Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Moroncsik Márk 2/14 E. Szakaszoló Definíció: Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amelynek nyitott érintkezői között az előírt követelményeknek megfelelő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Moroncsik Márk 2/14 E. Szakaszoló Definíció: Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amelynek nyitott érintkezői között az előírt követelményeknek megfelelő."— Előadás másolata:

1 Moroncsik Márk 2/14 E

2 Szakaszoló Definíció: Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amelynek nyitott érintkezői között az előírt követelményeknek megfelelő szigetelési távolság van, az ún. szakaszolási távolság van. Feladatuk: A szakaszoló feladata az áramkör nyitása és zárása, a lekapcsolandó részek üzembiztos leválasztása a feszültség alatt állóktól, valamint az elágazó energia utak előzetes kijelölése terhelésmentes állapotban. Szakaszolót terhelés ki- és bekapcsolására használni TILOS !

3 A szakaszolók követelményei: - Nyitott állapotban biztonságosan válassza el a kikapcsolt berendezést a feszültség alatt állótól. - Névleges terhelőáramnál a szerkezeti elemek ne melegedjenek fel a szabványban megengedettnél jobban. - A rajta átfolyó áram ne nyissa ki (még a zárlati áram se). - Meghibásodás nélkül viselje el a zárlati áram dinamikus és termikus hatását. - A szabadtéri szakaszolók ellenállóak legyenek az időjárás viszontagságaival szemben (ernyős szigetelő, jégtörés, fokozott korrózióvédelem). - A szakaszoló földelőszerkezettel is ellátható legyen.

4 a) b) Szakaszolót abban az esetben célszerű beépíteni az áramkörbe, ha: az energiaellátás számára különféle lehetőségek vannak („a” ábra) a szabadvezeték kikapcsolása után annak földelése szükségessé válik („b” ábra) az áramkörről leválasztás – karbantartás,javítás miatt – szükséges(„c” ábra) c)

5 A szakaszolók felépítése Főbb részei: - a főáramkör, amelynek legfőbb elemei a csatlakozók, az érintkezőrendszerek, az áramvezető sínek; - tartó- és a mozgatószerkezet, ezen belül az állvány, a csapágyak, a belső rudazatok, a hajtás- és a mozgatószigetelő összekötése, a földelőkés és tartószerkezete; - a reteszelés a főáramkör és a földelőkés között; - a hajtás- és a segédérintkező egység. A hálózati szakaszolót gyakran földelőkéssel kell ellátni. Ennek célja a feszültségmentes vezeték földelése, hogy a rajta dolgozó személyeket esetleg fellépő veszélyes feszültségektől megvédjük.

6 A belsőtéri szakaszolók általában közép- vagy kisfeszültségűek. A középfeszültségű szakaszolók legtöbbször két támszigetelőre vannak szerelve és érintkezőkésük egyszeres megszakításra van kiképezve. A nagyfeszültségű szakaszolók szabadtéri kialakításúak. Érintkezőik lehetnek egyszeres és kétszeres megszakításúak. A mozgó érintkezőkést kézi vagy motoros hajtással mozgatják.

7 - Az egyszeres megszakítású két forgószigetelőre épül, és vízszintes vagy függőleges síkban mozgó kések bontják az áramkört. - A kétszeres megszakítású szakaszoló három porcelánszigetelőre épül, melyek közül a középső forog és a vízszintes síkban mozgó két részre osztott csuklós késszerkezet az áramkört két helyen bontja.

8 A szakaszolók rendeltetés szerinti csoportosítása a) Normál szakaszolók b) Földelőszakaszolók. A szakaszolókra gyakran szerelnek földelőkéseket,de önálló földelőszakaszoló is létezik. Feladata, hogy a kikapcsolt villamos berendezést leföldelje. c) Oszlopkapcsolók. Fő alkalmazási terület a középfeszültségű távvezetékek töltőáramának és a kisebb teljesítményű transzformátorok üresjárási áramának megszakítása. d)Leválasztó-szakaszolók. Alállomásokon a keletkezett zárlatok lekapcsolása után a védelmi holtidőben a hibás vonal (visszakapcsolás előtti) leszakaszolására alkalmas. e) Szakaszolókapcsolók (terhelésszakaszolók). Kisebb fogyasztói leágazások terhelőáramának, a transzformátorok üresjárási áramának a kapcsolására használják. Önálló kapcsolókészülék- csoporthoz tartozik.

9 Középfeszültségű szakaszolók szerkezeti kialakítása

10 Nagyfeszültségű szakaszolók szerkezeti kialakítása

11 2.7. Megszakítók és Szakaszolók működtető szerkezetei A megszakító működtető szerkezetének alapfeladata a kapcsolókészülék mozgó érintkezőjének a kellő sebességű be-, illetőleg kikapcsolása, de úgy hogy az az út végén a nagy sebesség ellenére se ütközzön fel túl erősen, ne okozzon mechanikai deformálódást. A működtető szerkezet lehet · kézi hajtású, vagy · gépi hajtású. A kézi hajtás lehet az energiát szolgáltató személy működésétől · függő, vagy · független.

12 Függő kézi hajtás: pl. a szakaszolók bekapcsolására szolgáló rudazatos emeltyűs hajtás, ahol a kés zárási sebessége a működtető kar mozgásától függ. Ez a működtetési mód a megszakítóknál nem kielégítő az esetleges zárlatra való rákapcsolás, illetőleg a kikapcsolásnál az ív oltásához szükséges gyors érintkező mozgási igény miatt. Független kézi hajtás … esetén a kézi működtető kar (emelő kar, vagy forgató kar) egy rugót feszít meg és az érintkezőket a rugó működteti.

13 Amennyiben gyakori kapcsolási műveletek végzésére van szükség a megszakítók működtető szerkezeteinek az „üzemképessé tételére” célszerű „gépi” megoldást alkalmazni. Ez lehet: · elektromágneses, · villamos motoros, · légnyomásos, · hidraulikus. Gépi hajtás:

14 Elektromágneses hajtás: - lényege, hogy a vasmagos tekercs által létrehozott mágneses erőtérben a villamos energia mechanikai munkavégzésre fordítódik. Motoros hajtás: - egyen- vagy váltakozó árammal működtethetők. Gyors fordulatú motor forgási energiája áttételek közbeiktatásával működteti a kapcsolókészüléket. Légnyomásos hajtás: - különböző nagy- és kisfeszültségű kapcsolókészülékek működtetésére alkalmazzák. Természetesen ott, ahol légszolgáltató berendezés rendelkezésre áll. Hidraulikus hajtás: - A legkorszerűbb nagyfeszültségű megszakítók esetén alkalmazzák.

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Moroncsik Márk 2/14 E. Szakaszoló Definíció: Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amelynek nyitott érintkezői között az előírt követelményeknek megfelelő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések