Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A külfejtéses bauxittermelést követő rekultiváció eredményei a Dunántúli-középhegységben Kovács Bernadett dolgozata alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A külfejtéses bauxittermelést követő rekultiváció eredményei a Dunántúli-középhegységben Kovács Bernadett dolgozata alapján."— Előadás másolata:

1 A külfejtéses bauxittermelést követő rekultiváció eredményei a Dunántúli-középhegységben Kovács Bernadett dolgozata alapján

2 Bevezető A bányászati tevékenység kezdete egybeesik az emberi kultúra kialakulásával. Technika fejlődése + igények növekedése → egyre intenzívebb lett az ásványi nyersanyagok, energiahordozók kitermelése és felhasználása A bauxitbányászat fiatal bányászati ág. Mivel bauxitból alumíniumot előállítani igen költséges folyamat, az energiabázis, a villamos energia hiánya miatt csak a 20. sz.-ban indulhatott meg az ipari méretű termelése A bányászat az egyik legnagyobb környezetalakító és egyben környezetromboló tevékenység. A kitermelés által okozott károk helyreállítására irányuló törekvés már az új kőkorszakban is jelen volt: Sümeg-Mogyorósdombi bányát majdnem tökéletesen rekultiválni tudták az akkori emberek. Az, hogy az efajta rekultivációs tevékenység nem vált általánossá leginkább gazdasági okokkal magyarázható.

3 A bauxitlelőhelyek természeti viszonyai Bauxitbányászatunk a Dunántúli-középhegység, azon belül is a Bakony, a Vértes, és a Gerecse hegység területére koncentrálódik. A Dunántúli- középhegység fő kőzettömegei a mezozoikum során felhalmozódott karbonátos kőzetek (mészkő és dolomit). A krétakori bauxit vastagsága a karsztos morfológiából eredően rendkívül szélsőséges határok között ingadozik, egyes esetekben az 50 métert is meghaladja. A bauxitra közvetlenül eocén rétegek, helyenként viszont az eocént követő lepusztulás miatt miocén konglomerátum települt, néhol foszlányokban pleisztocén és pannon rétegek is megtalálhatók a területen. A vizsgált terület növénytársulásai a különböző klímahatások, az eltérő orográfiai hatások (tszfm., vízszintes és függőleges tagoltság, kitettség stb.) és a változatos litológiai felépítés (mészkő, dolomit homokkő stb.) következtében tarka mozaikszerű képet mutatnak.

4 A bányászati tevékenység felszínformáló hatása Legszembetűnőbb környezeti hatás: tájképrombolás 1. külfejtéses bányáknál nagy területen 2. mélyműveléses kitermeléseknél: külszíni létesítmények és felhalmozott meddőhányók Bányaművelés során keletkező formák 1. negatív: berogyások, külszíni fejtések munkagödrei 2. pozitív: meddőhányók Külszíni fejtéses bányászkodás eredménye:nagy kiterjedésű teknő Mélyműveléses bányászkodás felszíni hatásai: nem üzemelő fejtések és vágatok berogyásával felszíni horpadások és berogyások jöhetnek létre A felszínsüllyedés következményei: 1. élő rendszerek károsodása( fák, növények gyökérrendszerének szétszakadása 2. emberi létesítmények károsodása( utak behorpadása stb.) 3. vízzáró rétegek átvágása

5 A bányászati tevékenység felszínformáló hatása A beszivárgás folyamatának megváltozása: az esővíz összegyűlik a süllyedékben→a felszakadáson gyorsan, szűrés nélkül a mélybe jut→a felszín alatti víz károsodását idézheti elő Pozitív felszíni forma még: 1. felhalmozott és tárolt meddőanyag 2. depó formájában tárolt termőtalaj

6 A rekultiváció és tájrendezés fogalma, típusai a bauxitbányászatban 2 lépésben történik a bányaműveléssel átalakított környezet eredetihez hasonló állapotának kialakítása 1. műszaki rekultiváció: a felszíni sérüléseket úgy alakítják, hogy a terület újra természetszerű, lankás térszínné váljon a, a bányagödröket és meddőhányókat kell rendezni b, a termőtalajt deponálják a növényvilág újbóli kialakításának érdekében c, a megmaradt horpadások, mélyedések rézsűinek hajlásszöge nem haladhatja meg a 20°-ot; ez a gépi erdősítéshez fontos d, a műszaki létesítmények( kábelek, csövek stb.) elbontása, felrakása és elszállítása

7 A rekultiváció és tájrendezés fogalma, típusai a bauxitbányászatban 2. Biológiai rekultiváció: a, a talajélet megindítása és a megfelelő növények telepítése b, szántás, tárcsázás c, talajjavítás szerves ill. műtrágyával A rekultiváció megkezdése előtt a bauxitbányák tájrendezésének feladatait, folyamatát tartalmazó terv készül a vizsgált területre vonatkozóan. Ezt a tervet a bányatelek fektetését követő éven belül kell készíteni, jóváhagyásra be kell nyújtani a bányakapitánysághoz, ki kell kérni az érdekelt szakhatóságok véleményét és a földtulajdonosok állásfoglalását

8 A rekultiváció és tájrendezés fogalma, típusai a bauxitbányászatban A külfejtéses rekultivációk feladatai 2 csoportra oszthatók: 1. Ide azok a külfejtések tartoznak, ahol a rekultivációs munkák folyamatosan zajlottak. A bauxit feletti fedőréteg letakarítása, az érc kitermelése és a rekultiváció azonos módszerrel, azonos technológiával történik. Ebbe a csoportba sorolhatók: Újbarok I-II- III-IV. telepei, Óbarok XI. telepe és Szár-hegy bauxit-előfordulásai. 2. Itt a rekultiváció a bauxitbányászat megszűnése után indult meg. Ide tartozik: Félix II-IV., Ódörögd II-IV., és Gánt-Bagolyhegy.

9 A bányaterületek tájrendezési tevékenységeinek bemutatása( Újbarok I-II-III- IV. telepei, Óbarok XI. telepe és Szár-hegy ) Az első csoportba tartozó bányaterületeken azonos módon történt a rekultiváció mellet a letakarítás és a termelés is Az újbaroki és az óbaroki bauxit lelőhelyek a Gerecse hegység területén találhatóak. A szár-hegyi előfordulás a Dunántúli középhegység Ny-i peremvidékén, az Agár-tetőtől É-ra helyezkedik el A bányaművelés és tájrendezés időrendi és gazdasági okokból 3 azonos technológiájú részre bontható:letakarítás, termelés, rekultiváció. E munkatevékenységek ugyanazon munkafázisokból állnak, azonos technológiával és időbeni átfedéssel történnek. A fedőréteg eltávolítását 2 ütemben végezték. A termőréteget újrahasznosítják a tájrendezéshez. Az alatta lévő fedőrétegeket meddőhányó formájában tárolják. A tájrendezés keretében a kitermelt meddőkőzet visszatöltésével, a külszíni egyenletlenségek megszüntetésével, tereprendezéssel és a termőréteg visszaterítésével az eredeti állapothoz közeli helyzet kialakítása a cél.

10 A bányaterületek tájrendezési tevékenységeinek bemutatása( Félix II-IV., Ódörögd II-IV., és Gánt-Bagolyhegy) Az ódörögdi bauxit-előfordulás a Bakony D-i részén helyezkedik el. A földhiány miatt a rekultiváció II. variánsa valósult meg. A műszaki rekultiváció célja, hogy a helyreállítást úgy kísérelje meg, hogy az eredeti állapothoz a legjobban közelítsen és az újrahasznosítás is megvalósítható legyen. Cél az 1. fázisban a legelő, a 2. fázisban pedig az erdő telepítése. Félixbánya a Dunántúli-középhegység Ny-i peremvidékén, az Agár- tetőtől É-ra helyezkedik el. A műszaki rekultiváció során a sérült és részlegesen rendezett hányó felületeket kellett helyreállítani oly mértékben, hogy a terület járhatóvá és erdőtelepítésre alkalmassá váljon. A műszaki helyreállítást 2 ütemben vitték véghez: az elsőben rendezték az új és a régi külfejtéshez tartozó meddőhányókat, a régi külfejtés talpát, és az új külfejtéstől D-re elhelyezett üzemteret.

11 A bányaterületek tájrendezési tevékenységeinek bemutatása( Félix II-IV., Ódörögd II-IV., és Gánt-Bagolyhegy) A II. ütemben az újabb külfejtési gödröt körülvevő erdőt 10 m széles sávban kiirtották, ill. a K-i oldalon lévő üzemi épületromot távolították el. Ezt követően került sor a gödör É-i és Ny-i oldalának lerobbantására összesen 200 m hosszan. A lerobbantott anyagot a bányagödör aljára tolták le, és ezzel az anyaggal töltötték fel a gödröt Ezután került sor a biológiai rekultivációra: először a külszíni repedéseket kutatták fel és szüntették meg; majd fűrészporral és műtrágyával javították fel a talajt; a fásítás feketefenyővel történt, mivel ez a fafajta települt meg legjobban a területen; az erdősítendő felszínt a vadkárok megelőzése végett kerítéssel körbevették.

12 A bányaterületek tájrendezési tevékenységeinek bemutatása( Félix II-IV., Ódörögd II-IV., és Gánt-Bagolyhegy) A gánti bauxit-előfordulás a Vértes hegység DK-i peremén terül el. Részei: Bagolyhegy, Angerrét, Meleges, Hosszúharasztos Az ELTE Alkalmazott- és Környezetföldtani Tanszékének kérésére a Természetvédelmi Hivatal a rekultivációs tájrendezési munkálatokat leállította azzal a szándékkal, hogy a külfejtés során feltárt földtani, bauxitföldtani, őslénytani, szerkezetföldtani jelenségek az utókor számára oktatói, ismeretterjesztési szempontból hozzáférhetőek maradjanak. A geológiai tanösvény 2 km hosszan vezet a bányagödrön belül. A műszaki tájrendezés: talajcsere, dolomitból álló sétány, lépcsők kialakítása, bemutató és ismertető táblák kifüggesztése, pihenőpadok felállítása. A biológiai tájrendezés erdőtelepítéssel valósult meg.

13 A gánti geológiai tanösvény

14

15


Letölteni ppt "A külfejtéses bauxittermelést követő rekultiváció eredményei a Dunántúli-középhegységben Kovács Bernadett dolgozata alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések