Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Konfesszionalizáció és rendiség a 17. századi Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Konfesszionalizáció és rendiség a 17. századi Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."— Előadás másolata:

1 Konfesszionalizáció és rendiség a 17. századi Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév

2 Általános kép a 17. század eleji magyar állapotokról A század fordulóján Magyarország lakóinak jelentős többsége protestáns Az ország három részre van szakadva: -királyi Magyarország -Erdély -török hódoltság zajlik a tizenötéves háború

3 A konfesszionalizáció trendjei Magyarországon a konfesszionalizáció fogalma: az egységes nyugati kereszténység felbomlása és felekezetekre tagolódása szakaszai: előtt: német nyelvű városokban és a királyi udvarban terjed a lutherizmus, a köznemesség élesen ellene van es évek: a katolikus egyház intézményeinek összeomlása, a protestáns tanok széles körű elterjedése es évek: a felekezeti megosztottság intézményesülése, a katolikus egyház újjászerveződése, a felekezeti iskolák, egyházi intézmények megszilárdulása, Erdélyben a protestáns túlsúlyú felekezeti tolerancia (kezdetben jelentős unitárius fölény, majd a katolicizmus enyhe megerősödése, később a reformátusok túlereje úgy, hogy a szászok egyöntetűen lutheránusok) es évektől az 1650-es évekig: a rekatolizáció megindulása, főként a lutheránusok visszaszorulása, az erdélyi fejedelmek felekezeti jogok védelmében folyó magyarországi hadjáratai, a felekezeti szabadság törvényes garanciáinak kiteljesedése királyi Magyarországon, Erdélyben református konfesszionális állam as évektől: egyre erőszakosabb, Bécsből is támogatott rekatolizáció, erre (is) adott válaszként Északkelet-Magyarországon állandósuló politikai ellenállás (amely előbb a Wesselényi-összeesküvésben, majd annak kései folytatásaként 1678-ban a Thököly-szabadságharcban teljesedik ki)

4 Mi az oka a rekatolizáció sikereinek? jelentős személyiségek, mint Pázmány esztergomi érsek Bécs elköteleződése a század folyamán rekatolizáció mellett, az a rendek ügye marad, a harmincéves háborúban ráadásul a Habsburg birodalmon belül meggyengül a protestantizmus rendi védelme (Csehország rendi alkotmányának megsemmisítése) a nyugat-magyarországi (lutheránus) rendek az 1608-as kompromisszum után fokozatosan egyre jobban azonosulnak a Habsburg uralom céljaival (itt bekövetkezik egy törés a század második felében, de az a rendiség meggyengüléséhez vezet) az erdélyi fejedelmek magyarországi hadjáratai egyre kevésbé veszélyeztetik a Habsburgok magyarországi uralmát, ugyanakkor megerősítik az erdélyi fejedelmek uralmát azon északkelet-magyarországi vármegyék felett (félig-meddig kivonva ezeket a királyi Magyarországból), ahol a legerősebb a kálvinizmus, végül 1660 után Erdély végzetesen meggyengül a század második felében meggyengül, majd átmenetileg megsemmisül, s később már sosem áll egészen helyre a felekezeti szabadság rendi garanciarendszere

5 Mi a mérlege a konfesszionalizáció korának? a 17. század első felében megszilárdul és rendi alkotmányos garanciákat nyer a felekezeti szabadság a század második felében meggyengül, gyakran brutális elnyomásnak van kitéve, de fennmarad a protestantizmus helyzete Magyarországon belül

6 A rendi alkotmányosság története a 16. században az ország három részre szakadása felforgatja a Jagello- kori rendi alkotmányos berendezkedést a hódoltságban török igazgatás alakul ki, de meglepően szívósan igyekszik a kiráyi Magyarország ellenőrzése alatt tartani (adóztatás, igazságszolgáltatás, birtokjog stb.) a meghódolt területeket a „menekült vármegyéken” keresztül a királyi Magyarországon kiépül egy újfajta királyi központi igazgatás, és fokozatosan újjászerveződik a rendiség Erdély sokáig aspirál az igazi Magyar Királyság státusára, de fokozatosan egy önálló állam alakul belőle

7 A 17. századi rendiség történetének kezdetei A századforduló mély válsággal kezdődik: a török kiűzésére indított tizenötéves háború kudarcot kudarcra halmoz, szegénységet, éhezést, járványokat eredményez Erdélyben egyik politikai válság a másikat követi a királyi Magyarországon a rendek elégedetlensége folyamatosan nő, ezt végül két konfliktus: Illésházy István nádor hűtlenségi pere (a nádor elmenekül) és Bocskai István megvádolása alakítja fegyveres konfliktussá, ez a Bocskai-szabadságharc a Bocskai-szabadságharc: békét hoz a törökkel és megerősíti a rendi jogokat, ideértve a felekezeti jogokat is Bocskai öröksége (a végrendeletében is meg van fogalmazva): egy önálló Erdély, a törökkel való együttműködés és ugyanakkor Béccsel is kompromisszumkeresés, de a rendi és konfesszionális jogok védelme, akár fegyverrel is

8 A rendi alkotmányosság újjászerveződése a királyi Magyarországon 1608-ban újabb fegyveres felkelés, ezúttal egy Habsburg főherceg vezetésével, aki II. Mátyás néven magyar király lesz, hívei egyrészt Bocskai emberei, de egyesíti a Habsburg-párti rendeket is az 1608-as törvények átalakítják és jelentősen megerősítik a rendi alkotmányt (kétkamarás országgyűlés stb.) az 1608-as törvények hosszútávú hatása: mintegy fél évszázadra a királyi Magyarország rendjei a Habsburgokkal való együttműködésben látják Magyarország újjászerveződésének, megerősödésének feltételét, Pázmány és Esterházy Miklós nádor e politika két vezéralakja, Esterházy fiatal hívei (pl. Zrínyi Miklós) lesznek a századközép jelentős politikaformálói; Erdély fokozatosan egyre kevésbé lesz alternatívája a Habsburgok magyarországi uralmának, annak ellenére, hogy ez a Bethlen Gábor és Rákóczi György féle magyarországi hadjáratok kora; a katolicizmus is terjedőben van, erősítve a politikai folyamatokat a központi doktrina: Magyarország alkotmányosságának legfőbb garanciája a szabad királyválasztás joga

9 A rendi alkotmányosság fokozatos válságba kerülése A század közepének politikai elitje egyre határozottabban a török elleni újabb fellépést sürgeti, a harmincéves háború végével erre komoly lehetőséget is látnak a háború elmarad, a csalódásuk miatt alternatívákat kezdenek keresni, a fénykorát élő Erdély felé fordulnak, de II. Rákóczi György bukása után más megoldást kell keresniük: -háborút provokálnának a törökkel: ennek tetőpontja az es háború, Zrínyi téli hadjáratával, a nagyarányú szentgotthárdi győzelemmel -a vasvári béke után török és franciák felé tájékozódnak, előbb Zrínyi, majd Wesselényi nádor vezetésével, ez vezet a Wesselényi- összeesküvéshez, majd annak leleplezése után kíméletlen megtorláshoz, a rendi alkotmány felfüggesztéséhez és északkelet- magyarországi területeken egy jelentős bujdosó mozgalom szerveződéséhez, amely a Thököly-szabadságharcban és egy török vazallusállam létrehozásában tetőzik az 1680-as évek elején

10 A rendi alkotmányosság helyreállása 1681 után fokozatosan kompromisszum alakul Bécs és a rendek között, a török háború miatt Thököly elveszíti hatalmát, megszűnik alternatíva lenni, 1687-ben törvénybe iktatják a Habsburgok fiúági örökösödését maradnak hátrányos intézkedések: egy a nemeseket is érintő „reparticiós adóztatás”, a protestánsok nyílt üldözése helyett a vallásgyakorlatuk adminisztratív eszközökkel való nehezítése, a nemesi birtokjog korlátozása a felszabadult területeken az „újszerzemény” intézményén keresztül

11 A századvég Magyarország felszabadul a török uralma alól Erdély nem tér vissza Magyarországhoz számos sérelme van a rendeknek az ország nagyon súlyos anyagi helyzetben van

12 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Konfesszionalizáció és rendiség a 17. századi Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések