Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az szociális munka interakcionista modellje Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az szociális munka interakcionista modellje Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil."— Előadás másolata:

1 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az szociális munka interakcionista modellje Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil. tanszékvezető főiskolai tanár, tud.. rektorh. - Szokoli Erzsébet adjunktus KJF Szociális Tanulmányok Tanszék

2 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az interakcionista modell gyökerei 1.A szimbolikus interakcionizmus a társadalmi folyamatok leírásában: a tapasztalat, az egyének feletti szimbolikus rendszerek. 1.Az interakció és a cselekvő szuverenitása 2.A véleményformáló és konszenzusépítő stratégiák fontossága 3.A szerepjátszás az interakciók folyamatában 2.A posztmodern társadalomelméletek –hálózati társadalom modellek A szociális munka, mint governance modell: tematizálás, szabályozás, programozás, a szereplők elfogadása, a cselekvés és annak kommunikálása, az ellenőrzés rendszerei 3.Az európai régióállam többszintű kormányzásának interakcionista logikája 1.Hálózatok, folyamatok, non-profit rendszerek beépülése, a szereplők interaktív együttműködése, a szolgáltatások életciklusa 2.Modern menedzsment elméletek beépülése a folyamatokba

3 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az interakcionista modell társadalmi háttere A társadalom munkaszervezetei jelentősen átalakultak, és a munkaszervezés kultúrájának átalakulása erőteljesen befolyásolja a szociális ellátási szervezetek kultúráját, a közszolgáltatási kultúra új standardjai vannak kialakulóban A posztfordista kultúra kihat a szociális munkás képesítés szakmai kompetencia tartalmaira, egyre inkább megköveteli, hogy a szociális munkás egyfajta „portfolió készletre” tegyen szert. Az új információs kultúra egy beláthatatlan gazdag módszertani tudásanyag feltérképezését igényli, aminek megszerzésére a szociális munkások már önállóan nem lesznek képesek, a szociális munka ismeretanyag és módszertani ismeretanyag új tudásmenedzsment kultúrát igényel, új tartalomipari szolgáltató szektor kiépítését követeli meg. A társadalmi interakciók egymást átfedő és eltérő csoportokban zajlanak, a szociális munkás már nem egyedüli személy a képzés alakításában, az elit, a tömeges és a kríziskezelő szolgáltatási folyamatok egyszerre lesznek jelen a szervezetekben. Az új kompetencia alapú oktatás új kommunikációs és módszertani kultúrát igényel a szociális munkások képzésében, amelyben ha nem tekinti a hallgatót partnernek nem lesz képes eredményt elérni.

4 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka transznacionalizációja és lokalizációja  A szociális munka nemzeti struktúrái felbomlóban vannak és a mintegy –nyi nemzetközi NGO megerősödése az egyik legjelentősebb üzletággá emelte a globális segélyezést. Emellett a fejlett nyugati országok máris jelentős elszívó hatást gyakorolnak.  A regionális integrációk kialakulása, a fejlesztés transznacionális formáinak szélesedése az intézményeket a profil, vagy a regionális elhelyezkedés alapján speciális hálózatokká és képzési klaszterekké szervezi, így jobban versenyképesek lesznek, mint korábban.  Az európai térségben megindult változások várhatóan a szociális szolgáltatási struktúrák és tartalmak homogenizációját eredményezik, ami a bürokratikus minőség egyre mélyebb formáival párosul.  A fenntartók differenciálódása lehetetlenné teszi a képzési tartalmakban a nemzeti standardok kialakítását és követését.  A helyi önkormányzat, mint fenntartó, pedig a maga belső struktúrájának megfelelően, az új közmenedzsment kultúrákból fakadóan egyre kevésbé lesz képes fenntartani a szociális hálózatot.

5 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka menedzserializálódása és a holisztikus nézőpont  A szociális munka, az egészségügyi szolgáltató szektor, a humán szolgáltatásszervezés, a humán erőforrás menedzsment, az eltérő életkorú kliensek oktatásának képességét, a felnőttoktatás, a munkaerő piaci tréning, a nemzetközi kereskedelem, a fenntartható fejlesztéshez kötődő, szakmák betöltését is lehetővé teszi, nyitottá téve a szakmába való ki és bemenet lehetőségeit.  A szociális munka képzésben több gyakorlatszervezési filozófia is kiemelendő, ame­lyek között behaviorista, pszichoanalitikus, kríziselméletek, rendszerelmélet, csa­lád­elmélet, kognitív elmélet, kritikai elmélet, feminista elmélet, evolucionista elmélet, ökológiai elmélet és gazdasági elméletek egyaránt megjelennek. A szimbolikus interakcionizmus megfelelő módszertani keretet ad egy holisztikus, a fenti elméletek leghatásosabb elemeinek megfelelő beemelését biztosító programra.  Célunk a szociális munkás rendszerén belül a gyakorlat és értékelés rendszereinek integrálása, a szociális munkás személyiségének szuverenitása megteremtése.

6 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális szakma oktatásának modelljei és a felsőoktatás Modernista felsőoktatás Az elit és tömegképzés megkülönböztetése Elit életstílus –nappali képzés Az egy képzési egységre jutó hallgatószám alacsony Elit épület, könyvtár, technológia A tanári tevékenység egyedi volta A hallgató tanulása nem tervezett A kutatás mércéje a publikálhatóság A képzések meghatározója az oktatáspolitika Posztmodern felsőoktatás A privilegizált csoportok értékeinek megkérdőjelezése Diverzifikált hallgatói életstílus ( 40 % dolgozik) Nagy tömegek az oktatásban Épület, eszköz, könyvtár forráshiány Az oktatási tartalom professzionalizálódott Tanulást támogató egységek létrejötte Az alkalmazott kutatás és fejlesztés tömegessé vált Menedzserializmus, minőségirányítás

7 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka oktatása a modernista és posztmodern felsőoktatási rendszerekben Modernista szociális felsőoktatás Szociális munka elitképzési rendszerei A szociális munka és szociálpedagógia tömegképzési színterei közötti diszkrepancia A nappali képzés és levelező képzés strukturális aránytalansága Megkésett az elit infrastruktúra kiépítése A tanári tevékenység diszkrepanciái a szakmai elit és a minősítés nélküli gyakorlati szakemberek között A hallgatói tanulás gyakorlatközpontúsága és gyakorlat pozitivista szervezése A kutatás nem professzionalizálódott, a szakmai tudástartalom más diszciplinák területéről hozott Az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika ellnetmondásai Posztmodern szociális felsőokatás A bolognai típusú kompetencia-modell európai térnyerése Az elitképzés struktúrái átalakulóban Európában A képzési tagozatok integrálódása Reménytelen a szakszerű infrastruktúra rendszereinek kiépülése Növekvő professzionalizálódás az oktatók között A gyakorlat modelljeiben a pozitivista (tényalapú gyakorlat) modellek kifulladása és a menedzserialista modellek térhódítása Tudásközpontok formálódása, a kutatás- fejlesztés, üzleti hasznosítása integrálódása Transznacionális foglalkoztatási rezsimek kialakulása (legális és illegális struktúrák)

8 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka gyakorlatának irányultságai A szociális munka szerepe és felfogása maga is politikai választás kérdése. A szociális munka felfogásokban a hazai és nemzetközi gyakorlatban a reflexív-terapeuta, pszichológiai irányzat (pszichodinamikus, egzisztencialista, konstruktivista, krízisközpontú), a fenntartási központú,individualista-reformista nézőpont (társadalmi fejlesztő, rendszerközpontú, kognitív- behaviorista, feladatközpontú) illetve a kritikai-kollektivista (szociológiai alapozottságú- kritikai, feminista, megerősítési, kirekesztő-elnyomás visszavető) elméletek alakultak ki.

9 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az interpretatív szociális munka Az interpretatív nézőpont szerint az emberi lény független szubjektum, kapcsolatrendszere sem lehet objektív. Eszerint ahogyan a világot értelmezzük az is szubjektív, az ember társadalmi céljai és értékei meghatározzák kapcsolataikat. Az interpretatív szociális munka a pszichodinamikai folyamatokra épít, kiemelt benne a megerősítés elmélet. Mivel a kliensek gyakorta elnyomott, marginalizált, hátrányokkal küzdő személyek, akik képesek megérteni saját helyzetüket. Kiemelt a kliens jogainak figyelembe vétele, és a szociális munka dialógusába be kell vonni a kliens nézeteit és ismereteit is.

10 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A tény-alapú szociális munka A tény-alapú szociális munka képviselői szerint, ahhoz, hogy a szociális munkás tevékenysége etikus lehessen, olyan tudásra van szüksége, ami lehetővé teszi, hogy tudományos alapossággal válassza ki a lehetséges cselekvési lehetőséget, ami legvalószínűbb, hogy a kliens számára hasznos. Ez a tudás a szakmai szervezetektől jöhet, egyfajta szakértői tudás. A szakértői tudás rendszerező, elkülöníti a problémákat, differenciál a diagnózisokban, klasszifikálja, rendszerezi az eseteket; A szakértői tudás kutatás alapú, azaz a kliens esetéhez kapcsolódó tényezőket más hasonló esetekkel összeveti. A tény-alapú szociális munka szeret generalizálni, általánosítani, szívesen kerüli az egyéni, személyes problémákat, gyakorta használ standardokat és protokollokat. Ebben a rendszerben a szolgáltatás egészét értékelik, mennyire sikerült megoldani a problémát. A szociális munkás itt saját gyakorlatát is kutatja, tényekkel igazolja azt, miért járt el helyesen. Ez a rendszer szívesen használja a gyakorlati kézikönyveket, protokollokat, besorolva a kimeneti célt és az azokhoz kapcsolódó beavatkozásokat, mindezt összekötve a szervezeti célokkal.

11 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A konstruktív szociális munka A konstruktív szociális munka alaptézise, hogy kritikai álláspontot kell kialakítanunk a világra és a megismerési módokkal szemben. Megkérdőjelezi, hogy a konvencionális tudás az elfogulatlan megfigyelésen alapul, ennek alapján könnyedén szétválaszthatjuk a szubjektumot és az objektumot, a megfigyeltet és a valóságot. Bizalmatlan a pozitivizmus és az empirizmus iránt, és kételkedik a kategorizálhatóságban. Ehelyett a társadalmi folyamatokkal kell foglalkoznunk, ami a tárgyalásos megértés különböző formáiban lehetséges. A társadalmi világ társadalmi folyamatok terméke, tehát nem lehetséges a világnak semmiféle objektív természete.

12 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A realista nézőpont a szociális munka gyakorlatában A realista nézőpont képviselői megkérdőjelezik a tényalapú gyógyítás módszereit és fetisizálását, elismerik, hogy a társadalmi jelenségek a tények mögött nem látszanak, és hangsúlyozzák a személyiség viselkedésének fontosságát: a valóságos ember valóságos szerepek közötti kapcsolatot. Kiemelik a normatív modell és a tényleges kapacitás közti eltéréseket, azt, hogy a szociális munka eltérő környezetben más eredményekhez vezethet.

13 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális gyakorlat hazai ideológiai ágyazottsága A szociális munka eltérő nézőpontjai számos vonatkozásban kötődnek a politikai ideológiákhoz. Az interpretatív szociális munka erős liberális színezetet hordoz, a tényalapú szociális gyakorlat a radikális progresszív nézőpontot, a konstruktivizmus kritikai gyakorlata a posztmodern valóságra adaptált marxista nézőpontot, a realista megközelítés egy konzervatív gyakorlatot tükröz. Magyarországon a liberális modell jutott érvényre, ám jelenleg a minőségbiztosítási rendszerek standardokra és protokollokra építő szemléletével a tényalapú pozitivista modell meghonosítási kísérlete jelent meg. A rendszerváltás folyamatában a konstruktivista ideológiai modellek nem kerültek be a diskurzusokba, csakúgy, mint a konzervatív nézőpontok.

14 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A KJF szociális képzési modelljének meghatározói Elkerülni az elmélet és gyakorlat egyoldalúságából következő ellentmondásokat ( a pszichológiai ágyazottság túlzottan hangsúlyos szerepe, a szociális szolgáltatások szervezeti fejlesztésének alulértékelése A képzés és a szolgáltatások közötti kiegyensúlyozottság megteremtése (a szolgáltatást használók és intézményeinek személyzetének bevonása) A szociális képzés hallgatói nem az elit státusú csoportokból kerülnek ki (erősebb kritikai attitűd és gyengébb kompetenciák) A hazai szakpolitika megengedő volt a nem szakképzettek vonatkozásában A hallgatók gyakorta a szociális hátrányok leküzdésének eszközét tekintik a szak elvégzésében A szociális tevékenység oktatása szűken értelmezett: nem terjed ki olyan területekre, mint a vásárlási szokások, a foglalkoztatás kérdései, a munkaattitűd és a szociális fogyasztás, a gyermeki szabadidős szokások, a perszonális szolgáltatások stb. területére.

15 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A KJF szakpolitikai alapelvei Minden szak esetében célszerű valamely paradigma kiválasztása a képzési tartalmak speciális, egyedi lehetőségei megteremtésére Intézményi szinten elfogadott nevelési, oktatás- módszertani, pedagógiai alapelvek Egységes oktatásszolgáltatási alapelvek Transznacionalizáció és mobilitás tömeges gyakorlatként Az oktatás maga is szociális hálózatok és kapcsolatok része

16 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A KJF szociális munkás képzésének interakcionista modellje Holisztikus nézőpont- a szociális munka tevékenység összetett folyamat: –A szociális munkás képességei –A kliens –A szervezet –Dinamikus interakciós folyamatainak elemzésére épül A szociális munka folyamat eredményei: –A szociális munkás tevékenységén, energiáján –A kliens percepcióján és motiváltságán –A szervezet tudásán és folyamatszervezésén múlik. A szereplők eredményességét meghatározza: –A szűkebb környezet –A tágabb környezet, a regionális ágyazottság –A társadalom –A makroregionális beágyazottság

17 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az interakcionista képzési modell gyakorlatelmélete Az interakcionista modell a szociális munka tevékenység újfajta felfogását jelenti. Az elmélet nem a személyekre, hanem a folyamatokra fekteti a hangsúlyt, amelyben mindhárom szereplő egymástól függő tényező. A rendszerben az energia az éppen akkor zajló szociális munkás-kliens interakcióra épül, amelyben mind a szociális munkás, mind a kliens megérti saját szerepét a gondozási folyamatot illetően. A hangsúly a szociális munkásnak nem a tanulást közvetítő, hanem a tanulást segítő szerepére esik, amelynek célja a kliens aktív szerepvállalásának elérése. Ez a szerep az értelmezés, a megkönnyítés, a képessé tevés zsargonjaival írható le.

18 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munkás tudásának természete A posztmodern elmélet szerint a tudás nem semleges, a meghatározott életvilág választása személyes választási lehetőségeinken kívül esik, az emberek gyakorta zavartak pszichológiai-emocionális állapotukat tekintve, társadalmilag szétesett struktúrákba ágyazottak. A posztmodern tudásnak a történelmi és társadalmi tapasztalatokra kell támaszkodnia. A szociális munkás legfőbb szerepe az, hogy higgyen abban, hogy eredményeket érhet el a társadalmi interakciókban, így a társadalmi igazságosság realizálásáról vallott eszmék növelhetik a szociális munka hatékonyságát. A posztmodern társadalmi munka középpontjában az egyének személyes és társadalmi története áll, fontos a nyelv szerepe a szociális munkában. A szociális munkás képzés interakcionista modelljében a cél a személyiség szakmai érésének felgyorsulása.

19 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Politikai- társadalmi- ideológiai terep Szervezeti- szakmai terep Kliens- szociális munkás ellátó szervezet terep Interpretatív pszichodinamikus modell Társadalmi Konstruktivista nézőpont Tény alapú gyakorlati modell Interakcionista modell integráló szerepe

20 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Globális szint: Nemzetközi segélyezés, katasztrófaelhárítás, migráció, nemzetközi bűnözés, Embercsempészet, prostitúció, gyermekkereskedelem, járványok, ( állami segélyezés, nemzetközi NGO-k révén) Közvélemény Globális kultúra Helyi szint Regionális, megyei, kistérségi szervezetek Közvélemény,Szolgáltató szervezet Helyi önkormányzatok, Helyi hivatalnokok Helyi szakmai szervezetek,Helyi civil szervezetek Támogató donor szervezetek Kooperatív partnerek, Kliensek Helyi kultúra Regionális (EU) szint Szabályok, direktívák A nyitott koordináció módszere,ESZA alapok Foglalkoztatási programok,Szociális dialógusok Speciális közösségi kezdeményezések EU segélyezés Közvélemény Regionális kultúra Nemzeti szint Törvények, jogszabályok Politikai és közigazgatási intézmények Szakmai szervezetek Civil szervezetek A szolgáltatást használók érdekvédelmi szervezetei Közvélemény Nemzeti kultúra

21 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka makro-és mikroperspektívái Globális dimenzió Regionális (EU) dimenzió Nemzeti dimenzió Helyi dimenzió Közszféra Szakmai szféra Civil szereplők Magánszervezetek, donorok

22 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Szociális munkás Globá-lis szintKözsz-féra Regio-nális szint Civil szféraÁllami szintMagánszektorEllátó szervezet Kliens Helyi hivatalnok Fenn-tartó szervezet közvélemény Kollégák Beosztottak Szakm.felü- gyelet KözvéleményPolitikusok A makro- és mikro- perspektíva integrációja

23 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az interakcionista modell perspektívái a szociális munka gyakorlatában a képzés alatti szakaszban: 1.Tesz valamit valakiért: a szociális munkás személyisége még zavart, bizonytalan, mindenáron sikert akar. Az én és a gondozott személy határai diffúzak, a kontextust belülről éli meg, tevékenysége a külső struktúráktól függő. Érzelmi elismerésre vágyik, empátia helyett szimpátia, megmentő fantázia jellemzi. 2. Tesz valakinek a javáért: a szociális munkás saját interpretációja a modell, attitúdjére a „meg kell tanulnia, hogy mi a jó neki”, célja, hogy változást mutasson, merev határok a szociális munkás és a kliens között, egy felsőbbrendű irányító szerep, a program és a célok mentén határozza meg a kontextust. 3. Tesz valakivel együtt: A szociális munkás személyisége érettebb, kezd kibontakozni a segítő szerepe, a fiatal énképét képes érzékeltetni, bevonja a döntéshozatalba, beavatja a célokba, rutinossá válik. A kontextust szisztematikusan elemzi, az egyéni, én-perspektíva kiteljesítése a folyamat része. Tiszta szerephatárok, kevéssé frusztrált kudarc esetén, kivonja magát a perszonalizációból. A folyamatok fontosabbak számára, mint az eredmények. (Az egyén új pályára állításának folyamatai)

24 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az interakcionista modell perspektívái a szociális munka gyakorlatában a képzés utáni intenzív szakaszban: 4. Együtt cselekvési szakasz: A szociális munkás és a kliens együtt strukturálja az interaktív terapeuta folyamatot, támaszkodik a kliens tapasztalataira, arra, hogy a kliens mit tesz az interakciós kontextusban. Individualizált, kliensközpontú kontextuális elemzés jellemzi, szenzitivitás a speciális megoldások iránt. Képes önkritikára kudarcélmény nélkül, nem túlozza el a perszonalizációt. Nem túlmotivált az eredmény érdekében, belső dialógusokra készteti a klienst. A hangsúly a kliens életkapcsolatainak interakcióin van, a reflektív tanulás, a transzformációs tapasztalat fontosabb, mint az egyszeri viselkedés. Képes alternatívák feltárására,a tapasztalatokra építi stratégiáját. Kreatív módszerek alkalmazására képes: élettörténet mesélés, kreatív művészet, metafórák alkalmazása, zene és írásfejlesztés, film és regény narratívák alkalmazása, a kliens személyiségének újrastrukturálása az alkotó tevékenység révén. Rugalmas kezelések jellemzik, személyi ügyeit képes elkülönítetten kezelni. Képes hatékony támogatások szervezésére, ritmus és harmónia jellemzi munkáját.

25 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka közigazgatási paradigmái Az európai közigazgatásban közigazgatás fogalmát egyre inkább átveszi a közmenedzsment kifejezés. Az ún. új közmenedzsment elmélete nyugaton a konzervatív fordulat eredménye, amelynek következtében megváltozik az állampolgárság és az ahhoz kapcsolódó jogok értelmezése. Addig, amíg korábban az állampolgárság tartalmába a fejlett világban beletartozott a szociális állampolgárság, a szociális jogok rendszere, addig napjainkban ez megkérdőjeleződött, és az ún. fogyasztói állampolgárság vált hangsúlyossá.. A szociális állampolgárság esetében az állam feladata az ellátó szervezetek fenntartása, a fogyasztói formában a társadalmi tőke építése (önkéntesek, egyházi, szakmai, családi, etnikai, stb) speciális szervezetek révén. Az új közmenedzsment esetében szemben a régi közigazgatási gyakorlattal, amelyben a politika szerepe meghatározó, az elszámoltatás a parlamentek hatáskörébe tartozik, alapvetőek az értékek, a szervezet küldetése, és a közelszámoltatás helyébe a magánfelelősség lép. Az új közmenedzsment esetében a szolgáltatásokat az állam kiszerződi, és megtörténik a szociális ellátás privatizációja. Az új közmenedzsment felelőssége a szervezeti felelősség, amely főként a minőségmozgalmakban és politikákban jelenik meg.

26 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munkás közpolitikai kompetenciái A szociális munkás, amennyiben nemzetközi, globális, vagy európai színtéren kíván dolgozni, akkor meg kell ismerkednie a globális és regionális kormányzás szereplőivel, a nemzetközi rendszer struktúrájával, folyamataival, a nemzetközi rendszer interakcióival. A globális vagy nemzetközi szociális munkában fontos a nemzetközi közjavak: a nemzetközi fejlesztés, a fenntarthatóság, az információs társadalom programjainak megismerése. A szociális munkásnak az európai közpolitikában meg kell ismernie az uniós döntéshozatal, az európai közadminisztráció folyamatait, az európai szociális dialógus diskurzusait, a többszintű kormányzás rendszerében a unkamegosztás folyamatait, az európai szociális civil szervezetek tevékenysége irányait. A tagállami közpolitika folyamataiban a törvényhozási folyamatokat, a közigazgatás szabályait és rendszerét, az európai és nemzetközi kontextust, a nemzeti szintű kormányzás szereplőit, ügynökségeit. A helyi igazgatásban a szociális szolgáltatások szervezése, a jogalkalmazás, a rendeletek betartása, a kliens központú szolgáltatások fejlesztése képességeit kell megszereznie. A közpolitikai jellegű szociális munka a makroszociális munkába tartozik, amelynek szervezése történhet globális regionális, nemzeti és közép/helyi szinten. Ehhez szükség van a közösségi igazgatás szervezete kiépítésére, megfelelő szintű fejlesztési programok kidolgozására, operatív végrehajtására, tervezői, menedzseri képességekre. Ugyancsak elengedhetetlen a humán szolgáltatásszervezési képességek megszerzése, alapvető szervezeti igazgatási, tudásmenedzsment, javaslattevési, költségvetési, szupervíziós és értékelési képességekre.

27 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A posztnacionális államiság és a politika diszkurzív értelmezése A politika diszkurzív értelmezésében a politika szerepét a ’politikai’ vette át, azaz a politikáról szóló viták, polémiák adják. „A vitaközpontú politikai valóság a politikát, képlékenynek, változásait nem-egyértelműnek mutatja...A határok nem kerítések, hanem paravánok, a politika háza állandó építés alatt van, a szobákban pedig azért nincs rend, mert mindig rendezkednek bennük, természetesen a rendteremtés igényével”. Szabó Márton szerint a politikai vitákban négy alapszerepet tematizálnak, az idegen, az ellenség, az ellenfél és a szövetséges szerepét. A szociálpolitika szempontjából két szempont emelkedik ki: a politikai idegen és a szövetséges kérdése. A politikai idegen értelmezéséhez szükséges megérteni az identitás fogalmát, a lakóhelyhez, régióhoz, etnikumhoz, nemzethez, civilizációhoz tartozás momentumát. A politikai idegen a ’mi’ és az ’ők’ közötti különbségtétel, a politikai ’mi’ gyakran nem konkretizálható, míg a politikai ’nem mi’ azonban mindig valamilyen meghatározott idegen (törökök és az európaiság, a bevándorlók és az európaiak. Az idegeneket Szabó Márton a semleges, az ellenséges és a példaadó idegen kategóriájába sorolja, akik lehetnek közömbös, kirekesztett vagy független idegenek. (multinacionális menedzser osztály, bevándorló vendégmunkások, szakértők). (A diszkurzív politikában kiemelkedő szerepe van az európai emberfelfogásnak, emberképnek, hiszen a bevándorlók mássága, és a fejletlen világ posztkoloniális mássága napjaink diskurzusainak egyik legfontosabb eleme.)

28 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Diszkurzivitás a helyi politikában A diszkurzív politika a hálózati társadalom alapvető konfliktusmenedzselési eszköze, a kollaboratív, együttműködő politikacsinálás a dialógusok, párbeszédek révén megvalósuló kormányzási modellje. A szociális munka közösségi szintjein ( globális, regionális, nemzeti, helyi) más és más hálózatokban valósul meg a szociális kormányzás gyakorlata. A politika fontos eleme a helyi identitások kutatása, a helyi „idegenek” integrálása, az interpretatív (elemző, tanakodó, tanácskozó) politikai kezdeményezések elemzése, a demokrácia erősítése a diskurzusokban való részvétellel, a politikai gyakorlat megértése: amely a kezdeményezésre, a megtárgyalásra és az akcióra épít. Kiemelkedően fontos a helyi diskurzusokhoz szükséges tudás megszerzése, az interakciókon alapuló diszkurzív gyakorlat tapasztalatainak elemzése. A diszkurzív politika tereit a sajtó által szocio-politikai valóság adja, amelynek formálása többszereplős.

29 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. A szociális munka politikuma A szociális munka hétköznapi gyakorlata tehát alapvetően behatárolt a többszintű kormányzás igazgatási szintjei, a kormányzás rezsimjei, a politikai ideológiák, diskurzusok, értékek, a szociális munka elmélete és gyakorlata felfogása által. Napjaink szociális munkája a gyakorlat komplexitásából következik, a múlt és jelen állandó interakciói azt követelik, hogy a személyközi interakciók, a politikai célok, a szervezeti lehetőségek segítsék a szociális korlátok lebontását, az egyenlőtlenségek csökkentését, a társadalmi változások elérését. Mindez komplex gondolkodást, kritikai attitűdöt igényel, amelyben a választás lehetősége mindig fennáll. A transzformatív gyakorlat alapvető eleme a reflexivitás, amely meghaladja a folyamatok dominálta, vagy a menedzserialista megközelítést.

30 A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Köszönöm a figyelmet! Hervainé Szabó Gyöngyvér és Szokoli Erzsébet


Letölteni ppt "A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt. Az szociális munka interakcionista modellje Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil."

Hasonló előadás


Google Hirdetések