Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A települési funkciók  Településhálózat: egymással szoros funkcionális kapcsolatban fejlődő települések  Településhálózat települései funkcióik alapján tipizálhatók, hierarchiába rendezhetők  Különböző típusú és mennyiségű/szintű funkciók –Típus: szerepkörök (kereskedelem, oktatás, egészségügy, közigazgatás) –Mennyiség: funkciók vagy az azokon belüli intézmények (pl. boltok) száma –Szint: alap- vagy központi funkciók (boltok vagy áruházak)  Funkcióik alapján települések csoportosíthatók –Típus: funkcionális szerepkör –Mennyiség és szint: településhierarchiában betöltött pozíció

3 3 A települési funkciók csoportjai  Típus (jelleg) szerint: –Munkahelyek –Kereskedelem –Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) –Közigazgatás, szervezés, irányítás –Egészségügy –Oktatás –Kultúra –Egyéb: sport, divat, események stb. –Ma már a funkciók keveredése jellemző  Szint (erősség) szerint: –Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) –Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház)

4 4 Településhierarchia jellemzői  Településhálózat (településrendszer, településállomány) –Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere  Funkciók hierarchiába rendeződnek  Településhierarchia –Funkcióknak helyet adó települések is hierarchiába rendeződnek –Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia –Funkciónként eltérő településhierarchiák –Valódi településhierarchia a funkciónkénti településhierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) –Települések közötti funkcionális kapcsolatok szerint kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony –Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális)  Politikai-hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség –Inkább régebben –Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) –inkább a közigazgatási funkciók területén

5 5 A településhierarchia két fő modelljei 1. Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak –Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) –Minden funkciónál azonos alá- fölérendeltségi kapcsolatok 2. Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok –Funkciónként eltérő alá- fölérendeltségi kapcsolatok –Fontosak a horizontális kapcsolatok is

6 6 Magyarország városhierarchiája  Ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve

7 7 Tervezett városhierarchia az OTK szerint

8 Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok

9 9 Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok  Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) –Világváros fogalmának első definiálása  Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) –Városhierarchia területi vetületének szabályossága  Sir Peter Hall (1966, The World Cities) –Világvárosok többféle központi szerepet játszanak  John Friedman (1986, World City Formation) –Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia  Saskia Sassen (1991, The Global City) –Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió  Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) –Világvárosok sorrendje

10 10 A Cristaller-vizsgálatok háttere  Dél-Németország kontinentális helyzetű részei  Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat  Zárt rendszer!!  Települések telefonellátottsága mint indikátor –Z z = T z – E z * (T g / E g )

11 11 Dél-Németország, 1933

12 12 Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller- féle modell szerint  A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer

13 13 A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra

14 14 Sir P. Hall: világvárosi szerepek  Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak –Politikai irányítás –Kereskedelem –Pénzügyi szolgáltatások –Tudomány és oktatás –Információ-gyűjtés és közvetítés –Fogyasztás –Kultúra, szórakozás

15 15 John Friedmann: világvárosok hierarchiája  Világvárosok ismérvei –Pénz, információ és javak áramlása –Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével –Hierarchikus rendbe illeszkednek –A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei  Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg  Városi hierarchia térbeli kiterjesztése –Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók)  Hiararchia-szintek 1.Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió 2.Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr 3.Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

16 16 Világvárosok Friedmann szerint (1986) kontinens KözpontFélperiféria elsődlegesmásodlagoselsődlegesmásodlagos Európa London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich Brüsszel, Milánó, Bécs, Madrid Amerika New York, Chicago, Los Angeles Toronto, Miami, Houston, San Francisco Sao Paolo Buenos Aires, Rio de Janeiro, Caracas, Mexikóváros Ázsia– Ausztrália TokióSydneySzingapúr Hong Kong, Taipei, Manila, Bangkok, Szöul AfrikaJohannesburg A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ

17 17 Saskia Sassen (1991): globális város  Globális városok: New York, London, Tokió –(később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles)  Jellemzőik: –Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) –Munkásaik magasfokú szakképzettsége –Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai  Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei  De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri –Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

18 Manuel Castells: információs város   Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása – –Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja – –Informatizálódás  gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok)   „ Á ramlások tere” : n agyvállalatok és a társadalmi elit által ural t hálózatok – –Csomópontjaiban a nagyvárosok

19 GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport   Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities)   Világvárosok sorrendjét meghatározza – –Pénzügyi és üzleti szolgáltatások – –Hatalom és befolyás – –Kreatív és kulturális szolgáltatások – –Turizmus

20 Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002)   Két kulcsváros: London és New York   Európai városok (bekötöttség alapján) – –London I. I.Amszterdam, Frankfurt II. II.Berlin, München, Moszkva, Varsó III. III.Koppenhága, Róma IV. IV.– V. V.Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille,Marseille

21 A városhierarchia vizsgálati módszerei

22 Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis)   A településhierarchia polarizáltságának mérése   Városok rangsora (általában népességszámuk alapján)   Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) – –Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás   Ábrázolási lehetőségek – –Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) – –Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel – –Népességre vagy más abszolút adatra – –Eredeti vagy kumulált értékekkel   Vizsgálati lehetőségek – –Területek összehasonlítása – –Időállapotok összehasonlítása – –Funkciók összehasonlítása

23 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel   Tengely beosztása főben   Oszlopdiagram   Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

24 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel   Tengely beosztása főben   Grafikon (vonaldiagram)   Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

25 Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel   Tengely beosztása logaritmikusan   Vonaldiagram   Jelmagyarázat – –Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

26 Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

27 Eltérő településhierarchiák háttere   Természeti környezet – –Domborzat (Alpok ) – –Éghajlat (Skandinávia) – –Természeti erőforrások (konurbációk)   Történelmi örökség – –Birodalmi központok, határváltozások   Politikai berendezkedés, közigazgatás – –Centralizált (szoc.), föderatív   Közlekedési hálózatok – –Sugaras, rácsos   Településhálózat-fejlesztés – –Növekedési pólusok vs. vízfejek

28 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása:   A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

29 Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében 1. 1.Viszonylag kiegyenlített városhierarchia 2. 2.Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n- ed részével (Auerbach-szabály)

30 Funkciók összehasonlítása • •A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál • •Általában kiegyenlítettség • •Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei • •Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

31 Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

32 A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók   Változókészlet eltér: – –Területi szintenként – –Időben – –Országonként   Abszolút mutatók alkalmasak – –Népességszám – –Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja – –Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség – –Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. – –Nemzetközi szervezetek székhelyei – –Események, rendezvények, konferenciák – –Turizmus   Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

33 A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezerAmszterdam, HágaMünchen Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf BrüsszelMilánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino HamburgBerlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost   Forrás: Fortune, Global 500

34 Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)   Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

35 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

36 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben   A legtöbb utas London és Dublin között utazott   Tényezők – –szoros kapcsolatok – –Földrajzi fekvés (szigetjelleg) – –Nemzetközi gazdasági bekötöttség   A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette   Néha megjelennek nem fővárosok is   Kelet-Közép-Európa hiányzik Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

37 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

38 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw LodzBukarest

39 A különböző jellegű adatok összeegyeztetése   Eltérő mérési skálák   Eltérő volumenek, mértékegységek   Eltérő szórásúak   Eltérő fontosságúak

40 A mérési skálák rendszere Mérési skálákTulajdonságSajátosságokJellemző példák ArányMegkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom IntervallumMegkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet OrdinálisMegkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók NominálisMegkülönböztetésNem számszerűOktatási, eü. stb. funkciók

41 Komplex mutatók   Rangsorolás – –Ordinális skálára transzformálás   Pontozásos módszer – –Pontok összege vagy átlaga   Jellegadó értékekhez viszonyítás   Mértani átlag   Klaszteranalízis

42 Jellegadó értékekhez viszonyítás   Átlaghoz viszonyítás – –Eltérhet az adatsorok szórása   Maximumhoz viszonyítás – –Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató – –Maximum = 1   Normalizálás – –Például a HDI-nél – –Minimum = 0, maximum = 1   Standardizálás – –Átlag =0, szórás = 1

43 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

44 A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

45 A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

46 A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

47 A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

48 A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

49 Komplex (összesített) városhierarchia

50 Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján városElőfordulások száma Mumbai, Új-Delhi9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad8 Ahmedabad, Jaipur7 Coibatore6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune5 Thiruvananthapuram4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon3

51 A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei   9 adatsor, de: – –Eltérő volumenek, mértékegységek   Megoldás: maximumhoz viszonyítás – –Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató – –Maximum = 100 % – –Százalékos részadatok összegzése

52 Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján VárosÖsszesítet % Új-Delhi, Mumbai700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60-90

53 Főbb konklúziók   India városhierarchiája átalakulóban van   Korábban kikötővárosok   Mára a súlypont ÉK-re tolódott   India városhierarchiája relatíve kiegyenlített   Időben egyre kiegyenlítettebbé válik   A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot   Az indiai városhierarchia bipoláris


Letölteni ppt "Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések