Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FONÓ Megyeri Úti Általános Iskola tanulóinak gyűjtőmunkája alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FONÓ Megyeri Úti Általános Iskola tanulóinak gyűjtőmunkája alapján."— Előadás másolata:

1 FONÓ Megyeri Úti Általános Iskola tanulóinak gyűjtőmunkája alapján

2 A fonó -szövő mesterségről „A fonás és a szövés az emberiség egyik legrégibb technikai gyakorlata. Bátky Zsigmond nagy néprajztudósunk így ír : A kendermunka tisztára asszonyi elfoglaltság, mégpedig elejétől végig jobbára társas foglalkozás, úgyszólván minden mozzanata ősrégi hagyományokon alapszik, tüzetesebb megismerése tehát már csak ezért is egyik legfontosabb feladatunk."

3 Fonó: a háziiparban a fonalkészítés társas színhelye A nők a fonást, a tollfosztást a tengeri hántást a csuhé baba készítést és a többi társas munkát a FONÓban összegyűlve végezték. Munka közben beszélgettek, énekeltek. S ha legények is bekéredzkedtek, akkor tréfálkoztak, táncra perdültek. A fonó alkalmas hely volt a mesék, mondák, anekdoták, találós kérdések előadására, meghallgatására.

4 Ezekkel az eszközökkel aratták le a legények a fonáshoz szükséges szálasanyagokat: a pamutot, a gyapjút, a lent és a kendert.

5 A feldolgozandó szálasanyag általában bálákban, összepréselt állapotban érkezik a fonodába. Az első művelet a bálabontás, azaz az összetömörített szálhalmaz fellazítása, az összetapadt csomók felbontása és egyidejűleg a szálak közé keveredett szilárd szennyezőanyagok eltávolítása. Ezt bontó- és verőgépekkel végzik. Ugyanitt végzik el – ha szükséges – a különböző nyersanyagok meghatározott súlyarányú keverését is.

6 Fonásnak nevezzük az egymás mellett egyenletesen és párhuzamosan elrendezett elemi szálak megsodrását, "elcsavarását". A fonás célja, a tetszőleges hosszúságú és vastagságú fonal készítése elemi szálak összesodrása útján. A szálak a sodrás következtében összeszorulnak, s a súrlódó erők összetartják őket. A fonal a szövött, kötött, hurkolt textíliák alapanyaga, amit a szálaanyagok összesodrásával, azaz fonással készítenek évezredek óta.

7 A fonás-szövés eszközei tiloló gereben rokka

8 A tiloló A tilolót a kender törésére használták.

9 A gereben A gereben a len tilolásáshoz használatos eszköz, mely egy sík lapra erősített igen sok, felfelé álló fogat, tüskét tartalmaz, melyen a lent áthúzva annak szálai kiegyenesednek. A lenvászon elkészítésének egyik sarkalatos pontja a len tilolása a gerebenen.

10 Rokka A rokka lábbal hajtott, kézi fonáshoz használt eszköz. A fonókerék csak lágy sodratú anyagok fonására alkalmas. A kemény illetve merev fonalak fonását rokkán végezték. A rokkán a munkavégzés már folyamatos.

11 Szövés Az a művelet, amellyel az egymásra merőleges irányban haladó fonálrendszerek fonalait különböző módon keresztezik, hogy a fonalakból összefüggő lapokat készítsenek. A szövéshez legalább két fonalrendszer kell.

12 Szövőszék a fonalsíkot függőlegesen tartó szövőszék, amely a század elejéig már csak a → tarisznyás mesterségben maradt meg, és a láncfonalat vízszintesen vagy enyhén ferdén tartó szövőszék, amely kender- és lenvászon, gyapjúszövet készítésére a legutóbbi időkig általános volt. Szövet, vászon készítésére szolgáló szerkezet, amelynek fő alkatrésze a készülő szövet hosszanti fonalainak síkját szálanként két, esetleg több részre egyetlen mozdulattal szétválasztó berendezés, a nyüst. A szövőszéknek két fajtája ismert a Kárpát- medencében:

13 Orsók Ezeket az eszközöket használják a szövéshez-fonáshoz.

14 A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztítják meg a levéltől. A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére. A kukoricafosztásra szóló meghívás szokásos módja: a gazdasszony sorra járva ismerőseit, meghívja őket, de ennél látványosabb a Bácskában, ott a gazda zászlót vagy zöld gallyat tűz ki a kapujára és várja a kisegítőit. Mint minden kalákás (csoportos) munkánál, itt is visszaadják egymásnak a munkát. Játékos szokásai között a nyelvterület É-i részén előfordul, hogy a legények jelmezekbe öltözve ijesztgetik a fosztókat ( alakoskodás), a Dunántúlon pedig az udvaron heverő szerszámokat az utcára hordják és összekupacolják. Tengeri hántás

15 Csuhébábú készítés Régen, amikor a hosszú téli estéken a falusi emberek összegyűltek kukoricát fosztani, a kemence mellett csuhébabákat és játékokat készítettek. A gyerekek kukoricacsuhéból a felnőttek segítségével valósították meg elképzeléseiket.

16 Toll fosztás A tollfosztás is, egyszerre közös dolog és együttes szórakozás. Feltűnő jellegzetessége, hogy csak nők vehetnek rajta részt; a legények látogatása hagyományos tréfálkozással jár. A közös tollfosztás napjainkban is eleven hagyomány. A folklór hagyományozásának egyik termékeny alkalma.

17 Az asszonyok lányok munka közben daloltak

18 A fonóban munka közben és munka után táncoltak és daloltak a fiatalok. Néha meséltek egymás szórakoztatására. A magyar néptánc a magyar népművészet egyik ága, ének- vagy hangszerkísérettel előadott ritmikus mozdulatsor. Eredeti kultikus szerepén kívül lehet játékos, jelképes vagy szórakoztató jellegű. A Kárpát-medence népeinek tánchagyománya s ezen belül a magyar táncok nagyon sokszínűek.

19


Letölteni ppt "FONÓ Megyeri Úti Általános Iskola tanulóinak gyűjtőmunkája alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések