Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése."— Előadás másolata:

1 A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése

2 A falusi turizmus A falusi-, vidéki-, agro-, tanya-, farmturizmus kifejezéseket sokszor szinonim fogalomként használják a szakirodalomban. A falusi turizmus alatt a vidéki (nem városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő) településeken folytatott vendéglátást értünk, amely magába foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat.

3 A falusi turizmus fogalma ma sokkal szélesebben értelmezhető, mint korábban, és a vidékfejlesztés egyik legfontosabb elemének tekinthető. A falusi turizmus alapvető célja: - a vidéki lakosság kiegészítő jövedelemhez juttatása; - az életszínvonal növelése; - a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása;

4 A faluban élők fő foglalkozásuk mellett (mezőgazdaság, ipar) jövedelemkiegészítő tevékenysége. Elsődleges célcsoport - az urbanizáció ártalmaitól menekülő városlakók. Regionális vonzóerők - a vidéki/falusi közösségek természeti és kulturális erőforrásai (néphagyomány, rendezvények stb.)

5 A farm (tanya) turizmus Azokra a turisztikai formákra utal, amelyek közvetlenül a tanyával kapcsolatosak, a tanyán történő szállás, étkezés, szórakozás vagy a tanyára történő (egy vagy több napos) kirándulás formájában.

6 Egyre több tanya nyújt sokszínű szolgáltatást a turistáknak a szabadidőtöltésre. Pl. a saját készítésű élelmiszerek és kézműves termékek helyi árusítása, terület biztosítás hobbifarmerek részére. Néhány tanya kifejezetten speciális célcsoportokra koncentrál, a sportszerető vendégekre, gyaloglókra, lovasokra, horgászokra, vadászokra, vagy más, speciális célcsoportokra, mint pl. gyerekek, idősek, fogyatékosok.

7

8 Gasztro- és borturizmus (borutak, pálinkautak)

9 Halász és vadász turizmus

10 Rendezvény turizmus

11 Falusi és tanya turizmus Vajdaságban Nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Szerbia, illetve Vajdaság nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei közé. A turizmus az elmúlt évtizedben a gazdaság egyik húzóágazatává vált.

12 Az idegenforgalom Vajdaság gazdaságpolitikájának egyik kitörési pontja, mely jelentősen hozzájárulhat a térség fejlődéséhez és a foglalkoztatás javulásához. Nem elég csak kiadó szobát nyitni falun, tanyán (szállást biztosítani), néhány olcsó szoba kedvéért még nem jelennek meg a turisták.

13 Falusi, tanyasi vonzerők: - az érintetlen természeti környezet - a régi falusi és tanyasi gazdálkodás megőrzése - a csendes, nyugodt légkör - a történelmi-tárgyi emlékek gazdagsága - gazdag néphagyomány - kétmillió hektárnyi vadászterület - több mint ezer kilométernyi horgászásra alkalmas vízpart - termálvizes források - természetvédelmi területek, rezervátumok, nemzeti park - vendéglátóipari létesítmények, több helyen fejlett infrastruktúra

14 Vajdaság számos falvában is egyre többen figyeltek fel a turizmus nyújtotta lehetőségekre (Székelykeve, Palics...) Az utóbbi években számos tanya minősített szállásadóvá alakult át Vajdaságban, komplex idegenforgalmi kínálattal. Élenjárók az Újvidék, Zombor, Szabadka környéki tanyák (Salaš 84, 137, Kátai tanya, Majkin salaš, Cvetni salaš, Jelen salaš stb.)

15

16

17 Különbséget kell tenni az olyan tanyák között, amelyek még ma is működnek, és amelyek már csak a helyszínben, vagy az épület jellegében utalnak az agrármúltra és kizárólag szálláshelyként (étteremként, csárdaként) működnek.

18

19 A múlt század végétől már adókedvezmények, pályázati lehetőségek, infrastrukturális fejlesztések, szakmai és nyelvi képzések segítik a falusi-tanyasi szállásadókat abban, hogy sikeresebbek lehessenek.

20 Marketing

21

22

23 Kiállítások, vásárok, termékbemutatók…

24 Turisztikai fejlesztési lehetőségek három minta-tanyán IPA Magyarország-Szerbia A tanyai gazdálkodás három alapvető témakörre lett osztva: növénytermesztés, állattenyésztés és turizmus. A pályázat által érintett három tanya (Sövényházi tanya - Padé, Berkes tanya - Becse, Rózsa tanya - Orompart).

25 A három tanya idegenforgalmi szolgáltatásokat még nem nyújtott így egy komplex, széleskörű fejlesztési modell kialakítása volt szükséges, amely magában foglalja a rövid- illetve a hosszú távú célokat. Új munkahelyeket teremt, a helyi lakosságra épül. A mezőgazdasági tevékenységből élők kiegészítő jövedelemforrása lehet.

26 Megvalósítható programok a tanyákon: - a tanyán és a környéken lovaglás és kocsizás; - természetjáró séták, gyalogtúrák, kirándulások; - fotoszafari lóháton, terepjárón, télen szánkón, vadles; - a térség jellegzetes növény- és állatvilágának megismerése; - gyógynövénygyűjtés, gombagyűjtés; - népi mesterségek megismerése, elsajátítása (szerszámkészítés, fonás, szövés, fafaragás); - kézműves tanfolyamok, alkotótáborok szervezése; - részvétel a ház körüli munkákban: etetés, fejés, vajköpülés, lekvárfőzés, disznóvágás; - mezőgazdasági munkákban való részvétel; - tájjellegű ételek és italok készítése; - gasztronómiai programok - a vendéglátó háznál, a portán (sütés-főzés a szabadban, nyársalás, bográcsos, rostélyon sütés, kemence); - népszokások, karácsony, szilveszter, újév, farsang, húsvét, pünkösd, majálisok, búcsú, falunap, szüret, disznótor; - vadászat, halászat; - a mezőgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, zöldség, gyümölcs, füstöltáruk stb.), aktív részvétel az agrár­termékek feldolgozásában (biotermelés); - bor- és pálinkakóstolás; - csapatépítő tréningek szervezése (team building);


Letölteni ppt "A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések