Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakképzés jövője, megújítása Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Szolnok, 2013. Szeptember 10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakképzés jövője, megújítása Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Szolnok, 2013. Szeptember 10."— Előadás másolata:

1 Szakképzés jövője, megújítása Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Szolnok, Szeptember 10.

2 Új időszámítás a magyar szakképzésben szeptember o A magyar duális szakképzési rendszer szeptembertől válik teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer Híd programok rendszere a szakmatanuláshoz 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése o A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

3 A változtatások iránya o Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret o Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére: Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül A munkavállalói státusz erősítése o Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen  Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a munka világába történő átmenet erősítése

4 A változtatások iránya, az új OKJ o Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás: A szakiskola a szakmatanulásról szóljon o Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió: fizikai és igényes szakmák egyensúlya. Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő szakmák keretrendszere. o Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga: Modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveleteket helyezi a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett használható gyakorlati tudás. A végső értékelésben a gyakorlat súlya 55-60% o Tantárgyi szemlélet és modulrendszer összhangja:élhetőbb világ az iskolák számára. Áttekinthető, letisztult szakmarendszer

5 Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában o I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: november duális képzés 48 szakmában: szeptember 1.-től a gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák o II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése 2011 szeptember – 2012 április között o III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti jelleggel kerettantervek szeptember 1-től o IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: szeptember 1. Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommal Életszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer

6 o Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása o A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják o Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni. o Az elméletorientált, bölcsész jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált. A tartalom fejlesztések eredményei

7 o TÁMOP / keretében történt o A kerettanterv koncepcióját az NGM határozta meg, a formai előírásait Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága készítette el o A szakértőket a szakképesítésért felelős államtitkárságok delegálták (6 szakképesítésekért felelős minisztérium 10 államtitkársága 450 szakértő) o MKIK a szakmai megvalósítást koordinálta o A szabályozás előnyei: képzési tartalmakba ágyazott kompetencia fejlesztés, curriculum jellegű szabályozás, iskolák és gazdálkodók tehermentesítése a helyi tantervkészítésben A kerettantervek kidolgozása

8 A tanulószerződések számának csökkenése 1.Objektív körülmények: Demográfiai változások miatt az elmúlt 10 évben 26%-kal csökkent a 14 évesek száma A középfokú képzésben a szakiskolákba járók arányának folyamatos csökkenése: az elmúlt 20 évben 44%-ról 22%-ra A gazdasági válság hatására különösen a válságágazatokban a duális képzésben a szakmunkás utánpótlás számaránya csökkent

9

10

11 A tanulószerződések számának csökkenése 2. Jogszabályi változásból adódó deficitek: o Az új OKJ változása: bolti eladó szakma feltételrendszerének megváltozása: 8 ezer tanulószerződés van veszélyben: kerettanterv módosítása szükséges! Eladni kell megtanulni: nem külön-külön élelmiszer, vegyi áru, gyógynövény, műszaki cikk és ruházat 3. A változások az iskolákat még nehezebb helyzetbe hozta: o Szakképzők kapacitáskihasználtsága 50% körül mozog o 60 milliárdos TISZK fejlesztés kihasználatlan kapacitások o A szakiskolák a kapacitások kihasználása miatt bent tartják a tanulókat az iskolai tanműhelyekben o 103 ezer szakiskolai tanulóból 40 ezer főnek van tanulószerződése o 93 ezer érettségire épülő szakmát tanulóból 6 ezer főnek van tanulószerződése

12 Megoldási módok o A tanulók gyakorlati képzésre történő kihelyezése az első szakképzési évfolyam után Kamarai garanciavállalással történjen. o A közintézmények, alapítványok, egyházak körében népszerűsíteni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzést. o Az együttműködési megállapodások kötésének kiszélesítése. Jobb együttműködés a szakképző iskolákkal, a gyakorlati oktatásvezető státusz visszaállítása az iskolákban. A nyári szakmai gyakorlatok szervezése szabálytalan az iskolaszövetkezetek és munkaközvetítők közbeiktatásával. o Vállalati tanműhelyi kapacitások növelése, üzemek feletti képző központok kialakítása o Középiskolai képzési szerkezet befolyásolása: a szakiskolai tanulók arányát legalább 30%-ra célszerű felemelni.

13 „Dolgozva tanulj” Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben” című TÁMOP B projekttervről „A” alprojekt: Gyakorlati képzést végző szakemberek módszertani felkészítése 750 fő képzése „B” alprojekt: Külső képzőhelyen gyakorlati oktatást végzők mestercím megszerzésének támogatása fő képzése: 2015 szeptembertől kötelező a gyakorlati oktatók mestervégzettsége „C” alprojekt: Gyakornoki programba belépést ösztönző szolgáltatások nyújtása, a programban résztvevő mentorok és a gyakornokok támogatása tanácsadói rendszeren keresztül

14 o Szakmai programkövetelmények nyilvántartása (kamarai szakmajegyzék) o Akkreditált szakmai célú képzési programok felülvizsgálata o Döntési jogkör a programkövetelmény elfogadásában: MKIK által működtetett Bizottság o Programszakértői névjegyzék nyilvántartása o Közreműködés a gyakorlati képzések ellenőrzésében Felnőttképzéshez kapcsolódó kamarai feladatok évi LXXVII. tv. szerint

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szakképzés jövője, megújítása Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Szolnok, 2013. Szeptember 10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések