Bélteczki János: Magyar egészségügy 2012 OKÉT tájékoztató Bélteczki János: A magyar egészségügy 2012. évi bérhelyzete. OKÉT anyag.

Az előadások a következő témára: "Bélteczki János: Magyar egészségügy 2012 OKÉT tájékoztató Bélteczki János: A magyar egészségügy 2012. évi bérhelyzete. OKÉT anyag."— Előadás másolata:

1 Bélteczki János: Magyar egészségügy 2012 OKÉT tájékoztató Bélteczki János: A magyar egészségügy 2012. évi bérhelyzete. OKÉT anyag.

2

3

4

5 2012. első negyedévben az Eü. intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete: 184.665 Ft/ hó/ fő volt, szemben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset: 219.180 Ft/ hó/ fő – vel. Ez alacsonyabb, mint a költségvetésben foglalkoztatottak bruttó átlagbére: 197. 719 Ft/ hó /fő. Az elmaradás nemzetgazdasági bruttóhoz képest 15,8 %, a költségvetésben foglalkoztatottak átlagbéréhez képest 6,6 %-os. A független egészségügyi szakszervezet által az egészségügyi szakdolgozók és egyéb egészségügyi dolgozók körében 2012. októberében végzett felmérés alapján a 2012. szeptemberi bruttó átlagkereset: 164. 790 Ft/ hó/ fő, míg a nettó átlagkereset 109. 340 Ft/ hó/ fő.

6 A teljes munkaidőben alkalmazott orvosok bruttó átlagkeresete: 362. 743 Ft, melyből 247. 550 Ft az alapbér, míg 115. 200 Ft bér kiegészítési elemekből tevődik össze (munkahelyi illetménykiegészítés, ügyeleti díj, pótlék, stb.) Ugyanakkor az orvosok átlagos munkaterhelése 234 óra/hó.. Nemzetközi összevetésben a fenti orvosi jövedelem az Európai Unió sereghajtói közé tartozik, Bulgáriát és Romániát megelőzve az utolsó előtti 3. helyen áll. Jelentősen elmarad a visegrádi országok orvos béreitől, 34 %-al a szlovák, 87 %-al a cseh, és hasonló mértékben a lengyel bérek vonatkozásában. A népszerű migrációs célországok (Nagy-Britannia, Németország, Skandináv országok, Ausztria) orvos bérei 6 – 12 x magasabbak a magyarországinál.

7

8 FEMS ADATAI

9 PPP korrigált orvosi bérek

10 Jövedelem arányok

11 A bértárgyalások eredményeként 2012. augusztus 01-től január 01.-i hatállyal visszamenőleg 15.290 alkalmazott orvos kapott 10 – 60.000 Ft bérkiegészítést, döntő többségük 40 – 65.820 Ft közötti összeget. (a 350.000 Ft-ot nem meghaladó munkabér esetén bérkiegészítés 65.826 Ft volt, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező nevesített nem orvos diplomás foglalkoztatottak 31.431 Ft illetményemelésben részesültek. 67.978 fő a betegellátásban közvetlenül résztvevő szakdolgozó és egyéb egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A hiányszakmákban dolgozók jelentős része önfoglalkoztató, megbízási szerződés alapján dolgozik. Mindannyian kimaradtak a bérfejlesztésből, csak úgy, mint a működtetésre átadott, de közszolgáltatást végző kórházak (jelenleg 4 ilyen kórház van) dolgozói. Ez a MOSZ becslése szerint, mintegy 6000 embert jelent. Kimaradtak a béremelésből a büntetés végrehajtási intézmények és rendőrségi állományban egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók, illetve a bentlakásos szociális intézmények egészségügyi dolgozói is.

12

13 A bértárgyalások kapcsán mindvégig alapbéremelésről volt szó, ennek ellenére bérkiegészítésként kapták meg az érdekeltek a béremelést, ennek korrekciója mindenképpen szükséges. A rendelkezésre álló összeg elosztásánál figyelembe vettük, korábbi felmérésünk eredményét, melyet egy kérdőíven történő vizsgálatunk alapján állapítottunk meg. A kollégák 2012-re prognosztizált 2000 – 3000 fő közöttire becsült külföldi munkavállalási szándékát, mintegy 100.000 Ft nettó béremelés jelentősen csökkentené. Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló összeget úgy használjuk fel, hogy minél magasabb alapbéremelésre adjon lehetőséget. Ezért kompromisszumos megoldásként felajánlottuk, hogy szigorúan 2012. év vonatkozásában a megemelt alapbér nem képezi a mozgó bér számítások alapját. Erre a következő lépcsőben történő bérfejlesztésnél történik majd kiigazító intézkedés. Sajnos, úgy tűnik, hogy 2013-ban is a kormány befagyasztja a mozgó bérek, ügyeletek számításánál a béreket, így nem a magasabb jövedelem alapján kerülnek kiszámításra, tekintettel arra, hogy az orvosi jövedelmek 1/3-t, ezen mozgó bérek adják, ez jelentős veszteség munkavállalóként. Sajnos a migrációs tendencia ennek megfelelően alakul, 25 – 40 %-al nő a migráció, becsléseink alapján, a bevezetett kormányzati intézkedések döntően a kezdő orvosok visszatartására irányultak, 2011-ben Markusovszky ösztöndíjat 100.000 Ft nettó /fő/hó) kb. 600 rezidens nyerte el, míg 2012-ben újabb 650 belépőre számítanak, ezen orvosok szakvizsgájukig havi nettó 100.000 Ft-os ösztöndíjban részesülnek. Ennek megfelelően a kezdő orvosok közül 20 %-al többen helyezkednek el a rezidensképzésben, ugyanakkor elkeserítő mértékben növekszik a képzett szakorvosok kivándorlása, mely már az ellátás biztonságát veszélyezteti.

14 Alapellátás: 6801 praxis működik ma Magyarországon (házi-, gyermek-, illetve fogorvosi ellátás) ebből 150 tartósan betöltetlen. Az itt dolgozó orvosok döntően önfoglalkoztatóak, ugyanakkor 9000-nél több szakdolgozó munkavállalóként alkalmazott a praxisokban. Az orvosok korfája rendkívül kedvezőtlen:27,4 %- 60 év feletti 66,3 %- 50 év feletti Állami számvevőszéki vizsgálat eredménye megállapította, hogy a jelenlegi praxis finanszírozás nem fedezi a fenntartás költségeit. Alapvetően ez az oka az alapellátásban a generációváltás elmaradásának. Az itt dolgozó orvosok a közalkalmazotti bértáblának megfelelő bért nem tudják biztosítani maguknak, alkalmazottjaik nagyrészt a besorolásuknak megfelelő bérminimumot kapják. Az alapellátás dolgozói a bérfejlesztésből kimaradtak. 2011. 12. hóban egy félhavi pluszfinanszírozást kaptak, majd 2012. novemberétől 14 %-al emelték a praxisok kártyapénzét, mely betegszámtól függően 40 – 80 ezer Ft finanszírozási többletet jelent. A vállalkozások egy része adataink alapján az említett plusz finanszírozást 10 -15 ezer forint nettó béremelésre fordítja, míg más vállalkozások elsősorban azok fenntartásának megnövekedett terheit fedezik ebből. Az eltelt rövid idő miatt objektív adatok még nem állnak rendelkezésre.

15 JÁRÓBETEGELLÁTÁS / Az itt dolgozók 70 %-a fekvőbeteg ellátással integrált járóbeteg intézményben dolgozik, csak 30 %-uk önálló szakrendelésen. Ez utóbbi munkavállalói korábban 36 órás munkaszerződéssel rendelkeztek, míg az MT. változása alapján a többi orvos által kapott illetménypótlék és bérkiegészítés 90 %-t kapják csak meg jelenleg. Ez az ő esetükben egyértelműen hátrányos MT. változást jelent, ráadásul a területen dolgozók 64 %-a 63 éven felüli. MENTŐSZOLGÁLAT Érdekes helyzet alakult ki a béremelés kapcsán a mentőknél, a diplomás, gyakorlott mentőtisztek alig kaptak béremelést, miközben az egyéb munkakört betöltött dolgozóknak nagyobb mértékben nőtt a fizetésük. A mentőápolóké mintegy 5400 Ft, míg a gépkocsivezetőké közel 5960 Ft -tal emelkedett. Az orvosok béremelése megegyezett az ágazatban dolgozó többi orvosok fizetésével, a szakképzett gyakorlott mentőápolók fizetése pedig 20.000 Ft-tal nőtt. Mindezekkel szemben a mentőtisztek havi jövedelme 1900 – 3900 Ft-al növekedett, ezen ágazatban összesen 448 orvos és 6721 szakdolgozó részesült ágazati béremelésben. De azóta már korrigált adminisztrációs hiba folytán kimaradtak belőle pl. a légi mentők dolgozói.

16

17

18

19 Standardizált halálozási arányszám főbb halálokok szerint, 2010 Daganatos megbetegedések 100 000 lakosra Magyarország 243,0 Magyarország 243,0 Eu 27 átlag 171,4 Eu 27 átlag 171,4 Horvátország 215,1 Horvátország 215,1 Csehország 198,8 Csehország 198,8 Lettország 196,6 Lettország 196,6

20 Standardizált halálozási arányszám főbb halálokok szerint, 2010 Keringési rendszer betegségei Magyarország 417,4 Európai Unió átlag 209,9 Oroszország 692,2 Románia 540,0 Litvánia 494,1 Lettország 477,6

21 Standardizált halálozási arányszám főbb halálokok szerint, 2010 Öngyilkosság Magyarország 21,6 Magyarország 21,6 EU átlag 10,2 EU átlag 10,2 Litvánia 28,2 Litvánia 28,2 Oroszország 21,4 Oroszország 21,4 Japán 21,2 Japán 21,2

22

23 Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) a kormány, a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek és a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeket fenntartó önkormányzatok megbízott képviselőinek országos, ágazatközi egyeztető fóruma. Intézményes keretet teremt - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményi körben - a közalkalmazottak összességét érintő munkaügyi kérdésekben az országos szintű szociális párbeszéd működéséhez, továbbá a jogalkotásról szóló törvényben foglalt véleményezési jogok érvényesítéséhez. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a valamennyi közszolgálati alkalmazottat - közalkalmazottakat, köztisztviselőket, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit - érintő bérpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik. 2002. december 20-án alakult. Munkáját az Alapszabályban foglaltak szerint végzi.Alapszabályban

24 a definition of salaried medicine conditions of exercise and the European Charter of the Salaried Doctors, endorsed later by the Standing Committee of the European Doctors methods to ensure the quality of the medical acts practical and deontological methods of the possible strikes the role of doctors in management hospital structural and process standards working time/ compliance with the Labour Code on-call duties and obligations fair remuneration for the physicians medical demography recognition of professional qualifications healthcare workers taskshifting female medical profession the role of young doctors in the hospitals doctors' crossborder migration crossborder healthcare medical advertising in various European countries

25 VÁRNAI NYILATKOZAT Az AEMH és a FEMS delegációk felhívják az EU tagállamok kormányait a következőkre: Az AEMH és a FEMS delegációk felhívják az EU tagállamok kormányait a következőkre: Biztosítsák az egészségügyi rendszerek további támogatását olyan színvonalon, amely összehasonlítható a jelenlegi átlaggal az EU országokon belül ahhoz, hogy elérhessék az Unió gazdasági megújulásának első faktorát, Biztosítsák az egészségügyi rendszerek további támogatását olyan színvonalon, amely összehasonlítható a jelenlegi átlaggal az EU országokon belül ahhoz, hogy elérhessék az Unió gazdasági megújulásának első faktorát, Garantálják a fizetésért dolgozó orvosok jövedelmét szakképesítésüknek megfelelően, legalább az országos átlagfizetés két-háromszorosával, de minimum célként az európai fizetésért dolgozó orvosok átlagbérét érje el. Garantálják a fizetésért dolgozó orvosok jövedelmét szakképesítésüknek megfelelően, legalább az országos átlagfizetés két-háromszorosával, de minimum célként az európai fizetésért dolgozó orvosok átlagbérét érje el. Nemzeti alaptörvényeikbe iktassák be azonnal és teljes mértékben a Munkaidő Direktíváról szóló 2003/88-as törvényt, Nemzeti alaptörvényeikbe iktassák be azonnal és teljes mértékben a Munkaidő Direktíváról szóló 2003/88-as törvényt, Fejlesszék a szakmai és technikai feltételeket a kórházakban, hogy az elfogadott, nemzetközi tudományosan kidolgozott színvonalat elérhessék, Fejlesszék a szakmai és technikai feltételeket a kórházakban, hogy az elfogadott, nemzetközi tudományosan kidolgozott színvonalat elérhessék, Segítsék az orvosok szakmai és magánélete közötti kiegyensúlyozottabb viszony kialakulását. Segítsék az orvosok szakmai és magánélete közötti kiegyensúlyozottabb viszony kialakulását. Garantálják a kórházak szakmai autonómitását és önrendelkezését. Garantálják a kórházak szakmai autonómitását és önrendelkezését.

26 A VISEGRÁDI CHARTA

27 A közös problémák Az egészségügyi kiadások aránya jelentősen elmarad az európai átlagtól. Az egyes gyógyító beavatkozások térítése messze elmarad azok reális értékétől, így az intézmények súlyos adósságokkal küzdenek. Az ágazatban dolgozók bére megalázóan alacsony, életkörülményeik folyamatosan romlanak. Egyes országokban, sor került bérkorrekcióra, ám az sem teljes körű, sem elegendő mértékű nem volt, s az első szakaszát a béremelésnek nem követte a megállapodás szerinti következő szakasz. Mindezek hatására a képzett munkaerő nagy számban hagyta el hazáját, s keresi a boldogulást az unió gazdagabb országaiban, ahol 10-15-ször magasabb fizetésért dolgozhat. A rendszerben maradók munkaterheltsége jelentősen megnőtt, a privát és munkahelyi szféra összehangolása egyre nehezebbé vált. Az egészségüggyel kapcsolatba hozható költségek terheit döntően a munkavállalók viselik, a gazdaság egyéb résztvevői kevésbé járulnak ehhez hozzá. Evvel együtt egyre romlik a szolgáltatáshoz való hozzájutás lehetősége. Mind a társadalom, mind az egészségügy terén jelentős a korrupció. A hálapénz rombolja az emberi kapcsolatokat, és rontja a gyógyításra fordított közpénz hatékonyságát. Az ágazat költségvetése jelentős csábítást jelent különböző üzleti csoportok számára, melyek privatizációs kísérletei országainkban időről- időre teret nyernek.

28 Követeléseink A Közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretein belül járó szolgáltatáscsomag pontos meghatározása, annak reális értéken történő finanszírozása Egészségügyi életpályamodell kidolgozása, az orvosi bérek a nemzetgazdasági átlagbér 1,5-3 szorosát érjék el, s ehhez igazítsák e szakdolgozók bérét A munkaterhelés összhangba hozatala a dolgozók privát szférájával, az Európai Munkaidő direktíva korrekt betartása A szakmai autonómia korlátozásának felfüggesztése A hatástanulmányok és előkészítés nélkül végzett privatizáció felfüggesztése.

29 A fenti célok érdekében a visegrádi országok orvos szakszervezetei szorosan együttműködnek és a következő akciókat vállalják: 1. Felmondási akció: Ilyen jellegű akció, amelyet 2010-ben a cseh orvosok is szerveztek és hasonló kezdeményezést vittek végbe egyes kórházak Lengyelországban, sikeresen zárult. Jelenleg a szlovák és magyar kollégák követik ezt a példát. Szükség esetén a felmondási akció mind a négy országban párhuzamosan fog futni. 2. Work to rule akciók szervezése: (WTR) Országainkban számos olyan a munkánkra vonatkozó, azt a finanszírozás oldaláról korlátozó és akadályozó előírás van érvényben- pld a szakrendeléseken a napi betegszám limitáltan finanszírozott- melyet a zökkenőmentes ellátás érdekében figyelmen kívül hagyunk. Ezeknek a precíz betartása sok területen rendkívüli módon leszűkítené a kapacitásunkat, sokkal kevesebb beteget tudnánk ellátni. Nyomásgyakorlás okán ezen előírások aprólékos betartását SZERVEZETT ÉS KITERJEDT formában javasoljuk alkalmazni. 3. Orvos sztrájk: Bár a sztrájk nem tartozik az egészségügyi dolgozók leggyakoribb eszközei közé, nem zárkózunk el szükség esetén az alkalmazásától megvizsgálva, hogyan tudjuk azt közösen a leghatékonyabbá tenni. 4. Közös jogi tevékenység, mely magába foglalja egy jogi iroda működtetését. Így jogsértés esetén hatékonyabban tudjuk képviseletünket ellátni az Európai Unió szervei illetve az Európai Bíróság vonatkozásában.

30 Köszönöm a figyelmet!