Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A városhierarchia vizsgálati módszerei Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A városhierarchia vizsgálati módszerei Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus."— Előadás másolata:

1 A városhierarchia vizsgálati módszerei Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 A településhierarchia polarizáltságának mérése: a sorrend–nagyság szabály

3 3 Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) Városok rangsora népességszámuk alapján Városok rangsora népességszámuk alapján Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) –Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Vizsgálati lehetőségek Vizsgálati lehetőségek –Területek összehasonlítása –Időállapotok összehasonlítása –Funkciók összehasonlítása Ábrázolási lehetőségek Ábrázolási lehetőségek –Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) –Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel –Eredeti vagy kumulált értékekkel –Népességre vagy más abszolút adatra

4 4 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel Tengely beosztása főben Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Oszlopdiagram Jelmagyarázat Jelmagyarázat –1: Valós értékek –1+2: Auerbach-féle eloszlás Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

5 5 Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel Tengely beosztása logaritmikusan Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Vonaldiagram Jelmagyarázat Jelmagyarázat –Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

6 6 Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

7 7 Eltérő településhierarchiák háttere Természeti környezet Természeti környezet –Domborzat (Alpok) –Éghajlat (Skandinávia) –Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Történelmi örökség –Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás Politikai berendezkedés, közigazgatás –Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Közlekedési hálózatok –Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Településhálózat-fejlesztés –Növekedési pólusok vs. vízfejek

8 8 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

9 9 Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében 1.Viszonylag kiegyenlített városhierarchia 2.Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n- ed részével (Auerbach-szabály)

10 10 Funkciók összehasonlítása A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

11 11 Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

12 12 A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók Változókészlet eltér: Változókészlet eltér: –Területi szintenként –Időben –Országonként Abszolút mutatók alkalmasak Abszolút mutatók alkalmasak –Népességszám –Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja –Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség –Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. –Nemzetközi szervezetek székhelyei –Események, rendezvények, konferenciák –Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

13 13 A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezer Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf BrüsszelMilánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino HamburgBerlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost Forrás: Fortune, Global 500 Forrás: Fortune, Global 500

14 14 Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

15 15 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

16 16 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben A legtöbb utas London és Dublin között utazott A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők Tényezők –szoros kapcsolatok –Földrajzi fekvés (szigetjelleg) –Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik Kelet-Közép-Európa hiányzik Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

17 17 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

18 18 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw LodzBukarest

19 19 A különböző jellegű adatok összeegyeztetése Eltérő mérési skálák Eltérő mérési skálák Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő szórásúak Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak Eltérő fontosságúak

20 20 A mérési skálák rendszere Mérési skálák TulajdonságSajátosságok Jellemző példák Arány Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók NominálisMegkülönböztetés Nem számszerű Oktatási, eü. stb. funkciók

21 21 Komplex mutatók Rangsorolás Rangsorolás –Ordinális skálára transzformálás Pontozásos módszer Pontozásos módszer –Pontok összege vagy átlaga Jellegadó értékekhez viszonyítás Jellegadó értékekhez viszonyítás Mértani átlag Mértani átlag Klaszteranalízis Klaszteranalízis

22 22 Jellegadó értékekhez viszonyítás Átlaghoz viszonyítás Átlaghoz viszonyítás –Eltérhet az adatsorok szórása Maximumhoz viszonyítás Maximumhoz viszonyítás –Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató –Maximum = 1 Normalizálás Normalizálás –Például a HDI-nél –Minimum = 0, maximum = 1 Standardizálás Standardizálás –Átlag =0, szórás = 1

23 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

24 24 A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

25 25 A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

26 26 A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

27 27 A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

28 28 A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

29 Komplex (összesített) városhierarchia

30 30 Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján város Előfordulások száma Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

31 31 A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei 9 adatsor, de: 9 adatsor, de: –Eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Megoldás: maximumhoz viszonyítás –Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató –Maximum = 100 % –Százalékos részadatok összegzése

32 32 Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján Város Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60-90

33 33 Főbb konklúziók India városhierarchiája átalakulóban van India városhierarchiája átalakulóban van Korábban kikötővárosok Korábban kikötővárosok Mára a súlypont ÉK-re tolódott Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Az indiai városhierarchia bipoláris Az indiai városhierarchia bipoláris

34 34Vonzáskörzetek Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek A vonzáskörzetek nagyságának tényezői A vonzáskörzetek nagyságának tényezői –A központ mérete –A közlekedéshálózat fejlettsége –A környék településhálózata –A jövedelemszint

35 35 Központi települések vonzáskörzetei (Beluszky P. nyomán) Agglomerációs övezet: Agglomerációs övezet: –központ vonzása abszolút, más központok „átvonzása” nem mutatható ki Hegemón vonzásöv: Hegemón vonzásöv: –központ vonzása az uralkodó, de esetenként (pl. kiskereskedelem) már más központok vonzóhatása is kimutatható Domináns vonzásöv: Domináns vonzásöv: –központ mellett más központ(ok) erőteljes vonzóhatása is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még az adott központra esik Átmeneti vonzásöv: Átmeneti vonzásöv: –egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül, a terület „szétvonzódik”


Letölteni ppt "A városhierarchia vizsgálati módszerei Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések