A városhierarchia vizsgálati módszerei

Az előadások a következő témára: "A városhierarchia vizsgálati módszerei"— Előadás másolata:

1 A városhierarchia vizsgálati módszerei
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa városi terei MSc Geográfus szak 2010/2011, I. félév ELTE Földrajz Központ

2 A településhierarchia polarizáltságának mérése: a sorrend–nagyság szabály

3 Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis)
Városok rangsora népességszámuk alapján Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Vizsgálati lehetőségek Területek összehasonlítása Időállapotok összehasonlítása Funkciók összehasonlítása Ábrázolási lehetőségek Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel Eredeti vagy kumulált értékekkel Népességre vagy más abszolút adatra

4 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel
Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Jelmagyarázat 1: Valós értékek 1+2: Auerbach-féle eloszlás Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

5 Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel
Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

6 Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

7 Eltérő településhierarchiák háttere
Természeti környezet Domborzat (Alpok) Éghajlat (Skandinávia) Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Növekedési pólusok vs. vízfejek

8 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben
Adatok forrása: A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

9 Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében
Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály)

10 Funkciók összehasonlítása
A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

11 Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

12 A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók
Változókészlet eltér: Területi szintenként Időben Országonként Abszolút mutatók alkalmasak Népességszám Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. Nemzetközi szervezetek székhelyei Események, rendezvények, konferenciák Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

13 A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit
Forrás: Fortune, Global 500 Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezer Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf Brüsszel Milánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino Hamburg Berlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost

14 Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)
Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

15 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben
Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

16 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben
Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők szoros kapcsolatok Földrajzi fekvés (szigetjelleg) Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik

17 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint
Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

18 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély)
Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest

19 A különböző jellegű adatok összeegyeztetése
Eltérő mérési skálák Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak

20 A mérési skálák rendszere
Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók Nominális Megkülönböztetés Nem számszerű Oktatási, eü. stb. funkciók

21 Komplex mutatók Rangsorolás Pontozásos módszer
Ordinális skálára transzformálás Pontozásos módszer Pontok összege vagy átlaga Jellegadó értékekhez viszonyítás Mértani átlag Klaszteranalízis

22 Jellegadó értékekhez viszonyítás
Átlaghoz viszonyítás Eltérhet az adatsorok szórása Maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 1 Normalizálás Például a HDI-nél Minimum = 0, maximum = 1 Standardizálás Átlag =0, szórás = 1

23 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

24 A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

25 A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

26 A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

27 A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

28 A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

29 Komplex (összesített) városhierarchia

30 Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján
Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

31 A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei
9 adatsor, de: Eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése

32 Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján
Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90-200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60-90

33 Főbb konklúziók India városhierarchiája átalakulóban van
Korábban kikötővárosok Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Az indiai városhierarchia bipoláris

34 Vonzáskörzetek Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek A vonzáskörzetek nagyságának tényezői A központ mérete A közlekedéshálózat fejlettsége A környék településhálózata A jövedelemszint

35 Központi települések vonzáskörzetei (Beluszky P. nyomán)
Agglomerációs övezet: központ vonzása abszolút, más központok „átvonzása” nem mutatható ki Hegemón vonzásöv: központ vonzása az uralkodó, de esetenként (pl. kiskereskedelem) már más központok vonzóhatása is kimutatható Domináns vonzásöv: központ mellett más központ(ok) erőteljes vonzóhatása is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még az adott központra esik Átmeneti vonzásöv: egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül, a terület „szétvonzódik”