Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CSENDER GYÖRGYNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. Vízmű kutak vizsgálata a 21/2002. (VI.25.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CSENDER GYÖRGYNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. Vízmű kutak vizsgálata a 21/2002. (VI.25.)"— Előadás másolata:

1 CSENDER GYÖRGYNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. Vízmű kutak vizsgálata a 21/2002. (VI.25.) KöViM és a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet alapján. Az egyes komponensek egészségügyi jelentősége

2 Az ivóvíznek tartalmaznia kell mindazokat a kémiai anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van, és amelyek felvételében a víz szerepe lényeges, mert hiányuk az emberi szervezetben betegségek kialakulásához vezethet. Nem tartalmazhat az ivóvíz olyan anyagokat vagy szennyezőket, amelyek az emberi egészséget bármilyen módon károsítják. Az ivóvíztől „elvárjuk”, hogy esztétikailag megfelelő legyen, vagyis legyen színtelen, szagtalan, idegen íztől mentes, megfelelő hőmérsékletű és ne tartalmazzon szemmel látható részecskéket, vagy élőlényeket. Az ivóvízzel szemben támasztott követelmények BEVEZETÉS

3 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről

4 A vízmű üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, műtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminőség-ellenőrző műszerek rendeltetésszerűen és szakszerűen működjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyeződés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülő) víz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak, az ivóvízminőségű vízre vonatkozó jogszabályokban előírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek. Ha a vízminőség nem felel meg a követelményeknek, erről az üzemeltető - az üzemeltetési szabályzatban előírt módon - haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi felügyeletet, továbbá az ÁNTSZ illetékes megyei intézetét is, amely az üzemeltetés további feltételeiről határoz. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE

5 Az üzemeltető köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minőségét rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az ellenőrzés - a víz folyamatos fertőtlenítése esetén - kiterjed a fertőtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is. A vizsgálati tervet a területileg illetékes megyei ÁNTSZ intézettel jóvá kell hagyatni. Az üzemeltető köteles a vízkivételi műnél legalább a következő vizsgálatokat végeztetni. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE

6 6 évente Trícium vizsgálatokat végeztetni:  Védett vízadó: 0,2 Bq/l alatt  Nem védett vízadó:0,2 Bq/l felett partiszűrés talajvíz karsztvíz 6 évente alapállapot vizsgálatot végeztetni:  Védett vízbázis (A+K)  Nem védett vízbázisnál (A+K+P) Évente:  Rendszeres alapvizsgálat (A+B)  Ellenőrző vizsgálatokat(E+B)  Sűrítő bakteriológiai vizsgálatokat (B)

7 Az ellenőrző vizsgálatok gyakorisága nem lehet kevesebb mint  nem védett vízkivételi mű esetében a rendszeres alapvizsgálatot követő félévben egy,  a gáztalanításon és fertőtlenítésen túlmenő vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m 3 /napnál nagyobb kapacitású vízműveknél a hálózati betáplálási pontokon havonta egy vizsgálat. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE

8 Az ellenőrző vizsgálatok közötti időszakokat bakteriológiai vizsgálatokkal szükséges sűríteni. A bakteriológiai vizsgálatokat: a) nem védett felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m 3 /nap összkapacitás alatti vízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetéken, az ennél nagyobb kapacitású vízműveknél az egyes kútcsoportok nyersvíz gyűjtővezetékein legalább negyedévente, b) védett felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m 3 /nap összkapacitás alatti vízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetékén, az ennél nagyobb kapacitású vízműveknél a nyersvíz gyűjtővezetékein legalább félévente, c) a gáztalanításon és fertőtlenítésen túlmenő vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m 3 /napnál nagyobb kapacitású vízműveknél a hálózati betáplálási pontokon legalább kéthetenként el kell végezni. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE

9 Nem védett vízmű vízkezeléssel, vagy 5000m 3 /napnál nagyobb kapacitással évi ütemterv Vízmű kútjai, műtárgyai Jan.Febr.Márc.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept.Okt.Nov.Dec. 1. kútA+K+P+BBE+BB 2. kútE+BBA+BB 3. kútA+BBE+BB Nyersvíz főgyűjtőBBBB Hálózati betáplálási pont E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B VíztárolóBE+BB VíztoronyE+BB B Jelmagyarázat: Tr.=Trícium vizsgálat: számú kutaknál 2003-ban megtörtént. ( partiszűrés, talajvíz és karsztvíznél nem szükséges) A+K+P= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium,kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén * K= Kiegészítő kémiai vizsgálat: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimon, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium B= Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22o –on E= Ellenőrző vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas*, mangán* P= Peszticidek, a 21/2002. KöViM rendeletben szereplő, valamint a* megjelölt komponenseknél az OTH évi közleménye szerint.

10 Védett vízmű vízkezeléssel vagy 5000 m 3 /napnál nagyobb kapacitással évi ütemterv Vízmű kútjai, műtárgyaiJan.Feb.Márc.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept.Okt.Nov.Dec. 1. kútA+K+BB 2. kútA+BB 3. kútA+BB Nyersvíz gyűjtő vez. BB Hálózati betáplálási pont,E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B E+B B VíztárolóBE+BB VíztoronyE+BB B Jelmagyarázat: Tr.=Trícium vizsgálat: számú kutaknál 2003-ban megtörtént. A+K= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén *, B= Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22o –on K= Kiegészítő kémia vizsgálatok: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimon, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium. E= Ellenőrző kémiai vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas*, mangán*,

11 Nem védett vízmű 5000m 3 /napnál kisebb kapacitással évi ütemterv Vízmű kútjai, műtárgyaiJan.Feb.Márc.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept. Okt.Nov.Dec. 1. kútA+K+P+BBE+BB 2. kútE+BBA+BB 3. kútA+BBE+BB Hálózati betáplálási pont, nyersvíz főgyűjtőB E+B B B B VíztárolóBE+BB VíztoronyE+BB B Jelmagyarázat: Tr.=Trícium vizsgálat: számú kutaknál 2003-ban megtörtént. ( partiszűrés, talajvíz és karsztkútnál nem szükséges) A+K+P= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium,kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén * K= Kiegészítő kémiai vizsgálat: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimón, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium. B= Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22o –on E= Ellenőrző kémiai vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas* mangán* P= Peszticidek, a 21/2002. KöViM rendeletben szereplő, valamint a* megjelölt komponenseknél az OTH évi közleménye szerint.

12 Vízmű kútjai, műtárgyaiJan.FebMárc.ÁprMájJúnJúl.AugSzeptOktNovDec 1. kútA+K+ B B 2. kútA+BB 3. kútA+BB Hálózati betáplálási pont, nyersvíz főgyűjtő vez. E+B B B VíztárolóBE+BB VíztoronyE+BB B Védett vízmű 5000 m 3 /napnál kisebb kapacitással évi ütemterv Jelmagyarázat: Tr.=Trícium vizsgálat: számú kutaknál 2003-ban megtörtént. A+K= alapállapot vizsgálat: 2. 3-as kutaknál 2004-ben volt. A = rendszeres alap kémiai vizsgálat: / fajlagos vezetőképesség, pH, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán, ammónium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, karbonát, nitrát, nitrit, összes keménység, lúgosság, kémiai oxigénigény, összes cianid *, arzén *, B= Bakteriológiai vizsgálat: E. coli. Coliform, Telepszám 22 o C –on K= Kiegészítő kémia vizsgálatok: fluorid, oldott oxigén, foszfát, anionaktív detergens, AOX, UV olajindex, antimon, arzén, bór, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, szelén, alumínium. E= Ellenőrző kémiai vizsgálat: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, KOIps, klorid, vas*, mangán*,

13 Védett felszín alatti vízkivételi mű esetében az alapállapot-vizsgálat keretében a) a rendelet 3. számú melléklete szerinti (A) és (K) jelű komponenseket, b) amennyiben a fenol index értéke 10 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (F) jelű komponenseket is, c) amennyiben a mért AOX érték 20 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (PCB) és (HS) jelű komponenseket is, d) amennyiben a mért UV olaj index nagyobb, mint 10 mikrogramm/liter, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (SM) jelű táblázat komponenskörét is mérni kell. A felszíni és a nem védett felszín alatti vízkivételi művek esetében az alapállapot-vizsgálatot ki kell terjeszteni e rendelet 3. számú melléklete szerinti (P) jelű komponensekre is. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE

14 Az ellenőrző és bakteriológiai vizsgálatok során a korábban mért adatoktól jellemzően eltérő értékek mérésekor a vizsgálatot soron kívül meg kell ismételni, és az eltérés okát vizsgálni kell. Haladéktalanul el kell készíteni az észlelt problémák feltárását és a további biztonságos ivóvízellátást biztosító részletes vizsgálati tervet, ha a vízkivételi műnél, továbbá bármely, a vízmű üzemeltetésével kapcsolatos vízminőségi vizsgálat (így például a figyelő kutak vizsgálata, a vízutánpótlódás területén lévő szennyezés, illetve valószínűsíthető szennyezettség) alapján várható a külön jogszabály szerinti kockázatos anyag(ok) megjelenése vagy határértéket megközelítő, illetve meghaladó koncentrációja. A vizsgálati tervnek tartalmaznia kell a vizsgálandó pontokat, komponenseket és azok gyakoriságát. A tervet az üzemeltetési utasításhoz annak módosításával és a szükséges intézkedések kezdeményezésével kell csatolni. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE

15 gázos víz: amelynek gázvizsgálat alapján szénhidrogén-tartalma van A víz gáztartalom szerinti fokozata: a gázvizsgálat 1013 millibar nyomáson és 20 °C-on számítva: a) a 0,8 l/m 3 határérték alatt „A”; b) 0,8-10 l/ m 3 között „B”, c) 10 l/ m 3 fölött „C”. Az gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyét az illetékes vízügyi felügyelet, a termelt és a szolgáltatott víz gáztartalmának vizsgálata alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. A gáztartalom vizsgálatát a Nemzeti Akkreditációs Testület által arra feljogosított laboratórium végezheti. A vizsgálatot legalább a következő gyakorisággal a) „A” fokozatban ötévenként, b) „B” fokozatban háromévenként, c) „C” fokozatban kétévenként kell elvégezni. 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről

16 A szükséges műszaki intézkedéseket, illetve a berendezések üzemeltetésének a módját a külön jogszabály alapján készített üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell.  A víz gáztartalom szerinti „A” fokozata esetén nem kell gázmentesítést végezni.  A víz gáztartalom szerinti „B” fokozata esetén a gázmentesítésről üzemeltetési módszerek és biztonsági intézkedések alkalmazásával kell gondoskodni.  A víz gáztartalom szerinti „C” fokozata esetén gázmentesítő berendezés telepítéséről és üzemeltetéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a) a teljes vízfelhasználás legfeljebb 5 m3/nap, vagy b) a kitermelt vizet szabadtéren használják fel, de a biztonságtechnikai védelemről ez esetben is gondoskodni kell. A gázmentesítést a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek figyelembevételével úgy kell végrehajtani, hogy az vízminőség romlást ne okozzon. 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről

17 A kútházban- visszaforgató gépházban - a mintavételezések alkalmával sem szabad a csapok fertőtlenítését égetéssel végezni. A csapokat mintavétel előtt legalább öt percig ki kell folyatni. Először a kémiai mintát le kell venni. Ezután az elzárt csapot 70 %-os alkoholban kell 5 percig áztatni. Az áztatás után meg kell nyitni a csapot, és várni kell 10 másodpercet, hogy öblítéssel a mintavételi csonk belső felületéről a maradék alkohol is eltávozzék. Ezután történhet a bakteriológiai mintavétel a steril mintavételi szabályok betartásával. A mintavételkor jelenlévő gépésznek a mintavevők részére /hatósági és önellenőrző stb./ minden esetben fel kell hívni a figyelmet az égetés mellőzésére. Gázos víz bakteriológiai mintavételezése

18 Komponens neveEredeteEgészségi hatása ArzénMélységi vizekben természetes eredetű. Emelkedése arzéntartalmú érceket feldolgozó üzemek környékén, nagy mennyiségű műtrágya felhasználás esetén, arzéntartalmú permetező szerek használata során várható. Kis mennyiségben az arzén serkenti a vérképzést, növekedést, és fokozza az ellenálló képességet. Nagy dózisban számos szervben okoz károsodást Az arzén bélből jól felszívódik, felhalmozódik a májban, vesében és a bőrben. Magas arzéntartalmú víz fogyasztása bőrtünetekkel jár, tenyér-talp esetleg alkar bőrének erős hámlása, elszíneződése. Ezen tünetek súlyosabb formája a bőrrák megelőző állapot. Mo. adatok szerint arzénexpozíció által érintet területeken a halvaszületések és a spontán abortuszok száma lényegesen nagyobb volt a kontroll településekhez képest HiganyHigany vegyületeket használó ipar szennyvizei előbb a felszíni vizek higanytartalmát emeli meg, majd a jelenlévő baktériumok hatására szerves higanyvegyületekké mono és dimetilhigannyá alkul át. Legtoxikusabb a metilhigany, központi idegrendszert kárososítja. A szervetlen higany a vesét támadja meg elsősorban. KadmiumKadmium előállításával, és felhasználásával foglalkozó üzemek szennyvize. Fémötvözetű vízcsövekből kioldódhat. Ipari hulladékból is bejuthat a nem védett vízadók vizébe. (A kadmium vizekből nehezen távolítható el.) A nehézfémek veszélyességi listavezetője. Felhalmozódik a májban és vesében, csak nagyon lassan ürül ki a szervezetből. Toxikus hatását tartós expozició esetén a vesekéreg károsításán fejti ki, tünetetei: proteinuria, glukózuria és amiosav ürítés. Az ivóvízből felvett mennyiség általában jóval kevesebb az egyéb forrásból származó mennyiségnél. (pl. dohányfüst) Időskorú női lakosságnál különleges csontosodási zavar, heves lumbális fájdalmak, lumbális csigolyák felritkulását, összeroppanásást okozza. Ivóvízben előforduló főbb komponensek

19 ÓlomAgresszív víz jelentős ólmot oldhat ki az ólom tartalmú vízvezeték csövekből. /PVC csövek/ Autók, hajók üzemanyagaiból szennyeződhet a víz. Lebegő anyagokhoz kötődik, így a víztisztítási eljárások során könnyen eltávolítható. Geológiai eredetű ólomtartalom hazánkban nem fordul elő. Bekerülve a szervezetbe kumulálódik és mérgezést okozhat. KrómA hat-értékű króm (kromát -ion) a talajban nehezen kötődik meg, talajvízzel messzire eljuthat. Hazánkban ipari szennyvíz okozta talajvízszennyezésnél 20 évig is kimutatható volt. Három vegyértékű formája esszenciális mikroelem a szervezet számára, hiányában a szervezet cukor háztartása borul fel, diabetes alakulhat ki. Az emberi szervezet számára a hat vegyértékű króm toxikus, emésztőszervi rák kialakulását okozhatja. A kromátos vízzel való mosakodás ( allergizálás révén) kontakt ekcémát okozott. FluoridTermészetes eredetű. Alumínium ipar szennyező hatása is lehet. Nagy koncentrációban foltos fogzománc, fogfluorózis-fogzománc tökéletlen meszesedése. Későbbi életkorban csontváz deformitások. Csontfluorózis esetén szövetek, izületek elmeszesednek, csontos „csőrképződés” jelenik meg a kalcifikáció zavara miatt. 1mg/l alatti értéknél fogszuvasodást idéz elő. Hiánya esetén fluor bevitel-tabletta-szükséges. Ivóvízben előforduló főbb komponensek

20 JódTalaj sótartalmából kerül az ivóvízbe. Legtöbb jódot a mély talajrétegekből származó víz tartalmazza. Tengervizekben is jód van. Jódszegény ivóvizet fogyasztók között endémiás golyva alakul ki. Valószinű, hogy a jód felvétel hiányát súlyosbítja az ivóvíz keménysége. Az ideálisnál több jód is megzavarhatja a szervezet jódháztartását. SzelénEsszenciális fémmikroelem. Szervezetre pozitív hatást gyakorol. Immunrendszer erősítő, antioxidáns. A magas szeléntartalmú vizet fogyasztók között vérképzőszervi, idegrendszeri, gyomor- bélrendszeri tüneteket, valamint funkcionális vese és májeltérést találtak. AmmóniumNem védett vízadóra telepített kutaknál friss szennyezés jelző. Trágyázással, szennyvízzel, elhalt organizmusok bomlásával kerül be a talajba, vízbe. Élő szervezetek lebomlásakor ammónium keletkezik. Oxidatív környezetben nitritté, nitráttá alakul. (nitrifikáció). Védett, mélységi vizekben (anaerób) folyamat játszódik le, a nitrát redukciója ammóniummá. Védett vizekben nincs szennyezésjelző szerepe. Vízklórozásnál nehézséget okoz, a klórozást lassítja. Törésponton túli klórozásnál, trihalometán vegyületek keletkeznek, melyek karcinogén hatásúak. Ivóvízben kis mennyiségben elősegíti a baktériumok szaporodását. Ivóvízben előforduló főbb komponensek

21 NitritNitrifikáció. Friss szennyezésjelző. Jelzi, hogy megindult az oxidatív öntisztulás, ami azonban nem fejeződött be. Előfordul másodlagos szennyezésként vízvezetéki hálózatokban (főleg langyos vizekben gáztalanítás után) ahol ammóniából keletkezik. A nitrátnál egy nagyságrenddel kisebb / néhány mg/l / koncentrációban is veszélyes, mivel már nem kell külön redukálódnia. Ritkán fordul elő jelentős koncentrációban, mivel természetes körülmények között nem stabil. Védett rétegvizeknél nem fordul elő. Közvetlenül fejti ki károsító hatását. Szervetlen kialakuló származékaik / nitrózaminok / daganatos megbetegedést idézhetnek elő. MHB-s megbetegedést okoz elsősorban csecsemők körében 1 mg/l fölötti koncentrációban. NitrátTalajvizekben a leggyakoribb, mezőgazdaságban nitrogén műtrágya felhasználás következtében kerül. Űrgödrös árnyékszékek, trágyadombok, fehérjék, élő szervezet anyagcsere terméke tartalmazza. Az oxidatív lebomlás, nitrifikáció végső terméke. Feldúsulhat, régi szennyezést jelez. Védett rétegvizekben nem fordul el. Csecsemők számára jelent főleg veszélyt, methaemoglobinaemiát okoz. A vékonybelek alsó szakaszából felvándorló baktériumok tevékenysége köv-ben nitritté redukálódik, ami gátolja a kataláz enzim működését, így a sok H 2 O 2 a haemoglobin ferro vasát ferri vassá oxidálja. A vér nem tudja ellátni oxigén szállító funkcióját / belső légzés gátlása / ezáltal cianózis következik be, amely halálhoz vezethet. Emésztő és kiválasztószervi daganatok összefüggésbe hozhatók az ivóvíz nitrát tartalmával. Gátolja az intrauterin fejlődést, testi és szellemi elmaradást okoz. Pajzsmirigy működését gátolhatja, mely hatást a jód hiánya felerősítheti. Ivóvízben előforduló főbb komponensek

22 Szervesanyag tartalom KOI, BOI,TOC, TBOI A felszíni vizek sokféle szervesanyagot tartalmaznak, meghatározásuk egyenként körülményes, így össszes mennyiségüket azzal az oxigénigénnyel jelzik, ami az oxidálásukra elfogy. Friss szennyezés jelző, pl. glikol tartalmú vízszennyezést gyorsan jelzi. KloridGeológiai eredetű. Talajvízbe kőzetek málása, oldódása során kerül, valamint utak sózása, ipari és kommunális szennyvizek kibocsájtása következtében. Nagy az ionmozgékonysága. Évszakos ingadozás jellemző. Ha jelentősen megnövekszik, elősegítheti a víz agresszívvá válását. A klorid fémszerelvényeknél a vezetőképesség növekedésével az elektrokémiai korróziót segíti. Többé-kevésbé természetes anyagnak nevezhető, szokásos tartományban közvetlen eü-i hatása nincs. SzulfátGeológiai eredetű, származhat kéntartalmú ásványi anyag málásából, gipsz oldódásából, szennyvizekből. / Ipari szennyeződés / Reduktív közegben kénhidrogénné redukálódhat. A vizet agresszívvá teheti, korrodálja a betont. Nem bakteriális hasmenés kialakulásában van szerepe / terápiában is felhasználható, keserűsó / Ivóvízben előforduló főbb komponensek

23 KeménységKeménységet a vízben oldott alkáli földfémek / Ca, Mg, / mennyiségének jellemzésére használjuk. Karbonát keménység: Ca és Mg ionok hányada. A mész-szénsav egyensúlyban lévő, kalcium- magnézium –hidrogén-karbonátos vizet tekintjük ideális ivóvíznek. A kalcium és magnézium jelenléte a mg/l CaO tartományban kívánatos. A lágy víz agresszív, a környezetből több cinket, vasat rezet, ólmot old ki.. A lágy vizet fogyasztó terhesek utódai között gyakrabban fordul elő velőcső záródási rendellenesség /Spina bifida/ Az alacsony magnézium tartalom is felelős lehet az isaemiás mortalitásért. Nő a szív keringési megbetegedés gyakorisága. A magas keménység elősegíti az epe és vesekövek kialakulását. A keményvizet fogyasztók körében a heveny myocardiális infarktus megbetegedés veszélye alacsonyabb. / preventiv hatás / Emésztőrendszerben panaszt, székrekedést okoz. Főzésre kevésbé alkalmas. Mangán és vasTermészetes körülmények között is jelen van, főleg ha a talaj reduktív. Vasszegénység esetén anaemia alakulhat ki. A vastartalomnak egészségre káros hatása nincs, azonban állás közben kiválik, zavaros lesz a víz, üledék képződik,esztétikai hatást rontja,vas és mangán baktériumok szaporodnak el, a vezetékeket eltömíthetik. PeszticidekPermetezéssel, szennyvizekkel juthatnak a talajba, vízbe. Toxikus mennyiség elérése előtt rontják az ivóvíz élvezeti értékét. Ivóvízben előforduló főbb komponensek

24 FenolokOlajfínomítók környékén jelennek meg, klórozáskor klórfenollá alakulnak. Jellegzetes klór ízt adnak a víznek. Olajok Állati zsírok, növényi olajok, kőolajtermékek- fáradtolajok Emberi egészséget veszélyeztető hatás általában kőolaj termékeknél fordul elő. Vízbe jutva vízfertőtlenítés során igen kellemetlen ízt adhatnak a víznek / pl. klórral reagálva klórfenolokat képeznek, ihatatlanná teszik a vizet. / Policiklusos aromás szénhidrogének / PAH / Fáradt olajokVeszélyes hatás, az olajszennyezéssel vizekbe jutó daganatkeltő vegyületek. Benz-/a/ pirénFáradt olajokLegismertebb karcinogén vegyület, a daganatkeltő hatás bőrrel való érintkezés során mind a tápcsatornán keresztül valószínűsíthető. NátriumSó / Na Cl /Az ivóvíz magas nátriumtartalma kockázati tényező a magasvérnyomás kialakulásában. Detergensek Gyakorlatban az anion aktív detergensekkel kell számolni Háztartásokban és iparban elterjedt mosószerek hatóanyagai és adalékanyagai /pl. foszfát/ Talajvizek habzását, valamint a vizi ökoszisztémák egyes tagjainak pusztulását okozzák Az adalékanyagok az algák elszaporodását és a eutrofizációt segítik elő. trihalometánokTörésponton túli klóros fertőtlenítéskor igen nagy mennyiségű THM képződhet. Hálózat fertőtlenítéskor is nagymennyiségű THM keletkezhet. Nagyobb THM koncentrációnál nagyobb mutagén hatást lehet mérni. Ivóvízben előforduló főbb komponensek

25 ColiformokRengeteg fajt rejt magába. Nem kizárólagosan fekális szennyezettséget mutatnak, talajban, más környezeti elemben is előfordulnak és szaporodnak. Ivóvíznél jó szennyezettség jelző. A coliformok „halmazán” belül találhatók az Escherihia coli törzsek. Escherichia coliNormál bélflóra domináns tagjaiJelenlétük az ivóvízben fekáliás szennyezettségre utal. Muszáj megkeresni a szennyezés forrását és azt kiiktatni, mert betegséget okozhatnak. ( Coli diszpepsia főleg kisgyermekeknél, húgyúti fertőzések fürdővizekben) EnterococcusokEgy része a bél normál flórájához tartozik, más része előfordul a vegetációban, rovarokban, talajban, esővízben Jelzik az ivóvízben, hogy valamiféle külső forrás szennyezi az ivóvizet: pl. csőrepedés során bekerülő talaj. Ivóvíz fekális szennyezettségét nagyobb biztonsággal határozhatjuk meg az E. coli és Enterococcusok együttes kimutatásával. Arányuk jelezheti a szennyezés forrását is (humán székletben az E. coli 4-5 x-öse az enterococcusénak, míg a háziállatokéban fordított az arány.) Baktériumszámok 22 o és 37 o C-on Nem indikációra szolgál ez a paraméter, hanem „állapotjelző”. Azt figyelhetjük általa, hogy történt-e valamilyen nagyszabású változás az adott vízvételi helyen. ClostridiumokLegtöbb fajuk természetes élőhelye a talaj, felszíni víz üledéke, de előfordulnak a bélfórában is. Ivóvízbe mindenképpen külső hatásként kerülhetnek be, indikátor értékkel bírnak. Toxinokat képeznek, melyek botulizmust, tetanuszt, sebfertőzéseket, gázödémát okoznak Pseudomonas aeruginosaKörnyezetben széles körben elterjedt: felszíni vizekben, fürdő vizekben, szennyvizekben, Jól tűri a magasabb hőmérsékletet, nem ritka termál vizekben, hűtővizekben, desztillálókban sem. Jelenlétük az ivóvízben nem fekális szennyezettségre utal, hanem a megfelelő tisztítási procedurák hiányosságaira, hibájára, ugyan is a vezetékekben, műtárgyakban tartósan letelepszik, sőt akár utószaporodást is mutat. Jól ellenáll a fertőtlenítőszereknek. Fül-és szemgyulladást, légúti megbetegedéseket okozhat.

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "CSENDER GYÖRGYNÉ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELŐ ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. Vízmű kutak vizsgálata a 21/2002. (VI.25.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések