Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége."— Előadás másolata:

1 A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége

2 Milyen növények tartoznak a káposztafélékhez? Fejes káposztaKarfiol Vörös káposztaBrokkoli KelkáposztaKínai kel BimbóskelBordáskel LeveleskelTarlórépa Karalábé

3 A bór hiánya Karfiol, brokkoli, káposzta Torzsában kialakuló üregek (üregek barnulása) A karfiol és a brokkoli rózsájának közepe megbarnul és fokozatosan összetöpped, esetleg a rózsák közepén másodlagos baktériumos rothadás alakul ki A retek esetében a gumók belső szöveteinek barnásodnak A zavar elsősorban olyankor nyilvánul meg, amikor a bór hiányt gyors fejlődés, magas hőmérséklet és nitrogén-túladagolás kíséri

4 A molibdén hiánya Leggyakrabban karfiolnál és a brokkolinál Elmarad a rózsák kifejlődése („kivakulás”- tenyészőcsúcs fagykárosodása, repcebecő-ormányos) ill. levéllemezek redukciója és deformálódása (levéllemez egyik fele erősen redukált és fodrosodott leginkább a széleken) Jelentkezik: a savanyú talajokon, de a felvehető vasat nagy mennyiségben tartalmazó agyagos talajokon is gyakori A zavart enyhíti a talaj semleges vagy enyhén lúgos kémhatása

5 A kalcium hiánya Tünet: levélszélek elhalása (levélszélek elszáradása következtében ezek fejlődése leáll, de a levéllemez egyéb részei tovább növekednek, aminek következtében a levelek deformálódnak kel- és fejeskáposzta), kínai kel és bimbóskel esetében néhány levél vagy a tenyészőkúp elhalása a fejek vagy a rózsák belsejében, vmennyi káposztafélén a belső leveleken apró, enyhén beesett szürke vagy akár fekete foltok keletkeznek A kalcium felvételt a talajban előforduló kálium- és nitrogénfölösleg gátolja, de a száraz és a túl nedves talaj is akadály lehet Véd.: rendszeres öntözés, a talaj semleges vagy enyhén lúgos kémhatás

6 A fejes káposzta kórokozói Káposztamozaik A káposzta xantomonászos feketeerűsége A káposzta fuzáriumos sárgasága A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája Káposztaperonoszpóra A káposzta alternáriás levélfoltossága A káposzta plenodómuszos betegsége Palántadőlés

7 Káposztamozaik Levélen világos- és sötétzöld mozaik foltok, a fő- és mellékerek kivilágosodnak, az erek mentén sötétzöld sávok (érszalagosodás) is megjelenhet Terjedés: levéltetvekkel és mechanikai úton Védelem: vektorok ellen ill. rezisztens fajták használata, gyomnövények elleni védelem

8 Káposztamozaik

9 Plazmodiofórás gyökérgolyvája A betegség az erősen savanyú talajokon jelentkezik Tünet: a növények növekedésükben visszamaradnak, lankadnak, hervadnak, a gyökéren henger vagy gömb alakú daganatok figyelhetők meg (sárgásfehér színűek, nem fásodnak el, felületük egyenetlen, parás, ha a daganatot kettévágjuk, belseje fehér, egynemű, üreg nem található benne) Fertőzési forrás: talajban 4-6 évig életképes kitartóspóra Opt.: a talaj vízkapacitása 45 % felett legyen, a talaj pH értéke 7 alatt legyen

10 A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája

11 Xantomonászos feketeerűség Tünet: a levélen a levél szélétől kiinduló sárgászöld széles „V” alakú foltok (foltokban a levél erek fekete színűek), a foltok elszáradnak, pergamenszerűek lesznek és a levelek lehullnak, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljesen fekete színűek (a karalábénál nem jelentkezik) Fertőzési forrás: talaj és a vetőmag Opt.: magas hőmérséklet és páratartalom, esős időjárás Véd.: egészséges vetőmag, vetésváltás, palántaágyak fertőtlenítése, megelőző permetezés különösen esős időjárás ill. öntözés esetén, réztartalmú szerek használata Champion 50WP, Rézoxiklorid 50WP,

12 A káposzta xantomonászos feketeerűsége Rezisztens és toleráns fajták termesztése! „Száraztermesztés”

13

14 Fuzáriumos sárgaság Tünet: először az alsó levélerek, majd a levélérközök elsárgulnak (gyakori, hogy csak a levéllemez egyik oldalára korlátozódik), később a levelek elszáradnak, a növények apró fejet fejlesztenek, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljesen barna színűek Fertőzési forrás: talajban lévő növényi maradványok, a mag nem fertőzési forrás Opt.: magas hőmérséklet és a talaj alacsony 40 % alatti vízkapacitása Véd.: vetésváltás, ellenálló káposzta fajták termesztése

15 A káposzta fuzáriumos sárgasága

16 Rezisztens és toleráns fajták termesztése! A káposzta fuzáriumos sárgasága

17 Káposztaperonoszpóra Tünet: sziklevelek sárgászöldek, rajta fehér penészgyep, lomblevelek színén sárgászöld, erek által határolt szögletes foltok, a fonáki oldalon fehér penészgyep, később a levélfoltok elszáradnak Fertőzési forrás: áttelelő növényeken és növényi maradványokban Opt.: párás vagy esős, hideg idő, a káliumhiány és a nitrogénfölösleg Véd.: megfelelő tőszám, vetésforgó, rezisztens fajták, palántaneveléskor legalább 2 alkalommal, kiültetés után szükség szerint kell permetezni. Amistar, Champion 50 WP, Dithane DG, Previcur Energy

18 Káposzta- peronoszpóra Palántanevelés esetén van jelentősége!

19 Alternáriás betegség Tünet: szikleveleken apró, sötétbarna, sárgászöld udvarú foltok, lomblevélen először apró, lilásbarna, majd 10-15 mm kerek, zonált foltok, a maghozó száron és a becőtermésen a foltok aprók, sötétbarnák, középen kivilágosodnak (idősebb levelek fertőződnek) Fertőzési forrás: növénymaradványok, vetőmag (felszínén és a belsejében is) Opt.: magas páratartalom és hőmérséklet Véd.: vetésforgó, növényi maradványok alászántása, egészséges, csávázott vetőmag, kémiai: Amistar, Miltox Speciál Extra, Rézoxiklorid 50WP, stb. A védekezést megelőzően fejesedés időszakában kell elkezdeni, majd 10 naponként 3-4 alkalommal ismételni.

20 A káposzta alternáriás levélfoltossága

21

22

23 Palántadőlés Gazdanövény: kb. 230 növényfaj Kórokozók: a Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Alternaria fajok és más gombák. Tünet: csíranövények sziklevele és gyökere a talajban elbarnul, elpusztul, a növények nem kelnek ki (hiányos kelés), a palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, befűződik, a palánták „kidőlnek” Opt.: rossz talajszerkezet, savas kémhatás, tápanyaghiány, nitrogéntöbblet, kevés fény, magas hőmérséklet - ezek a tényezők elősegítik a fertőzés kialakulását. Életmód: tipikus talajlakó gomba (magon Alternaria), a talajban maradnak fenn petespórák, sclerotia, klamidospórák vagy szaprofiták formájában Védekezés: vetés után és kelés után a talaj beöntözése, 3-5 liter vízben oldott fungicid / 1 m², BUVICID F, FOLPAN 50 WP

24 A káposzta palántadőlése Palántanevelés esetén van jelentősége!

25 A fejes káposzta kártevői Talajlakó kártevők Dohánytripsz Káposztapoloska Káposzta-levéltetű Keresztesvirágúak földibolhák Repceszár ormányos Káposztalepke Káposzta bagolylepke Tavaszi káposztalégy

26 Dohánytripsz Tápnövény: vöröshagyma, fejes káposzta, uborka, dohány Kárkép: a levelek közé behúzódó állatok itt szívogatnak (levelek védelmében), „tűszúrásuk” helyén sebzáró folyamat indul el, parásodás Gazdasági jelentőség: július-augusztus Előrejelzés: világoskék, vizes tálcsapdák, növények hetenkénti vizsgálata Fejlődésmenet: soknemzedékű, tavasszal a vöröshagymán ill. gyomnövényeken felszaporodik, a teljes fejlődési ciklus a káposztafejben zajlik le, a nőstények a fiatal növény puha szöveteibe rakják le tojásaikat (a káposztafejben, néhány levél alatt). Az első két lárvaállapotban a lárvák a szövetekből táplálkoznak szívogatással. A harmadik és a negyedik lárvaállapotban a lárva nem táplálkozik. Védekezés: - korán fejesedő fajtákkal - tripsz toleráns fajták (Histona, Riana) - ACTARA 25 WP (nagy mennyiségű víz, nedvesítő szer)

27 Dohánytripsz

28 Dohánytripsz kártétele fejes káposztán

29

30 Káposztapoloska Leveleken szívogatnak, a szúróserték mechanikailag roncsolják a sejteket, a kibocsátott enzimet tartalmazó nyál megtámadja a környező részeket, szívás nyomán fehér folt- levéllemez elhal, hullámos felületű lesz, a fehér szövetrészek kiszáradnak, kilyukad a levél 2 nemzedék, imágó telel erdősávok avarjában Április, májusban jön elő, 2 nemzedék júliusban Nagyobb hőmérséklet kedvező számára

31 Káposztapoloska

32 Káposztapoloska

33

34 Káposztapoloska tojásai

35 Káposzta levéltetű Viaszos bevonat Külső leveleken szaporodik fel, levelek torzulnak, megsárgulnak, mézharmat Vírus átvitel 10-15 nemzedékes Nem gazdanövényváltós (káposzta torzsáján, keresztes gyomokon telel át) Nem viaszos fajtákon nem tud felszaporodni ACTARA 25 WG, JUDO, BI 58, KARATE 2,5 WG, PIRIMOR 50 WG

36 Káposzta-levéltetű

37 Káposzta-levéltetű

38 Káposzta- levéltetű kártétele

39 Repceszár-ormányos 1 nemzedékes, imágó telel, a levél fő erébe, nyelébe ill. a szár bőrszövete alá petézik, a lárva a talajban bábozódik Imágó: tavasszal lyukakat rág a leveleken, száron, levélnyélen az új bogarak a zöld repcebecőt rágják, hámozzák Lárva: levél fő erében, nyelében rágnak, emiatt a levél elszárad lehullik, az idősebbek a repce szárát üresre rágják

40

41

42 Repceszár ormányos

43 Repceszár ormányos Repceszár ormányos

44 Keresztesvirágúak földibolhái Helyrevetett káposztában lehet jelentősége!

45 KERESZTESVIRÁGÚAK FÖLDIBOLHÁI KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  Az I-k a csíranövényeket és a fiatal leveleket hámozzák, lyuggatják  megnő a párologtatás  a növények elszáradnak.  Az idősebb leveleket szitává lyuggatják. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  1 n. / I (talajban)  kora tavasszal rajzanak és károsítanak.  A száraz, meleg, napsütéses időjárást kedvelik.  Előrejelzés: növényvizsgálattal, ragadós lapokkal. VÉDEKEZÉS: A betelepedő I-k ellen kontakt rovarölő szerekkel (ACTARA 25 WG, BI 58 EC, SUMMIDOG 25 EC stb.)

46 Keresztesvirágúak földibolhái

47

48 Káposztalepke Hámozgatás, rágások a levélzeten, tömegszaporodás esetén csak a torzsa marad meg Kívülről rág, nem hatol be a káposztafejbe (Káposzta bagolylepke behatol) 2-3 nemzedék, báb alakban telel Tojások csoportosan a levelek fonáki oldalán Április, májustól repül, 2 nemz. Rajzása augusztus 23°C körüli hőmérséklet és 85% páratartalom Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA (klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron), TRICHOPLUS, DIPEL ES

49 Káposztalepke

50 Káposztalepke tojásai

51 Káposztalepke bábja

52 Káposztalepke kártétele

53 Káposzta bagolylepke A fiatal növények leveleinek lyuggatása, megrágása, az idősebb lárvák fénykerülővé válnak és amennyiben a káposztaféle fejet képez, akkor behúzódnak a fej belsejébe (megrágott fej gyakran rothadásnak indul) Évi 2 nemzedék: 1 nemz. május, 2 nemzedék július, augusztus Peték a levél fonákon Meleg, párás időjárás Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA (klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron), TRICHOPLUS, DIPEL ES

54 Káposzta bagolylepke

55

56 Káposzta bagolylepke Káposzta bagolylepke

57 Tavaszi káposztalégy A káposzta legjelentősebb kártevője!

58 TAVASZI KÁPOSZTALÉGY A káposztafélék legjelentősebb kártevője. KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  A nyűvek a gyökerekben és a szár földalatti részében járatokat rágnak  a növények gyengén fejlődnek, ólomfényűek, hervadnak. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  3 n. / B (talajban)  III. hó végén rajzik.  T rakás a gyökérnyaki részhez, a talajra.  Az 1.n. ápr. elején, a 2.n. jún. végén, a 3.n. aug.-ban károsít. A nemzedékek rajzása elhúzódó, egybefolyik.  A párás idő és a gyakori öntözés kedvező. VÉDEKEZÉS:  Vetésváltás és gyors növekedést biztosító agrotechnika.  Permetezés az I-k ellen a T-rakás előtt (DECIS MEGA).  A L-k ellen talajfertőtlenítés vagy rovarölő szeres beöntözés (Bi 58 EC).

59 Tavaszi káposztalégy

60

61

62 A karfiol kórokozói Karfiolmozaik A karfiol xantomonászos feketeerűsége A karfiol plazmodiofórás gyökérgolyvája A karfiol fuzáriumos betegsége Karfiolperonoszpóra A karfiol altermáriás betegsége A karfiol plenodómuszos betegsége Palántadőlés

63 A karfiol kártevői Talajlakó kártevők Káposzta-levéltetű Keresztesvirágúak földibolhák Repceszár ormányos Káposzta bagolylepke Tavaszi káposztalégy

64 A karalábé kórokozói Karalábémozaik Karalábéperonoszpóra A karalábé plenodómuszos betegsége Palántadőlés

65 A karalábé kártevői Káposzta-levéltetű Keresztesvirágúak földibolhák Repceszár ormányos Káposzta bagolylepke Tavaszi káposztalégy

66 Gyomnövények Elsősorban T 1 -esek pl. pásztortáska Ritkábban T 2 -es, T 3 -as vagy T 4 -es pl. vadrepce, szőrös disznóparéj, fehér libatop, zöld muhar Évelők közül a szár- és gyökértarackosak G 1 és G 3 pl. apró szulák, közönséges tarackbúza

67 Gyomnövények elleni védelem Évelők ellen: - előveteményből kell kiirtani - elővetemény utáni tarlóhántás Magról kelő gyomok ellen - presowing vagy preplanting - preemergens – DEVRINOL 45 F - postemergens gyomirtás – FUSILADE FORTE


Letölteni ppt "A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések