Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 1 2D-3D számítógépes grafika BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék Előadó: Batta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 1 2D-3D számítógépes grafika BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék Előadó: Batta."— Előadás másolata:

1 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 1 2D-3D számítógépes grafika BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék Előadó: Batta Imre Szín

2 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 2 Tartalom Tárgy: az emberi látás fontosabb jellegzetességei. Látótér Foveális látás, szakkádok Látásélesség Kontraszt Definíció KÉ Függvény Fehér illuzió, Schyns-Oliva illúzió, Robson-Ohzawa teszt Szimultán színkontraszt Kontraszt indukció Élénkülés, homályosság illuzió Kontraszt redukció Asszimiláció, összemosódás, Bezold hatás, vízfesték illúzió, Fényesség (Illuminancia és a reflektancia megkülönböztetése) Lehetetlen lépcső illúzió, köd illúzió, sötét vonalak illúzió Adaptáció Definíció Világosság adaptáció Konstancia Méret- és alakkonstancia, világosság-konstancia, színkonstancia Fénysűrűség változás hatásai Bartleson-Breneman hatás, Stevens hatás, Hunt hatás, Bezold-Brücke hatás Abney hatás, Helmholtz-Kohlrausch hatás, Helson-Judd hatás Összefoglalás Emberi látórendszer modellezése

3 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 3 Látótér

4 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 4 Szakkádok Az éleslátás területe a fovea alig ½ º-os látókúpot jelent. A szem állandó, az érdeklődése tárgyát körbejáró, fürkésző mozgása (900º/sec) a szakkádok * egyesítik az éleslátás területét a periférikus látás homályosabb képalkotásával. A látványt állandóan mozgó, változó méretű, de szűk ablakban érzékeljük. A „látott” kép - hasonlóan Van Gogh képéhez - részletekből tevődik össze. A szerkesztett perspektíva tanult látásmód. A perspektíva XV. századi felfedezése, addig a látványt nem látták úgy, ahogy azt Vermeer a perspektíva szabályai szerint megfestette. * Saccade – francia, hirtelen irányváltoztatás.

5 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 5 Látásélesség A látásélesség (feloldóképesség) meghatározói: ● Optikai rendszer fogyatékosságai: lencse aberrációk, diffrakció, lencse- és akkomodációs hibák. ● Felbontás: a receptorok ill. érzékelő mezők átmérője és eloszlása a retinán. ● Kontraszt érzékelési érzékenység a megvilágítás függvényében. Elektronikus kép ideális felbontása: szokásos látási távolságról nézve az összetett képelem kiterjedése éppen 0.5 szögperc alá kerüljön. Feloldóképesség alakulása növekvő háttér- megvilágításban. Feloldóképesség min. 2 cpf -3.3 log cd/m 2, és max. 50 cpf 3 log cd/m 2 fénysűrűségnél. log Fénysűrűség cd/m 2 Feloldott max térfrekvencia cik/fok 4º4º 30º

6 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 6 Kontraszt A látás abszolút világosság-összevetésre nem képes, a világosság relatív érzet. Az eltérés mértéke a kontraszt. L 1 és L 2 tényleges fénysűrűségű felület között érzett világosságkülönbség (a két fénysűrűség különbségének és összegének a hányadosa): K=(L 1 - L 2 )/(L 1 + L 2 ) A kontraszt lokális. A szem az egymás melletti egyidejű (szimultán), vagy az egymás után megjelenő (szukcesszív) felületek fénysűrűség különbségét érzékeli. A foveális látás következtében a látás állandóan mozgó, de szűk ablakban részletről-részletre haladva állítja össze a látványt. Koffka gyűrűk (1935)* szemléltetik, hogy a kontraszt érzet egy képen belül azonos fénysűrűségű részletek mellett is változhat. *Kurt Koffka ( ) német Gestalt pszichológus a csoportosítás jelentőségét vizsgálta az vizuális érzékelésben.

7 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 7 Kontraszt Az ablak alakját, méretét meghatározhatja: alak- illetve csoportképző sajátságok (közelség, hasonlóság, közös sors, folytonosság, folytathatóság, zártság, kapcsolódás stb.), párhuzamos felületek, azonos megvilágítású részletek, vagy sejtkapcsolatok a retinán, sejtkapcsolatok az agykéregben. De… az ablak középpontja a mindig a kontraszt határvonalon mozog! Jobboldali ábra: Az ablakot helyettesítheti? kiegészítheti? a látvány rétegekre bontott észlelése. Gilchrist, 2005.

8 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 8 Lin Ingerintenzitás ➨ Log Ingerintenzitás ➨ Adaptáció Weber-Fechner törvény (1860) : a pszichológiai érzet növeléséhez egyre erősebb fizikai inger szükséges. Pontosabban: az érzetben éppen észrevehető különbséghez (ÉÉK) szükséges inger (ΔI) és a fizikai inger (I) aránya (érzékszervenként eltérő nagyságú) állandó: ΔI/I h = k Ha az ÉÉK-t az érzet mértékegységének (t.k. legkisebb közös többszörösének) tekintjük, akkor az ÉÉK az fizikai inger logaritmusával arányosan erősödik: ÉÉK = k × Log(I) ahol k az érzékszervtől függő konstans, I fizikai inger, az ÉÉK többszöröse. Példa ÉÉK = 3 kg + 3 dkg; 30 kg + 3 kg Lin Kumulatív ÉÉK ➨ Weber-Fechner Log - Lin

9 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 9 Adaptáció A Weber-Fechner törvény alapján a kontraszt (két felület között) különböző megvilágításnál állandó marad (Cornsweet): S = k Log(L×R) ahol S az érzet, k a konstans, L a megvilágítás és R a visszaverődési tényező (Albedó) az inger két összetevője. Két különböző visszaverődésű (albedójú) felület két különböző megvilágítással a következő érzeteket kelti: S 1 = k log(1.0×0.8) = 2.9 k S 2 = k log(1.0×0.1) = 2.0 k S 1 = k log(2.0×0.8) = 3.2 k S 2 = k log(2.0×0.1) = 2.3 k L1L1 L2L2 R1R1 R2R2 R1R1 R2R2

10 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 10 Kontraszt Fehér illúzió : tudattalan következtetéssel térben irányított szimultán kontraszt. A színek szabályt követő elrendezése befolyásolja a világosság összevetés irányát. Itt pl. az alakzatok attól függően világosabbak vagy sötétebbek, hogy a csoportjaik a sötétebb vagy világosabb sávokhoz tartoznak. Fehér illúzió

11 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 11 Optimális felbontás Salvador Dali: Gala szemléli a Földközi tengert, amely húsz méterről Abraham Lincoln portréjává változik, 1976

12 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 12 Kontraszt Salvador Dali: Rabszolgapiac Voltaire eltűnő mellszobrával, 1942

13 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 13 Kontraszt Kontraszt érzékenység a látvány részletességétől és fénysűrűségének (megvilágítás) átlagos szintjétől függ. Jellemzője a KÉ Függvény (Contrast Sensivity Function, CSF), amely az érzékenységet növekvő fénysűrűségű szinuszosan modulált mintázat érzékelésével méri. Összefüggés az érzékelő mező működésével: Alacsony megvilágítás: kiegyenlített ellentét a központ-gyűrű között, alacsony kontraszt érzékenység Közepes megvilágítás: növekvő ellentét a központ-gyűrű között, növekvő kontraszt érzékenység. Erős megvilágítás: kiugró kontraszt érzékenység. A diagramon látható, hogy a szokásos fényviszonyok között (9-900 Troland) a kontraszt érzékenység az 1-20 c/f térfrekvenciáknál a legnagyobb, tehát az érzékelő mező sáv-áteresztő szűrőként (band-pass filter) működik. 7 növekvő fénysűrűségű, 0.5 és 50 ciklus/fok között szinuszosan modulált mintázat érzékelési küszöbjeinek alakulása (van Ness, Lamming, 1991) Térfrekvencia (c/f) Modulációs küszöb -1

14 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 14 Kontraszt érzékenység  Kontraszt Robson-Ohzawa kontraszt érzékenységi teszt. A kontraszt érzékenység a képi frekvencia nagyságától függően változik. Itt a legmagasabb feloldható frekvencia a nézési távolsággal változik. Start Térfrekvencia 

15 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 15 Optimális felbontás: 8 cpf Dr. Angry, Mr. Smile Schyns-Oliva illúzió : az optimális képfrekvencia (8 cpf) természetesen a nézési távolsággal (látószöggel) módosul. Közelről nézve a baloldali kép Dr. Angry, és a jobboldali Mr. Smile, távolról nézve fordítva. A baloldali hibrid kép (K1) és (K2) képek egyesítésével keletkezett. A (K1) dühös férfi vonásait magasan áteresztő szűrő (8 cpf) közel nézésre optimalizálja, míg az alacsonyan áteresztő szűrővel (≤ 2 cpd) módosított (K2) semleges női arc részletei távolról nézve kerül a 8 cpf tartományba. A jobboldali hibrid képen az eljárás fordított. (Cognition 69, 1999) Start

16 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 16 Színkontraszt Szimultán színkontraszt : a szín színe (hue) a háttér színével ellentétes (komplementer) irányba húzódik, egyúttal a színkontraszt emelkedik. A színkontraszt gyenge érzet. (Az ábrán a színek közel azonos világosságúak, így a világosság kontraszt hatása elhanyagolható.) Egyidejű (szimultán) színkontraszt

17 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 17 Fényesség (5/1)

18 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 18 Fényesség (5/2) Hogyan különböztetjük meg a retinára eső fénysűrűségben (luminancia) a megvilágítást (illuminancia) és a reflektanciát vagy a traszmittanciát? Fizikai fogalmak (E) Megvilágítás (Illuminancia) = a felületre eső fény (hh. összetétele és intenzitása). (R) Reflektancia, albedó = a megvilágított felületről visszaverődő fény százaléka. Pl. bársony 0.01%, a papír 0.85%. (T) Transzmittancia = a megvilágított felületen átengedett fény százaléka. (L) Fénysűrűség (Luminancia) = a felületről a retinára eső fény. Pszichofizikai fogalmak Világosság (Brightness) = érzet, a retinára eső fény – színétől elvonatkoztatott – intenzitása. Fényesség (Lightness) = relatív világosságérzet, a felület becsült reflektanciája vagy transzmittanciája, a látórendszernek a világosság alapján kialakított következtetése. L λ Luminancia Fényerő Eλ Illuminancia Rλ ReflektanciaTλ Transzm. Világosság Fényesség Relatív L λ380 E(λ) Relatív R λ380 R(λ) Relatív L λ 380 L(λ) = x

19 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 19 Fényesség (5/3) Hogyan különböztetjük meg a retinára eső fénysűrűségben (luminancia) a megvilágítást (illuminancia) és a reflektanciát vagy az traszmittanciát? A reflektancia kép két különböző reflektanciájú anyagot mutat. Az illuminancia kép három különböző megvilágítottságú felületet mutat. A luminancia képből levont következtetések: p és q felületek luminanciájuk különböző, de reflektanciája azonos. q és r felületek luminanciája és reflektanciája különböző, illuminanciájuk közös. p és r felületek luminanciája itt éppen azonos, mert p alacsonyabb reflektanciáját magasabb illuminancia ellensúlyozza. p és q felület azonos anyagból van, ezért a fényességűk azonos. Viszont p felületnek nagyobb az luminanciája mint q -nak, ezért a világosságuk különböző. p és r felület fényessége és a világossága is különböző. p q r Illuminancia képReflektancia kép Retinára eső luminancia kép Adelson, 2000

20 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 20 Fényesség (5/4) Adelson, 2000 Lehetetlen lépcső Lehetetlen lépcső illúzió : az észlelés tudattalan következtetések eredménye. Amit látunk az vizuális rendszer a legjobb becslése arról, hogy mi van a világban. A becslés a puszta képi adatra és az előzetes tapasztalatra támaszkodik (Helmholtz). Balodalt egy régión belül észlelt kontraszt: különböző reflektancia. Jobboldalt szomszédos régiók határán észlelt kontraszt: különböző illuminancia. (A régiókat itt síkok hozzák létre.) Gilchrist, 2001

21 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 21 Fátyol illúzió Edward H. Adelson után Fényesség (5/5)

22 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 22 ? Sötétség ?

23 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 23 Kontraszt indukció (3/1) Irtel, 1998 Kontraszt indukció

24 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 24 Kontraszt indukció (3/2) Webster, Georgeson, Webster, Homályosság

25 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 25 Kontraszt indukció (3/3) Moroney Élénkülés (Crispening) Élénkülés (Crispening) : a gyenge világosság-kontraszt, pl. közel azonos színű vagy a középszürke háttér, megnöveli a színérzékenységet, így azután a közeli színek közötti színkülönbség (hue) nagyobbnak látszik. Érzékelt világosság névleges fényesség Háttér

26 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 26 Kontraszt redukció (4/1) Színasszimiláció Magas frekvenciájú látványelemeknél – a fúziós frekvencia előtt – csökken a kontraszt, a szimultán színkontrasztot* felváltja a színasszimiláció. A magas frekvenciájú mintázat magához húzza a háttér színét. A színek összeadódnak, és nem kivonódnak: ez az alapja egyes féltónus (halftone) nyomdai eljárásoknak. Csökken a színek telítettsége: a hatás a legerősebb a kék színeknél, mert az R csapok előfordulása a legalacsonyabb (5-10 %). Fajtái, elnevezései: színterülés, Bezold hatás, neon színterülés, vízfesték hatás. * Emlékeztetőül: szimultán színkontrasztnál a szín színe a háttér színével ellentétes (komplementer) irányba tolódik. Start Wandell, 1995

27 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 27 Kontraszt redukció (4/2) Bezold színasszimiláció : a magas frekvenciájú mintázat színe magához húzza a háttér színét. *Wilhelm von Bezold ( ) német fizikus. Bezold hatás

28 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 28 Kontraszt redukció (4/3) Neonos színterülés (Kuehni): a kontraszt csökkenés szétterül, áttetszőség vagy fedettség érzetét kelti. Neonos színterülés (Neon color spreading)

29 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 29 Kontraszt redukció (4/4) Vízfesték illúzió Pinna, 1987

30 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 30 Adaptáció (1) erősíti az új, értelmezésre váró, és gyengíti vagy megszünteti a tartós vagy ismétlődő (redundáns) ingerek érzékelését; (2) az érzékelés érzékenységét a környezeti hatások (ingerek) nagyságrendjéhez igazítja, - adaptációs szint. Vizuális adaptációk: világosság, szín, kontraszt és felbontás adaptációk. Vizuális adaptáció optikai, fotókémiai és idegi mechanizmusai: ● pupilla (2 - 8 mm), ● receptor (pigment kimosódás), ● pálca – csap váltás, ● érzékelő mező központ-gyűrű felépítése, ● agyterületek (LGN, SC, agykéreg) Georges de La Tour ( ): Újszülött, 1640

31 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 31 Adaptáció Világosság-adaptáció a látás érzékenységét a látvány átlagos fénysűrűségéhez, (megvilágítási szintjéhez) igazítja, – adaptációs szint. Az adaptációs szinttel változik: ● érzékenységi terjedelem (min – max), ● az adaptálódott terjedelmen belül érzékenységi küszöb (tk. az érzékelhető árnyalatok száma). Az emberi látás 10 nagyságrend fényerőség terjedelmet (árnyalat-terjedelmet) képes érzékelni. Dinamikus tartomány (Dynamic Range) az érzékelési terjedelem arányszáma: s = s max / s min Az emberi látás egyidejűleg látható max. terjedelme: : 1. Csillagfény HoldfényBelsőtérNapfény Log különbség küszöb: minta/háttér (cd/m2) Pálcák Csapok Log háttér fényerősség (cd/m2) N a p p a l iK ö z t e sÉ j s z a k a i Háttér Minta pálca gyenge élesség nincs színlátás 3 csap jó élesség jó színlátás Pálca & 3 csap

32 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 32 Konstancia (5/1 - méret) Az észlelésben a tárgyak állandó vizuális tulajdonságaikkal jelennek meg. Az állandóság fajtái: ● méretkonstancia, ● alakkonstancia, ● világosság-konstancia, ● színkonstancia. Méret- és alakkonstancia: a retinaképtől (távolság, rövidülés stb.) függetlenül tárgyakat állandó nagyságúnak és alakúnak látjuk. Függ a tapasztalattól, tanulástól, emlékezettől és a figyelemtől. Szín- és világosság-konstancia: a megvilágítás változástól függetlenül a tárgyak színét és világosságát állandónak látjuk. Méret illúzió, Shepard

33 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 33 Konstancia (5/2 - világosság) Adelson, 2000 Sakktábla illúzió (1995) : a látás alkalmazkodik a megvilágításhoz, pontosabban függetleníti magát a megvilágítástól, pl. az árnyéktól, hogy fenntartsa a látvány értelmét. Itt pl. az A és B felület azonos színű.

34 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 34 Konstancia (5/3 - szín) Von Kries színadaptáció (1902 ) : a látás alkalmazkodik a fényforrás színéhez, és kiegyenlíti annak esetlegesen színtorzító hatását. Itt a festmény kék fénnyel van megvilágítva. Paul Cezanne: Almák, barackok, körték, szőllő. Von Kries színadaptáció (1902)

35 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 35 Konstancia (5/4 - szín) Von Kries színadaptáció (1902) : a látás alkalmazkodik a megvilágítás hullámhossz összetételéhez, és kiegyenlíti annak esetlegesen színtorzító hatását. A három csap, illetve a színcsatornák érzékenység szabályozása egymástól független. Magasabb színtű folyamatok is hatnak: a színadaptáció hatékonysága az ismert, jellegzetesen fehér színű tárgyak hiányában csökken (Hunt-Berns hatás)

36 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 36 Konstancia (5/5 - szín) Purves, Lotto, 2002

37 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 37 Fénysűrűség változás hatása – 8/1 Az érzékelés nem lineáris. Az adaptációs mechanizmusok következtében a fénysűrűség nagysága módosítja a színeket. A megvilágítással, pontosabban a látvány fénysűrűségének emelkedésével)… ● pontosabb receptorok válaszainak összevetése, ezért nő a kontraszt érzékenység (szín- és világosságárnyalat megkülönböztető képesség): Bartleson-Breneman hatás Stevens hatás Hunt hatás ● megváltozik a színek (hue) látszólagos színe, mert különböző a receptorok érzékenysége: Bezold-Brücke hatás Purkinje eltolódás és azonos fénysűrűség mellett a színek világossága különböző. Abney hatás Helmholtz-Kohlrausch hatás Helson-Judd hatás Az alacsony foton szám következményei. A négy rajz egyre növekvő megvilágítással 400 retina receptort illusztrál. Ahhoz, hogy a körrel jelzett terület világosság különbsége érzékelhető legyen, logaritmikusan növekvő számú foton szükséges. Pirenne (1967) alapján.

38 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 38 Fénysűrűség változás hatása – 8/2 ABCDE Bartleson-Breneman hatás Bartleson-Breneman hatás : a kontraszt érzékenység függ a környezet (surround) átlagos fénysűrűségétől, t.k. a környezet megvilágításától. A sötét környezet csökkenti a kontrasztot, miközben emeli a színek világosságát. A hatás a sötét színeknél nagyobb, ezért a sötét háttér előtt a fekete kevésbé mély. A világos környezet növeli a kontrasztot, és csökkenti a színek világosságát. A hatás a sötét színeknél megint nagyobb, ezért a világosság árnyalatok számát szélesíti. Példa: mozi – fénykép, gamma korrekció.

39 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 39 Fénysűrűség változás hatása – 8/3 Stevens hatás : a látvány fénysűrűségének növekedésével a világosság és szín-megkülönböztető képesség növekszik. Ezért a világosság kontraszt erősödik, a sötétebb színek sötétebbek, a világos színek világosabbak lesznek Hunt hatás : a fénysűrűségük növekedésével a színek színdússága (tisztasága) erősödik, a színek élénkebbek lesznek. Ha csökken a színek színessége azt világosság csökkenésként érzékeljük. Stevens & Hunt hatás Start

40 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 40 Fénysűrűség változás hatása – 8/4 Stevens & Hunt hatás Az első impresszionisták Corot, Pisarro képinek tanulsága: a szabadban erős fényben a festékek színesebbnek látszanak, mint kiállítva gyenge múzeumi megvilágításban. Claude Monet: Roueni katedrális, 1892,93,94 Jean-baptiste Camille Corot: Villa d'Este, Tivoli

41 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 41 Fénysűrűség változás hatása – 8/5 Bezold-Brücke színeltolódás : a három csap érzékenysége különböző, és alacsony megvilágításnál a pálcák is bekapcsolódnak a színérzékelésbe, ezért a fénysűrűségük erősödésével vagy gyengülésével a színek színezete (hue) megváltozik. Bezold-Brücke hatás

42 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 42 Fénysűrűség változás hatása – 8/6 Abney hatás (1910) : fehérrel keverve a színek színezete (hue) megváltozik: 500 nm (sárga) alatt a kék felé tolódik el, 500 nm felett a sárga felé. A hatás a monokromatikus színeknél érzékelhető. Amint az a CIE 1931-es színességi diagramon látható a vörös fehérrel keverve sárgás színű lesz. Burns, 1984; Mizokami, Abney hatás

43 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 43 Fénysűrűség változás hatása – 8/7 Helmholtz-Kohlrausch hatás : a három csap érzékenysége különböző, ezért a színek világossága azonos fénysűrűség mellett is különböző (heterokromatikus világosság). Következmény: a színdús, telített színek (kromatikus színek) − a környezetük azonos fénysűrűségű akromatikus (szürke-fehér) színeihez képest − világosabbak, „világítanak” (Faberglut). Ergo nem a fehér a legvilágosabb szín! Helmholtz-Kohlrausch hatás Start λ L(λ) λ ∫ L 1 (λ)= ∫ L 2 (λ) Szín 1 ≠ Szín 2

44 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 44 Fénysűrűség változás hatása – 8/8 Helson-Judd hatás (1940,1948): akromatikus háttér előtt a szín kevésbé színdús, mint intenzív színes háttér előtt. A két szélső ábrán ellenőrizhető, hogy ezt a hatást a világosságkontraszt nagysága nem befolyásolja. Hunt megfogalmazásában (1995): a világos színek jobban átveszik a megvilágítás színét, míg a sötét színek a megvilágítással ellentétes, komplementer színűnek látszanak. Helson-Judd hatás

45 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 45 Összefoglalás Emberi látórendszer modell segítségével modellezhető, ► Látványelem  Képelem hogy az emberi szem számára egy látványelem adott megvilágítási környezetből ugyanolyannak látszó képelem legyen egy médián, másik megvilágítási környezetben, és … ► Képelem  Képelem … egy képelem adott médián, adott megvilágítási környezetből ugyanolyannak látszó képelem legyen egy másik médián, másik megvilágítási környezetben. Modellszámítások a színmódosító tényezők alapján: ► Adaptációs többlet kezelés (Adaptive gain control): szín-, világosság és kontraszt érzékenység, változások, ► Látásélesség (Acuity): csökkenés-emelkedés, ► Térbeli összefüggések (Spatial configuration): kontraszt indukció, szórás, élénkülés.

46 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév ,

47 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 47 Adaptáció Stevens törvény (1957) : a pszichológiai érzet Pontosabban: az érzet nagyságbecslése É = c I γ Az érzékelés fajtájától függően a hatványkitevő lehet egynél nagyobb vagy kisebb: Ha nagyobb (γ > 1), az inger növekedésével az érzet erőssége meghatványozódik. Log- log függvénnyel ábrázolva: egyenes, amelynek emelkedése 45º-nál nagyobb. Ha kisebb (γ < 1), az érzet erősödés a Fechner törvényt követi, az inger növekedését egyre kevésbé követi. Log-log függvénnyel ábrázolva: egyenes, amelynek emelkedése 45º-nál kisebb. Lin Ingerintenzitás ➨ Log Ingerintenzitás ➨ Log Kumulatív ÉÉK ➨ Stevens Log - Log γ > 1 γ < 1

48 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 48 Fénysűrűség Stevens Hunt Bartleson-Breneman hatás Adott adaptációs tartományban a látás a sötét részletekben kevesebb, a világos részletekben több szín- és világosságárnyalatot különböztet meg. A gamma korrekció szükségességének egyik okcsoportja!

49 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 49 Adaptáció (4/4 frekvencia) Frekvencia adaptáció : az adaptációt követően a kontraszt érzékenység az adaptációs frekvencián a kontraszt- érzékenység lecsökken. A hatás legerősebb az optimális 8 cpf frekvencia környezetében. Blakemore, Campbell (1969) Log Térfrekvencia cpf Log Relatív küszöb emelkedés Blakemore, Campbell 7.1 cpf

50 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 50 Maszk CÉL Vizuális maszk: az egyik mintázat (információ) elfedi a másikat. Kontraszt maszkolás: The former refers to a reduction in visual sensitivity due to a passive adaptive process. In effect, the gain of visual neurons is turned down when there is a large amount of pattern stimulation, in order to prevent saturation of the limited dynamic range of the neural response. Noise masking refers to an inevitable reduction in visibility when a random component is added to the visual stimulus CÉL MASZK

51 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 51 Maszk a) 64 árnyalat, b) 4 árnyalat, c) zajjal kevert 64 árnyalat, d) zajjal kevert 4 árnyalat.

52 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 52 Maszk Blakemore-Sutton, 1969 Start A tesz időtartama 1 perc!

53 BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 53 Összefoglalás Emberi látórendszer (Human Visual System) megismerésének tudományos és technológiai céljai: ► a képfelvevő eszközöket az emberi látás tulajdonságaival felruházni (pl. HDR képek, látványtervező szoftverek); ► a megjelenítő eszközök képességeit a látás tulajdonságaihoz igazítani, különös tekintettel a média váltásokra (pl. video, nyomat, óriásposzter) ► a szintetikus képek, jelrendszerek grafikai tartalmát az emberi látás igényeihez igazítani (pl. térkép); ► a szintetikus képek minőségét művészi szintre emelni.


Letölteni ppt "BMEEPAG0202 CAD és építészinformatika / 2006 őszi félév 1 2D-3D számítógépes grafika BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék Előadó: Batta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések