Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Létesítési szabványok Balogh István. Az érintésvédelem fogalma Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Létesítési szabványok Balogh István. Az érintésvédelem fogalma Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém."— Előadás másolata:

1 Létesítési szabványok Balogh István

2 Az érintésvédelem fogalma Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém részek érintéséből származó balesetek elkerülése.

3 A villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg: - száraz helyiség: a páratartalom nem haladja meg a 75 %-ot. Ilyen helyiség lehet az iroda, oktatótermek, stb. - poros helyiség: a porszennyeződés a berendezés állagot ronthatja. Ilyen helyiségek lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb. - nedves helyiség: a páratartalom meghaladja a 75 %-ot, páralecsapódási veszély áll fenn. Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince, szauna, stb. - maró párás helyiség: a levegő összetételében veszélyes anyagok vannak. Ilyen helyiségek lehetnek az akkumulátortöltő, kémiai labor, stb. - meleg helyiség: az átlaghőmérséklet 35 °C fölött van. Ilyen helyiség lehet: pékség, kohászat, stb. - szabadtér: szélsőséges helyzetek, lehet száraz, poros, nedves, maró párás és meleg.

4 IP A berendezéseket védettségi fokokkal (IP) sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0- tól 8-ig) határozza meg. A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú).

5 Szilárd idegen test behatolása elleni védelem IP 0x nincs védelem IP 1x védelem 50 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 2x védelem 12,5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 3x védelem 2,5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 4x védelem 1mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 5x védelem káros porlerakódástól. Ezt nem lehet teljes mértékben elkerülni, de nem juthat be annyi por, ami már befolyásolja a működést IP 6x védelem por bejutása ellen, portömített

6 Víz káros mértékű behatolása elleni védelem IP x0 nincs védelem IP x3 permetező víz ellen védett, a függőlegeshez képest mindkét irányban 60°-ig terjedően bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai IP x4 freccsenő víz ellen védett, a burkolatra bármely irányból freccsentett víznek ne legyenek káros hatásai IP x5 vízsugár ellen védett, bármely irányból a burkolatra irányított vízsugárnak ne legyenek káros hatásai IP x7 időszakos vízbemerítés hatásai ellen védett. Káros hatásokkal járó vízmennyiség behatolása ne legyen lehetséges, ha a burkolat szabványosított nyomás és időviszonyok között időszakosan vízbe van merítve IP x8 tartós vízbemerítés hatásai ellen védett. Káros hatásokkal járó vízmennyiség behatolása ne legyen lehetséges, ha a burkolat a gyártó és a felhasználó megállapodása szerinti, de a 7 számjegyre előírtaknál szigorúbb viszonyok között tartósan vízbe van merítve

7 Tűz és robbanásvédelem Minden gazdaságot folytató magánszemélynek (5 fő), vagy szervezetnek tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie, melynek tartalmaznia kell: - tűzvédelmi feladatokat ellátó személyt, személyeket feltüntetni, - a helyiségek, szabadterek tűzvédelmi osztályba való sorolása,

8 Tűzveszélyességi osztályok: - A: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (legveszélyesebb terület). - B: tűz- és robbanásveszélyes - C: gyulladási hőmérséklet 300°C alatt. - D: mérsékelten tűzveszélyes, gyulladási hőmérséklet 300°C felett - E: nem tűzveszélyes.

9 Tűzoltás Az égéshez szükség van: Oxigén éghető anyag gyulladási hőmérséklet. Ha a három közül valamelyiket megvonjuk, a tűz nem jön létre.

10 Tűzoltó anyagok – A víz nagy fajhője és párolgáshője miatt erős hűtőhatást, a gőzfejlődés miatt léghígítást, a mechanikai (ütő-) hatás miatt pedig lángleverést okoz, és így megfelelő mennyiségű adagolása esetén az égést megszünteti és a közeli újragyulladást kizárja. – Az oltópor olyan oltóanyag, amely finoman elosztott szilárd vegyi anyagokat tartalmaz, egy vagy több olyan főbb komponensből áll, amelyeket a termék jellemzőinek tökéletesítése céljából adalékanyagokkal kombinálnak. Azt a tűzosztályt, amelyre az adott oltópor használható, meg kell jelölni: pl. a BC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok tüzének oltására, az ABC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok, valamint szilárd anyagok tüzének oltására, míg a D oltóporok fémtüzek oltására alkalmasak. Az oltóporok előírásait – kivéve a D osztályú oltóporokat – jelenleg az MSZ EN 615 tartalmazza.

11 Az oltóhabok habzóképes vizes oldatból gázzal – mechanikus vagy vegyi úton – előállított buborékhalmazok: – a mechanikai hab az emberi szervezetre ártalmatlan, a fémeket nem korrodálja, gyorsan és könnyen előállítható és tartós, – a vegyi hab 7–10 cm vastagságú, a lángoknak jól ellenálló réteget képez, amely nem lép kölcsönhatásba az olajtermékekkel és nem engedi át azok gőzeit. A habzóképes vizes oldatnak a gáz hatására bekövetkező térfogati arányváltozása, az ún. habkiadósság alapján megkülönböztethető – nehézhab amely igen stabil és tömör, s ezért lassan terül; jól alkalmazható szabadban, – középhab amely közepesen stabil és elég laza; jól alkalmazható mind szabadban, mind zárt térben – könnyűhab amely nagy buborékokból álló laza hab, és ezért gyorsan összeesik; szabadban nem alkalmazható, a zárt teret viszont gyorsan betölti.

12 A szén-dioxid (CO2) az égő anyagra kerülve elpárolog, azt nem támadja meg, a villamos áramot nem vezeti, ezért előnyösen használható folyadékok, értékes anyagok és tárgyak, élelmiszerek, belsőégésű motorok, villamos berendezések tüzének oltására, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállításánál és tárolásánál. Egyéb oltóanyagokkal egyidejűleg is használható anélkül, hogy az oltási képesség csökkenne. – A halonok egy vagy több halogén elemet tartalmazó szénhidrogének, amelyek cseppfolyós halmazállapotból gázzá alakulva a tüzet elzárják Közülük néhány ezért zárt helyiségben óvatos kezelést igényel, mert a levegőt kiszorítják és emiatt oltás után az alapos szellőzés lehetőségét biztosítani kell.

13 Köszönöm a figyelmet!!!


Letölteni ppt "Létesítési szabványok Balogh István. Az érintésvédelem fogalma Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém."

Hasonló előadás


Google Hirdetések