Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai városverseny Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai városverseny Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék."— Előadás másolata:

1 Az európai városverseny Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

2 Európa néhány országának városhierarchiája

3 Sorrend-nagyság szabály Városok rangsora népességszámuk alapján Szabályszerűségek F. Auerbach (német geográfus, 1913) –Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével

4 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása:

5 Sorrend-nagyság szabály ábrázolási módjai Főben –Inkább időbeli összehasonlításnál Logaritmikusan Százalékban –Inkább térbeni összehasonlításnál Kumulálva –Egy pólus – több pólus

6 Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) –Világváros fogalmának definiálása Sir Peter Hall (1966, The World Cities) –Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) –Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) –Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett) Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) –Világvárosok sorrendje

7 John Friedmann: világvárosok hierarchiája –1. Pénz, információ és javak áramlása –2. Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével –3. Hierarchikus rendbe illeszkednek –4. A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Európaiakat nehéz kategórizálni (kicsik, speciális funkciók)

8 Friedmann központjai Globális pénzügyi központok –London, New York, Tokió Nemzetközi központok –Miami, Los Angeles, Frankfurt, Amszterdam, Szingapúr Fontos országos központok –Párizs, Zürich, Madrid, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

9 Az európai világvárosok Friedmann szerint KözpontFélperiféria KontinensElsődlegesMásodlagosElsődlegesMásodlagos Európa London Párizs Amszterdam Franfurt Zürich Brüsszel Milánó Bécs Madrid Amerika New York Chicago Los Angeles Torontó Miami Huston San Francisco Sao Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Caracas Mexikóváros Ázsia-AusztráliaTokióSydneySingapour Hongkong Tajpej Manila Bangkok Szöul Afrika Johannesburg

10 Saskia Sassen (1991): globális város New York, London, Tokió –(később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) –Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) –Munkásaik magasfokú szakképzettsége –Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri –Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

11 GaWC (Global Analysis of World Cities) Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) –Pénzügyi és üzleti szolgáltatások –Hatalom és befolyás –Kreatív és kulturális szolgáltatások –Turizmus

12 Világvárosok sorrendje (GaWC) Globális (5 mió<) –Alfa világvárosok (London, Párizs) Szubglobális (tipikusan 1-5 mió, 10 mió feletti) –Béta világvárosok (Zürich, Brüsszel, Madrid, Moszkva) –Gamma világvárosok (Amszterdam, Düsszeldorf, Genf, Prága, Róma, Stockholm, Varsó, Barcelona, Berlin, Budapest, Koppenhága, Hamburg, München) Regionális városok (jelentős világvárosi képződmények) („Landstadt”, 250e-1 mió) –Viszonylag nagy jelentőségű (Dublin, Helsinki, Luxemburg, Lyon, Bécs) –Közepes jelentőségű (Athén, Birmingham, Pozsony, Bukarest, Köln, Kijev, Lisszabon, Manchester, Oslo, Rotterdam, Stuttgart, Hága) –Kis jelentőségű (Antwerpen, Arhus, Bologna, Drezda, Edinburg, Genova, Glasgow, Göteborg, Leeds, Lille, Marseille, Szentpétervár, Torino, Utrecht) Tartományi városok („Provinzstadt” e) „Gaustadt”,„Bezrikstadt”,„Kreisestadt”,„Amtort”,„Marktort”

13 Az európai nagyvárosok hierarchiája funkcióik alapján felsőfokú oktatási funkció (állami felsőoktatási hallgatók száma, külföldi egyetemi hallgatók aránya) kulturális szerepkörök alapján (az állami múzeumok és galériák száma) globális gazdasági funkciók (világ legnagyobb nagyvállalatainak székhelye és azok összprofitja) turisztikai funkciók (szállodai férőhelyek, ágyak száma, nemzetközi szervezetek találkozói) légi közlekedési kapcsolatok (A legnagyobb forgalmat lebonyolító európai járatok, repülőterek forgalma, légi közlekedési kapcsolatok irányultsága)

14 A nagyvárosok rangsora a világ legnagyobb nagyvállalatainak székhelye és azok összprofitja alapján (millió USD) Kicsi (750 ezer alatt)Kis közepes (750 ezer-1 millió)Közepes (1-2 millió)Nagy (2 millió felett) felett London, Párizs Amszterdam, Hága MünchenMadrid, Róma Stockholm, Koppenhága, Essen, Stutgart, Dusseldorf BrüsszelMilano alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Götheborg Köln, TorinoHamburgBerlin Forrás: Fortune, Global 500

15 Az európai nagyvárosok rangsora a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)

16 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben SorrendVárospár utasok száma (oda és vissza) 1London-Dublin London-Párizs London-Amszterdam London-Frankfurt London-Róma London-Madrid London-Milánó Párizs-Róma Koppenhága-Oslo Párizs-Milánó Párizs-Amszterdam London-Zürich Párizs-Barcelona Koppenhága-Stockholm Párizs-Frankfurt London-Stockholm Párizs-Madrid London-Barcelona London-Brüsszel London-Koppenhága Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

17 A 20 legforgalmasabb repülőjárat által érintett városok rangsora az utasok száma szerint Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

18 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

19 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney-Keresztély) Funkciók szerint átlagos helyezés Kicsi (750 ezer alatt) 1 Kis közepes (750 ezer - 1 millió) 2 Közepes (1-2 millió) 3Nagy (2 millió felett) 4 4 Párizs, London 3Amszterdam, Frankfurt München, MilanoBerlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw LodzBukarest

20 Az európai nagyvárosok fejlődésének regionális különbségei az ezredfordulón – Az egységesülő európai városhálózat – Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

21 Az európai urbanizációra ható új tényezők az ezredfordulón Új hatótényezők: Rendszerváltozás (bipoláris világrend vége) Integrálódás (EU) Globalizáció Hatóterületek: Városnövekedési szakaszok Városhierarchia Városiok társadalmi- gazdasági fejlettsége Városok térben eltérő fejlődésének vizsgálata: Városhálózaton belüli fejlettségi különbségek A városi és rurális terek fejlettsége kettősség Európa és az egyes országok térszerkezetben

22 Az európai nagyvároshálózatban bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón? Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikusan fejlődnek. Kettős következmény: a)Európai hatás: nivellálódás az európai nagyvárosrendszerben b)Országos hatás: polarizáció a nagyváros-vidék viszonylatban (különösen Keleten) Az európai nagyvárosrendszer fejlődési különbségei

23 A nagyvárosok fejlődésének következményei a térszerkezetre a)„Európai hatás” –A fejlődési kiegyenlítődés dimenziófüggő –A sikeres várostípus –Összefüggések az európai városhierarchiával –A hinterlandok szerepe b)„Országos hatás” –A polarizáció térbeli és időbeli változása –Nagyváros-vidék dualizmus szerepe a regionális különbségekben –A város-vidék különbségek háttere –Növekedési pólusok versus vízfejek?

24 Európa 99 nagyvárosa

25 Európai nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek A fejlettségi különbségek dimenziói –Gazdasági fejlettség, munkaerőpiaci helyet, infrastruktúra, jövedelmi viszonyok, képzettség, demográfia –Komplex fejlettség A fejlettségi különbségek tényezői –Földrajzi fekvés –Nagyvárosok mérete –Várshierachia-pozíció

26 Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2002

27 A nagyvárosok fejlettségi különbségei az Európai Unióban, 2002 EU25 = 100%

28 A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban ( , GDP alapján)

29 A nagyvárosok gazdasági növekedésének különbségei az EU-ban ( )

30 Az EU nagyvárosai fejlettsége és gazdasági növekedése közötti összefüggés Korreláció: -0,5

31 A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek csökkenése között súlyozott relatív szórás

32 Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Európában Népesség, 2002: 90 mió fő –EU: 450 mió (20%) GDP, 2002: 2579 mrd € –EU: 9626 mrd € (27%) GDP/fő, 2002: €/fő –EU: €/fő (136%) GDP-növekedés, : 147% –EU: 141% (6%-pont)

33 A nagyváros-vidék kettősség erősödő szerepe az európai területi egyenlőtlenségekben

34 Nagyvárosok „relatív” fejlettsége, 2002 GDP/fő ország = 100%

35 A nagyváros-vidék fejlettségi különbségek növekedése a tagállamokban

36 A nagyváros-vidék kettősség szerepe a tagállamok területi egyenlőtlenségeiben

37 Hoover-index GDP/fő, 2002


Letölteni ppt "Az európai városverseny Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések