Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai „Nap Napja” (SunDay) rendezvény 2006. június 18. Szent István Egyetem, Gödöllő Földszinti Rektori Díszterem A Heller program Előadó: Komlós.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai „Nap Napja” (SunDay) rendezvény 2006. június 18. Szent István Egyetem, Gödöllő Földszinti Rektori Díszterem A Heller program Előadó: Komlós."— Előadás másolata:

1 Az európai „Nap Napja” (SunDay) rendezvény június 18. Szent István Egyetem, Gödöllő Földszinti Rektori Díszterem A Heller program Előadó: Komlós Ferenc

2 Mindenekelőtt őszinte örömmel szeretném megköszönni azt a megtiszteltetést, hogy ebben a témakörben néhány lényeges szempontot a rendezők és különösen Farkas István professzor úr jóvoltából Önök elé tárhatok. A bal oldalon: „Az energiahatékonyság növelése hőszivattyúval” című hozzászólás (majd szakcikk) Jobb oldalon:„Nevezzük a levegőt megújuló energiahordozónak!” című felhívás nyilvánosság elé tárása

3 Heller László terv egy munkahelyteremtő kezdeményezés Kevesebb energia és hatékonyabb felhasználás szükséges a megújuló energiaforrások gazdaságába való átmenethez. Szakirodalom szerint (2005 A VILÁG HELYZETE. ÚJRAGONDOLT BIZTONSÁG) a világ jelenlegi, 10–12 billlió $ értékű energia-infrastuktúrájának teljes átalakítása 30–40 évet vesz igénybe, és mintegy 16 billió $-ba fog kerülni. Vajon a kormányokban, beleértve a mi kormányunkat is és az emberekben lesz-e elég akarat a cselekvéshez? Hiszen a nem megújuló energiák árai jelenleg erősen támogatottak, mert nem tartalmazzák az egészségi és környezeti károk költségeit, illetve a nem megújuló energiahordozók a jövő nemzedékek számlájára történő pazarlásának költségét!

4 Heller László terv egy munkahelyteremtő kezdeményezés A hőszivattyú a megújuló energiát hasznosítani képes eszközök egyike. A hőszivattyú az alacsony hőmérsékletű környezetből (levegőből, vízből vagy földből) hőt von el, és azt egy nagyobb hőmérsékleten teszi felhasználhatóvá, pl. egy építményben. Így mondhatjuk: a környezetből a hőt − külső energia befektetése árán − „szivattyúzza” a hasznosítható hőmérsékletre. Dr. Heller László (1907–1980)

5 Heller program Célja: főleg a munkahelyteremtés, a hőszivattyús technológia elterjesztésével, az olcsó néphőszivattyú kifejlesztésével, amit már minden átlagfizetéssel rendelkező állampolgár képes megvenni. Heller László a hőszivattyús technológia elterjesztéséről szóló program javaslat névadója, műegyetemi professzor, akadémikus ben halálának 25. és 2007-ben születésének 100. évfordulója volt, ill. lesz, és akkor lett a nyilvánosság elé tárva először a Magyar Energetika 2005/6. számában, ill. ekkor kezdődik a jövőnket jelentősen meghatározó II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ( ) ban védte meg doktori disszertációját Zürichben, amelynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt.

6 Mottó: „Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk-e el, hogy visszafordítható-e még az a rombolás, amit az emberiség ejtett a természeten, a válaszom az, hogy nem késtünk el. Amíg él az akarat, addig sosincs késő. Ha pedig az emberek közösen akarnak valamit, akkor azt meg is teszik, ezáltal érvén el céljukat, bármi is legyen az.” Teller Ede Forrás: a NASA felvétel

7 A Heller program megindításával élére állhatunk a gyors ütemű, széleskörű elterjesztésnek, elősegítve ezzel a nemzetközi[1] és Uniós előírások, vállalások és elvárások teljesítését, továbbá segítve a közösségi energiapolitika, érdekeltségünk érvényre juttatását. [1] A Kiotói egyezmény (a széndioxid- és más üvegház-hatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozását előíró szabályok) betartásának a kényszere, valamint az árakon túlmenően az olaj- és gáz importtól való függőség csökkentése mind több ország számára válik alapvető prioritássá.[1] A rossz döntések, például amikor ragaszkodunk a megrögzött dolgokhoz, vagy egyszerűen hagyjuk folyni az eseményeket a maguk útján, vélhetőleg olyan korba vezetnek bennünket, amelyben a jelenlegi energiarendszer gazdasági, polgári és éghajlati traumái csak még tovább súlyosbodnak. Forrás: 2005 A VILÁG HELYZETE című könyv A washingtoni Worldwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról, Föld Napja Alapítvány.

8 A hőszivattyú „frizsider” példánkban a napenergia hőhordozóját, a környezeti levegőt, az ún. légköri erőforrást hasznosító eszköznek tekintjük. Fűtésre és hűtésre is alkalmas hőszivattyú a levegőnél jelentősen jobb eredménnyel a földhőt is tudja hasznosítani. A hőszivattyú elvi felépítése a hűtőberendezéssel azonos. Ugyanazokból a főbb részekből áll Két hőcserélő (rekuperátor): az elpárologtató és kondenzátor, a kompresszor és az expanziós szelep. A hőszivattyúnál a hűtőközeg neve: munkaközeg (környezetbarát). A körfolyamat is megegyező. Itt alapvetően nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítjuk.

9 HŐSZIVATTYÚS RENDSZEREK Hőszivattyús rendszeren a bevezetett energiát, a kompresszor energiaellátását és a hőforráshoz kapcsolódó berendezéseket (elpárologtatóoldal), valamint a hasznos energiához illetve a hő hasznosításához kapcsolódó berendezéseket (kondenzátoroldal) együttesen értjük. Forrás: EVN Energie Versorgung, Niederösterich Aktierngesellschaft p4.

10 "Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészlettel (az ország területének mintegy 80%-án található hévíz) és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik.„ Forrás: Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) helyzetértékelése (20 oldal), mint stratégiai keretdokumentum A hőszivattyús rendszerek alkalmazása terén hazánk a világon az egyik legjelentősebb potenciállal rendelkezik! FÖLDHŐ FELSZÍNI VÍZEK hidraulikus adottságaink? KÖRNYEZETI LEVEGŐ légköri adottságaink? TECHNOLÓGIAI HULLADÉKHŐ pl. elhasznált levegő, csurgalékvíz stb.

11 A MEGÚJULÓENERGETIKAI POTENCIÁL KIHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELHETŐSÉGE HŐSZIVATTYÚ ALKALMAZÁSÁVAL Az ideális (Carnot-féle) körfolyamat hatásfoka, illetve teljesítménytényezője csupán az ún. két hőtartály (hőforrás és hőelnyelő, illetve a hőszolgáltatás) abszolút hőmérsékletétől (T c és T 0 ) függ. A hőszivattyúra jellemző elméleti (reverzibilis) ún. „CARNOT COP ” a kondenzátor és az elpárologtató hőmérsékletadataiból kiszámolható[1][1] (T [K] = t [°C] + 273): CARNOT COP = T KONDENZATOR / (T KONDENZATOR – T ELPÁROLOGTATÓ ) Figyelemmel a megújuló energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételére, az energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére, az EU energiapolitikájában és energiastratégiájában foglaltakra, a klimatizálás (légkondicionálás, hűtés) elháríthatatlan igényére, a munkahelyteremtésre, az adottságainkra, az energiafüggetlenségünk növelésére és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásra, ezért kormányunk részére a Heller program mielőbbi elfogadását és végrehajtásának elkezdését ajánlom. [1] Gyakorlati értéke kb. az elméletinek az 55–65%-a, amely a hőszigetelés-, a fűtés- és a hőszivattyús technika (elsősorban a kompresszorok és a munkaközegek) rohamos fejlődése miatt állandóan nő. [1]

12 A Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés című javaslat országunk fejlődését többféleképpen segíti 1.A javaslat időszerűségét a döntési állapotba való hozást az EU Épületenergetikai Direktívájának három hete történt bevezetése is indokolja. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg Magyarországon 50–60% között van a hőtechnikai célú energiafelhasználás aránya. 2.Példaként jelzem a földgázprogramot, amely több évtizeden keresztül jelentősen támogatott kiemelt cél volt, illetve most is az (pl. a gáztározókkal kapcsolatos évi törvény). Ehhez hasonló kiemelt célkitűzés a hőszivattyús technológia elterjesztéséről szóló Heller program, amely a technika mai állása szerint szintén hosszútávra szólna. 3. A terv lényege, hogy a döntéshozók hosszútávra hozzanak megfelelő szintű döntést arról, hogy a földgáztüzelésű- kazánokat és bojlereket, valamint villanybojlereket fokozatosan váltsa fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyú. 4. Magyarországon kell gyártani, és magyar munkaerővel kell a konkrét helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, elsősorban hazánkban és Közép-Kelet-Európában. Majd a későbbiekben a hőszivattyúk és a hőszivattyús rendszerek továbbfejlesztése is itthon történne.

13 5. Egy hasonló példa vázlatosan: Henry Ford népautó célkitűzése, megvalósította, igen a T modell, Galamb József (1881–1955) magyar mérnök, konstruktőr segítségével Néphőszivattyú célkitűzés, de mivel sem nekem, sem nekünk, de az országunknak sincs pénze, ezért a megvalósítás csak piaci alapon történhet: Ennek lényege, hogy – sajnos piacképes hazai gyártó hiányában – piaci alapon telepíteni kell Magyarországra egy (vagy több) csúcs­technológiával rendelkező hőszivattyúgyártót, amely hazai beszállítóval, szerelés­anyag- gyártóval, a létesítéseknél, szervizelésnél, és a kutatás-fejlesztéseknél is fokozatosan mindenütt magyar munkaerővel dolgoztatna! 6. Sajnálatos, hogy már késő a kormányprogramba való felvétel, de még nem késő, hogy a II. NFT-ben rögzítésre kerüljön!

14 NEMZETKÖZI MÉRETEKBEN IS PÉLDAMUTATÓ LENNE A JOG OLDALÁRÓL TÁMOGATNI A HELLER PROGRAMOT „Mátyás király füstadója” újra aktuálissá vált, azzal az eltéréssel, hogy most nem a Fekete Sereg érdekében, a hatálya pedig nem teljes körűen, és csak a fosszilis[1] energiahordózok tüzelésére vonatkozna (ezt abban az időben még nem használták, csak biomasszával tüzeltek) a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezért fontos, hogy a döntéshozók igazságossá tegyék a küzdőteret. Csökkenjen a fosszilis energiahordozók támogatása, adóztassák meg a környezetszennyezőket, és növekedjen a környezetbarát technológiák bevezetésének támogatása. Mivel a támogatás megvonása bizonyos ágazatoknak, szolgáltatóknak hátrányos, ezért az érintett cégek valószínűleg ellenállnak. Ez nehezíti a szubvenció eltörlését.[1] [1] Ilyen pl. a szén, a kőolaj és a földgáz. Ezeket abban a korszakban még nem használták, csak biomasszával tüzeltek. [1]

15 Heller László terv egy munkahelyteremtő kezdeményezés A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) keretjellegéből kifolyólag a hőszivattyús rendszerek elterjesztése véleményem szerint a következő helyeken jeleníthető meg a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tervezése és programozása során: a Környezeti Operatív Program (KOP) Energia prioritásában, a Regionális Operatív Programokban (ROP) az „integrált városfejlesztés” vagy a „vidékfejlesztés” területek alatt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vonatkozó anyagaiban.

16 Heller László terv egy munkahelyteremtő kezdeményezés Sem a jelen előadást, sem a Heller program kapcsolódó fejezeteit nem kell kiegészíteni egy Cash Flow (CF) és nettó jelenérték (NPV) számításra alapozott költség-haszon elemzéssel, amely releváns technológiai variánsok (napkollektorral, vagy anélkül, stb) esetében bemutatná például - egy átlagos újépítésű családi ház; - egy átlagos újépítésű társasház; - egy átlagos, felújításra váró – eredetileg nem padlófűtéses - családi ház; - egy átlagos, felújításra váró – eredetileg nem padlófűtéses – társasház, stb. eseteiben a rendszer kiépítésének beruházási költségét, élettartamát, az üzemeltetési és karbantartási költséget, mind a jelenlegi energiaárak, mind az esetlegesen várható energiaárak esetére, és ezzel szembeállítaná az éves és a teljes költség-megtakarítást (energia és anyagmegtakarításból, stb.) jelenértéken. Ilyen számítások hiányában ugyanis lehet megalapozottan döntést hozni a hőszivattyús technológia elterjesztésének támogatásáról és támogatási intenzitásáról a Heller programról!

17 PÉLDAMUTATÁS AZ ÚJ TECHNIKA FELKAROLÁSÁRA Jelen példával hitelesen bizonyítom, a kiegyezés után 11 évvel, egy jelentős politikai személyiségnek a hozzáállását az új technikához. Zsigmondy Vilmos (1821 – 1888) legjelentősebb alkotásának a 970 m mélységű budapesti városligeti artézi kút létrejöttéhez. Nem véletlen volt az a gyors fejlődés hazánkban az 1867-es kiegyezés után. Az sem véletlen, hiszen látható az alábbi könyv előszavából, hogy a budapesti mai VII. kerületi utca, az ún. Rottenbiller utca, a több esetben megválasztott Budapest főpolgármestere, Rottenbiller Lipót (1868 – 1870) ügyvéd, neves politikusunk nevét viseli.

18 Az építés célja, hogy az ember mindennapi életéhez megfelelően komfortos (fűtött, hűtött, szellőztetett) környezetet biztosítson, ezért az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden fogyasztónak és felhasználónak érdeke. Fűtés és hűtés geotermikus hőszivattyúval Forrás: OCHSNER és WATERKOTTE cég

19 Vélemény egy 16 ország részvételével történt szakmai konferencia (18. Fűtés- és Légtechnikai Konferencia: 18. FLK) dolgozatról, aminek címe: Hogyan lehet csökkenteni a szén-monoxid-mérgezések számát és a Heller program május 23. Tisztelt Komlós Úr! Köszönettel vettük, hogy megtisztelt azzal, bennünket, itt a GKM Sajtó Főosztályán, hogy elküldte részünkre tanulmányát, cikkét. Sajnos a tárcánál nincs olyan periodika amelyben helyet tudnánk adni írásának, hogy nyomdafestékhez és így szélesebb olvasókhoz segítsük azt. Azonban többen elolvastuk, információt kaptunk annak tartalmából. Szívesen és örömmel tanulunk minden olyan témában, mely aktuális, fontos és közvetlenül, vagy közvetetten de kapcsolódik mindennapi tevékenységünkhöz, a kommunikációhoz. Munkája is segít ebben. Fáradságát és figyelmét az itt dolgozó munkatársak nevében is megköszönve Tisztelettel üdvözöljük (Név) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Sajtó Főosztály

20 A Heller program Remélem, hogy sikerült érthetően, röviden megfogalmaznom a Heller programmal kapcsolatos gondolataimat. Megköszönöm szíves figyelmüket egy mottóval: „Látni, amit már mindenki látott – és azt gondolni róla, mire még senki nem gondolt!” (Szent-Györgyi Albert)


Letölteni ppt "Az európai „Nap Napja” (SunDay) rendezvény 2006. június 18. Szent István Egyetem, Gödöllő Földszinti Rektori Díszterem A Heller program Előadó: Komlós."

Hasonló előadás


Google Hirdetések