Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ Európai Unió és Magyarország energiapolitikája. A gázipar jelenlegi helyzete. Az energiaipar liberalizálása. Előadó: Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ Európai Unió és Magyarország energiapolitikája. A gázipar jelenlegi helyzete. Az energiaipar liberalizálása. Előadó: Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes."— Előadás másolata:

1 AZ Európai Unió és Magyarország energiapolitikája. A gázipar jelenlegi helyzete. Az energiaipar liberalizálása. Előadó: Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes

2 Tartalom I.Az EU energiapolitikája II.A magyar energiapolitika III.A gázipar jelenlegi helyzete IV.Az energiaipar liberalizálása

3 Energiapolitikai Cselekvési Terv Valódi belső energiapiac kialakítása; A tagállamok közötti szolidaritás, az olaj-, gáz- és villamosenergia- ellátás biztonsága; Hosszú távú kötelezettségvállalás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere; Az energiahatékonysági intézkedések ambiciózus programja közösségi, nemzeti, helyi és nemzetközi szinten; Hosszabb távú célkitűzés a megújuló energiaforrások terén;Európai stratégiai energiatechnológiai terv elfogadása; Alacsony CO2-kibocsátású energiatermelés megvalósítása fosszilis tüzelőanyagokból; Az atomenergia jövője; Az európai érdekeket tevőlegesen támogató nemzetközi energiapolitika; Nyomon követés és rendszeres jelentéstétel.

4 Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások –Energiahatékonyság: az alapprognózishoz képest 20%-os relatív fogyasztás-csökkenés elérése 2020-ra; –Megújuló energiaforrások: jelző nélküli 20%-os EU cél 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányára a teljes energiamérlegben, később meghatározandó tagállamonkénti differenciálással –Bioüzemanyagok kötelező 10%- os arányban, egységesen az EU teljes közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásán belül; –Klímapolitika: az energetikai miniszterek egyetértenek a kibocsátás-kereskedelmi rendszer jelentőségével Magyar álláspont –Az energiahatékonyság kapcsán az elnökségi javaslatokat elfogadtuk. –A megújulók, bioüzemanyagok esetében a vállalások mértékét elfogadhatónak tartjuk, a vállalások jellegével (indikatív) kapcsolatban a magyar álláspont egyezik a Bizottság által elfogadott szöveg- javaslattal a 20%-os cél 2020-ra az összes megújuló energiaforrásnak a teljes energiamérlegben való részesedésére vonatkozik, és EU szinten értendő; mivel jelző nélkül szerepel a szövegben, a célkitűzés politikai deklarációnak tekinthető, nem pedig jogilag kötelező és számon kérhető célkitűzésnek, ezt a tanácsülésen a Bizottság is megerősítette; a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó EU szintű célkitűzés alapján a későbbiekben tagállami szintű célkitűzéseket kell elfogadni, a tagállamokat be kell vonni ezek meghatározásába. –Egyetértettünk az Elnökség megfogalmazásával a kibocsátás- kereskedelem kapcsán.

5 Belső földgáz- és villamosenergia- piac : - az ellátási/termelési és hálózat-üzemeltetési tevékenységek szétválasztása; - a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok hatásköreinek harmonizációja, függetlenségük erősítése; - a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok közötti független együttműködési mechanizmus kialakítása és döntéshozatal határkeresztező ügyekben; - rendszerirányítók közti együttműködés erősítése közösségi mechanizmus kialakítása révén; - átláthatóság erősítése; - hatékonyabb fogyasztóvédelem (többek között az Energiafogyasztók Chartájának kidolgozásával); - földgáztárolókhoz való hozzáférés kérdései; - külső országokban működő vertikálisan integrált társaságok hatása az EU belső piacra; stb. Magyar álláspont Magyarország részéről üdvözöltük a Bizottság törekvését, hogy az európai érdekű infrastruktúra- projektek kapcsán javaslatokat tesz az engedélyeztetési eljárások felgyorsítására, illetve európai koordinátorokat nevez ki fontos projektek mellé. Várjuk a Bizottság további részletes szakmai javaslatait a felsorolt szakmai területek vonatkozásában,

6 Ellátásbiztonság - ellátás forrásainak és útvonalainak diverzifikációját; - hatékony krízismenedzsment kialakítását; - a kőolaj-készletezés jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát; - a stratégiai földgáztárolás lehetőségeinek további vizsgálatát; - a DG TREN keretein belül Monitoring Iroda létrehozását. Magyar álláspont Egyetértettünk az Elnökség által megfogalmazottakkal, üdvözöltük a diverzifikáció jelentőségére való utalást. Támogatjuk mind a kőolaj, mind a gázkészletezés terén az előrelépést közösségi szinten (Magyarország mindkét téren nagyon jó helyzetben van: kőolajnál mi voltunk az egyetlenek, akik az "újak" közül a csatlakozáskor nem kértek derogációt a 90 napos készlettartás alól, ezt azóta is folyamatosan teljesítjük, illetve hazánk az első az EU-ban, amely a kereskedelmi jellegű gáztartalékok mellett stratégiai készlet létrehozását határozta el, és kialakítását megkezdte). Emellett várjuk a Bizottság további részletes javaslatait a felsorolt témákban. Támogattuk a Monitoring Iroda létrehozását (egyben tudomásul vesszük, hogy jelen helyzetben nincs esély az Iroda Budapestre költöztetésére, de amennyiben az később kiszervezésre kerülne a DG TREN-ből, ismét szeretnénk bejelentkezni érte).

7 Technológia és K+F az energiatermelés hatékonyságának javítása, a széndioxid megkötés és tárolás (CCS – Carbon Capture and Storage) technológiáinak fejlesztésével, az EU 12 demontrációs projekt beindítását tervezi minden tagállam maga dönt az energiaforrás-struktúra megválasztásáról; a nukleáris energiát alkalmazó országoknak biztosítani kell a legmagasabb szintű nukleáris biztonságot, ennek érdekében támogatják a hulladékkezelésre irányuló K+F munkát, és egy nukleáris biztonsági és hulladékkezelési magas szintű EU csoport létrehozását. Magyar álláspont Egyetértettünk az Elnökség által megfogalmazottakkal. A széndioxid megkötés és tárolás (CCS: Carbon Capture and Storage) kapcsán a tervezett 12 demontrációs projekt EU általi beindítását üdvözöltük. Egyetértettünk abban, hogy ezek a technológiák megoldások lehetnek a fosszilis alapú energiatermelés fenntarthatóbbá tételére. Azonban óvatosan, körültekintően kell foglalkozni a kérdéssel, mivel a visszajuttatás/tárolás stb. egyéb környezetvédelmi problémákat vethet fel (felszín alatti vízháztartás, geológiai viszonyok megváltoztása stb.), ezért a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul teljesíteni szükséges a projektek során. Különösen üdvözöltük a nukleáris energiára vonatkozó megállapításokat és javaslatokat, azok hozzájárulnak a magyar energiapolitika céljainak megvalósításához.

8 Nemzetközi energiapolitika Fő elemei : - Új partnerségi és együttműködési megállapodás létrehozása az EU és Oroszország között, különös figyelmet fordítva az energia ügyekre; - EU-Közép-Ázsia és Kaszpi- és Fekete-tengeri régió közötti együttműködés fejlesztése, az energiaellátási források és útvonalak további diverzifikációjára tekintettel; - kétoldalú energia dialógusok fejlesztése (USA, Kína, India), figyelemmel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló és alacsony kibocsátású energiatechnológiákra; - az Energia Közösségről szóló szerződés végrehajtása, lehetőség szerint földrajzi hatályának kiterjesztése Norvégiára, Törökországra, Ukrajnára és Moldovára; - Az Európai Szomszédságpolitika eszközeinek teljes körű kiaknázása; - Az Euromed együttműködés erősítése; - EU-Afrika energia dialógus létrehozása a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a fenntartható energiaellátás és infrastruktúra-fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében. Magyar álláspont Egyetértettünk az Elnökség által megfogalmazott prioritásokkal, különösen üdvözöltük a magyar érdekeket közvetlenül szolgáló prioritásokat: jó kapcsolatok Oroszországgal, Délkelet-európai Energia Közösség, illetve EU-Közép-Ázsia és Kaszpi-régió együttműködés, utóbbit elsősorban a Nabucco projekt miatt), de természetesen a megfogalmazott többi együttműködési relációval is egyetértettünk.

9 Tartalom I.Az EU energiapolitikája II.A magyar energiapolitika III.A gázipar jelenlegi helyzete IV.Az energiaipar liberalizálása

10 Felismerve az energetika területén hazánk előtt álló kihívásokat, a Kormány új energiapolitikai koncepció kidolgozását irányozta elő. A GKM elkészítette a hosszú távra szóló új magyar energiapolitika tervezetét. Címe: Magyarország új energiapolitikája A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei

11 Stratégiai cél Az új magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését.

12 A földgáztermelés és -import alakulása *: előzetes adat

13 A földgáz felhasználás részarányának alakulása (2005) Az energiahordozókon belüli részarány A földgázfelhasználás egyes ágazatok közötti alakulása

14 Az ellátásbiztonság eszközei I.A földgázforrások és beszállítási útvonalak diverzifikációja; II.Földgáz biztonsági készletezés; III.A hazai szénhidrogénvagyon kutatásának és kitermelésének elősegítése; IV.Az energiatakarékosság, -hatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások használatának támogatása; V.Gázipari szabályozási eszközök

15 I. Diverzifikáció – az adriai LNG projekt Előnye:elméletileg a világ számos pontjáról lehet cseppfolyósított földgázt beszállítani; Hátránya:a csővezetéki szállításhoz képest magasabb költségek (a jövőben – a technológia fejlődésével – azonban ezen költségek csökkenhetnek). A projekt célja az Adriai-tenger partján épülő földgáz visszagázosító üzem összekötése a magyar gázrendszerrel.

16

17 I. Diverzifikáció – tervezett dél-európai gázvezetékek

18 I. Diverzifikáció - tranzitvezetékek A nemzetközi vezetékek jellemzői:  Hosszú idő alatt valósul meg;  Hatalmas beruházási igény;  Hosszú megtérülési időt feltételez;  Nemzetközi projekt keretében valósulhat meg;  Magyarország kevéssé tudja befolyásolni ezen projecteket.

19 II. Földgáz biztonsági készletezés Az Országgyűlés megalkotta a földgáz biztonsági készletezéséről szóló évi XXVI. törvényt, melynek értelmében:  október 1. és szeptember 30. között legalább 150 Mm 3 ;  október 1. és december 31. között legalább 300 Mm 3 ;  január 1-től legalább 1200 Mm 3 földgázt (illetve annak megfelelő, tüzelési célra felhasználható kőolajterméket) kell biztonsági készletként betárolni. A készlet létrehozásáért a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a felelős; a Szövetség földgáz szekcióját a földgáz forgalmazók alkotják; a készletezés díja beépül a földgázárakba.

20 III. A hazai kutatás-termelés ösztönzése Pontos szabályozásra van szükség, amely megállapítja a bányavállalkozók jogait és kötelességeit. A bányajáradék mértékének egyrészt ösztönöznie kell a kitermelést, másrészt megfelelő állami bevételeket kell biztosítania. (A jelenlegi szabályok szerint az 1998 előtt termelésbe állított földgázmezők esetében a bányajáradék magasabb, megközelítően 70%, az 1998 utáni mezőkön 12% mértékű.) A szabályozás megfelelőnek tűnik, mivel a legfejlettebb technológiájú kutatásokat is Magyarországra vonzza.

21 IV. Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások támogatása A hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő, nagy hatásfokú erőművek támogatása; A racionális földgázár-támogatási rendszer a társadalmilag hátrányos rétegeknél az árakat támogatja, míg a középosztályt az energiahatékonyság javítására ösztönzi; Megújuló energiahordozók támogatása Állami programok (EHJC, NEP)

22 V. Gázipari szabályozási eszközök A piacliberalizációnak jelentős szerepe van abban, hogy a fogyasztók a valós költségeket fizessék meg, amely önmagában is ösztönzi a teljesítmény- gazdálkodást. A megmaradó árszabályozás körében szintén törekedni kell arra, hogy az racionális energia- felhasználásra ösztönözzön.

23 Válsághelyzeti intézkedések  Ennek egyik eszköze a korlátozási sorrend meghatározása és alkalmazása, valamint  jelenleg kidolgozás alatt áll a gázipar operatív szereplői által krízishelyzetben működtetett bizottság feladat és hatáskörének meghatározása. Az ellátás biztonságához hozzátartozik, hogy a szereplők egy ellátási zavar esetében a gyors beavatkozás érdekében megfelelően felkészültek legyenek.

24 Versenyképesség Célja: az energiapiaci verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. Eszközei: –Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába: a szomszédos országokkal történő megállapodás az energetikai szabályozás, energiarendszerek működésének harmonizálásáról; a regulációs környezet mielőbbi, teljes piacnyitásnak megfelelő véglegesítésével elősegíteni a regionális energiapiac kialakulását, fejlődését, a regionális szinten is versenyképes társasági struktúra kialakulását; a piacnyitás során az ellátásbiztonság, a fogyasztói érdekek és a nemzeti vagyon értékének megőrzése, a fogyasztói költségek minimalizálása; diszkriminációmentes, a szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító és könnyen átlátható működési környezet megteremtése; az energiához való hozzáférés lehetőségének garantálása mindenki számára jogi eszközökkel.

25 Versenyképesség II. – Energiaárak kiemelten fontos feladat, hogy középtávon az energiapolitikát függetleníteni kell a szociálpolitikától. A fogyasztói árak alapja egyre inkább a belső (internális) és a külső (externális) költségeket egyaránt tartalmazó társadalmi költség. Az árakat a piaci folyamatoknak kell kialakítaniuk, de az államnak a maga eszközeivel olyan befolyásolásra kell törekednie, ami az energia-megtakarításra, az energiafogyasztás csökkentésére ösztönöz és megdrágítja a csúcsidejű fogyasztást. –Technológiai előrehaladás és K+F: a versenyképesség fenntartása, javítása érdekében az új technikai eredmények a magyar gazdaságban, ezen belül az energiaszektorban minél előbb alkalmazásra kerüljenek. Az energetikában is megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni a hazai tudásbázis fejlesztését, a hazai tudományos és műszaki ismeretek bővítését, a korszerű energetikai technológiák elterjesztését, és az ezekkel összefüggő kutatások fokozását, az innovációs és technológiai kapcsolatok, együttműködések erősítését.

26 Fenntarthatóság Célja: –A fenntartható fejlődés környezetvédelemi és gazdasági céljait egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Eszközei: –Energiahatékonyság, takarékosság: Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, Elsőszámú hazai intézkedésként nemzeti szintű Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kell kidolgozni. Az energiahatékonyság növelésének fő célkitűzései: –az energiatermelés hatásfokának javítása (technológia-korszerűsítés, kapcsolt energiatermelés); –az energiafogyasztás hatásfokának növelése (energia-takarékos készülékek alkalmazása, épületenergetika korszerűsítése); –az energiatakarékosság fokozása, az energia- és környezet-tudatos szemlélet elterjesztése. –Megújuló energiaforrások: A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggését és javítja a fenntartható fejlődés feltételeit, benne a környezet- és klímavédelmi célok teljesíthetőségét. magyarországi megújuló energiafelhasználás részaránya az ország adottságainak és a magyar gazdaság versenyképességét nem rontva, a mindenkori teherbíró képességének megfelelően növekedjen.

27 Fenntarthatóság II. –Éghajlatváltozás - energia- és klímapolitika összefüggései : az energetikai döntéseket minden szinten az Európai Unióban és a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt széndioxid (CO2) kibocsátás-csökkentés (2010-ig 6%) és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. –Energia- és közlekedéspolitika az energiatakarékosságra, hatékonyság növelésre ebben a szektorban is nagy hangsúlyt kell fektetni. a gépjárművek üzemanyag fogyasztásának és káros anyag kibocsátásának, valamint a szállítási-közlekedési igényeknek a csökkentése; a személyforgalomnak a tömegközlekedésre való terelése; hosszú távon a közúti fuvarozás minél nagyobb hányadának vasútra, vagy vízi útra terelése; a megújuló forrásokból előállított üzemanyagok használatának támogatása.

28 Tartalom I.Az EU energiapolitikája II.A magyar energiapolitika III.A gázipar jelenlegi helyzete IV.Az energiaipar liberalizálása

29 A gázipar jelenlegi helyzete ellátásbiztonság elmúlt évtizedben a korábbiaknál melegebbek a telek, de szélsőségesen hideg napok vannak a gázigények bővülésével nem tartott lépést az infrastruktúra fejlesztés csúcs fogyasztás idején nincs kapacitás tartalék nem készült el a középtávú rendszerszintű keresleti-kínálati mérleg biztonsági tárolás részmegoldás

30 A gázipar jelenlegi helyzete jogszabályi háttér hatályos törvény megfelelő keretet biztosít a működéshez EU kifogás nem érkezett

31 A gázipar jelenlegi helyzete piaci helyzet erős keleti irányú import kiszolgáltatottság közüzem domináns szerepe gas realise és contact realise programok segítik a versenyt

32 A gázipar jelenlegi helyzete árak, jövedelmezőség az import ár a régió más országaihoz képest magas jelentős fogyasztói ártámogatás nem támogatott árak egy év alatt a kétszeresükre emelkedtek gázszolgáltatók nyeresége csökkent az elmúlt években

33 Tartalom I.Az EU energiapolitikája II.A magyar energiapolitika III.A gázipar jelenlegi helyzete IV.Az energiaipar liberalizálása

34 Célok a fogyasztók számára biztosítja a versenyből eredő előnyöket, a lakossági fogyasztók és kisvállalkozások számára hatósági kontroll mellett biztosítja az ellátás egyetemességét, megfelel az energiatakarékossági és a környezetvédelmi követelményeknek, maradéktalanul kielégíti az Európai Unió 2003/55/EK Irányelvében megfogalmazott földgázpiaci elvárásokat.

35 A jelenlegi hibrid modell vázlata

36

37 Az új modell ismérvei 1. A szolgáltatások tartalmának, színvonalának, valamint az áraknak a szabályozása továbbra is fennmarad a természetes (szállítás, elosztás), és a kvázi természetes (tárolás) monopóliumot jelentő földgáz infrastruktúrák piaci működése terén.

38 Az új modell ismérvei 2. Az engedélyesek rendszerük határán belül felelnek az egyensúlyáért. Egy engedélyes lesz felelős országos hatáskörrel az ellátási zavarok, krízis helyzetek, országos rendszerfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység koordinálására.

39 Az új modell ismérvei 3. A földgáz közüzemi szolgáltatási rendszere megszűnik. A földgáz értékesítését, kereskedők, egyetemes szolgáltatók végzik. Kereskedők ellehetetlenülése esetén a fogyasztók védelmét biztosítja a Végső Menedékes Kereskedő intézménye.

40 Az új modell ismérvei 4. Az egyetemes szolgáltatónak szolgáltatási színvonalat garantáló szerződéskötési kötelezettsége lesz. A feltételrendszer teljes körű kialakulását követően, az egyetemes szolgáltatói jogosultság pályázat útján lesz megszerezhető. Átmenetileg a közüzemi szolgáltatók jogutódai lesznek az egyetemes szolgáltatók.

41 Az új modell ismérvei 5. Bevezetésre kerül, a kis-, és a nagy- kereskedelmi piacon a jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) intézménye. Speciális többletkötelezettségek (pl. kapacitásaukció, árkontroll, ESZ kereskedők ellátási kötelezettsége, stb.) A jelenlegi közüzemi nagykereskedő a piaci helyzetéből következően JPE kereskedelmi engedélyesnek minősül.

42 Az új modell ismérvei 6. A közüzemi ellátás szabályozott árrendszere megszűnik. a nem alkuerős kisfogyasztók, védelme érdekében létrejön egy új, a társadalmi elvárásokat közvetítő árfelügyeleti rendszer. A tarifaszabályozás a természetes monopóliumok (szállítás, elosztás, tárolás) esetében fennmarad.

43 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "AZ Európai Unió és Magyarország energiapolitikája. A gázipar jelenlegi helyzete. Az energiaipar liberalizálása. Előadó: Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések