Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar történetírás 1849 és 1945 között. Intézményi keretek Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc) Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar történetírás 1849 és 1945 között. Intézményi keretek Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc) Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc)"— Előadás másolata:

1 Magyar történetírás 1849 és 1945 között

2 Intézményi keretek Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc) Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc) Nemzeti Múzeum Nemzeti Múzeum Magyar Tudományos Akadémia - történeti osztálya Magyar Tudományos Akadémia - történeti osztálya MTA könyvtára (Teleki József) – Hunfalvy Pál MTA könyvtára (Teleki József) – Hunfalvy Pál Megyei, városi könyvtárak – jelentős gyűjteményekből Megyei, városi könyvtárak – jelentős gyűjteményekből

3 A magyar történetírás 1849 után Negatív hatások: cenzúra és a hatalmi abszolutizmus Negatív hatások: cenzúra és a hatalmi abszolutizmus A történetírók egy része száműzetésbe kényszerült, hosszú időre kiszakadt a magyar közéletből - ugyanakkor a távolság segítette is munkájukat (objektivitás, lehetőségek). A történetírók egy része száműzetésbe kényszerült, hosszú időre kiszakadt a magyar közéletből - ugyanakkor a távolság segítette is munkájukat (objektivitás, lehetőségek). Akadályozta a történetírás fejlődését, kibontakozását, sőt egyszerű folytatását, hogy a történetírók jelentős része nem tudott mit kezdeni az 1840’ eseményeivel, fejleményeivel: a radikalizmussal; a Habsburg uralkodóházzal történt szembekerüléssel Akadályozta a történetírás fejlődését, kibontakozását, sőt egyszerű folytatását, hogy a történetírók jelentős része nem tudott mit kezdeni az 1840’ eseményeivel, fejleményeivel: a radikalizmussal; a Habsburg uralkodóházzal történt szembekerüléssel

4 A magyar történetírás 1849 után Az egyetemen a történelmi előadások óvatosabbá váltak. Az egyetemen a történelmi előadások óvatosabbá váltak. Az intézményes keretek is megbomlottak, elsősorban az Akadémia történeti bizottságának munkája szenvedett csorbát. Az intézményes keretek is megbomlottak, elsősorban az Akadémia történeti bizottságának munkája szenvedett csorbát. Előny: Megnövekedett a történetírás iránti igény, sokkal inkább előtérbe kerültek a történeti kérdések. Előny: Megnövekedett a történetírás iránti igény, sokkal inkább előtérbe kerültek a történeti kérdések.

5 Továbblépési lehetőségek Kevéssé érzékeny példák Kevéssé érzékeny példák Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon (folytatása Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában) Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon (folytatása Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában) Munkája a nemzeti érzés ébrentartását is szolgálta – tematikája alkalmas volt erre a feladatra. A kormányzat nem tudta kikezdeni, hisz nem volt forradalmár, és a fogalmazásra nagyon vigyázott – megjelenését ezért meggátolni nem lehetett. Munkája a nemzeti érzés ébrentartását is szolgálta – tematikája alkalmas volt erre a feladatra. A kormányzat nem tudta kikezdeni, hisz nem volt forradalmár, és a fogalmazásra nagyon vigyázott – megjelenését ezért meggátolni nem lehetett.

6 Teleki koncepciója A források bősége miatt már nincs értelme újabb, egy személy által készített összefoglaló magyar történelmet írni, ekkora mennyiségű anyagot egy személy tudományos igénnyel már nem képes feldolgozni. A források bősége miatt már nincs értelme újabb, egy személy által készített összefoglaló magyar történelmet írni, ekkora mennyiségű anyagot egy személy tudományos igénnyel már nem képes feldolgozni. Ezért választott ki egy kort, amely hiányosan volt feldolgozva. Ezért választott ki egy kort, amely hiányosan volt feldolgozva. Egyfajta totális képet akart rajzolni a Hunyadiak koráról, nem csak eseménytörténetet, hanem részletes társadalomtörténetet is. Egyfajta totális képet akart rajzolni a Hunyadiak koráról, nem csak eseménytörténetet, hanem részletes társadalomtörténetet is. Ez teljesen új koncepció volt történetírásunkban. Módszere új volt abban is, hogy munkáját hangsúlyozottan az új forrásanyagok kritikájára, a forráskritika szempontjainak érvényesítésére szándékozott építeni. Ez teljesen új koncepció volt történetírásunkban. Módszere új volt abban is, hogy munkáját hangsúlyozottan az új forrásanyagok kritikájára, a forráskritika szempontjainak érvényesítésére szándékozott építeni.

7 Továbblépési lehetőségek II. Az 1850’ közepére magához tért a történetkutatás. Az 1850’ közepére magához tért a történetkutatás. A korábbinál modernebb intézményrendszer alapjain kezdte meg a működését. A korábbinál modernebb intézményrendszer alapjain kezdte meg a működését. Ez elsősorban az Akadémia történeti bizottságának volt köszönhető – Toldy Ferenc irodalomtörténésznek, az Akadémia Történeti Bizottságának vezetőjének Ez elsősorban az Akadémia történeti bizottságának volt köszönhető – Toldy Ferenc irodalomtörténésznek, az Akadémia Történeti Bizottságának vezetőjének

8 Továbblépési lehetőségek III. Forráskiadás Forráskiadás Nyugat-európai tendenciák Nyugat-európai tendenciák Belső fejlődés (csatlakozás a 18. században megkezdett munkához) Belső fejlődés (csatlakozás a 18. században megkezdett munkához) Válasz a politikai helyzetre, kiútkeresés Válasz a politikai helyzetre, kiútkeresés

9 Forráskiadás intézményes megoldása „Kisebb történeti emlékek s okiratok kiadására”: „Kisebb történeti emlékek s okiratok kiadására”: 1855-ben Magyar Történelmi Tár – sorozat, az Akadémia Történelmi Bizottságának égisze alatt, történelmi emlékek és okiratok kiadására (22 év – 25 kötet) 1855-ben Magyar Történelmi Tár – sorozat, az Akadémia Történelmi Bizottságának égisze alatt, történelmi emlékek és okiratok kiadására (22 év – 25 kötet)

10 Forráskiadás intézményes megoldása II. „Nagyobb terjedelmű források, illetve kútfősorozatok kiadására” – központi forráskiadvány-sorozat: „Nagyobb terjedelmű források, illetve kútfősorozatok kiadására” – központi forráskiadvány-sorozat: 1857: Monumenta Hungariae Historica német mintára. 1857: Monumenta Hungariae Historica német mintára. Az Akadémia felügyelete alatt – a korszak legjobb szakemberei: Szalay László, Wenzel Gusztáv, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Ráth Károly Az Akadémia felügyelete alatt – a korszak legjobb szakemberei: Szalay László, Wenzel Gusztáv, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Ráth Károly

11 Monumenta Hungariae Historica A sorozat 4 osztályt foglalt magában: A sorozat 4 osztályt foglalt magában: 1. osztály – történetírók 1. osztály – történetírók 2. osztály – okmánytárak 2. osztály – okmánytárak 3. osztály – országgyűlési iratok 3. osztály – országgyűlési iratok 4. osztály – diplomáciai emlékek. 4. osztály – diplomáciai emlékek. Az 1. osztály: 1878-ig – 32 kötetben Az 1. osztály: 1878-ig – 32 kötetben A 2. osztály: 1878-ig - 26 kötetben A 2. osztály: 1878-ig - 26 kötetben A 3. osztály: 1878-ig - 9 kötetben A 3. osztály: 1878-ig - 9 kötetben A 4. osztály: 1878-ig – 7 kötetben A 4. osztály: 1878-ig – 7 kötetben

12 Magyar Történelmi Emlékek Szalay László Szalay László 1856 és 1865 között összesen öt kötetet jelentetett meg, XVII-XVIII. századi erdélyi emlékírókat (Kemény János, Bethlen Miklós, Károlyi Sándor) és 1865 között összesen öt kötetet jelentetett meg, XVII-XVIII. századi erdélyi emlékírókat (Kemény János, Bethlen Miklós, Károlyi Sándor).

13 Szalay László ( ) Forráskiadás: Verancsics Antal művei (Monumenta); Magyar Történelmi Emlékek Forráskiadás: Verancsics Antal művei (Monumenta); Magyar Történelmi Emlékek Magyarország története Magyarország története Célja: korrigálni a magyar történelemről és a szabadságharcról, illetve annak bukásáról tévesen megjelent írásokat Célja: korrigálni a magyar történelemről és a szabadságharcról, illetve annak bukásáról tévesen megjelent írásokat

14 Horváth Mihály ( ) Magyarország történelme (I-VI.) Magyarország történelme (I-VI.) Huszonöt év Magyarország történetéből, (I-III., Genf, 1865; Pest, 1868) Huszonöt év Magyarország történetéből, (I-III., Genf, 1865; Pest, 1868) Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben (I-III. Genf, 1865; Pest, 1871); Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben (I-III. Genf, 1865; Pest, 1871);

15 Forráskutatás Több főúri család rendeztette levéltárát, és megnyitotta a történeti kutatók előtt Több főúri család rendeztette levéltárát, és megnyitotta a történeti kutatók előtt >> családtörténeti kutatások: 1883-tól: Turul c. folyóirat (megjelentette negyedévenként a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság) 1883-tól: Turul c. folyóirat (megjelentette negyedévenként a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság) A legmonumentálisabb: Nagy Imre-Nagy Iván- Véghely Dezső-Kammerer Ernő-Áldásy Antal: A gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára (I– XI. 1872–1907.) A legmonumentálisabb: Nagy Imre-Nagy Iván- Véghely Dezső-Kammerer Ernő-Áldásy Antal: A gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára (I– XI. 1872–1907.)

16 Családkutatás Nagy Iván ( ) mintegy nemesi családot érintő 108 ősnemzetségre összpontosító könyve: Magyarország családi czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal I-XIII, Nagy Iván ( ) mintegy nemesi családot érintő 108 ősnemzetségre összpontosító könyve: Magyarország családi czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal I-XIII, Turul Turul Kempelen Béla ( ): Magyar nemes családok című könyvsorozata (I-XI, ). Kempelen Béla ( ): Magyar nemes családok című könyvsorozata (I-XI, ).

17 Magyar történetírás 1867 után 1.) Tágulnak az intézményi keretek: 1.) Tágulnak az intézményi keretek: MTA TB már nem képes átfogni a történetkutatók egyre gyarapodó táborát – elsősorban a fiatal történészgeneráció tagjairól, illetve a Dunántúli Történetkedvelők törekvéseiről van szó MTA TB már nem képes átfogni a történetkutatók egyre gyarapodó táborát – elsősorban a fiatal történészgeneráció tagjairól, illetve a Dunántúli Történetkedvelők törekvéseiről van szó Magyar Történelmi Társulat Magyar Történelmi Társulat

18 Magyar Történelmi Társulat Elsődleges céljuk: a magyar társadalmat a rendszeresen informálják az egyre fejlődő történeti kutatások eredményeiről Elsődleges céljuk: a magyar társadalmat a rendszeresen informálják az egyre fejlődő történeti kutatások eredményeiről tudományos folyóirata: Századok tudományos folyóirata: Századok A Társulat jelentős társadalmi szerepe: rendszeresen tartott budapesti és vidéki konferenciák, előadások, tudományos céllal vezetett kirándulások A Társulat jelentős társadalmi szerepe: rendszeresen tartott budapesti és vidéki konferenciák, előadások, tudományos céllal vezetett kirándulások Egyre növekvő taglétszám: az 1880-as években már kb fő Egyre növekvő taglétszám: az 1880-as években már kb fő

19 Levéltárak nyitása 1867-től vármegyei levéltárak 1867-től vármegyei levéltárak 1874-től Országos Levéltár (Pauler Gyula) 1874-től Országos Levéltár (Pauler Gyula) Hatása: forrásközlővé válik történetírásunk Hatása: forrásközlővé válik történetírásunk

20 Helytörténetírás fejlődése A megyei monográfiák módszertanát Pesty Frigyes dolgozta ki A megyei monográfiák módszertanát Pesty Frigyes dolgozta ki A megyetörténetek első nagy hulláma az 1860– 1870-es évektől indult A megyetörténetek első nagy hulláma az 1860– 1870-es évektől indult Millennium nagy hatása: A Magyarország vármegyéi és városai sorozat, 1896–1914 között 21 vármegye leírása 24 kötetben Millennium nagy hatása: A Magyarország vármegyéi és városai sorozat, 1896–1914 között 21 vármegye leírása 24 kötetben

21 Magyar Történelmi Társulat évi kongresszusa Forráskiadás alapelvei Forráskiadás alapelvei Segédtudományok oktatása Segédtudományok oktatása Szemináriumi, illetve intézeti rendszer > önálló történészképzés megindítása, tehetségek kiválasztása > tudományos alapon képzett történészek Szemináriumi, illetve intézeti rendszer > önálló történészképzés megindítása, tehetségek kiválasztása > tudományos alapon képzett történészek

22 A történelmi oktatás fejlődése az egyetemen Fejérpataky László ( ): diplomatikai, oklevél olvasási, oklevélkritikai órákat tartott Fejérpataky László ( ): diplomatikai, oklevél olvasási, oklevélkritikai órákat tartott Marczali Henrik ( ): egyetemes és magyar történeti (középkor és újkor) előadások, szemináriumok – 18. század „felfedezése” Marczali Henrik ( ): egyetemes és magyar történeti (középkor és újkor) előadások, szemináriumok – 18. század „felfedezése”

23 Történészek új generációja Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor, Hajnal István, Závodszky Levente Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor, Hajnal István, Závodszky Levente

24 A magyar nemzet története Szilágyi Sándor szerkesztésében Szilágyi Sándor szerkesztésében Szerzők: Marczali Henrik, Acsády Ignác, Angyal Dávid, Fraknói Vilmos Szerzők: Marczali Henrik, Acsády Ignác, Angyal Dávid, Fraknói Vilmos

25 Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi (1913) A száműzött Rákóczi (1913) A magyar állam életrajza (1918) A magyar állam életrajza (1918) Három nemzedék (1920) Három nemzedék (1920) Magyar Történet (1–7., 1928–1934) Magyar Történet (1–7., 1928–1934) Állam és nemzet (1942) Állam és nemzet (1942) Forradalom után (1947) Forradalom után (1947)

26 Szintézisek Egyetemes Történet (1935–1937) – 4 kötet; Hóman-Szekfű-Kerényi Károly (1897–1973), szerzők: Váczy Péter, Hajnal István és Iványi Grünwald Béla Egyetemes Történet (1935–1937) – 4 kötet; Hóman-Szekfű-Kerényi Károly (1897–1973), szerzők: Váczy Péter, Hajnal István és Iványi Grünwald Béla Magyar Történet (1928–1934) – 7 kötet Magyar Történet (1928–1934) – 7 kötet Magyar művelődéstörténet – 5 kötet; Domanovszky Sándor Magyar művelődéstörténet – 5 kötet; Domanovszky Sándor


Letölteni ppt "Magyar történetírás 1849 és 1945 között. Intézményi keretek Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc) Országos Széchényi Könvtár (Széchényi Ferenc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések