Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összetétele Metán (CH 4 ) 97% Etán (C 2 H 6 ) 0,919% Propán (C 3 H 8 ) 0,363% Bután (C 4 H 10 ) 0,162% Szén-dioxid (CO 2 ) 0,527% Oxigén (O 2 ) 0-0,08%

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összetétele Metán (CH 4 ) 97% Etán (C 2 H 6 ) 0,919% Propán (C 3 H 8 ) 0,363% Bután (C 4 H 10 ) 0,162% Szén-dioxid (CO 2 ) 0,527% Oxigén (O 2 ) 0-0,08%"— Előadás másolata:

1

2 Összetétele Metán (CH 4 ) 97% Etán (C 2 H 6 ) 0,919% Propán (C 3 H 8 ) 0,363% Bután (C 4 H 10 ) 0,162% Szén-dioxid (CO 2 ) 0,527% Oxigén (O 2 ) 0-0,08% Nitrogén (N 2 ) 0,936% Nemesgázok (Ar, He, Ne, Xe) nyomokban

3 A világ földgázkitermelése

4 Tulajdonságai A földgáz tiszta formájában színtelen, szagtalan gáz. Néhány métertől 5000 m mélységig található. Nyomása meghaladhatja a 300 bárt, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot. Szagosítására etil-merkaptánt használnak. Nem mérgező, a levegőnél könnyebb. Térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C fokon 1 m 3. Legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete °C. Robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5-15 % arányban elegyedik.

5 Kialakulása Évmilliók során, a föld alatt és a tengerek mélyén szerves anyagok bomlási termékeként keletkezett. A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt mezőkbe vándorolt. Leggyakrabban a kőolaj- lelőhelyeken található meg. Általában üledékes kőzetekben található, de előfordul a vulkanikus kőzetben is.

6 Kitermelése A földgázlelőhelyek kitermeléséhez szükséges fúrásokat különböző termelő platformokról végzik el. A fúráshoz speciális fúrófejet használnak. Egy platformról több fúrást is mélyítenek ugyanabba a telepbe, függőlegesen vagy kisebb-nagyobb hajlásszöggel. A fúrófej által kimart kőzetet a fúrórudazattal együtt bevezetett öblítőfolyadékkal hozzák fel a felszínre a kőzet és a rudazat közötti résen. A kitermelés érdekében a furatba egy hosszú acélcsövet vezetnek le. A felszeinen ez egy speciális szeleppel, az úgynevezett karácsonyfával zárható le.

7 Használata A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A XIX. században a földgázt az USA-ban kezdték el alkalmazni fűtési célokra. Nagyobb mértékben óta alkalmaztak földgázt, ekkor már a fűtésen kívül világításra is használták ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott hozzájuk többek között Oroszország, Nagy-Britannia, Kanada és nem olyan régen a Közel-Kelet országai.

8 KŐOLAJ

9 Elem-összetétele Szén (C) 83,9-86,8% Hidrogén (H) 11,1-14,0% Oxigén (O) 0,08-1,82% Nitrogén (N) 0,02-1,70% Kén (S) 0,06-8,00% Fémek 0-0,14% Elem-összetétele

10 Eredete Szerves eredetű ásvány. Elhalt tengeri egysejtű élőlények, plankton levegőtől elzárt bomlásterméke. A nem biogén elmélet modern megfogalmazója Nyikolaj Alekszandrovics Kudrjavcev arra a következtetésre jutott, hogy elképzelhetetlen, hogy ilyen óriási olajlerakódás biológiai folyamatok következménye lehessen. Szerinte a kőolaj jó része nem biológiai folyamatok eredménye, hanem még a Föld keletkezése idején képződött mélyen fekvő lerakódásokból szivárog a felszín felé.

11 Felfedezése Valószínűleg az ókorban fedezték fel. Mezopotámiában gyógyszerként, kozmetikai anyagként, és olajlámpa égőanyagaként használták, az egyiptomiak pedig balzsamozásra. A középkorban a bizánciak és a velenceiek használták tengeri csatákban. A természetes előfordulásokból gyűjtögetett kőolajat kocsikenőcsként, gyógyszerként és világításra használták egészen a XIX. századig.

12 Lelőhelyek A képződött kőolaj keletkezési helyéről általában elvándorol. A kőolaj felhalmozódásához egy megfelelő geológiai alakzat szükséges, amelyben egy nagy áteresztőképességű kőzetet felette egy nem áteresztő réteg határol. Az ilyen megfelelő geológiai alakzatot kőolajcsapdának is nevezik. A Föld kőolajkészleteinek 70%-a a mai Texas, Venezuela, Karib- tenger, Közel-Kelet, Kaszpi- tenger, Közép-Ázsia, Dél- Kína, Indokína és Indonézia területein található

13 Tulajdonságai Színe - összetételétől függően - a világosbarnától a feketéig terjedhet. Konzisztenciájuk - szintén összetételétől függően - a könnyen folyó folyadéktól (könnyűolaj) a csaknem szilárd anyagig (nehézolaj) sokféle lehet. Szokás megkülönböztetni kis kéntartalmú (édes) és nagy kéntartalmú (savanyú) olajokat. A kőolajat négy fő csoportba oszthatjuk: paraffinos (paraffin bázisú) nafténes (naftén bázisú) aszfalténes (aszfalt bázisú) intermediát (átmeneti bázisú) Megkülönböztetünk többféle típusú kőolajat származási helyre való utalás szerint.

14 Kőolajfinomítás Finomítása első lépésben frakcionált desztillációval kezdődik. Ennek során egy csőkemencében néhány száz fokos hőmérsékletre hevítik majd a felmelegített kőolajat bevezetik a frakcionáló oszlopba. A frakcionáló oszlop felső részén a szobahőmérsékleten is gáznemű összetevők (metán, etán, propán, bután) távoznak. Lefelé haladva az egyre magasabb forráspontú összetevők vezethetők el: benzin, kerozin, dízelolaj, kenőolajok, ipari olajok. Legalul a legmagasabb forráspontú bitument vezetik el. (Ezt használják az útépítési aszfalthoz.) Később kidolgozták a második lépést a katalitikus krakkolásnak nevezett eljárást. Ezzel a módszerrel a megmaradó nehezebb szénhidrogén frakciókból további könnyebb termékek (elsősorban motorbenzin és dízelolaj) állíthatók elő.

15 Olajkitermelő országok

16 VÉGE Készítette: KÁLDI BALÁZS (Pitbull)


Letölteni ppt "Összetétele Metán (CH 4 ) 97% Etán (C 2 H 6 ) 0,919% Propán (C 3 H 8 ) 0,363% Bután (C 4 H 10 ) 0,162% Szén-dioxid (CO 2 ) 0,527% Oxigén (O 2 ) 0-0,08%"

Hasonló előadás


Google Hirdetések