1 A fenntarthatóság élelmiszerlánc szemléletű megközelítése Palotásné Gyöngyösi Ágnes vezető főtanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály.

Az előadások a következő témára: "1 A fenntarthatóság élelmiszerlánc szemléletű megközelítése Palotásné Gyöngyösi Ágnes vezető főtanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály."— Előadás másolata:

1 1 A fenntarthatóság élelmiszerlánc szemléletű megközelítése Palotásné Gyöngyösi Ágnes vezető főtanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály

2 2

3 3

4 4

5 5

6 6 Válozások 1950 óta A világ népessége 2,5 milliárd főről 6 milliárd fő fölé emelkedett – 2050- re az előrejelzés 9 milliárd fő A megavárosok (ahol a lakosság száma meghaladja a 8 millió főt) 2-ről 25-re emelkedett Az éves vízfelhasználás 1300 köbkilométerről 4200-ra nőtt Az esőerdők az 1950-ben mért felületnek csak 70%-át adják A CO2 kibocsátás ötszörösére emelkedett A fakitermelés megháromszorozódott A papírfogyasztás hatszorosára nőtt A halászat közel ötszörös mennyiségű A gabonafogyasztás közel háromszorosára nőtt Az ásványi tüzelőanyagok égetése közel megnégyszereződött A levegő és vízszennyezés sokszorosára nőtt Az elefántok száma tizedére csökkent (biodiverzitás)

7 7 Mi a fenntarthatóság? Fenntartható fejlődés Több definíció: Általános: olyan fejlődés, ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, Fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszerek: amelyek gazdaságosak, kielégíti a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit, és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára Fenntartható fogyasztás olyan felelősségteljesebb viselkedési megoldások, amelyek választ adhatnak a társadalmi és környezeti egyensúlyhiányokra. Más megfogalmazásban: az alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását szolgáló szolgáltatások és termékek igénybevétele úgy, hogy csökken a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használata, a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása, így nem fenyegeti veszély a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

8 8 A fenntarthatósági közös szempontok Anyag és energiatakarékosság Helyi erőforrások hasznosítása Megújuló természeti erőforrások előtérbe helyezése Szemét- és hulladékképződés minimalizálása Szennyeződések megelőzése, csökkentése Mennyiségi szemlélet helyett a minőség ösztönzése Természeti értékek tisztelete és védelme

9 9 Kié a felelősség? A felelősség komplex és megosztott, viseli a társadalom, ezen belül a fogyasztók az állam, különös tekintettel az oktatásra, tájékoztatásra és a jogszabályalkotásra a vállalkozások e három területnek egyensúlyban kell lennie, az ennek hiányában kialakuló folyamatok a fenntarthatóság ellenében hatnak

10 10 Az élelmiszeripar alapvető érdeke a jövőbeni fejlődés környezeti szempontú megközelítése Az erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodás költségkímélő Elejét lehet venni a gazdasági folyamatokat gátló jogszabályok kialakításának Ezen a területen még várható támogatás

11 11 Az élelmiszeripar jellemző környezet terhelése Hulladék kibocsátás Szennyvíz kibocsátás Erőforrás felhasználás: víz, gőz, gáz, elektromos áram

12 12

13 13 Az élelmiszeripar csomagolási hulladék kibocsátása Anyagfajta: kibocs. 2008 : terv. Üveg 163 et Papír: 294 et Műanyag: 163 et Társított: 24 et Fa: 180 et Vas: 52 et Aluminum: 21 et Összesen: 897 et Évente 4-5 % növekedéssel számolva 2010-re a kibocsátás eléri a közel 1100 tonnát 60%-os hasznosítási kötelezettség 2012-ben : 650 etonna 2010-ig 40%-kal kell növelni a csomagolóanyag hasznosítást, és ezt döntően lakossági gyűjtésből kell megvalósítani !!!!

14 14 Termékdíj – a hulladék keletkezés megelőzésére, a keletkezett hulladék kezelésére Indok: az előállítók kis mértékű hajlandósága a hulladék keletkezés megelőzésére, a csökkentésre 2004/12/EK irányelv Mo. számára előírt csomagolási hulladék hasznosítási kötelezettségei 2012 dec. 31.-ig Min. 60%-os hasznosítás (anyagában+energetikai) Min. 55% anyagában Minél nagyobb a gyártók passzivitása, annál valószínűbb a szabályozás erősödése A környezetvédők még nem adták fel a szabályozás szigorítását vagy a betétdíj bevezetését

15 15 Hulladékgazdálkodás Új EU-s keretirányelv: 2008/98/EK a hulladékokról 5 lépcsős hulladékhierarchia a korábbi 3 lépcső helyett (megelőzés, újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás,egyéb hasznosítás, pl. energetikai, ártalmatlanítás) Melléktermék definíciószerűen megjelenik (5. cikk) Hulladékstátusz megszűnése fogalom (6.cikk) A hulladék keletkezés megelőzéséről a tagországoknak programot kell készíteni

16 16 Példa a szabályozás erősödésére A 96/61/EK tanácsi IPPC irányelv (jelenleg 2008/1/EK) hatálya alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági létesítménynek meg kellett szereznie az integrált (egységes környezethasználati) engedélyt Az értékelések nem tartották elégségesnek a rendszer működésének eredményeit, ezért Az irányelv módosítás során az ágazati BREF dokumentumokat mintegy minimum követelménynek tervezik minősíteni A kibocsátási határértéktől való eltérést szigorítani szeretnék

17 17 Vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás A legtöbb élelmiszeripari ágazat ivóvíz minőségű vizet használ fel (hús-, baromfiipar együtt kb. 22 millió m3/év) A felhasznált víz kb. 80%-a szennyvízzé válik Kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a felhasznált víz és a keletkező szennyvíz mennyisége nagymértékben függ a gyártástechnológiától, az üzem méretétől, az üzemi fegyelemtől, a rendelkezésre álló víz mennyiségétől és forrásától, valamint a takarítási technológiától

18 18 Mit lehet tenni? A fenntarthatósági szempont figyelembevétele nem veszély, hanem LEHETŐSÉG Szemlélet váltásra van szükség elsősorban a menedzsment részéről A fenntarthatóság irányában mutató beruházások a K+F és az innováció szinte kimeríthetetlen tárháza Életciklus elemzés Életciklus szemlélet az élelmiszerlánc teljes hosszában

19 19 Hulladékok keletkezésének megelőzése Kiemelt feladat – a hulladék mennyiség csökkentés leghatékonyabb módja, ezen felül: Erőforrás takarítható meg az elő nem állított terméken keresztül A termelés és a hulladék által keletkező károk eleve kiküszöbölhetők Kisebb ártalmatlanítási költségek, kisebb lakossági kiadások A lerakó kapacitások kihasználtsága optimalizálható

20 20 Hulladékminimalizálás A menedzsment elkötelezettsége: szervezés, tervezés A termelési folyamatok elemzése (hulladék keletkezési helye és oka) A hulladékminimalizálási lehetőségek azonosítása Üzemvezetés: leltár, karbantartás, anyagok, veszteségek csökkentése, újrahasználat visszaforgatás Hulladékszegény technológiák alkalmazása (K+F, innováció) Termékfejlesztés a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot eredményező termékek irányába Termékfejlesztés az élelmiszer hulladék csökkentés irányában

21 21 Melléktermék Törvényi szabályozás fogja lehetővé tenni a melléktermék külön kezelését Jelentős pénzügyi hatás: régi adat, szakágazatban 8 mrd Ft érték a melléktermékhez rendelve A melléktermék kikerül a hulladékokra vonatkozó szabályok alól A hasznosítást dokumentálni kell

22 22 Példa melléktermékekre Sörgyártás, szeszipar – törköly Növényolajipar – extrahált dara, lecitin Tartósítóipar – paradicsomtörköly Gyümölcs feldolgozás – almatörköly, gyümölcs mag Tejipar - savó

23 23 További gyakorlati ötletek Üzemeltetési praktikák: Tisztítószerek kiválasztása Hűtővíz, csapadékvíz elválasztása, kezelése Folyamat - optimalizálás: Vízhasználat maximalizálás Újrahasználat, visszaforgatás Hatékonyság növelés Megújuló erőforrás alkalmazási lehetőségek kutatása

24 24 Az elért és mért környezeti eredmény pénzzé tehető Karbon lábnyom számítás: környezeti mérőszám: ÜHG gázok CO2 egyenértékben való számítása Emisszió kereskedelem Presztízs kérdés – karbon lábnyom érték termékeken való jelölése Karbon lábnyom Workshop az FVM-ben június 17.-én 13.30-kor

25 25 Köszönöm szíves figyelmüket.