Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt MTA RKK Alföldi Tudományos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt MTA RKK Alföldi Tudományos."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét

2 MTA Regionális Kutatások Központja Kérdések… Mit jelent a Homokhátság mezőgazdasága a magyar mezőgazdaságból? Miért szükséges ennek a támogatása? Mit jelent a Homokhátság mezőgazdasága a magyar mezőgazdaságból? Miért szükséges ennek a támogatása? Milyen perspektívái, jövőbeni lehetőségei vannak ennek a mezőgazdaságnak? Milyen perspektívái, jövőbeni lehetőségei vannak ennek a mezőgazdaságnak? Milyen módszerek, programok és beruházások szükségesek egy speciális Duna-Tisza közi fenntartható mezőgazdaság fejlesztéshez? Milyen módszerek, programok és beruházások szükségesek egy speciális Duna-Tisza közi fenntartható mezőgazdaság fejlesztéshez?

3 MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza közének mezőgazdasága földhasználati szempontból A 104 település az ország területének 8,5%-át foglalja el. Az ország mezőgazdasági területének 6,5 %-a található itt. Ehhez képest az országos adatok alapján itt van a: –a szőlő területek 19 %-a, –a gyümölcs ültetvények 13 %-a, –a gyepterületek 8,3 %-a, –a juh állomány 16,5 %-a, –a területalapú támogatásban részesülő parcellák 14,17 %-a (méretük fele az országos átlagnak).

4 MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza közének mezőgazdasága társadalmi szempontból Az ország lakónépességének az 5,8 %-a él ezen a terülten, míg: –az MVH által regisztrált egyéni gazdálkodók 12,8 %-a ( fő), –az APEH által nyilvántartott kistermelők 14,6 %-a, –a kistermelő jövedelmek 10,7 %-a (870 millió Ft, kevesebb mint számbeli arányuk) keletkezik/található itt. Mind területéhez, mind lakosságszámához mérten kiemelten részesedik az ország mezőgazdasági termeléséből. Jellemzői: a specializáció (koncentráció) és a kisüzemi gazdálkodás.

5 MTA Regionális Kutatások Központja Perspektíva A CAWMA 2007-es jelentése szerint 2050-re az élelmiszerek iránti igény megduplázódik. Problémák: –Jelenleg mezőgazdasági túltermelés van (csak az USA kukorica övezetben kb. 15 millió hektár vár kedvezőbb világpiaci feltételek esetén a művelésre, Dél-Korea területvásárlásba kezdett, fejlődő országok a II. zöld forradalomra készülnek – Borlaug szerint a GMO növényekkel ez megvalósítható), –WTO tárgyalások és EU reformfolyamatok kimenetele bizonytalan (jelenleg legalább 3 esélyes a folyamat), – a magyar kormányzat nem rendelkezik hosszú távú stratégiával a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozóan – a magyar kormányzat nem rendelkezik hosszú távú stratégiával a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozóan (kereskedelmi láncok erőfölénye, a jövedelmek igazságosabb szétosztása az ágazaton belül, az élelmiszeripar kiemelt fejlesztése) – Múlt: homoki kultúra kialakulása – külső tényező segítette a sikert – Múlt: homoki kultúra kialakulása – külső tényező segítette a sikert (a filoxéra vész). –A globális felmelegedés jövőbeni lokális hatásai még további vizsgálódást igényelnek, de biztosan szükség lesz egy alkalmazkodási folyamat véghezvitelére. –Vannak jobb adottságú területeink, melyek öntözés fejlesztése „költséghatékonyabb” lenne. A területen a cél nem a termelés növelése, hanem annak megtartása. CAWMA: Comprehensive Assessment of Water Managment in Agriculture

6 MTA Regionális Kutatások Központja Lehetséges fejlődési pálya Tájfenntartási célú agrár-környezetgazdálkodási gyakorlat további erősítése Adaptációs stratégia kidolgozása –a vízigény kielégítése sorrendjének az áttekintése –vízvisszatartó intézkedések bevezetése, –takarékos öntözőrendszerek elterjesztése, –jövedelmet generáló kutatás-fejlesztés. A vidéki gazdaság diverzifikációja (egy stabil agrárgazdasággal) Hosszú távon, ezek után következhet a csatorna megvalósítása – a csatorna lehetséges szerepe : öntözővíz ellátás, mezőgazdasági termékek szállítása, Madari Jenő tanulmányának kulcsmondatai: –„nem azért lenne rá szükség, hogy nagyobb hozamok legyenek elérhetők, hanem hogy egyáltalán mezőgazdasági termelésről lehessen beszélni”, –„ezáltal mezőgazdasági termelés lehetővé tenné az itt élők helyben maradását, megélhetését”, –nem önmagában a csatorna, hanem a hozzá kapcsolódó öntözőrendszer együtt tehetné lehetővé a kertészeti kultúrák rekonstrukcióját, a szántóföldi zöldségtermesztést és a takarmánytermesztést, –„a Kiskunság térségében nehéz egyelőre elképzelni olyan színvonalú mezőgazdálkodást, ami önmagában fedezni tudná a beruházás és az üzemeltetés költségeit ”

7 MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt MTA RKK Alföldi Tudományos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések