programok Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció H/18067 sz. országgyűlési határozat Nemzeti finanszírozású programok ROP ÁROPEKOP VOP TAMOP TIOP GOP KEOP KÖZOP Új Magyarország Fejlesztési Terv

42 ÚMFTOperatív Programok Kormány jóváhagy Európai Unió Bizottságának megküldve Kormány jóváhagy AKCIÓTERVEK Társadalmi vita két körben Partnerségi egyeztetés Pályázati kiírások

43 Operatív Programok A 1083/2006/EK Rendelet 37.cikk szerint kötelező tartalmi elemek: Helyzetelemzés és stratégia Prioritások indoklása, EU-s stratégiákhoz, politikákhoz, reformokhoz való illeszkedés OP beavatkozási területei Számszerűsített célok Pénzügyi terv A megvalósítás intézményrendszere

44 Akciótervek Tartalmi elemei –Prioritás tartalma –A prioritások célkitűzései –A prioritások ütemezése - kötelezettségvállalás –A prioritások ütemezése - kifizetés –A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai ( ) –A támogatási konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága röviden –Támogatható tevékenységek köre –Támogatás célja –Projekt kiválasztási szempontok –A támogatási konstrukciók indikatív célértékei –A támogatási konstrukció indításának és zárásának dátuma –A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok –Indikatív projekt lista (kiemelt projektek, nagyprojektek)

45 Akciótervek as Operatív Programok 2000 MRD uniós forrás Új támogatáspolitika: gyors, egyszerű, hatékony Új Széchenyi Terv: 7 kitörési pont, +munkahelyteremtés, kkv-k helyzetbe hozása 1 millió új munkahely

46 Új pályázati rendszer Gyorsabb, hatékonyabb pályázati rendszer 2011-től -Kevesebb adminisztráció -Gyorsabb elbírálás -Gyorsabb kifizetés (45 nap) -Lehetőség CD-n benyújtani a pályázatot -Egyszerűbb adatlap (max. 8 oldal) -Kevesebb nyilatkozat, melléklet (10 alatt) -Egyszerűbb intézményrendszer (növekvő monitoring)

47 Pályázati kiírások Csak azok a pályázatok számíthatnak támogatásra, amelyek eleget tesznek a kiírásban és az útmutatóban megfogalmazott követelményeknek! - ami nincs benne, az nem kérhető számon a pályázókon! Pályázati dokumentumcsomag: Pályázati Felhívás Pályázati Útmutató - értékelési szempontok Pályázati formanyomtatvány - értékelés alapdokumentuma (szakmai és megvalósíthatósági) További útmutatók és mellékletek (esélyegyenlőségi, fenntarthatósági, akadálymentesítési, stb.) Nyilatkozatok


Letölteni ppt "Az Európai Unió. 497 millió ember 27 ország (2011)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések